Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-05 / 30. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 30. szám ARA: 1,40 Ft 1984. február 5., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) alapítvány az iskolában (3. old.) KIT UTÁNOZ A GYEREK? (5. old.) AKI SOKAT TETT DECS SPORTJÁÉRT (6. old.) (4. old.) TAMÁSIBAN A NEMZETI SZÍNHÁZÉRT A párbeszéd hetei A párbeszéd hete vált a most végeit érő hét Európá­ban: Kelteit és Nyugat országai magas szinten tárgyal­tak egymással egyszerre itöbb fővárosban is a világ helyzetiéről. Miközben Margaret Thatcher brit kor­mányfő Budapesten folytatott megbeszéléseket — s út­ja joggal telített rendkívül n-agy figyelmet, — más szo­cialista országok fővárosaiban, s másútt is folytak tár­gyalások. Berlin, az NDK fővárosa egymás után ilátita' vendégüli Chieysson francia külügyminiszterit és Tru­deau kanadai miniszterelnököt. Trudeau előzőleg Prá­gáiban járt, majd Berlinből Bukarestbe utazott. Közben Párizs is fontos megbeszélés színhelye volt: Ivain Arhi­pov szovjet miiinisZteralnök-helyettest, aki szorosan vé­ve a kétoldalú gazdasági kapcsolatok esedékes kérdé­seinek megtárgyalására érkezett a francia fővárosba, Mitterrand elnök is fogadja, s kettejük eszmecseréjén nemcsak gazdasági, hanem világpolitikai kérdések is felmerülitek. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy alig kát héttel ko­rábban sorozatos találkozók színhelye voiit Stockholm, s a héten itöbb olyan ihír is felreppent, hogy a magas szintű tanácskozásokban az elkövetkező hetekben újabb események is várhatóak, akkor figyelemre mél­tó az élénkülés. Mindezeken az eszmecseréken ugyan­is a két nagy katonai szövetség tágjai vettek részit, iaz európai enyhülés lehetőségeiről, a világpolitika nagy kérdéseiről beszélitek, s lényegében mindenütt azonos következtetésre jutottak: a jelenlegi helyzet veszélyes, változásra van szükség. Magától értetődő, hogy a fe­lelősség kérdését nem egyöntetűen ítélik meg, s hogy a teendőikből eltérőek iaz elképzeléseik. De maga az a tény, hogy a párbeszéd, amely hosszabb időn ált lénye­gében szünetelt, most felélénkült, s hogy ebben a NA- TO-országok vezetői érdekeltnek nyilvánították magu­kat, jelentős válltozásokát mutat. A változás különösen két területen mutatkozik. Egy­részt a NATO tagjai korábban szinte oda sem figyel­tek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­tének tavaly januárban tett nagy jelentőségű, a feszült­ség lényeges csökkentésére irányuló javaslataira. Most mintha hajlandóak lennének tudomásul venni azt, sót egyesék — mint például Trudeau — elfogadják annak bizonyos elemeit tárgyalási alapul is. Másrészt, ha iga­zolni akarják is az amerikai nukleáris rakéták nyu­gat-európai telepítését, kezdik belátni, hogy ez a lé­pés nem növelte, hanem csökkentette az európai, s nemcsak az európai országok biztonságát. Igaz, hogy a megoldást másként akarják megvalósítani, mint azt Európa érdeke kívánná, de ‘azt is kezdik belátni, hogy ez az ült nem járható a kockázat további növekedése nélkül. A kedvező ‘ jéletet azonban még korántsem lehet mindenütt tapasztalni. Pontosan az európai párbeszéd hetedben olyan jelzések érkeztek Washingtonból, ame­lyek bizonyították: az amerikai kormányzat nem haj­landó odafigyelni az európai kezdeményezésékre. Mi­közben a Reagan-kormányzat — részben saját orszá­gának közvéleménye, részben európai partnered meg­nyugtatására — szavakban állást foglliaflit amellett, hogy jobb viszonyt akar a Szovjetunióval, új katonai költ­ségvetése előterjesztésével tanúsította, hogy egyálta­lán nem