Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
1984. február 22. Képújság 5 Ha valamilyen üzleti ügyhöz fogunk, kalkulálunk. Ha vásárolunk, alaposan körülnézünk, van-e másutt olcsóbb, jobb holmi. Amennyiben a gyárban egy termékkel kapcsolatban elkészítik a kalkulációt, még a cérnát, az utolsó szeget, a gyártási idő alatt használt világítási eszköz fogyasztását, a munkabért, és még százféle helyzetet vizsgálnak meg, több variációt készítenek a termék előállítására, s a legkedvezőbbet használják. És itt van a családok legnagyobb költségvetési kalkulációja, a hét végi ebéd, hiszen mindig akörül forog a világ, hogyan lehet olcsóbban beszerezni a nyersanyagot, miként járunk jobban ... Mennyibe kerül húszezer adag étéi? Piackutatás - több mint Olcsóbb nyersanyagból készített étel leginkább a megállító táblán található. A vendég ha betér egy étterembe, olcsón, jót akar enni. Egy üzemi dolgozó az előfizetéses étellel is jól akar lakni. Nem mindegy azonban, hogy ez utóbbi esetben mennyit fizet, mert az előbbi helyzetből adódik az g tény, hogy az étlapról lehet választani. Az üzemi konyhán két választási lehetőség van: vagy megeszi a dolgozó az ételt, vagy nem. A közelmúltban történt húsáremelések miatt ismét többet beszélnek üzemekben és a vendéglőkben arról, hogyan tartsák az ételt a régi színvonalon, lehetőleg azonos áron. Ezért aztán többet számolnak, kalkulálnak, mint korábban, annál az egyszerű oknál fogva, mert a vendég pénzére szükség van. Tolna megyében a legnagyobb létszámmal a megyei vendéglátóipari vállalat foglalkozik. Naponta körülbelül húszezer adag ételt — leves, második, esetleg plusz — főznek, részben helyben fogyasztják el ezt a megrendelők, részben pedig az üzemben, a melegítőkonyhán át. A hús árának emelése után minden üzletben hozzáfogtak a régi munka értékeléséhez: hol lehet levenni a pénzből, hogy a vevő — az étkező — ne menjen el máshova. Minden ételt újból átszámoltak. Iszonyatos munka lehetett az, hiszen egy- egy üzletben tizenöt-harminc féle ételt kellett újra árazni. Azaz felülvizsgálni, hogy az ételbe főzött nyersanyagok ára mennyiben növeli az adag árát, ugyanakkor hozzányúltak a nyersanyagárak felülvizsgálata mellett az árréshez és még a haszonkulcshoz is. Három összetevőt tettek „rostába”, és csak az maradt fenn, amelyik a vendégnek is hasznára, az üzletnek pedig tisztességes jövedelmére „válik”. Elsősorban a szoros elszámolású boltokat vizsgálták át, itt — ebben az üzletrendszerben — szinte egységes álláspontra tudtak Pakson, Szekszárdon és Bonyhádon is helyezkedni. Az köztudott, hogy minden üzletben két kötelező menünek kell lenni. Ennek ára korábban 21,50 forint volt, most is any- nyi maradt — s a mostani kalkuláció lehetővé tette, hogy ne 28 forintra nőjön az ételadag ára. Mert maradt a nyersanyag mennyisége a korábbi, fűszert is annyit használnak, mivel az üzletek a haszonkulcsból húsz-harminc százalékot elengedtek, így az árat tartani tudták. Például a szekszárdi Kis- pipa is, sőt, itt még a söráremelés lehetőségét sem használták ki teljes mértékben. Bár szerény, de mégis figyelemre méltó, hogy néhány ételnél alacsonyabb árat tudtak megállapítani, például a csontleves eddig 10 forint volt, most 9,70 forint. A vajas zöldbab is tíz forint volt, most 8,90 forint. A hasáb- burgonyából készített köret, a mirelit-félék 20 százalékos emelése ellenére sem növekedett csak tíz fillérrel, így egy adag 10,10 forint helyett, 10,20-ba kerül. A bonyhádi Béke étteremben még tovább mentek a fentebb vázolt kalkulációs lehetőségeken, tehát nemcsak papíron számolták át az ételeket, hanem a III. osztályba sorolták az üzletet, s így az ételek 35—37 százalékkal lehetnek olcsóbb kategóriában, azzal együtt, hogy marad a fehér abrosz, a teríték és természetesen a kiszolgálás színvonala