Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-15 / 63. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 63. szám ARA: 1,40 Ft KULTURÁLT-E A BORKULTÚRÁNK? (3. old.) EMLÉKEZÉS (5. old.) KÉZILABDA TÉLI KUPA (6. old.) LEVÉL PETŐFI SÁNDORHOZ (4. old.) 1984. március 15., csütörtök Március öröksége Az utód, aki kutató tekintetével a márciusi üzenetek máig ható tanulságait okulásul keresi a munkában, megtorpan a kérdésnél: Mit is ünnepel március 15-én? Jószerivel össze is tudja szedni mindazt a szentenciát és ellenszentenciát, amit neveltetése és önművelése ilyen vagy olyan iskoláiban megtanul: a történelmi múlt idő eseményeit, az európai forradalmak, a magyar 48, aztán a szabadságharc okait, programját, kronológiáját, sőt ellentmondásait és értelmezési utóéletét is. Az emlékező tehát nem ünnepi szavakat keres és óvja magát attól, hogy a magyar haladás egyik legtartósabb világító oszlopát a hamis pátosz ködével elhomályosítsa. Teszi ezt azért, mert március tizenötödike valóságos része napjaink közgondolkodásának, a história és tanulságai a nemzet, a haladás és a hazafiúi magatartás aktuális kérdéseihez kapcsolódik. Hazai legjobbjaink gondolkodásában sohasem volt kérdéses és ma sem az, hogy a nemzet sorskérdéseit csak a néppel együtt és a haladás nemzetközi frontján a többi néppel együtt lehet megoldanunk. Mármost, mint 1848 márciusában is, az a legfontosabb, hogy e nemzeti sorskérdések (ugyan nevezhetnénk talán egyszerűbben is) valóságos tartalmát a mai és a jövendölhető holnapi realitások szigorú figyelembevételével fogalmazzuk meg, és lényegüket, sorrendjüket illetően jussunk meggyőződéses egyezségre. Százharminchat esztendővel ezelőtt a nemzeti függetlenség, az önálló Magyarország megteremtéséért emeltek szót mindazok, akik tenni akartak a hazáért és be akarták kapcsolni a magyarságot a kor előremutató szellemi áramlataiba. Európa e forradalmi feszültségekkel terhes korban szülte meg a múlt kiváltságait elvitató új osztályokat, a burzsoáziát és a munkásságot, kihordta, és Marx és Engels tollával megfogalmazta a munkásság harci programját. Mi egy korszakkal hátrább tartottunk. De március idusának szervezői és résztvevői tudták: a haladásért, a nagyobb nemzeti önállóságért kezdett küzdelmet vállalniok kell. Ez a tudat szülte meg a hazai jobbágyban, a polgárban, a kisnemesben és a főrendekben is a nemzeti egyetértés szükségességét, mert enélkül a nagy kérdések nem dőnthetők el. Igaz, meghatározta rögtön a korlátokat is. A szövetség a célok terjedelmétől, az érdekek egybeesésétől függően alakult. Ma azok közé az államok közé tartozunk, amelyek a társadalmi haladás élén járnak. Olyan társadalmat építünk, amelyben megszűnt az egyik osztály másik által való kizsákmányolása és nálunk nincsenek ezen alapuló antagonisztikus osztályellentétek sem. A szabadság, egyenlőség, testvériség egykori programja a szovjet nép felszabadító harcainak eredményeként elnyert függetlenség közepette a szocialista forradalmi átalakulásban teljesítette ki igazi tartalmát. De fejlettségi szintünk mai helyzetében éppúgy megtalálhatók az itt és most nagy kérdései, amelyekre a nemzeti egység új motívumokkal gazdagodó talaján kell az egyetemes érdekekkel harmóniában álló válaszokat adnunk. Vajon nem akuális tanulsága-e negyvennyolcnak, hogy a történelmi útválasztás politikát és társadalmi rendszert meghatározó eseményeit és következményeit meggyőződéssé, egyetértéssé erősítsük