Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-25 / 47. szám

2 tUlPÜJSÄG 1984. február 25. Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a felső- oktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvény­erejű rendelet egyes rendel­kezéseit, és újólag szabályoz­ta a felsőoktatási intézmé­nyek vezetői megbízási rend­jét. A jövőben az egyetemek, egyetemi jellegű főiskolák rektorainak, a főiskolák és felsőfokú intézetek főigazga­tóinak, igazgatóinak, va­lamdirut helyettesének meg­bízatása három éven túl öt évre is kiterjedhet. A megbízás egy — kivételesen két — alkalommal meghosz- szabbítható. Az intézmény­vezetők, valamint az oktatá­si-szervezeti egységvezetők megbízásához a Magyar Tu­dományos Akadémia, illetve a képzésben érdekelt mi­nisztériumok véleményét is ki kell kérni. Az új szabá­lyozással lehetővé válik, hogy a vezetők kiválasztásiban egyszerre érvényesüljön a felsőoktatási intézmények kezdeményezése, valamint a tudományos és szakmai köz­vélemény kedvező hatása. A felsőoktatási intézményveze­tők, illetve a tanszékvezetők megbízási rendjének módosí­tása a magasabb színvonalú vezetés kialakítását szolgálja. Az Elnöki Tanács a továb­biakban bírák felmentéséről, visszahívásáról és választá­siról határozott, és kegyelmi ügyben döntött. (MTI) Tűzszünet Libanonban Pénteken, helyi idő szerint délelőtt 11 órától általános tűzszünet lépett életbe a li­banoni polgárháborús front­szakaszokon. Mint a fontos közvetítő szerepet játszó Bandar bin Szultán, Szaúd- Arábia washingtoni nagykö­vete Damaszkuszban közölte, a tűzszünet nem része egy politikai megállapodásnak, de folytatódnak a tárgyalá­sok a libanoni polgárháborús válság rendezését célzó Szí­riái—szaúdi javaslatokról. Az Asz-Szafir és az As Sark című haladó lapok az­zal vádolják Dzsemajel elnö­köt, hogy a különalkú ér­vénytelenítését ellenző jobb­oldali nyomást kihasználva időnyerő taktikát folytat. A péntekre virradó éjsza­kán még valamennyi front­szakaszon heves harcokat vívtak egymással egyfelől a hazafias erők, másfelől a fa- langisták támogatását élvező hadsereg kormányhű alaku­latai. Bejrúti elemzők egyet­értenek abban, hogy gyors politikai kibontakozás nél­kül kétséges a tűzszünet tar­tóssága. Az izraeli—libanoni megállapodás ratifikálása vagy elvetése egyaránt új katonai konfliktus forrása lehet. Magyar tervegyeztetési Budapesten tárgyalt Lev Vasziljev, a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának el­nökhelyettese Pulai Miklós­sal, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével az 1986— 1990. évi magyar-szovjet nép- gazdasági tervek egyeztetésé­nek gépipari kérdéseiről. Lev Vasziljevet fogadta Faluvégi Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Kapolyi László ipari mi­niszter. A megbeszéléseken áttekin­tették a magyar és a szov­jet párt- és kormányküldött­ség 1983. júliusi moszkvai ta­lálkozóján létrejött megálla­podásokból az 1986—1990. évi népgazdasági tervek egyeztetése során a gépipari-szovjet megbeszélések együttműködésre nézve adó­dó feladatokat. Megállapították, hogy a gépiparban a két ország gaz­dasági és műszaki tudomá­nyos együttműködésének el­ért színvonala jó alapot nyújt a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésé­hez. Hangoztatták, hogy az együttműködés bővülése je­lentősen hozzájárul a népgaz­dasági termelés hatékonysá­gának növeléséhez, a két or­szág gazdaságpolitikai céljai­nak sikeres teljesítéséhez. Egyetértettek abban, hogy az 1986—1990. évi népgazda­sági tervek egyeztetése során tovább kell mélyíteni a ko­operációt és a szakosítást a gépgyártásban, az elektroni­kában és az elektrotechniká­ban. (MTI) Tiltakozó A Szovjetunió Egyesült Ál­lamokbeli nagykövetsége jegyzéket .nyújtott áit az ame­rikai külügyminisztériumban, tiltakozva a február 22-én éj­jel elkövetett terrorakció mi­att, amit egy cionista csoport hajtott végre egy szovjet ál­lampolgárok lakta épület el­jegyzék len. A dinamittal elkövetett akcióban egy gépkocsi telje­sen megsemmisült, két másik súlyosan