Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-26 / 48. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 48. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. február 26., vasárnap. Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) AKCIÖÉV A LAKÄSTÜZEK MEGELŐZÉSÉRE (3. old.) ön kérdez — mi válaszolunk (4. old.) A FOGAK EGÉSZSÉGÉRŐL (5. Old.) TUDÓSÍTÁS ÜZEMEKBŐL, GYÁRAKBÓL, GAZDASAGOKBÓL (3. old.) Megbecsülés Matt jelenít 'ma vezetőinek lenni ? A jelek szeriint túlsá­gosan is sóikat. A képesség, a szorgalom társadalmi el­ismerésének máir-imár aránytalan mércéje az előlépte­tés, a kinevezés. Ilyenképpen sommázta véleményét az az ötven év körüli, szakmájában jónevű mérnök isme­rősöm, aki háromévi elismerten sikeres irányító mun­ka után állt fel az igazgatói asztalitól. Amikor vállalta a féladatat, hogy a szanálás határán tengődő gépgyár éléire áll, kikötötte, hogy csupán ennyi ideig iesz di­rektor. Utána folytatja a kutatásait. Most mégis rá­sütik a bélyeget: bukott ember. S lavinaként zúdul nya­kába a sok-sok visszahallott pletyka arról, hogy miért, és kinek a szemében vált alkalmatlanná. Hiába, egy magasabb pozícióból bajos emelt fővel visszavonulni. Paradox helyzet, hogy amíg a beosztás az egyén megítélésében oly súlyosan esik latba, a vezetői mun­kának, a felelős döntéshozók kiválasztásának nincs egységes, elfogadott, jól bevált értékelési rendje a honi gazdaságban. Ezért: aztán nehéz pontosan körülhatá­rolható választ adni arra a kérdésre, hogy milyenek legyenek az irányítók. Kétségtelen javulásit mutat — méghozzá elsősorban a szakmai színvonlai erősödését, hogy a vezetők között évről évire több a diplomás, nyelvtudással rendelkező szakember. A végzett mun­kájuk értékelésének bizonytalanságai és a kiválasztás még ma is érzékelhető bürokraitikus vonásai — ame­lyek az oklevelekkel, bizonyítványokkal igazolható ér­demeket részesítik előnyben a valódi produktummal szemben — gyengítik a vezetői posztok vonzását. Azaz: szűkítik azt a kört, amelyből válogatni lehet. Az utánpótlás színvonaliára azonban egyértelműen a kereseti lehetőségek — ha úgy tetszik: ia vezetői bér­szegénység — nyomja rá a 'bélyegét leginkább. Ez leg­látványosabban a termelés közvetlen irányítóinál ér­zékelhető. Ha 'készülhetne kimutatás arról, hogy egy esztendő alatt hány kiváló szakmunkás szájából hang­zik él a 'mondat: „...nem engedhetem meg magam­nak azt a luxust, hogy művezető llegyek”, minden bi­zonnyal figyelemre méltó számot kapnánk. Tavaly nyolc vállalatnál száz vezető beosztású dolgozót kérdeztek meg arról, milyennek ítélik a saját helyzetüket. Három­féle válasz volt tipikus. A -döntésekre munkatársaik­nál jóval -nagyobb a befolyásuk; közvetítő, s egyben üit- íközősizerepat töltenek be feletteseik és beosztottjaik kö­zött; végül pedig felelősségükhöz, szaktudásukhoz, erő­feszítéseikhez 'képest rosszul vannak 'megfizetve. Két­ségtéten tény, hogy az utóbbi évtizedben, a vezetők keresetnövekedése mintegy a fele volt 'az összes fog­lalkoztatott keresetnövékedésének. Ilyen körülmények 'között nehezen lehet éleget ten­ni a „megfelelő embert a megfelelő helyre” szépen csengő elvének. (Különösen akkor, ha azt is hozzávesz- szük: a váltaiatak mai helyzetében nem túlságosan nép­szerű féladat vezetőnek tenni. Ráadásul sok helyütt a vezetőelilenes hangulatot még szítják is azzal a hibás, megosonitosodott áldemokratikus szemlélettel, amely­nek hirdetői a vezetőket úgy tekintik, mint akikikel szemben keli -megvédeni a dolgozók érdékeit. Az utóbbi ikét-három évben — -különösen az említett nehézségek hatására — fontosságának megfelelő figyel­met kap a döntéshozók alaposabb kiszemelése és meg­becsülése. A kormány 1982-ben hozott rendetete lehe­tővé 'tette a vezetők pályázat útján történő kiválasztá­sát. Tavaly óta arra is mód nyílt, hogy a vezérigazga­tók, igazgatók saját hatáskörükben határozhatnak ar­ról, hogy 'helyetteseiket kinevezik vagy pályázatot hir­detnek a pasatok betöltésére. A pályázatok kétségkívül fölpezsdí tették a vezető- kiválasztásit. Üj, vállalkozó szellemű