a kortársi tudatban és nem feltétele-e ennek a múlt-, a jelen- és a jövőbeni tisztánlátás? Március üzenetének mai vállalása vajon nem jelenti-e új vagy módosuló tartalmú társadalmi értékeink konzekvens és harcos vállalását: életünk minden területén a minőség követelményének érvényesítését? A haladás ma vajon nem azzal egyenlősíthető-e, hogy igenis változtatni tudunk munkakultúránkon, javítani tudunk a világ által értékelt teljesítményünkön, hogy nem maradunk le a műszaki-technikai fejlődésben és tartjuk a kultúra iránti nyitottságunkat, előnyt adva a konvertálható szaktudásnak, a társadalmi esély-egyenlőtlenségek mérséklését szándékoló akaratnak, s mi magunk is, személyesen is segítjük, hogy politikai kultúránk, társadalmi demokratizmusunk előremozdulá- sunk lendítője legyen. A világ többi népeivel együtt boldogulásunk mai sorskérdése a béke is. Jól szeretni a békét pedig nem csupán annyi, hogy nem akarunk háborút. Közös dolgaink rendezéséhez, ahogy ma is, holnap is viselnünk kell az akarat nyomába szegődő gondot és erőnkhöz mértén a cselekvést is. A magyar haladás egykor is, most is a világ egyetemes előrehaladására szavazott, hiszen problémáink régen is, ma is összekötődnek az emberiség nagy problémáival. Az érdekek egyeztetését tehat nem elég határainkon belül, higgadt mérlegeléssel és józan előrelátással segíteni. Késznek kell legyünk arra, hogy nemzeti, szövetségi és az egyetemes érdekek összehangolását, szerény közreműködésünk ré- ven is, nehézségek árán is, siker koronázza. Áldozatkész gondoskodással, cselekvő készenléttel vállalkozó munkával és alkotó tisztességgel kell országépítő munkánkat végeznünk. Hibáinkra vagy mentségünkre a világ előtt is alig, magunk között pedig egyáltalán nem hivatkozhatunk. Az elődök szelleméhez híven csak így végezhetjük eredménnyel szocialista rendet fejlesztő munkánkat, népünk, nemzetünk javára, az egyetemes emberi haladás szolgálatában. És mindezt ünnepeljük március 15-én. A cselekvést, a szavak és tettek egységét, a hazaszeretet és haladás szerves ötvözetét, remélve, hogy a velünk ünneplő gyermekek és fiatalok, legjobb lényünkre hasonlítva, tovább gazdagítják majd eredményeinket, jól és bölcsen szeretve a hazát. Cs. J. Kádár János fogadta Harilaosz Florakiszt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz. ponti Bizottságának első titkára szerdán délelőtt az MSZMP KB székházában fogadta a Görög Kommunista Párt küldöttségét, amely Harilaosz Florakisz főtitkár vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdé_ seiről. A találkozón részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. (MTI) I Az MSZMP KB első titkára köszönti vendégét. (Telefoté) j Lázár György Szaholcs-Szatmárban Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden megkezdett kétnapos Szabolcs-Szatmár megyei látogatásának második napján, szerdán elsőként a má- riapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetet kereste fel. Meghallgatta Paszternák Józsefnek, a szövetkezet elnökének beszámolóját az 5694 hektáron gazdálkodó nagyüzem múlt évi eredményeiről. Mint az elnök elmondta, bár kedvezőtlen természeti viszonyok közepette gazdálkodnak, még tavaly, ebben a csapadékhiánnyal is megnehezített esztendőben is sikerült elérniük, hogy valamennyi ágazatuk nyereséges legyen. Az év végén csaknem 29 millió forintos nyereségről adhattak számot a tagságnak. A növénytermesztés átlagai jócskán meghaladták a megyei