Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-11 / 35. szám

1984. február 11. 5 Nehezebb körülmények között Kezembe akadt nemrégiben egy kérdőív: nyolcvan­---------------------------------- hat kérdést tartalmaz, s a téesz-elnö­kök sorsának forgandóságát firtatja. Többek között kíváncsi a felmérést végző arra, hogy volt-e az interjúalanyának szív- infarktusa, folyt-e ellene valamilyen eljárás, mely időszakok voltak a legnehezebbek, mit tett, ha a felettes hatóságok a té- esz számára kedvezőtlen döntést hoztak, honnan szerzi be a döntéseihez az információt, és mi az, ami akadályozza a mun­kájában. Érdekesek az ilyen felmérések, igaz, hogy akiket érint, nem túlságosan szívesen töltik ki, s hogy az ezek nyomán készült jelentések, dolgozatok sem igen hatásosak. Az eddig elért eredményeink biztatóak. Mint Faluvégi Lajos mondta az országgyűlés téli ülésszakán: „Mint a Központi Bi­zottság december 7-i üléséről kiadott közlemény megállapí­totta, népünk kiegyensúlyozott társadalmi légkörben, erőfeszí­téseit fokozva ebben az évben is eredményesen dolgozott, te­szi a dolgát napjainkban is. Ez a szokványosnak tetsző megál­lapítás igen komoly munkát és helytállást takar, s figyelembe véve a szorító körülményeket, bátran állíthatjuk, hogy nem­zetközileg is elismerésre méltó teljesítmény húzódik meg mö­götte.” A teljesítmény nagyon kemény munkát takar. Méghozzá, sokszor olyan munkát, aminek nem lett meg az eredménye. Alighanem az 1983-as gazdasági évben a legtöbbet használt szó az aszály volt. Száraz volt a tavalyi év, s az aszály miatt a növénytermesztés eredményei csappantak meg, így elsősorban a növényi termékek kivitele okoz majd gondot. Agrárexpor­tunk tervezett értéke azonban idén is a tavalyihoz hasonló lesz. Természetesen ez a cél nagy erőfeszítéseket követel az első félévben, hiszen a korábbiakhoz képest kisebb árualap­pal rendelkezünk. Javíthatunk azonban a külpiaci munkán­kon, folyamatos üzletkötésekkel. Elősegíthetjük a nagy töme­gű, állati eredetű élelmiszerek forgalmának bővülését. Gond­jainkat azonban szaporítja, hogy az élelmiszerpiacon a 80-as években folyamatosan csökkentek az árak, és számottevően fellendülésre a jövőben sem számíthatunk. Az 1984. évi ex­portterv teljesítése a népgazdaság egésze szempontjából is ki­emelkedő jelentőségű, hiszen a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a külgazdasági egyensúly javításához. Ebben a mun­kában vannak tartalékaink. A termelő és a külkereskedelmi vállalatok javíthatnak együttműködésükön, a termelők a mos­taninál jobban ügyelhetnek a piac követelményeire, a külke­reskedők pedig a már megtermelt árunak találhatnak jó pia­cokat. Néhány gazdaságban úgy fogalmaznak, hogy a közgazdasá­gi szabályozás változása felér egy kisebb aszállyal. Ez nyilván túlzás, de az tény, hogy az üzemi számítások szerint tovább csökken a nyereség, a gazdaságoknak kevesebb pénzük lesz beruházásra. A szabályozók módosításának egyik következmé­nye valóban az, hogy csökken a nyereség. Ennek az az oka, hogy a költségeket növelő tényezők között a társadalombizto­sítási járulék emelése nem épült be a felvásárlási árakba. Ez­zel szemben viszont a mezőgazdaságban is megszűnik a köte­lező tartalékalap-képzés, és átlagosan 25 százalékkal csökken a jövedelemadó. Így aztán az alacsonyabb nyereségből is vál­tozatlanul lehetőség nyílik arra, hogy érdekeltségi alapjaikat megfelelő szinten tartsák a gazdaságok. Az egész népgazda­ságra jellemző, hogy a beruházási vásárlóerőt szabályozzák. A mezőgazdaságban jövőre az ideihez hasonló ------------------2--------------5-------- nagyságrendűek lesznek a be­ruházások. Ez persze egyúttal azt is jelenti, hogy 1982-höz képest mérséklődik a fejlesztés üteme. Ez azonban a mezőgaz­daság termelését nem akadályozza. Ha a meglévő állóeszközö­ket jobban hasznosítják a gazdaságok, kihasználják tartaléka­ikat, akkor még bővíthető az ágazat teljesítőképessége. A sza­bályozók változása e tartalékok mozgósítására kényszeríti a gazdaságokat. így segítik az eszközhatékonyság javulását, ami alapvető érdekünk. A szabályozás most azokat a tevékenységeket ösztönzi, ame­lyek a gazdasági egyensúly megteremtését szolgálják. A