is. Ez az üzlet még azzal a kedvezménnyel is a vendégek jóindulatát akarja elnyerni, hogy a rendezvényeken fogyasztott ételekből újabb tíz százalékot elenged. A szekszárdi városközpontban lévő ételbár árai az árrendezés előtt sem az „utolsók” közé tartoztak. Most úgy akarják az árszínvonalat tartani, hogy ezt az üzletet is visszasorolják a III. osztályba, a haszonkulcs csökkentése itt is harminc százalék körül lesz. Az ételadagok mennyisége és tartalma nem lesz kevesebb. Ezt a gyakorlatot olyan nagy éttermeknél is folytatják, mint a szekszárdi Arany János utcai. Bár ennél még külön kedvezményt is adnak a tulajdonosoknak, azaz azoknak a vállalatoknak, amelyek annak idején pénzeikkel segítették az éttermet felépíteni, egy és fél forintot engednek adagonként — jegyenként — azoknak a cégeknek, amelyek dolgozói az étteremben fogyasztják el az ebédet, s két forintot, akik elviszik. Itt ebben a nagy étteremben, konyhában is csaknem a régi szinten tartják az ételek lapszerinti árát. A Volán például évente több mint százezer jegyet is vásárol! Az árak egyensúlyban tartása a változó nyersanyag- árak mozgása ellenére is további program. Ez a gyakorlati munkában azt jelenti, hogy az üzletek vezetői, az Vasárnap - változatosan (Amikor kollégám megkért, hogy oldal-összeálilíitá'Sába egy négytagú család vasárnapi étkezésiének kalkulációját állítsam össze, mosolyogva mondta, hogy egy kikötése van: mindössze ötszáz forint áll rendelkezésemre. Tehát, imáit teszek, hogyan teszek? — kérdezte. Nevetve annyit válaszoltam, hogy akkor kérek kölcsön -még háromszáz forintot... De alkudozásnak -helye nem volt, hát igyekeztem ügyesen gazdálkodni, mégpedig úgy, hogy a vasárnapi szokásos , yk í ván sághang verseny ” is létrejöhessen, no és olyan óteléket -készítsek, amelyeket már jórészt szombaton föl lehet tenni, illetve elő -lehet készíteni, hogy vasárnap mindössze egyetlen órát kelljen csak a konyhában tartózkodnom. Be is vallom, hogy vasárnap (kipróbáltam mindent, családom tagjai elégedettek voltak, no és én is, hiszen sikerült kijönnöm az ötszázasból. Mellékelem a -költségvetést, valamint leírom az ebéd fogásait. (A reggeli és a vacsora egyértelmű.) Tehát: ebédre (gombalevest főztem, majd töltött sertésdagadó követte, azután 1—1 szelet 'rántott karaj került az asztalira — burgonyakörettel és savanyúsággal. Az üzletekben kapható levelestésztából készítettem a dióskifli tésztáját. (A vacsorához teát, illetve sört ittunk, s mivel-k/j 6- G- oevV lo _ £MrdL :- ot^aoto' ') I lt~*í 30 ■bo Ho A <f (C JpÖwuO. L 1 Co . pe/fvGj h. l 0 i k'» K U> otiÓ » t H0 4 ioic h> {'L Xjo 'S «T-O ho —l/cLc*ron,o*. : — 4 onvito k. : ^ *f — koteytuxtuLH. tuot*FOU^a.6 : JijLs ~ I 3C (,U íf 3<( volt otthon, citromom és tea- füvem, azokat nem „számítottam föl”, ugyancsak hasonlóan tettem az olajjal, zsemlemorzsával, liszttel, s néhány fűszerféleséggel.) iMindössze egyetlen dolgot jegyeznék meg: ugyancsak sakallom a parányi csokor petrezselyem zöldjéért az öt forintot, de spórolósan két csokorral ki tudtam jönni. S mindazok kénytelenek hasonlóan (gazdálkodni, akik mindent az üzletből, illetve a (piacról szereznek be. két évtizedes tapasztalat ételek árfelelősei egész évi beszerzésben, munkában gondolkodhatnak. Az elszámolási ár egy évre szól. Például pirospaprikát több minőségben vásárolhatnak. A káposztát, a burgonyát, zöldséget stb. egy elszámolási áron számolhatják el az üzletvezetők — azzal a megkötéssel, hogy az adagok mennyisége, minősége nem változhat, ha még oly mozgásban is van a bab, a borsó, a káposzta, a répa stb. ára. A vendéglátóipari üzemétkeztetés minőségét, és árszínvonalát lehetne még javítani, a nehezedő nyersanyagbeszerzések ellenére is. Például a szekszárdi húsipar a várakozások ellenére sem tud annyi belsőséget szállítani, mint