hajlandó visszafogni az egyoldalú katonai fö­lény megszerzésére irányuló fegyverkezési politikáját^ a Eehér Ház tekintélyével igyekezett alátámasztani ál­lításait, amelyekkel a szovjet felet az érvényes fegy­verzetkorlátozási megállapodások megsértésével vádol­ta meg. Az amerikai megnyilatkozások nem azt tanú­sították, hogy az Európában mutatkozó jelenségek a tengeren túl is éreztetnék hatásukat. Márpedig bár­mennyire is fontos az enyhülés felelevenítése szem­pontjából a jelenlegi európai párbeszéd, megoldást a nagy kérdésekre csak a két nagyhatalom megállapo­dásai hozhatnának, erre pedig a jelenlegi washingtoni Vezetés nem mutat készséget. Hiábavaló-e akkor az európai párbeszéd? Egyálta­lán, nem, sőt baszna a jelenlegi körülmények között igen nagy. Ha nem is helyettesítheti a közvetlen dia­lógust iaz Egyesült Államok és a Szovjetunió között, tág lehetőséget nyit meg a két szövetségi rendszer tagjai­nak egymás álláspontja jobb megismerésére, s külö­nösen a NATO tagjainak arra, hogy tisztába jöjjenek a szocialista országok realista álláspontjával, a meg­oldást elősegítő javaslataival. Közismert tény, hogy a szocialista országok mindig készek mások elképzelései­nek, javaslatainak nemcsak meghallgatására, hanem tárgyalási alapuj történő elfogadására is — ha azok megfelelnek az enyhülés valós érdekeinek. Ha Pierre Trudeau javaslata az atomibatalmak közvetlen tanács­kozásáról vallóban az enyhülésre irányul, akikor ter­mészetes, hogy ez a javaslat megkapja a megfejelő tá­mogatást Prágában. Ha Oheyssan úgy véli, hagy van­nak ‘lehetőségek a kapcsolatok feileszttésére, akikor a jó szándék jó szándékra italál Berliniben is. S ha a NA­I TO mind több tagja felismeri, hogy a szocialista or­szágok kezdeményezései nem egyoldalú előnyökre irá­nyulnak, hanem közös európai érdekeket szolgálnak, akkor különösen jelentős lehet a légkör javulása. Márpedig ez a javulás elengedhetetlen feltétele an­nak, hogy a jelenlegi párbeszédet olyan dialógus kö­vesse, arneJy már érdemi döntéseket hoz az enyhülés, a leszerelés, a feszültség csökkentése érdekében. KIS CSABA A brit kormányfő befejezte magyarországi látogatását Margaret Thatcher a bu dapesti Nagycsarnokban Sétával kezdődött Marga­ret Thatcher szombati prog­ramja: a hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodó brit kormányfő a reggeli órákban a Tolbuhin körúti Nagyvásárcsarnokba látoga­tott. A magas rangú vendé­get — akit elkísért Eszter­gályos Ferenc iküLügymindsz- ter-helyettes és Bányász Re­zső, hazánk londoni nagykö­vete — Czobor Péter, a csar­nok igazgatója köszöntötte és kalauzolta az 1889—96 kö­zött elektikus stílusban épült bevásárló központban. Tájé­koztatójában elmondta: a mintegy 10 ezer négyzetmé­teres csarnokban az állami, a szövetkezeti és a magánke­reskedelem egyaránt jelen van; üzleteiket, standjaikat naponta 30 ezer budapesti vásárló keresi fel. lA miniszterelnök asszony érdeklődését elsősorban a magyar specialitások keltet­ték fel. A ZÖLDÉRT 934-es boltjában — a hét végi be­vásárlók gyűrűjében — cse- resznyepapriika-füzéht és be­főttet, egy másik pavilonban konyakos meggyet, csokolá­dét és sajtot vásárolt. Ezután Margaret Thatcher Solymárra hajtatott. Az ot­tani angol katonai temetőben koszorút helyezett el a II. vi­lágháborúban hősi ‘halált halt brit katonák síremlékén. A program a festői kör­nyezetben fekvő Szentendrén folytatódott, ahol Marjad Jó­zsef miniszterélmök-heilyet- tes köszöntötte a brit kor­mányfőt, s csatlakozott a kí­séretéhez. A vendégek edő- (Folytatás a 2. oldalon.) BT-ülés Nicaraguáról Az ENSZ Biztonsági