megrongálódott. A szovjet nagykövetség jegyzékében határozott tilta­kozását fejezi ki és követeli az elkövetők szigorú megbün­tetését. Ki kit fenyeget? Az Egyesült Államok, Nagy-Britanniá- val együtt „vállalta”, hogy katonai erővel is megnyitja a Hormuzi-szorost, ha Irán az Irakkal vívott háború hevében blokád alá venné a vízi utat. Washingtonban és Londonban is közölték: nem tűrhetik a Nyugat számára „létfontosságú,, tengeri átjáró forgalmának megzavarását. Csak az a kérdés, miért létfontosságú a Hormuzi-szoros? Sokak szerint az olaj miatt. Ha a vízi út forgalma tényleg meg­bénulna, napi 8 miliő hordó olaj tűnne el a világpiacról. Igaz, ennek hatását először csak egy hónap múlva lehetne érezni, át­lagosan ennyi a már úton lévő tankhajók menetideje a főbb fogyasztókhoz. Az Öböl­ből útnak indított nyersolajból napi 5 mil­lió hordó kerül a fejlett tőkés országokba. Sok ez, vagy kevés? Mindenekelőtt sokkal — legalább 40—50 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt évtizedben. Az első olaj­robbanástól mostanáig a fejlett tőkés or­szágok csökkentették olajfogyasztásukat, de még nagyobb arányban építették le ezen belül az Öböl-menti termelők szere­pét olajellátásukban. Ma az Egyesült Álla­mok teljes energia-felhasználásán belül legföljebb 1,5—2 százalékos részt képvisel­nek az öböl termelőinek szállításai. Az Egyesült Államok stratégiai olajtartaléká­ból ezenfelül már mintegy másfélszeresét lehetne pótolni naponta annak a mennyi­ségnek, ami a szoros lezárása miatt eset­leg elveszne — feltéve, hogy az elnök en­gedélyezi a csapok megnyitását. A Közös Piac országainak aránya egyelőre rosszabb: ők energiafelhasználásuknak még mindig átlagosan majdnem 13 százalékát fedezik az öbölből, Japán pedig még többet. Igaz, hogy ezen belül Nagy-Britannia éppenség­gel önellátásra is képes. Ráadásul a világpiaci helyzet ma olyan, hogy az Öblön kívüli OPEC-tagok és a szervezeten kívüli termelők egyaránt kap­va kapnának az alkalmon, exportjuk nö­velésének lehetőségén. Pótlólagos szállítá­saikkal 80—90 százalékban helyettesítenék a kiesett mennyiséget. De még erre sem lenne feltétlenül szükség. A nyugati világ felhalmozott olajtartalékai ma a teljes fo­gyasztás több mint 90 napi fedezésére ele­gendőek. Márpedig Irán nyilván még eny- nyi ideig sem tarthatná lezárva az öböl­kijáratát: saját olaját csak ezen az úton tudja exportálni, s az olajon kívül más devizaszerző forrása alig van. Sokkal veszélyesebb a vízi út lezárása az Öböl-menti termelők számára. Bevé­teleik 95 százalékát az olajexportból szer­zik, s olajuk 90 százalékát egyelőre csak a Hormuzi-szoroson át juttathatják el a fo­gyasztókhoz. Ugyanakkor egy évtized alatt gyakorlatilag megfordult a függőségi vi­szony, az ellenkezőre fordult a pénz áram­lásának iránya is. Miközben az öböl-men­ti monarchiák kénytelenek voltak csök­kenteni szállításaikat, a megkezdett beru­házási, fegyverkezési programokat nem hagyhatták félbe. 1980-ban az Egyesült Államok még több mint 16 milliárd dol­lárért vásárolt olajat a térségből, s 7,6 milliárd dollárért szállított oda árut. 1982- ben viszont már csak 9,4 milliárd dollárt költött az Öböl-olajra, de a térségbe irá­nyuló kivitelét több mint 11 milliárd dol­lárra növelte. Hasonlóképp jórészt ledol­gozták deficitjeiket a nyugat-európai or­szágok, és Japán is. Az NSZK például tíz év alatt megkétszerezte részesedését az Öböl-országok beruházási programjaiban, Japán pedig 8,8 százalékról 20 százalékra növelte részarányát az öböl-piacon. Valószínűbb tehát, hogy a Washington­ban hangoztatott nyugati „létérdek” most már nem annyira közvetlenül az olajhoz fűződik, sokkal inkább a termelők bevé­teléhez, az ottani termelő országok elmúlt két-három évben megcsappant fizetőké­pességének fenntartásához. Vagyis a nyu­gati országok Öböl-országokba irányuló kivitele, és az ebből származó profit a ko­molyabb tét. Ebből a szempontból pedig éppenséggel nem is jönne rosszul az olaj árának némi emelkedése — amire a mos­tani piaci körülmények egyébként