átlagot, állattenyésztésük egymillió liter tejet és 624 tonna vágóállatot adott. A termelési érték egyharmadát az ipari ágazatok — építőrészlegük, fűrész- és lakatosüzemük, varrodájuk és cipőüzemük állították elő. A már hétszer kiváló címet nyert, tavaly pedig a MÉM termelési nagydíjával is kitüntetett közös gazdaság eredményeiről szóló beszámolót hallgatva Lázár György többek között a kalászosok átteleléséről érdeklődött, s több kérdést tett fel arra vonatkozóan: milyen erőforrásokat képesek még feltárni az egyre emelkedő termelési költségek csökkentésére. A kormány elnöke a tájékoztatót követően megtekintette a tsz fóliatelepét, ahol már javában vetik a dohány magját. A máriapócsiak ugyanis irányítói és szervezői a Nyírségi Dohánytermesztési Rendszernek. Koordinálásukkal három megyében 47 taggazdaság 3500 hektárnyi területen foglalkozik dohánytermesztéssel. Az integráció eredményeként javult a hektáronkénti átlagtermés, a Máriapócson kialakított oktatóbázison pedig félezren sajátították el a korszerű dohánytermesztés ismereteit. A Minisztertanács elnöke máriapócsi látogatását a termelőszövetkezet varrodájának megtekintésével fejezte (Folytatás a 2. oldalon) Q nicaraguai kormány felhívása A nicaraguai kormány kedden sürgős felhívást intézett a világ államaihoz az országot fenyegető amerikai agresszió miatt. A Reagan kormányzat hatalomra jutása óta Nicaragua az Egyesült Államok agresszív akcióinak áldozata katonai, gazdasági és politikai téren — mutat rá a felhívás, amelyet Daniel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front Országos Vezető Tanácsának tagja, a Nemzeti Újjáépítés Kormánya Kormányzótanácsának koordinátora ismertetett a nicaraguai rádióban és televízióban. Jól ismert az az amerikai felforgató tevékenység, amelynek célja a nicaraguai gazdaság destabilizálása, az ország nemzetközi hitelfelvé. telének meghiúsítása, és Nicaragua nemzetközi gazdasági megállapodásainak megsemmisítése. Mindezt a nica- ragua'i gazdaság éllen végrehajtott katonai akciók kísérik. Az ezzel okozott károk értéke egyedül 1983-ban több mint az egész kivitel 30 százaléka. A Reagan kormányzat gyakorlatilag megszállta Hon- durast, amelyet az amerikai csapatok bevetésével folytatandó fegyveres akciók kiindulópontjának szán. Washington utasítására a CIA továbbra is ellenforradalmi bandákat szervez és fegyverez fel — hangsúlyozza a dokumentum. Akkor, mikor Nicaragua történetének első szabad választására készül, az amerikai kormányzat újabb 21 millió dollárt kért a kongresszustól a nicaraguai nép élleni terrorakciók ki- terjesztésére. A Nicaragua elleni fegyveres akciókkal egyidejűleg a Reagan kormányzat több ezer amerikai katonát irányít Hondurasba és Közép-Amerika partjaihoz vezényli hadihajóit — elemzi a térségben kialakult helyzetet a dokumentum. Vendégek Bátaszéken • • Ülést tartott a Tolna Tegnap délelőtt Bátaszéken tartotta meg soros ülését a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület ez alkalommal tárgyalta a hélyszínen a nagyiközségi közös tanács vb. munkáját harmádízben, s állapíthatta meg a tanácskozási jogú meghívottakkal egyetértésben azt, hogy az ötévenként esedékes megméretés végett érdemes volt elfogadni a szíves hívást. Olvasóink bizonnyal megbocsátják, ha a végrehajtó bizottság kihelyezett üléséről — mely ugyanúgy az ügyrendnek megfelelően zajlott, ahogy a székhelyen tartott ülések szoktak zajlani — nem a szokott módon értesül. A