Taná­csa Nicaragua kérésére pén­tek este összeült, és megvi­tatta a közép-amerikai ország elleni — hondurasi területről indított — légitámadások ügyét. A csütörtöki bombá­zásnak három nicaraguai katona esett áldozatul. A BT ülésén a nicaraguai küldött azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy ki­képzésben részesíti és min­dennel ellátja a managuai kormány megdöntéséért har­coló ellenforradalmárokat. Az amerikai delegátus ezt ta­gadta, s azt állította, hogy Nicaragua megpróbálja „ex­portálni a forradalmat”. A Biztonsági Tanács meghatá­rozatlan időre elnapolta ülé­sét. Nicaragua ezzel egy időben „konzultációra” hazarendelte nagyköveteit az Egyesült Ál­lamokból és Hondurasból. A venezuelai fővárosban tartóz­kodó Dániel Ortega, a nicara­guai kormány kormányzóta­nácsának koordinátora kije­lentette: az összes közép­amerikai országból ki kell vonni minden külföldi kato­nát, s véget kell vetni a had­gyakorlatoknak ebben a vál­ságos övezetben. Kétszáz éve született Körösi Csorna Sándor Az országos emlékverseny megyei döntője Idén áprilisban ünnepel­jük Körösi Csorna Sándor születésének 200. évforduló­ját. A bicentenárium prog­ramjainak koordinálására országos emlékbizottság ala­kult, s már hónapokkal ez­előtt összeállították a tervet a méltó ünneplésre, melynek keretében ünnepi díszülésre, dokumentációs és művésze­ti kiállításra, emlékérem és emléklap kibocsátására ke­rül sor; európai, ázsiai és amerikai tudományos inté­zetekben, magyar egyesüle­tekben megemlékező rendez­vényeket, tudományos kong­resszusokat, illetve diákok­nak és felnőtteknek verse­nyeket és vetélkedőket tar­tanak. Április közepén ma­gas szintű delegáció utazik Indiába, a Körösi Csorna Sándor „második hazájá­ban” rendezendő közös, ün­nepségekre. Ennek kereté­ben a bizottság részt vesz Új-Delhiben az emlékülésen, emléktáblát helyez el az egyik ladaki kolostorban, (ahol Körösi Csorna a tibe­tisztika alapjait rakta le), és megkoszorúzza síremlékét Dardzsilingben. Az országban mindenütt tegnap délelőtt tíz órától tar­tották az általános iskolások részére szervezett emlékver­seny megyei selejtezőjét, délután pedig a megyei dön­tőket. Az emlékverseny cél­ja: Körösi (Csoma Sándor életének, munkásságának megimertetésével olyan pél­daképet állítani tanulóifjú­ságunk elé, aki töretlen hit­tel, kitartó szorgalommal ért el tudományos eredményt, s ezzel nemcsak hazájának, hanem az egyetemes emberi kultúrának is szolgálatot tett. Megyénkben a versenynek a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum adott ott­hont, ahol dr. Vadas Ferenc igazgató köszöntötte a 18 — 3—3 fős — csapatot, s az őket felkészítő pedagóguso­kat. Majd elkezdődött a ve­télkedő, melyet a budapesti XVII. kerületi Akácvirág utcai Általános Iskola hirde­tett meg, s az általuk össze­állított kérdésekkel csak tegnap reggel 9 órakor is­merkedett meg a zsűri. Az országban összesen 800 csa­pat jelentkezett az emlék- versenyre, megyénkben pe­dig hetven, azaz kétszáztiz tanuló, akiknek meglehető­sen nagy irodalomból kel­lett felkészülniük. A megyei döntőt háziversenyek előz­ték meg, majd a területi versenyen (március 15-én) a megyei döntő első helyezett­jei, valamint a legtöbb pontszámot elért csapatok mérik össze' tudásukat. Az országos döntőn (április 11- én) már csak hat csapat ve­télkedik, a hat területi dön­tő első helyezettjei. (A me­gyei döntő eredményét keddi számunkban közöljük.) — h — k — Dr. Vadas Ferenc emlékezett meg Körösi Csorna Sándorról A szedres! csapat Felbontották az első borítékot a versenyzők x

Next

/
Thumbnails
Contents