Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-28 / 49. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 49. szám Ara: i,40 Ft 1984. február 28., kedd Mai számunkból A KÉT NÉMET Állam viszonya (2. old.) A KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁS TAPASZTALATAI (3. old.) PEGE ALADÁR SZONÄTAESTJE (4. old.) KRK SZIGETÉN, búvarokkal (6. old.) FIATALOK LAKÁSHELYZETE (3. old.) A magyar ezüst másfél évtizede A közelmúltban adta hírül a Mimsztertaináís üléséről kiadott közlemény: a kormány befejezettnek nyilvánította az 1970-ben indított Alumíniumipari Központi Fejlesztési Programot. Az, hogy erre az .eseményre két évvel a megadott határidő előtt került sor — önmagában is sokat elárul. A tények egyértelműen bizonyítják: az Ailumíniumipari Központi Fejlesztési Program keretében nagyon fontos és jelentős változások mentek végbe. Az 1970 óta eltelt nem egészen másfél évtized alatt másfélszeresére emelkedett a bauxitbányászat termelése. Ezt mindenekelőtt <az tette lehetővé, hogy új bányákkal gazdagodtunk. A Fejér megyei (Bauxitbányáknál a Rákhegy II. és a Bitó II., valamint a fenyőfői bánya néven, míg a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál a Malimba III., majd ennek .bővítéseként, a Deáki puszta, az Iza II. és a Deáki IV/1 bányák neve jelezte, hogy több bauxit kerül a felszínre. A bauxitteirmelés növekedése lehetővé tette a timföldgyárak termelésének bővítését és a technológia korszerűsítését is. Az előbbire az ajkai új, 240 ezer tonna kapacitású timföldgyár a példa, a rekonstrukciókat viszont Almásfüzitő, Mosonmagyaróvár és a régi ajkai gyár neve fémjelzi. Ezek nyomán a timföldgyártás csaknem kétszeresére növekedett, s bár a kibányászott bauxit minősége romlott, a korszerűbb technológia eredményeként a belőle előállított timföld minősége javult. A következő technológiai lépcső az alumínium-kohászat. Ennek továbbra is a magyar—szovjet timföld és alumínium egyezmény jelentette az alapját, amelyet néhány hónapja megújítottak. Ez az egyezmény lehetővé tette a 'többi között azt is, hogy alumíniumfeldoilgozó-tparunk gyorsabban fejlődjék. A tárgyalt időszak elején fejeződött be Székesfehérvárott egy új, nagy kapacitású szélesszalaghaniger- mű építése. A hetvenes évek közepén bővítették a présműt és a szélesszalaghengerműt. Bővült és korszerűsödött a fóliaigyártás ás, megismerkedhettünk a .nemes fóliákkal. Űj készárugyártó üzemekkel gyarapodtunk Balassagyarmaton és Hódmezővásárhelyen, ahol többek között habosított és szerelt alumínium .borítású panelek, ívestetők, nyílászárók, bányatámok és radiátorok gyártását kezditek .meg. A Magyar Kábel Művek ugyancsak Balassagyarmaton megkezdte az aLumímium kábelek gyártását. Az alumíniumgyár egy tiszafüredi egységgel egészítette ki tiszta alumíniumprofilú termelésre szakosított üzemét. Jiászbóldogházán termelni kezdett a Jászberényi Hűtőgépgyár új radiátorgyára. A Mátraividéki (Fémművek csavarmentes alumínium kupakok előállítására profilírozta át füzesabonyi üzemegységét. A Fémmunkás Vállalat ablakkeretgyárat adott át Székesfehérvárott. Az alumíniumgyár a mélyhúzásra, a Kábel Művek a gyors huzaihúzásra, a hűtőgépgyár pedig a hőcserélők automatizált nagyipari termelésére tért át, airnely- lyel világszínvonalon áll. A Mátravidéki Fémmű a gyorsjáratú préseivel megalapozta a nagy teljesítményű tubus- és .aerosolipalackiok gyártását. Korszerűsítették