Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

1984. február 4. ( TOLNÁN "ísidÉPÜJSAG 7 Nem könnyű „talpon” maradni Az egyetlen biztos megoldás a jobb munka Panaszkodni nem érdemes, váltani tudni kell Nem tudom, hogy a ké­ményseprők babonásak-e. Egymás láttán nem hinném, hogy a szerencse jöttén vagy elmaradásán törnék a fejü­ket, annál inkább azon, mi az aznapra kiszabott „lecke”, amit mindenáron meg kell tanulni, majd felmondani — lehetőleg — ötösre, ha ver­senyben akarnak maradni. Mert az élet nehéz, mond­hatnám, kegyetlen is sokszor, a mai körülmények között meg különösen az. Nos, nem panaszkodni aka­rok, már csak azért sem, mert ők sem panaszkodnak, ha­nem teszik, amit tenniük kell, sőt, jobban, mint eddig, mert törik-szakad, „talpon” akar­nak maradni. Vállalatszerűén gazdálkod­nak, ugyanakkor tevékenysé­gük egyértelműen szolgálta­tás. Szolgáltatás az üzemek­nek, intézményeknek és — hagyományosan — a lakos­ságnak. Erről beszélgettünk Esküdt Lajossal, a Tolna megyei Kéményseprő és Tüzeléstech­nikai Szolgáltató Vállalat igazgatójával. A megyei székház épületén ott a tábla, a cégtábla, ame­lyik megjelöli, mivel is fog­lalkozik ez a vállalat. A ké­sőbbiekben kiderül, hogy ez a tábla, pontosabban az ab­ban foglalt fölsorolás ma már hiányos. Ez a hiányosság vi­szont többletet jelent. Nem is annyira mennyiségi, in­kább minőségi többletet. — Kéménytisztítással tér* mészetesen foglalkozunk, de most már ezen a területen is továbbléptünk. Feladatunk most már a kémények kar­bantartása, javítása, sőt, új kémények építése a szabvá­nyoknak megfelelő módon. TOLNA MEGYEI KÉMÉNYSEPRŐ ÉS TÍÍZELÉSTECNNIKfll SZOIGÁLTATÓ [ IMIM SZOLGÁLTATÁSAINK LAKOSSÁG ÉS KÖZULET RÉSZÉRE OLAJKÁLYHÁK JAVÍTÁSA KARBANTARTÁSA OLAJÉGŐK JAVÍTÁSA KARBANTARTÁSA j KAZÁNOK TÜZTÉR ÉS VÍZTÉROLDALI TISZTÍTÁSA HUSFÜSTOLÖK VEGYSZERES TISZTÍTÁSA TÜZELŐBERENDEZÉSEK MŰSZERES BEKÉRÉSE HŐCSERÉLŐK TISZTÍTÁSA. DTR BERENDEZÉSEK JAVÍTÁSA KARBANTARTÁSA FÜSTCSÖVEK KÁLYHÁK TISZTÍTÁSA CSERÉPKÁLYHÁK ÁTRAKÁSA ÉPÍTÉSE KÖSSÖN SZERZŐDÉST TELEFON 15-011,15-828 Ennyi mindent csinál a vállalat. Sőt még ennél is többet... — Én úgy tudom, eddig ez kőművesmunka volt. — Pontosabban, senki sem csinálta. Senkinek sem volt érdeke, kevés pénz van ben­ne. Ismerjük, hogy a kémé­nyekkel sok gond van. A ké­mény állapota sok mindenre kihat, például a fűtés hatás­fokára. Amikor megjelen­tünk, és a megrendelővel kö­zöltük az átépítés szükséges­ségét, mindjárt, azt is kér­dezte: Ki csinálja meg? Nos, mi meg tudjuk csinálni. Ez is egyfajta szolgáltatás. Még a profilunkba is beletartozik. Egyébként vannak olyan vál­lalatok, magánosok is, akik ilyenfajta tevékenységet vár­nak tőlünk. — Ez eddig rendjén van, de hol éri meg ez a kémény­seprő vállalatnak? — Először is, mi más „árakkal dolgozunk” ... Az­tán pedig mi szakszerűen csi­náljuk, úgy, hogy a továb­biakban nincs vele gond. Megelégedett a megrendelő, megelégedettek vagyunk mi is. — A cégtáblán szerepel az olajkályha. Most viszont egy­re többet hallani arról, hogy kívánatos kiváltani az olaj­tüzelést, és visszatérni a ha­gyományosra, vagy a leg­újabbra, amire majd később tereljük a szót. — Igen. Megvan ebben a hagyományos tevékenysé­günk is, de közben már fo­lyik a váltás. Egyelőre még az olajtüzelés dominál. Ugyanakkor már megindult a változtatás. Ne feledjük azonban, hogy ez a második kiváltás. Először ugyanis rá­tértünk az olajra, most leté­rünk az olajról. Vissza a ha­gyományos tüzelőanyagokhoz. Először is sikerült gyorsan reagálnunk a