Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-26 / 48. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 48. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. február 26., vasárnap. Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) AKCIÖÉV A LAKÄSTÜZEK MEGELŐZÉSÉRE (3. old.) ön kérdez — mi válaszolunk (4. old.) A FOGAK EGÉSZSÉGÉRŐL (5. Old.) TUDÓSÍTÁS ÜZEMEKBŐL, GYÁRAKBÓL, GAZDASAGOKBÓL (3. old.) Megbecsülés Matt jelenít 'ma vezetőinek lenni ? A jelek szeriint túlságosan is sóikat. A képesség, a szorgalom társadalmi elismerésének máir-imár aránytalan mércéje az előléptetés, a kinevezés. Ilyenképpen sommázta véleményét az az ötven év körüli, szakmájában jónevű mérnök ismerősöm, aki háromévi elismerten sikeres irányító munka után állt fel az igazgatói asztalitól. Amikor vállalta a féladatat, hogy a szanálás határán tengődő gépgyár éléire áll, kikötötte, hogy csupán ennyi ideig iesz direktor. Utána folytatja a kutatásait. Most mégis rásütik a bélyeget: bukott ember. S lavinaként zúdul nyakába a sok-sok visszahallott pletyka arról, hogy miért, és kinek a szemében vált alkalmatlanná. Hiába, egy magasabb pozícióból bajos emelt fővel visszavonulni. Paradox helyzet, hogy amíg a beosztás az egyén megítélésében oly súlyosan esik latba, a vezetői munkának, a felelős döntéshozók kiválasztásának nincs egységes, elfogadott, jól bevált értékelési rendje a honi gazdaságban. Ezért: aztán nehéz pontosan körülhatárolható választ adni arra a kérdésre, hogy milyenek legyenek az irányítók. Kétségtelen javulásit mutat — méghozzá elsősorban a szakmai színvonlai erősödését, hogy a vezetők között évről évire több a diplomás, nyelvtudással rendelkező szakember. A végzett munkájuk értékelésének bizonytalanságai és a kiválasztás még ma is érzékelhető bürokraitikus vonásai — amelyek az oklevelekkel, bizonyítványokkal igazolható érdemeket részesítik előnyben a valódi produktummal szemben — gyengítik a vezetői posztok vonzását. Azaz: szűkítik azt a kört, amelyből válogatni lehet. Az utánpótlás színvonaliára azonban egyértelműen a kereseti lehetőségek — ha úgy tetszik: ia vezetői bérszegénység — nyomja rá a 'bélyegét leginkább. Ez leglátványosabban a termelés közvetlen irányítóinál érzékelhető. Ha 'készülhetne kimutatás arról, hogy egy esztendő alatt hány kiváló szakmunkás szájából hangzik él a 'mondat: „...nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy művezető llegyek”, minden bizonnyal figyelemre méltó számot kapnánk. Tavaly nyolc vállalatnál száz vezető beosztású dolgozót kérdeztek meg arról, milyennek ítélik a saját helyzetüket. Háromféle válasz volt tipikus. A -döntésekre munkatársaiknál jóval -nagyobb a befolyásuk; közvetítő, s egyben üit- íközősizerepat töltenek be feletteseik és beosztottjaik között; végül pedig felelősségükhöz, szaktudásukhoz, erőfeszítéseikhez 'képest rosszul vannak 'megfizetve. Kétségtéten tény, hogy az utóbbi évtizedben, a vezetők keresetnövekedése mintegy a fele volt 'az összes foglalkoztatott keresetnövékedésének. Ilyen körülmények 'között nehezen lehet éleget tenni a „megfelelő embert a megfelelő helyre” szépen csengő elvének. (Különösen akkor, ha azt is hozzávesz- szük: a váltaiatak mai helyzetében nem túlságosan népszerű féladat vezetőnek tenni. Ráadásul sok helyütt a vezetőelilenes hangulatot még szítják is azzal a hibás, megosonitosodott áldemokratikus szemlélettel, amelynek hirdetői a vezetőket úgy tekintik, mint akikikel szemben keli -megvédeni a dolgozók érdékeit. Az utóbbi ikét-három évben — -különösen az említett nehézségek hatására — fontosságának megfelelő figyelmet kap a döntéshozók alaposabb kiszemelése és megbecsülése. A kormány 1982-ben hozott rendetete lehetővé 'tette a vezetők pályázat útján történő kiválasztását. Tavaly óta arra is mód nyílt, hogy a vezérigazgatók, igazgatók saját hatáskörükben határozhatnak arról, hogy 'helyetteseiket kinevezik vagy pályázatot hirdetnek a pasatok betöltésére. A pályázatok kétségkívül fölpezsdí tették a vezető- kiválasztásit. Üj, vállalkozó