az öntést Ajkán, a Likőripari Vállalat pedig gépesítette mdni-paiLacokOk alumínium kupakas zárását. Az említett korszerűsítések, műszaki fejlesztések elsősorban az alumíniumipar technológiai folyamatának műszaki színvonalát javították. Ennek 'köszönhető, hogy javult a termékek minősége és bővült a választéka. Különösen jelentős az alumíniumipar szerepe a magyar gazdaság exportjában. Kedvező változásnak tekinthető, hogy alumínium kivitelünkben lényegesen nőitt a nagyobb feldolgozottságú termékek aránya. Miközben az alumínium félgyártmányok és készáruk együttes exportja az eltelt másfél évtized alatt megötszöröződött, a fémtömbbé nagyságrendekkel csökkent. Olyan árualapot teremtettüinlk, amely még az utóbbi idők kedvezőtlen konjunkturális feltételei között is számottevően javította külkereskedelmi mérlegünket. A program legfőbb eredményét mégis az jelenti, hogy a (kiemelt fejlesztés lehetőséget teremtett a hazai adottságokhoz jobban igazodó termelési struktúra kialakításához, hozzájárult a hazai felhasználás körének szélesítéséhez, és az egy főre jutó alumíniumfogyasztás nemzetközideg is magas ‘szintjének eléréséhez. A program tehát az elmúlt év utolsó napjával véget ért. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy további tennivalók ne 'lennének. A nemzetközi piaci előrejelzések ugyanis már a világszerte fokozódó alumíniumhi- ányira figyelmeztetnek, s ez növekvő keresletet, magasabb árakat, előnyös exportlehetőségeket ígér. De ígé. rá az élesedő konteurrenciaharcot, a fokozódó versenyt is. Hogy ebben a versenyben ne veszítsük el az elmúlt másfél évtized alatt szerzett relatív előnyünket, ahhoz a mindennapok kemény munkája mellett rugalmas alkalmazkodóképességre és állandó megújulási készségre van szükség. ÄRVAY TIVADAR Békemozgalmunk betölti feladatát Az Országos Béketanács ülése Hétfőn délelőtt a Parlament Vadásztermében ülést tartott az Országos Béketanács. A megjelenteket Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke üdvözölte, majd Sarkadi Nagy Barna főtitkár összegezte az elmúlt évi munka tapasztalatait. Bevezetőjében rámutatott: 1983 nemcsak a „rakéták éve” volt, de a békét, az együttműködésit, a szabályozott nemzetközi kapcsolatokat akaró erőké is. Világszerte milliók emelték fel szavukat a háborús veszély ellen, s e tiltakozások megsokszorozták a békemozgalmak erejét. Hazánk közvéleményében is élénk visszhangot keltettek a világpolitikai események: a növekvő aggodalom mellett kifejezésre jutott a cselekvő tenniakarás, mind többen döbbentek rá felelősségükre a béke megőrzésének ügyében. Az Országos Békefcanács múlt évi munkájának kapcsán elmondta: a kitűzött célokat sikerült elérni, a mozgalom tevékenysége új formákkal, színekkel gazdagodott, befolyása, társadalmi szerepe tovább szilárdult. Rendezvényei, fórumai alkalmat teremtettek arra, hogy népünk kifejezhesse eltökélt békeakaratát, s támogatásáról biztosítsa a párt és a kormány békepolitikáját. A magyar békemozgalom hazai vonatkozású eseményeinek sorából a főtitkár kiemelte a tavaly májusi béke és barátsági hónapot, amelyet ezúttal a prágai Béke Világ- találkozó előkészítése jegyében rendeztek meg. Kiemelkedő jelentőségű volt az Oroszlányban megrendezett leszerelési konferencia; megemlékezték Afrika napjáról; a pusztavacsi és a Velence- tavi békefesztivál arra szolgált bizonyságul, hogy az ilyen nagyszabású rendezvények