változásra, most is. Először 1982-ben a cserép­kályhával indultunk.. Tehát nem mindjárt a tüzelőanyag, hanem a tüzelési mód meg­változása, jelentett gondot. Elmondta aztán az igazga­tó, hogy kétirányú a tevé­kenység. Egyszer átrakásról van szó, vagy javításról, másszor új cserépkályha épí­téséről. Ä megyében tulaj­donképpen egy vállalat sem foglalkozik ezzel, legfeljebb néhány maszek. Ok is csak akkor, ha a megrendelő biz­tosítja az anyagot. Az igények adottak, a fel­adatok is. a vállalatnak tehát lépnie kellett. Lépett is. Elő­ször csak átrakásokat vállal­tak, most már hat szakem­berük új kályhákat is épít. Honnan szerzik be az anya­got? Beszerzik... Tavaly például 110 új kályhát csi­náltak. Itt újra vissza kellet térni arra a kérdésre, hogy meg­éri-e, vagy hol éri meg a vál­lalatnak ez a váltás. Megéri, mert igaz, hogy az olajkályha-javításnál durván félmillió forint volt a válla­lati bevételkiesés, ugyanak­kor a cserépkályha-átrakás Korszerűen felszerelt gépjármüvekkel indulnak munká­ba a vállalat dolgozói Ez már nem a hagyományos kéményseprés, ez már tü­zeléstechnika A TOTftV kazánházában vegyszeres kezelést vé­geznek és -építés ötszörösére nőtt rövid idő alatt, tehát bősé­gesen kompenzálta az ottani csökkenést. Ja, így könnyű — mond­hatnám. Nem mondom, in­kább azt, hogy a lehetőséget időben fel kellett ismerni és amilyen gyorsan csak le­hetett, lépni kellett. — Akkor hát lépjünk még egyet. Itt a gáz, vagy leg­alábbis rövidesen itt lesz ... — Szakmunkásainkat már korábban tanfolyamokon, to­vábbképzéseken megismertet­tük az olaj- és gáztüzelésű berendezések üzemeltetésé­vel, javításával, szerelésével. Rövidesen itt lesz a gáz. Első feladat a kémények felül­vizsgálata. Ez már megkez­dődött Báta, Bátaszék térsé­gében, Rövidesen Szekszárd- ra is sor kerül. A munka fo­lyik, a legújabb átállás sem fog bennünket váratlanul érinteni. Egyébként a jövő­ben is fogunk újabb lépése­ket tenni. Hogy melyek azok? Legyen a mi gondunk. Egye­lőre. — Zárhatom azzal ezt a be­szélgetést, hogy a vállalat te­vékenysége hasznot hozott a megrendelőiknek, hasznos volt a népgazdaságnak, de a vál­lalat sem fizetett rá? — Nyugodtan. LETENYEI GYÖRGY Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Nőtt a közlekedési balesetek száma A Tolna megyei Közleke­désbiztonsági Tanács érté­kelte az elmúlt évi helyze­tet, Bátorfi Györgynek, a KBT titkárának jelentése alapján. A közúti közlekedés biz­tonságának ügye elválaszt­hatatlan a társadalom fej­lődésétől. A közlekedés vér­keringése elősegíti, de za­varok esetén gátolja is fej­lődésünket. A közúti forgalom, a köz­úti szállítás az elmúlt évben is növekedett. A rendszám­mal ellátott gépjárművek száma megyénkben tavaly 1982-höz viszonyítva 5,7 szá­zalékkal, 58 897-re emelke­dett. De ez a számadat nem tartalmazza a rendszámmal el nem látott kerékpárok, segédmotoros kerékpárok, mezőgazdasági vagy más jellegű, de közútjainkon is közlekedő munkagépek, las­sú járművek mennyiségét, amelyeknek számbeli növe­kedése ugyancsak több ezer lehet. A megnövekedett forga­lom közútjaink állapotát te­kintve nagyobb zavarok nél­kül bonyolódhatott le. Út­ügyi szerveink folyamatosan gondoskodtak útjaink kar­bantartásáról, a balesetve­szélyes helyek megszünteté­séről, a szükséghez képest anyagi kapacitásaik függvé­nyében útkorrekciókról, vagy forgalomszervezési vál­toztatásokat igénylő beavat­kozások révén is. A kerék­páros-forgalom biztonságo­sabbá tétele végett bizottság alakult, megyénk kerékpá­rosokból különösen