nem adnának lehetőséget. Akárhogyan is: a Washingtonban szított mostani „Öböl-pánik” inkább alkalmas az olajpiaci zavarkeltésre, mint az elkesere­dett. ám aligha beváltható iráni fenyegetés, a Hormuzi-szoros forgalmának megzava­rására. Ugyanakkor a pánikkeltés eszkö­ze jó lehet a katonai jelenlét fenntartására is — közvetlen fenyegetés ez Iránra, köz­vetett fenyegetés a térség más államaira, sőt a nemzetközi biztonságra nézve is. MÉSZÁROS GYÖRGY PANORÁMA Megszilárdult a közös gazdaság ECölesden BUDAPEST Kuvaiit állaim nemzeti ün­nepe alkalmából Losonc zá Pál, az Elnöki Tanács elnöke töviratbain fiejezite ki jókíván­ságait Jaber al-Ahmed al- Jaber al-Sabah sejknek, Ku- vait állam ernírjének. Lázár György, a 'Mitnisztertoinács el­nöke Saad al-Abdullah al- Salem ail-Sabah sejk, trón­örökös, miniszterelnöknek küldött üdvözlő táviratot. * Február 20. és 24. között Vaszilij Szer óvnak, a Szov­jetunió kulturális miiniszter- hely elitesének vezetésével szovjet kulturális küldöttség (tartózkodott hazánkban. Rát- kai Ferenc művelődési rrri- niszterhelyeitte s és Vaszilij Szeröv aláírta a Művelődési Minisztérium és a Szovjet­unió Kulturális Minisztériu­ma 1984. évi kulturális együttműködési jegyzőköny­vét, * August» César Sasndino ni- caraguai szabadságharcos ha- lánámak 50. évfordulója al­kalmából pénteken tudomá­nyos konferenciát rendeztek az MSZMP KB Politikai Fő­iskoláján. Az emlékülésen részt vett Éva Comrado Flo­res, a Nicaraguái Köztársa­ság és Jósé Antonio Tabares, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete. WASHINGTON Sam Nujoma, a SWAPO (Délnyugat-afrikai Népi Szervezet) elnöke Chester Crocker amerikai külügymi­nisztériumi államtitkárral tárgyalt. Nujoma üdvözölte azt, hogy Lusakában megál­lapodás született és közölte, hogy a SWAPO fegyveresei „szüneteltetik a harcot, de fegyvereiket nem teszik le”. Reményét fejezte ki, hogy a lusakai megállapodások ré­vén valóra válnak a namí- biai rendezésről hozott ENSZ-hatáirozatok PÁRIZS A francia fuvarozók két szakmai szövetsége, az FNTR és az UNOSTRA, pén­teken délelőtt felszólította tagjait, hogy szüntessék be útelzáró akciójukat, miután a kormány megígérte a fuva­rozók sérelmeinek orvoslá­sát. Több helyen már mag is kezdődött az utakat elzáró kamionok elvonulása, előre­láthatólag azonban még mintegy 24 óráig fog tartani, amíg az ország minden ré­szén teljesen szabaddá vélik a közlekedés. RÓMA Az olasz vámőrök iminiká- baállása ellenére sincs jelen­tős változás az országot Ausztriával és az NSZK-val összekötő határállomások kamion forgalmában, a sze­mélyforgalom azonban már megindult. Azzal számolnak, hogy a Brenner-hágónál hét­fő előtt semmiképpen sem áll helyre a normális forga­lom. (Folytatás az 1. oldalról) vendetes, hogy az eredmény- felosztás sortái a tavalyinál lényegesen nagyobb össze­get tudnak részesedési alapra fordítani. Az elmúlt év ered­ménye szempontjából meg­határozó volt, hogy a kedve­zőnek nem mondható időjá­rási körülmények ellenére búzából, kukoricából, napra­forgóból és repcéből kitűnő, az egyéb, kevésbé jelentős kultúrákból elfogadható ter­mésátlagokat takarítottak be és a növénytermesztési ága­zat 58,9 százalékos nyereség- szintet valósított meg. Ki­magasló volt a sertés-ágazat, valamint a téglagyir ágazati eredménye, és nyereség­szintje. Az állattenyésztés eredmé­nyessége, mind az árbevétel, mind pedig az ágazati ered­mény tömegének növekedése szempontjából jelentősen ja­vult. Az idei terv megvalósítása és remélhető túlteljesítése nagy mértékben a dolgozók cselekvő közreműködésén múlik. Ebben a tekintetben elsődlegesen a szocialista brigádokra, azok tagjaira építenek, de számi tarn ak minden becsületes tag és al­kalmazott lelkes, odaadó és fegyelmezett munkájára. Gyülekeznek a kölosdi tccsztagok A „BONY-KS” jó hírneve tDdatosodott a szakmai berkekben Szekszárdon, a megyei művelődési központban tar­totta tegnap mérlegzáró közgyűlését a „BONY—KS”. A közgyűlés munkájában részt vett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Daradics