emberek kerültek előtérbe, a ínyilvániosság erősítette a bizalmat „fönn” és „lenn” egyaránt. Újdonság az is, hogy a jelölteknek kész, konkrét programmal kell előállniuk. Jellemző a pályázatok sikerére, hogy az ipari tárca területén idén tíz vállalatnál terveznék igazgatócserét, s ebből kilenc igazgatói -posztot ilyen módon kívánnak betölteni. A kereseti viszonyokra várhatóan jótékonyan hat majd, hogy 1984 januárjától a vezetők bérének válla­lati mérettől függő differenciálása a korábbi négy ka­tegóriáról háromra szűkült. A jövőben nem annyira a mennyiségi mutatók nagysága számít, hanem az, hogy az adott cég milyen szerepet vállal a népgazdasági cé­lok — mint például a fizetőképesség javításának — válóra váltásában. Az alapbérrendszer -módosítása — amely a besorolások alsó határát tíz, a felsőt pedig 25 százalékkal növeli — bizonyára ugyancsak abba az irányba hat majd, hogy a rátermett szakemberek vál­lalják a nagyabb felelősséget és a több munkát jelentő irányító tevékenységet. Természetesen sem a pályázati rendszer, sem a bér­arányok némi javulása nem -tekinthető csodaszernek. Űtjölzők viszont, 'amelyek azt az irányt mutatják, amely eltávolít a középszerű, kockázattól rettegő, rugalmatlan irányítói magatartás zsákutcájából. G. L. F. Vető mag -sajtótáj é kozta tó Nem lesz fennakadás az ellátásban Folyamatosan szállítják a gazdaságok részére a vetőmagot Dombóvárról Dombóváron, a Vetőmag­termeltető és -Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Te­rületi Központjában Reizin- ger József főmérnök közölte, hogy az idén is eleget tud­nak tenni kötelezettségeik­nek, annak ellenére is, hogy az 1983-as évjárat nem ked­vezett az alapanyag-terme­lésnek, vetőmaghiány miatt területkieséssel nem kell egyetlen mezőgazdasági nagyüzemnek sem számolni. Az előbbiekből is kitűnik, hogy az 1984-es tavaszi vető­magellátás igen komoly elő­készítést igényelt, ami folya­matos kontaktust igényel to­vábbra is a vetési időszak befejezéséig valamennyi partnertől. A tavaszi kalászosok ve­tőmagja iránti igény csök­kent a területen. Míg 1983- ban tavaszi árpából 1131 tonnát, addig az idén 811 tonna árpavetőmagot igé­nyeltek a gazdaságok. A 811 tonna 7 fajtából tevődik ösz- sze. A vetőmagot már ko­rábban — januárban — diszponálták, kiszállították. Zabból az igénycsökkenés nem annyira alacsony, a gazdaságok 78 százalékát kérték az 1983-as évihez vi­szonyítva. Nagyobb gondot okoz bur­gonyából a vetőgumó-ellátás. A több éves stagnálást kö­vetően nőtt a vetőgumó irán­ti kereslet. A növekvő igé­nyekre felkészültek, Dom­bóváron és a szaporító gaz­daságoknál 1970 tonnát tá­rolnak. Már az ősz folyamán a vártnál több partnerrel Elutazott hazánkból az ENSZ főtitkára Javier Pérez de Ouellar, az Egyesüli; Nemzetek Szerve­zetének hivatalos látogatáson hazánkban itaintózskodó főtit­kára és felesége szombat dél­előtt Szentendréire látogatott. Vidéki útjára elkísérte ven­déglátója, Várkonyi Péter külügyminiszter és felesége, valamint Rácz Pál, hazánk állandó ENSZ-képviselője. A vendéget a kisváros köz­pontjában Marosvölgyi Lajos, Szentendre tanácsának elnö­ke fogadta, s tájékoztatta a 18 ezer lakosú műemlékvá- ros történelméről, lakosainak életéről. Ezt követően a vi­lágszervezet fóti,tikára — kí­sérete tagjainak társaságá­ban — megtekintette a Ko­vács Margit Múzeum gyűjte­ményét. Ladányi István gaz­dasági igazgató kalauzolta a vendégeket a kiállításom, amelynek anyagát a Kossuth- díjas keramikusművész 1973- ban adományozta a magyar államnak. Javier Pérez de Cuellar délben az Atrium Hyatt Szállóban találkozott a hazai és külföldi sajtó képvdselői­(Folytatás a 2. oldalon) kötöttek szerződést és vár­hatóan tavasszal az áfészek részéről is nagy lesz az igény. Ezért is hívták fel a sajtótájékoztatón részt vevő gazdaságok figyelmét, hogy ahol még nem jelentették be az igényüket burgonya-vető­gumóra, azt hamarosan te­gyék meg, ugyanis kevés tartalékkal rendelkeznek. Nagy súlyt fektetnek a lakossági és a kiskereskedel­mi ellátásra Dombóváron, örvendetes, hogy évről évre növekszik az igény. Míg 1980-ban