frekven­tált útszakaszainak kerék­pársávval, kerékpárúttal va­ló mielőbbi ellátására. A tervek egy része már elké­szült. Megyénk úthálózata állapotának legszemlélete­sebb mutatója az, hogy Tol­na megyében évek óta, így tavaly sem történt pályahi­bából eredő baleset. A múlt évben megyénk területén 485 személyi sérü- léses baleset fordult elő, 62- vel több, mint az előző esz­tendőben. Az emelkedés 14,6 százalékos, az előzetes tájé­koztatás szerint az országos átlagot lényegesen megha­ladja. A múlt évi, már említett 485 baleset közül 32 volt ha­lálos kimenetelű, 15-tel ke­vesebb, mint egy évvel ko­rábban. Sajnálatos viszont, hogy a súlyos sérüléssel vég­ződött balesetek száma és a könnyű sérüléssel járóké is emelkedett. Közútjainkon 34 ember halt meg, 18-cal ke­vesebb, mint egy évvel ko­rábban, súlyosan sérültek a tavalyelőttinél 26-tal töb­ben, 273-an, könnyebben pe­dig 357-en, az előző évihez képest 63-mal többen. A meghalt vagy megsérült sze­mélyek száma összesen 664 volt, 71-gyel több, mint 1982-ben. A balesetek során 6 597 250 forint anyagi kár keletkezett, 14 százalékkal több, mint a bázisidőszak­ban. Szekszárd város belterüle­tén a múlt évben valame­lyest kevesebb baleset for­dult elő, a tavalyelőtti 67-ről 66-ra csökkent számuk. En­nél lényegesen nagyobb, mintegy 24,3 százalékos a csökkenés a paksi járás te­rületén, ami az ottani közis­merten nagy forgalom mel­lett mindenképpen elisme­résre méltó. Megyénk többi területén a balesetek száma mindenütt emelkedett. A szekszárdi járásban 38-cal, Bonyhádon és környékén 7- tel, a tamási járásban 15-tel, Dombóváron és környékén pedig 23-mal volt több bal­eset, mint egy évvel koráb­ban. Itt a halálos kimenete­lű szerencsétlenségek száma is megduplázódott. A szek­szárdi járásban tavaly is és 1982-ben is 15 halálos végű baleset volt. Dombóvárott és környékén elképesztően megnőtt a balesetek száma, ami érthetetlen és megma­gyarázhatatlan, akár a terü­let útviszonyait, akár for­galmának sűrűségét vagy bármi más tényezőjét te­kintjük. A közúti balesetek legfőbb oka, mint már hosszú évek óta minidig a relatív gyors­hajtás. 1982-höz viszonyítva tavaly 2 4-gyei több, összesen 146 baleset fordult elő a gya­korlatlanság, a túlzott önbi­zalom, a felesleges kockózat- váLlalás szülte óntelmetlen száguldás miatt. Ennek a kö­vetkezménye volt 69 felbo­rulás és 55 úttestről való le- sodródás. Nyoűcvannyolc esetben az elsőbbség meg nem adása vezetett balesethez. Me­gyerikben tavaly 98 esetiben ütközött keresztező irányban haladó jármű, s ez csaknem mlind elsőbbség meg nem adása miialüt történt. Kiváltó oka a már bly sokszor em­legetett szabályiismeret hiá­nya, erőszakos, agresszív ve­zetés. Több felelősségre vont személy mentségére csupán azt tudta felhozni, hogy nem vette észre az elsőbbségadás kötelezettségére felhívó jel­zőtábláikat. Közrejátszhatott a figyelmetlenség annál a 15 esetiben előfordult balesetnél is, amelynek követési távol­ság be nem tartása volit az oka. Ilyen baleset néggyel több történt megyénkben, mint egy évvel korábban. A legveszélyesebb 'közlekedési manőver, az előzés szabá­lyainak megszegéséből ke­letkezett baleset harmiinchá- rom esetben. A megyében előfordult 55 olyan, baleset­nek jelentős hányada, ahol szemben érkező járművek ütköztek össze, szabálytalan előzés következménye volt. Az ilyen frontális ütközésiek aztán rendre halállal, vagy súlyos sérülésekkel végződ­tek. A szabálytalan előzések kiváltó oka rendszerint az okozó agresszivitása, a min­den áron való