bátaszékiek számára sem volt ez a nap szokványos, hiszen otthonukban tárgyalta meg a megyei tanács vb. a művelődési osztály tevékenységéről szóló beszámolót, amit Póla Károly osztályvezető terjesztett elő, s foglalkozott a március 29-én sorra kerülő megyei tanácsülés anyagának előkészítésével. Ezért is jegyezni fogják ezt a napot Bátaszéken, és bízvást megtehetik. Ritka aztán a megyei tanács vb-nek az olyan ülése, ahol csaknem teljes a tanácskozási joggal jelenlévők köre. Számítottak erre a megméretésre a jól felkészült házigazdák? Igen, s egyáltalán nem tekinthető sem meglepő, sem kellemetlen dolognak, hogy sok a szimpatizánsa annak az eredményes közigazgatási és településfejlesztési munkának, amit a nagyközségi közös tanács végez. Átgondoltan, feladatait rangsorolva és építve arra az erkölcsi, anyagi erőt is képviselő forrásra, mely a tanács és nem tanácsi szervek együttműködésében, tanács és lakosság alkotó kapcsolatában van. Az, hogy megtelt a két végében bársonyfüggönnyel rövidebbre vett tanácsterem — mely házasságkötő terem is egyben, s olykor pódiumműsorok színhelye is —, indokoltan történt. Az is természetes, hogy a beszámoló testület tagjain kívül itt volt a körzet országgyűlési képviselője, Kosár István, aki más alkalmakkor is szívesen látott a bátaszéki tanács életének különböző eseményein. Aztán ... az se meglepő, ha a vendéglátók itt látták e napra jó helyét a Hazafimegyei Tanács V. B. as Népfront országos vezetősége által tavaly Bátaszék- nek adományozott nemzeti zászlónak is, mely a településfejlesztési versenyben elért kimagasló eredményeket ismerte el. Szóval rendeltetésének megfelelően volt komoly az ülés hangneme, mégis emberi melegség és derű uralta azt az eszmecserét, ami Bogár Jenő tanácselnök beszámolója és az azt kiegészítő felügyeleti vizsgálat megállapításait tartalmazó előterjesztés felett bontakozott ki. Utóbbi előadója a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, dr. Hegedűs János volt, aki Bátaszéken tanácselnökként tevékenykedett még akkor, amikor a megyei tanács vb. első alkalommal tartott itt kihelyezett ülést. Akkor a testület azt állapította meg, hogy jó úton jár a nagyközségi közös tanács és végrehajtó bizottsága, bár bőven van munkájában javítanivaló. A településfejlesztési tevékenység ma ismert módja is kezdeti stádiumé volt. öt évvel ezelőtt, 1979-ben a tanács vb. munkájának minősítése már sokkal jobb volt. És tegnap? Jegyzőkönyvbe foglaltan állapította meg a Tolna megyei Tanács V. B., hogy a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács V. B. tevékenysége jól szolgálta a székhely és társközségek fejlődését, emelkedett az ellátás színvonala, a lakosság igényeinek kielégítése mind jobb színvonalon biztosítható. Ám nemcsak a szép ívű és a társközségekre is érvényes fejlődés eredményeiről esett itt szó, hanem a hogyan tovább kérdéseiről is. A vízrendezés, az új szeméttelep létesítésének, a szolgáltatás fejlesztésének a tervein kívül a várdombi iskola bővítéséről, a pörbölyiek vízellátásáról és lakóhelyük önálló névhasználatáról, a telefonellátás javításának lehetséges módozatairól. Féltucat olyan tennivalóról, aminek megoldása a VII. ötéves tervben kaphat helyet, de akkor is rangsorolva. A megyei tanács vb. elismerését fejezte ki a nagyközségi közös tanács elmúlt ötévi tevékenységéért, majd az ülés résztvevői meglátogatták a vázkerámia üzemet, végül az általános iskolát és a tornacsarnokot.