szellemű emberek kerültek előtérbe, a ínyilvániosság erősítette a bizalmat „fönn” és „lenn” egyaránt. Újdonság az is, hogy a jelölteknek kész, konkrét programmal kell előállniuk. Jellemző a pályázatok sikerére, hogy az ipari tárca területén idén tíz vállalatnál terveznék igazgatócserét, s ebből kilenc igazgatói -posztot ilyen módon kívánnak betölteni. A kereseti viszonyokra várhatóan jótékonyan hat majd, hogy 1984 januárjától a vezetők bérének vállalati mérettől függő differenciálása a korábbi négy kategóriáról háromra szűkült. A jövőben nem annyira a mennyiségi mutatók nagysága számít, hanem az, hogy az adott cég milyen szerepet vállal a népgazdasági célok — mint például a fizetőképesség javításának — válóra váltásában. Az alapbérrendszer -módosítása — amely a besorolások alsó határát tíz, a felsőt pedig 25 százalékkal növeli — bizonyára ugyancsak abba az irányba hat majd, hogy a rátermett szakemberek vállalják a nagyabb felelősséget és a több munkát jelentő irányító tevékenységet. Természetesen sem a pályázati rendszer, sem a bérarányok némi javulása nem -tekinthető csodaszernek. Űtjölzők viszont, 'amelyek azt az irányt mutatják, amely eltávolít a középszerű, kockázattól rettegő, rugalmatlan irányítói magatartás zsákutcájából. G. L. F. Vető mag -sajtótáj é kozta tó Nem lesz fennakadás az ellátásban Folyamatosan szállítják a gazdaságok részére a vetőmagot Dombóvárról Dombóváron, a Vetőmagtermeltető és -Értékesítő Vállalat Dél-dunántúli Területi Központjában Reizin- ger József főmérnök közölte, hogy az idén is eleget tudnak tenni kötelezettségeiknek, annak ellenére is, hogy az 1983-as évjárat nem kedvezett az alapanyag-termelésnek, vetőmaghiány miatt területkieséssel nem kell egyetlen mezőgazdasági nagyüzemnek sem számolni. Az előbbiekből is kitűnik, hogy az 1984-es tavaszi vetőmagellátás igen komoly előkészítést igényelt, ami folyamatos kontaktust igényel továbbra is a vetési időszak befejezéséig valamennyi partnertől. A tavaszi kalászosok vetőmagja iránti igény csökkent a területen. Míg 1983- ban tavaszi árpából 1131 tonnát, addig az idén 811 tonna árpavetőmagot igényeltek a gazdaságok. A 811 tonna 7 fajtából tevődik ösz- sze. A vetőmagot már korábban — januárban — diszponálták, kiszállították. Zabból az igénycsökkenés nem annyira alacsony, a gazdaságok 78 százalékát kérték az 1983-as évihez viszonyítva. Nagyobb gondot okoz burgonyából a vetőgumó-ellátás. A több éves stagnálást követően nőtt a vetőgumó iránti kereslet. A növekvő igényekre felkészültek, Dombóváron és a szaporító gazdaságoknál 1970 tonnát tárolnak. Már az ősz folyamán a vártnál több partnerrel Elutazott hazánkból az ENSZ főtitkára Javier Pérez de Ouellar, az Egyesüli; Nemzetek Szervezetének hivatalos látogatáson hazánkban itaintózskodó főtitkára és felesége szombat délelőtt Szentendréire látogatott. Vidéki útjára elkísérte vendéglátója, Várkonyi Péter külügyminiszter és felesége, valamint Rácz Pál, hazánk állandó ENSZ-képviselője. A vendéget a kisváros központjában Marosvölgyi Lajos, Szentendre tanácsának elnöke fogadta, s tájékoztatta a 18 ezer lakosú műemlékvá- ros történelméről, lakosainak életéről. Ezt követően a világszervezet fóti,tikára — kísérete tagjainak társaságában — megtekintette a Kovács Margit Múzeum gyűjteményét. Ladányi István gazdasági igazgató kalauzolta a vendégeket a kiállításom, amelynek anyagát a Kossuth- díjas keramikusművész 1973- ban adományozta a magyar államnak. Javier Pérez de Cuellar délben az Atrium Hyatt Szállóban találkozott a hazai és külföldi sajtó képvdselői(Folytatás a 2. oldalon) kötöttek szerződést és várhatóan tavasszal az áfészek részéről is nagy lesz az igény. Ezért is hívták fel a sajtótájékoztatón részt vevő gazdaságok figyelmét, hogy ahol még nem jelentették be az igényüket burgonya-vetőgumóra, azt hamarosan tegyék meg, ugyanis kevés tartalékkal rendelkeznek. Nagy súlyt fektetnek a lakossági és a kiskereskedelmi ellátásra Dombóváron, örvendetes, hogy évről évre növekszik az