előbbre jutás­ra törekvés. A szabálytalan kanyarodás miatti baleseteik aránya a tavaly a bázisévhez viszonyítva kettővel csök­kent, 44-iről 42-re. Gyakorlati tapasztalat, hogy kanyarodás téréin legfelelőtlenebbek éis legtájékozatlanabbak az egy nyomon haladó járművek ve­zetői. Felelőtlenség tanén a motorkerékpárosak, tájéko­zatlanságban pedig a segéd- motorosok és a kerékpárosok járnak élen. Külön kell szólni a gyalo­gosokat ért közúti balesetek­ről: 1983-ban 39 ilyen bal­eset fordult elő a megyében, öttel kevesebb, mint egy év­vel korábban, összesen 85 gyalogost ért szerencsétlen­ség. Ez a szám myamaitéko- san figyelmeztetve a jármű­vezetőket, azt jelenti részle­teiben, hogy kormánykeirék mögött ülők bűnös fegyelme­zetlensége folytán 6 gyalogos meghalt, húszán súlyosan és szintén húszán könnyebben megsérültek. A gyalogosok­nak pedig az szolgálhat into például, hogy a balesetért fe­lelősök közül hárman haltak meg, súlyos sérüléseket 10- en, könnyebbeket pedig 26- an szenvedtek. Noha ittas állapotban pem tiltott a gya­loglás, az a' közutakon ennek ellenére veszélyekkel járhat. Példa erre, hogy a balesetet okozó 39 gyalogos köziül öt alkoholos befolyásoltsága miatt került járművek kere­kei alá. A gyermek korúak közül a múlt éviben hatvanhétén szenvedtek könnyebb, súlyo­sabb sérüléseket, tizenhattal többen, mint egy évvel ko­rábban. A megye balesetei­nek csaknem 14 százaléka gyermek korúakat érintett. .Közülük hárman meghaltak, huszonkilencen súlyosan, harmincötén pedig könnyű sérülést szenvedtek. Nem sokkal kedvezőbb az idős korúak helyzete, hat­vannégy személyt ért közü­lük baleset a közutakon. Ezeknek során nyolcán meg­haltak, huszonnyolcán súlyo­san, s ugyancsak huszon­nyolcán könnyebben sérül­tek. iA balesetékeit Okozók kö­zül külön kell szólni azok­ról, akik járművük kor- máinykereke mögé alkoholtól befolyásolt állapotban ül­nek. Számúk megyénkben sajnálatos módon, a törvény minden szigora ellenére is évről évre emelkedik. Amíg 1982- ben a balesetet okozók tizenhét százaléka, addig 1983- ban már itöbb mint hu­szonkét százaléka tett ittas állapotban szerencsétlenné másakat. Arányuk Bonyhá- don és környékén csökkent, máshol mindenütt emelke­dett. Lsglkirívóbban a szek­szárdi járásban, tizenhétről negyvenhatra. Amellett, hogy azok ellen, akik em­bertársaik életét italtól bó­dultán kockáztatják az uta­kon, a törvény teljes szigo­rával kelil továbbra is eljár­ni, felvilágosító, nevelő mun­kának oda kell hatnia előbb- uitóbb, hogy az ittas jármű- vezetést társadalmunk min­den tagja osztatlanul elítél­je. Az utóbbi időben az uta­kat járó ember mind több olyan jelenséggel találkoz­hat, amely közlekedési er­kölcsünk, etikánk javulását bizonyltja. Még akkor is igaz ez, ha a balesetek túlzott mértékű szaporodása nem igazolja egyértelműen a köz­úti fegyelem javulását, el­lenkezőleg annak lazulására utal. De addig, amíg ország- útjainikon évről évre egyre több és több ember garáz­dálkodhat részegen jármű­vek kormánykerekével a ke­zében, a 'közlekedési morál javulásáról nem beszélhet senki. Ahhoz azonban, hogy ez a jelenlegi áldatlan álla­pot kedvező fordulatot ve­hessen, társadalmunk egészé­nek az erejére van szükség. A KBT tanácskozó testüle­té a jelentés után az idei munkatér véről, a költségve­tés felhasználásáról határo­zott.- Pj ­Paks határában a relatív gyorshajtás miatt nem tudta a személygépkocsi nyomvonalát tartani. Szerencsés volt a balesete, mert a frontális ütközést a két kocsi elkerülte.

Next

/
Thumbnails
Contents