közel 3,5 millió ta- sak vetőmagot értékesítet­tek, addig 1984-ben megha­ladják az 5 millió tasak el­adását. Tolna megyében 112 bolttal tartják a kapcsola­tot. Ezek egymillió 363 ezer tasak vetőmagot rendeltek. A területen növekszik a ma­gánkereskedők száma, két éve húsz, az idén már 40 magánkereskedő a partne­rük. A rendeléseket folyamato­san teljesítik, eddig már kö­zel négymillió tasak vető­magot szállítottak ki a bol­tokba. Kisebb lemaradás van csak a kaposvári és a paksi áfészek területén. Több körzetben a késői karfiol, a takarmánytök és a metélő­hagyma kivételével minden igényt kielégítettek. Re;zinger József, a terüle­ti központ főmérnöke végül a legnagyobb területen ter­melt és az egyik legfontosabb növényünk, a kukorica vető­magellátásáról szólt. A tava­lyi aszály leginkább a hib­ridkukorica-táblákat sújtot­ta. Így annak ellenére, hogy nagy mennyiségű készlettel rendelkeznek, több keresett hibridmagból a teljes igényt nem tudják kielégíteni A legkeresettebb hibridek to­vábbra is a Pioner cég ve­tőmagjai, amely az összes leszerződött mennyiség 85,9 százalékát képviselik. A szerződések megkötése után a területi központból folyamatosan végzik a vető­magok kiszállítását. A szállí­tási költségek csökkentése érdekében csak abban az esetben szállítanak egy-egy gazdaság részére, amikor a teljes rendelésállomány rak­tárban van. Megvalósított tervek a takarékszövetkezeteknél Küldöttgyűlés Bonyhádon A Völgységi takarékszövet­kezet február 24-én Bonyhá­don tartotta meg évzáró kül­döttgyűlését: értékelték az 1983-as évi tevékenységüket és szóltok az idei év felada­tairól. Brauer János igazgató, sági elnök elmondta, hogy feladataik megvalósításában fontos szerep jutott a válasz­tott testületeknek, és a kül­döttközgyűlést megelőzően 15 körzetben tartottak tag­értekezletet. Működési terüle­tük Bonyhád városra és hat községre terjed ki. Taglétszá­muk 6331. Alapvető feladatuk, hogy a lakossági betétállományt nö­velni tudják, szolgáltatásai­kat minél szélesebb körben ismertté tegyék. A beszámo­lóban elhangzott, hogy betét- állományuk 68 682 000 Ft, ami a múlt év folyamán 10 744 000 Ft-tál növekedett. A tervezett növekedés 5 062 000 forint volt, tehát megduplázták ezt az összeget. A szövetke­zet vezetősége új szolgáltatás bevezetéséről is gondosko­dott. Lakistakarékossági be­téteket és személygépkocsi- megrendeléseket is intéznek. A betétek száma 3112, ami közel négyszázzal több, mint 1982-ben volt. Kölcsönágazati tevékenysé­gük termelési, építési, áru- vásárlási, személyi, kisiparos és lakásvásárlási kölcsönök­ből tevődik össze. 1983-ban 1255 kölcsönt folyósítottak tagjaiknak, összesen 18 542 000 Ft összegben. A tagság fize­tési moráljára jellemző, hogy a hátralékuk mindössze 0,16 százalékot tesz ki. Igen ked­vezően alakult a nyereségük, ez 566 000 forint. A Völgységi Takarékszö­vetkezet tavalyi terveit meg­valósította, növelte a taglét­számot és új szolgáltatásai­val is segítette a lakosságot. Bátaszéken A Bátaszék és Vidéke Ta­karékszövetkezet vezetősége és tagsága ugyancsak pénte­ken tartotta meg az 1983-as zárszámadást. Működési körzetük az elő­ző évivel azonos: tíz község­re terjed ki, és 22 ezer em­bert érint. A központi egy­ségük Bátaszéken, kirendelt­ségük pedig Bátán, Decsen és öcsényben tevékenykedik. Taglétszámuk emelkedett, fő­leg fiatalok és nők léptek be a szövetkezetbe. 137 865 000 Ft betétforgal­mat bonyolítottak le, 19 412 000 Ft-tal többet, mint az előző évben. Tavaly 266 ifjúsági betétesük volt 1 289 000 Ft állománnyal. Át­utalási betétszámla is nyit­ható náluk, ami várhatóan a nyugdíjasok körében lesz népszerű, hiszen kényelmes fizetési mód. Hitel tekinteté­ben minden igényt kielégí­tettek, különös súlyt fektet­ve a mezőgazdasági hitel­igényekre. Építési célra 17,7 százalékkal többet fizettek ki, mint 1982-ben. Hátralé­kaikat rendezték, behajtásra váró követelésük nincs, ösz- szegzésképpen elmondhatták, hogy a tervben foglaltakat maradéktalanul teljesítették. A nyereségtervüket 110,5 szá- szalékosra teljesítették.

Next

/
Thumbnails
Contents