gaz­dálkodás nyeresége nemcsak a termelés bővítésével, hanem takarékoskodással is növelhető. Éppen ezért fokozottan kell fi­gyelni a technológiák korszerűsítésére és a technológiai fegye­lem betartására, sokan úgy vélik ebben mintegy 20 százalékos tartaléka van a gazdaságoknak. Természetesen a fáradozás csak akkor jár eredménnyel, ha üzemen belül is megtalálják a megfelelő érdekeltséget. A termelési tanácskozásokon, zár­számadó közgyűléseken ismertetett tervekből csak akkor lesz valóság, ha azokat pontosan és gondosan végrehajtják. Ez pe­dig nem nélkülözheti a termelőszövetkezeti tagok, állami gaz­dasági dolgozók személyes érdekeltségének megteremtését. Azt kell termelni, amit a piac kíván. Ügy mondják: Magyar- ország az apró cikkek országa. Ezt ismerték fel Dunaföldvá- ron, a Virágzó téeszben, ahol számos aprómag termesztésével foglalkoznak. A szakemberek különben jól tudják, hogy a Kárpát-medence klímája nagyon kedvez a magtermesztésnek. Vagy hogy hiába olcsóbb a görög alma, vagy az algériai para­dicsom. az ízük messze alatta marad annak, ami magyar föl­dön termett. De a belföldi piac igényeire is „rá lehet érezni”. Például arra, hogy a szarvasmarha-ágazatban a hústermelés konstrukciója jelenleg lényegesen jobb, mint a tejé. Dalmandon, a mezőgazdasági kombinátban hallottam nem­rég, hogy tavaly az állattenyésztési főágazatban rejlő lehető­ségek nagyobb arányú kihasználásával érték el, hogy a nö­vénytermesztés kieső termelési értékét pótolják, amely mint­egy 2,4 százalékos többlettel járult hozzá a termelési érték ki­alakításához. Ezen belül is a sertés főágazatot tudták legna­gyobb mértékben a tervhez képest fejleszteni, amely összes­ségében 6,5 százalékos terv-túlteljesítést eredményezett. Ugyancsak jelentős mértékben sikerült a melléktevékenység termelési értékét növelni, amely a kedvező induló árualap mo­bilizálásával volt elérhető. A vállalat fejlődéséhez szükséges anyagi alapok rendelke­zésre állnak, ha szűkösebben is, mint a korábbi esztendőkben, de célirányos és takarékos felhasználással minden reális igény biztosítható. Változatlanul megmarad gazdaságunk al­kalmazkodóképessége, de nem utolsósorban a dolgozói jöve­delmek növelésének, illetve annak terheinek viselési képessé­ge is. Ezért, ha valaha fontos volt a vállalat dolgozóinak és vezetőinek a munkára, az eredményes tevékenységre irányu­ló összpontosított erőfeszítése, úgy most különösen az. Az ösz- szevont dalmandi gazdaság vezetősége most már évtizedeken keresztül bizonyítottan mindig támaszkodhatott dolgozó kol­lektívájára. Ez a dolgozó kollektíva mindig képes volt a vázolt és kijelölt megvitatott feladatok teljesítésére. Most is bízunk abban, hogy ez ismét így alakul, amelyhez kérjük a nagy gaz­daság valamennyi dolgozójának, vezetőjének aktív segítőkész munkáját, támogatását.” — mondta a kombinát vezérigazga­tója. Aktív, segítőkész munka. V,aIóban erre van szük­--------------------—....-■ . seg az üzemekben ahhoz, h ogy nehezedő körülmények között is helytálljanak. D. V. M. Reggeli tájékoztató a várható napi teendőkről Mentők Nem a szirénázó rohanás jellemzi őket. Megfontoltan, szervezetten, gondosan végzik a Tolna megyei mentőszol­gálat emberei a munkájukat. Ott vannak, ahol segíteni kell. Üzemi balesethez éppen olyan felkészültséggel utaz­nak, mint amikor valamelyik eldugott településről kell a szülészetre sietni, vagy amikor a kocsijukkal a rendelőin­tézetből kezelésen túlesett betegeket visznek haza. A tervszerűség, a jól szervezett együttműködés a gyógyí­tó intézményekkel, ez jellemzi a mentők munkáját. A Tol. na megyei mentőszerveknek 171 dolgozója van. Nem verik dobra az olyan eseteket, amikor maguk is veszélyhelyzet­ben dolgoznak, nem szólnak, ha megkülönböztető jelzéseik használata ellenére sem adnak nékik szabad utat. Lelkiis­meretes munkájukban, együvé ötvöződik az orvos, az ápo­ló, a gépkocsivezető és a szerelő munkája — amelyet elis­merni, becsülni kell.-Pj­FOTÖ: KAPFINGEF A. Rögzítik a beteg adatait Már biztos kezek ben van a beteg _______________________________________9i, R ádiószolgálat-vezető Főgiein Ferenc nyugdíjasként is aktív Elsősegélynyújtás után Szerelők

Next

/
Thumbnails
Contents