Ferenc or­szággyűlési képviselő és Fo­dor Tibor KISZÖV-elnök is. A vezetőség beszámolóját Szelesi László elnök terjesz­tette elő. A szövetkezet tavaly — a különböző nehézségek elle­nére — teljesítette tervét. Is­mét beigazolódott, hogy a tagság és a vezetőség össze­hangolt munkája, közös aka­rata és egyetértése minden nehézségen úrrá tud lenni. A szövetkezet teljes terme­lési értéke 1983-ban közel 200 millió forint volt, en­nek jelentős hányada ex­portára ’került. Nem elha­nyagolható a szolgáltatás sem, amit a szövetkezet vég­zett, mintegy hat és fél mil­lió forint. A nyereség 47 millió forint volt. Joggal állapíthatta meg a szövetkezet vezetőségének beszámolója: ha a szövetke­zet összeredményét jónak minősítjük, akkor ebben az eredményben, természetesen, része van a különböző osztá­lyoknak és az ott dolgozók­nak. A középvezetők, techni­kusok és az önálló ügyintézők tevékenységén múlott és mú­lik a jövőben is a gyártás- tervező, — előkészítő, szer­vező és elemző munka. Sok szó esett, nagyon he­lyesen, a beszámolóban a munka és üzemszervezés fon­tosságáról, a hatékonyságról és a takarékosságról, hiszen a „BONY—KS” nem kis mértékben ezek magas szín­vonalának köszönheti meg­nyugtató eredményeit. Az elmúlt év során megtett műszaki és gazdasági intéz­kedések kapcsán jó hangulat alakult ki a tagság soraiban, javult a munka- és technoló­giai fegyelem. Az aktivitás jellemzi a szocialista munka­versenyt. Az idei évet is jól kezdte a szövetkezet, amit — többek között — az is mutat, hogy az idén januárban 12 ezer pár cipővel gyártottak többet, mint az elmúlt év hasonló ' időszakában, februárban pe­dig 6—8 ezer párral várható a nagyobb teljesítmény. Tanácsülés Szekszárdon A költségvetés és a fejlesztési alap terve Szekszárd Város Tanácsa legutóbbi ülésén egyebek kö­zött az 1984. évi költségveté­si és fejlesztési alap tervét tárgyalta meg. A tanács ez évi költségvetési és fejleszté­si alap előirányzatainak ösz- szeállítását a középtávú terv 1984. évi ütemére alapozta, figyelembe vette a bevéte­lekre és a kiadásokra ható különböző központi intézke­déseket, tényezőket, valamint természetesen a népgazdaság pillanatnyi helyzetét, feltéte­leit. A fő figyelmet továbbra is az alapellátás körébe tar­tozó feladatokra kell összpon­tosítani. Az 1984. évi költségvetési gazdálkodás feltételei min­den korábbinál nehezebb kö­rülményeket jelentenek a vá­rosi tanács intézményei ré­szére. A költségvetési gaz­dálkodásban továbbra is fő követelmény az ésszerű ta­karékosság. A költségvetés­ben egyik fő gondként je­lentkezik az általános isko­lás korú gyermekek oktatási feltételeinek biztosítása, a kommunális ellátottság, s a városfenntartási tevékenység lehetőség szerinti javítása. A tanács idei működési költségvetésében előirányzott bevételek összege 283,7 mil­lió forint, melyből 46,7 millió forint a saját, 74,9 millió fo­rint a megosztott és 2,1 mil­lió forint a pénzforgalom nélküli bevétel. A felsőbb ta­nácsi hozzájárulás összege pedig 160 millió forintot tesz ki. A tanács költségvetésének kiadási előirányzata 283,7 millió forint, 36,5 millióval több a tavalyinál. Az elő­irányzat növekedését egyebek között az átszervezések miatti átcsoportosítás, a központi intézkedések, illetve egyes ellátási rendszerek emelkedé­se okozza. Az állóeszközök felújítására, nagyjavítására 8,9 millió forint áll rendel­kezésre. A tanácsülés a továbbiak­ban megvitatta az erre az évre vonatkozó fejlesztési tervjavaslatot, majd a ta­nács tagjai elfogadták a költ­ségvetési és a fejlesztési ter­vet. Végezetül a bejelentések­re került sor. A személyi ügyeken belül Kovács János tanácselnök ismertette a vá­rosi tanács tagjaival, hogy dr. Schwemmer Lászlót a PM. Ellenőrzési Főigazgató­ságának Tolna megyei Igaz­gatósága március 1-i hatály- lyal a kereskedelmi osztály vezetői állásának betöltésére kikérte. A városi tanács dr. Schwemmer Lászlót érdemei elismerése mellett fölmentet­te általános elnökhelyettesi tisztsége alól.

Next

/
Thumbnails
Contents