is el őmozdf thatják a magyar békemozgalom céljait. A Kommunista Ifjúsági Szövetséggel közösen kiadott békefelhívást több mint két és félmillió állampolgár írta alá. A múlt év másik fő törekvése az volt, hogy minél szélesebb tömegeket, rétegeket vonjanak be a békemozgalmi munkába. Kivált az üzemi munkásságra és az ifjúságra számítottak. Az OBT májusban megalakult ifjúsági és diákbizottsága vonzó programok szervezésével és megrendezésével gyarapította a fiatal aktivisták népes táborát. A főtitkár a továbbiakban elmondta, hogy a mozgalom ez (évi rendezvényeit fokozódó mértékben igyekszenek a béke kérdéseinek nemzeti fórumaivá tenni. Ezért erősödnie kell a társadalmi vezetésnek és a mozgalmi jel- legmék. Bejelentette: a közeljövőben összehívják az országos békekonferenciát, amely egyúttal (betölti majd a X. magyar békekangnesszus szerepét is. A Magyar Politikatudományi Társasággal együttműködve előadói konferenciáit rendeznek a stockholmi konferencia (kapcsán az emberiséget leginkább foglalkoztató kérdésekről, a békemozgalmak ezzel kapcsolatos feladatairól. (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János Jugoszláviába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének meghívására a közeljövőben, hivatalos, baráti látogatást tesz Jugoszláviában. Zsarkovics Moszkvában Vidoje Zsarkovics, a jugoszláv államelnökség alelnöke hétfőn a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására baráti munka- látogatásra Moszkvába érkezett. Kíséretében van Lazar Mojszov külügyminiszter és több más hivatalos személyiség. A jugoszláv vendégeket a repülőtéren Pjotr Sztraut- manyisz, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökhelyettese, Vlagyimir Tyerebi- lov igazságügy-miniszter és Borisz Arisztov külügyminiszter-helyettes fogadta. kelés még nem készült el, de most is jó helyezésre számítanak, mert a tojás termelése emelkedett az előző évhez képest. Egy tyúk egy év alatt átlagosan 275 tojást tojt. Tartanak baromfi- törzsállományt, ennek felnevelésével Is a szövetkezet foglalkozik, mert így véleményük szerint, biztosabb az eredményesség. Kétféle tartási mód van a gazdaságban, a ketreces és az úgynevezett mélyalmos tartás. Az elmúlt évben összesen 126 325 tyúkféle volt a szövetkezetben, ebből 112 253 volt a tojóállomány. Bátai tojás exportra Tojást eladni manapság nem könnyű dolog, ezért a bátai November 7. Termelő- szövetkezet is a tojótelepen érezte meg legjobban a rossz piaci helyzetet. Ebből aztán az következett, hogy a tojástermelési ágazat is belépett az exportálók közé, ameny- nyiben tojásválogatást vállaltak exportra. A bátai tyúkok tojásai eljutnak a Szovjetunióba, Lengyelországba, Hollandiába, van piaca a tojásnak az arab világban és olasz vevő is vásárol Bétáról. Korábban nem tudták nyomon követni a tojás útját, mert nem közvetlenül exportra értékesítettek. Az exportválogatás többletmunkaerőt igényel ugyan, de jelent némi értékesítési biztonságot, az ágazat ugyanis jelentős nagyságrendet képvisel a szövetkezet gazdálkodásában. A bólyi termelési rendszerben működnek, a válogatáshoz szükséges gépet az egyik társvállalat, a sárisápi termelőszövetkezet adta kölcsön. Két évvel ezelőtt, 1982-ben a bátai termelőszövetkezet eredményei voltak a legjobbak a rendszeren belül, a tavalyi értéSzállításra váró tojás a raktárban Mélyalmos tartási mód A válogatás egyik fázisa az átvilágítás