igény. Míg 1980-ban közel 3,5 millió ta- sak vetőmagot értékesítettek, addig 1984-ben meghaladják az 5 millió tasak eladását. Tolna megyében 112 bolttal tartják a kapcsolatot. Ezek egymillió 363 ezer tasak vetőmagot rendeltek. A területen növekszik a magánkereskedők száma, két éve húsz, az idén már 40 magánkereskedő a partnerük. A rendeléseket folyamatosan teljesítik, eddig már közel négymillió tasak vetőmagot szállítottak ki a boltokba. Kisebb lemaradás van csak a kaposvári és a paksi áfészek területén. Több körzetben a késői karfiol, a takarmánytök és a metélőhagyma kivételével minden igényt kielégítettek. Re;zinger József, a területi központ főmérnöke végül a legnagyobb területen termelt és az egyik legfontosabb növényünk, a kukorica vetőmagellátásáról szólt. A tavalyi aszály leginkább a hibridkukorica-táblákat sújtotta. Így annak ellenére, hogy nagy mennyiségű készlettel rendelkeznek, több keresett hibridmagból a teljes igényt nem tudják kielégíteni A legkeresettebb hibridek továbbra is a Pioner cég vetőmagjai, amely az összes leszerződött mennyiség 85,9 százalékát képviselik. A szerződések megkötése után a területi központból folyamatosan végzik a vetőmagok kiszállítását. A szállítási költségek csökkentése érdekében csak abban az esetben szállítanak egy-egy gazdaság részére, amikor a teljes rendelésállomány raktárban van. Megvalósított tervek a takarékszövetkezeteknél Küldöttgyűlés Bonyhádon A Völgységi takarékszövetkezet február 24-én Bonyhádon tartotta meg évzáró küldöttgyűlését: értékelték az 1983-as évi tevékenységüket és szóltok az idei év feladatairól. Brauer János igazgató, sági elnök elmondta, hogy feladataik megvalósításában fontos szerep jutott a választott testületeknek, és a küldöttközgyűlést megelőzően 15 körzetben tartottak tagértekezletet. Működési területük Bonyhád városra és hat községre terjed ki. Taglétszámuk 6331. Alapvető feladatuk, hogy a lakossági betétállományt növelni tudják, szolgáltatásaikat minél szélesebb körben ismertté tegyék. A beszámolóban elhangzott, hogy betét- állományuk 68 682 000 Ft, ami a múlt év folyamán 10 744 000 Ft-tál növekedett. A tervezett növekedés 5 062 000 forint volt, tehát megduplázták ezt az összeget. A szövetkezet vezetősége új szolgáltatás bevezetéséről is gondoskodott. Lakistakarékossági betéteket és személygépkocsi- megrendeléseket is intéznek. A betétek száma 3112, ami közel négyszázzal több, mint 1982-ben volt. Kölcsönágazati tevékenységük termelési, építési, áru- vásárlási, személyi, kisiparos és lakásvásárlási kölcsönökből tevődik össze. 1983-ban 1255 kölcsönt folyósítottak tagjaiknak, összesen 18 542 000 Ft összegben. A tagság fizetési moráljára jellemző, hogy a hátralékuk mindössze 0,16 százalékot tesz ki. Igen kedvezően alakult a nyereségük, ez 566 000 forint. A Völgységi Takarékszövetkezet tavalyi terveit megvalósította, növelte a taglétszámot és új szolgáltatásaival is segítette a lakosságot. Bátaszéken A Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet vezetősége és tagsága ugyancsak pénteken tartotta meg az 1983-as zárszámadást. Működési körzetük az előző évivel azonos: tíz községre terjed ki, és 22 ezer embert érint. A központi egységük Bátaszéken, kirendeltségük pedig Bátán, Decsen és öcsényben tevékenykedik. Taglétszámuk emelkedett, főleg fiatalok és nők léptek be a szövetkezetbe. 137 865 000 Ft betétforgalmat bonyolítottak le, 19 412 000 Ft-tal többet, mint az előző évben. Tavaly 266 ifjúsági betétesük volt 1 289 000 Ft állománnyal. Átutalási betétszámla is nyitható náluk, ami várhatóan a nyugdíjasok körében lesz népszerű, hiszen kényelmes fizetési mód. Hitel tekintetében minden igényt kielégítettek, különös súlyt fektetve a mezőgazdasági hiteligényekre. Építési célra 17,7 százalékkal többet fizettek ki, mint 1982-ben. Hátralékaikat rendezték, behajtásra váró követelésük nincs, ösz- szegzésképpen elmondhatták, hogy a tervben foglaltakat maradéktalanul teljesítették. A nyereségtervüket 110,5 szá- szalékosra teljesítették.