amennyit az üzemi konyhák felhasználni akarnának, s köztudott, hogy az olcsóbb nyersanyag árával egyensúlyozni lehet a drágább, gomba stb. ételekkel. A felvágottak rendszertelen szállítása, a rendelések elmaradása sok alkalommal nehéz helyzetbe állítja például az iskolákat. Ugyanis, ha nem tudnak a rendelés szerinti szalámit szállítani, s ehhez még a péksütemény sem érkezik meg, akkor törhetik a fejüket az iskolák napközijében, hogy a rendelt vadászszalámi helyett zsíros kenyeret adjanak-e a gyerekeknek tízóraira — mert ugye a péksütemény is a legritkább esetben érkezik meg a kellő időben... A húszezer adag étel kalkulálása, annak állandó figyelése nagyobb gond, mint a korábbi években volt. A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalatnál éppen ezért a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak az ételek minőségére, az árvetések pontosságára. Mert a jövőben is fenn akarják tartani a jó pozíciójukat. A legfőbb kalkuláció-ellenőr azonban jelen esetben a fogyasztó, tehát mi, üzemi konyhákon étkező emberek. S mi bizony olyanok vagyunk, hogy otthon sem eszünk meg minden ételt, hát még az üzemi konyhán?! Az oldalt írták: V. Horváth Mária, Pálkovács Jenő, Szabó Sándor. A szekszárdi Korzó Áruház vonzáskörzete meglehetősen nagy. A város, a környék lakossága ugyan a Skálában is vásárolhat, de nagyobb múltja van a Korzónak. ilitt dolgozik 23 éve Bujdosó Károly osztályvezető. Tődé aat kérdeztük, hogy miiként számítja ki a várható forgalmat, hogyan kalkulál annak érdekében, hogy a jövediélemérdékeltségű üzletek dolgozói is, meg a vevőik is jól járjanak. — Mindenekelőtt hangsúlyozom, hogy 23 éve vagyok a szakmában, s rengeteg .tapasztalatot gyűjtöttem. Ez a kalkulációban az egyik meghatározó. A másik, hogy környékünk vásárlóközönsége nem kifejezetten 'ipari területen lakik, tehát itt mások az igények. Harmadik meghatározó a kalkulációban a divat, a negyedik pedig a szezon. A piackutatás az osztály- vezető területén — férfikonfekció, rövidáru, méteráru és kötöttáru —, olyan gyorsan változik az áruösszetétel, hogy ezt követni alig-alig lehet. Éppen ezért egy-egy időszak árukészletének összeállítása, a forgalom várható nagyságának előzetes megbecsülése, a .kalkuláció igen széles 'körű munkát jelent. A legfontosabb adat a forgalom várható kalkulálásához a bázisidőszakon elért eredmény. Ezt összevetik a korábhi évek tapasztalataival, (megszerzik a nagykereskedelmi vállalatok — (Pécs, Kaposvár, Budapest, Baja — ajánlatait. Az osztályvezető helyettesei még konkrétabban állítják össze a .rendelésrt, adják le az ál- tailufc becsült forgalom ösz- szetételót, minőség, nagyság, fajita-tféleség stb. szempontjából. S ha például leadnak hatezer női alsónadrágra ren- dettést, azt már az eddigi tapasztalatok és a divat, a várható divat szerint állítják össze. A férfi,konfekció éves forgalma húszmillió forint körül alakul. De tudják, hogy a különböző méretekből körülbelül mennyi kell. A középméretek, és ezek között is a „pocakos” a keresettebb. Míg az extra, nagy méretekből alig kell rendelni, vidékünkön nincsenek óriások. S ha az előre kalkuE z osztályvezető egy nadrágot vizsgál lált árukészlet kifogyóban van, azonnal utánrendelést küldenek, és a nagykereskedelem készséggel szállít. Amikor a forgalom várható alakulását ikaflikulálják, még iazt ás figyelembe veszik, hogy a meteorológiai távprognózis például milyen nyarat ígér. (Március végén kapjékmeg az lidőjárás-előre- jelzást, s a „házi” feljegyzésekből is ki tudnak indulni, hogy száraz vagy nedves nyár ilesz-e, esetleg a tél hogyan alakiul. Nem nagy készleteket raktak el a mostani ítéli forgalomra, így a viszonylag enyhe időjárás miatt nem kell túlságosan nagy mennyiségű árut 30—40 százalékkal olcsóbban éladniok. — Lehet-e a várható minőségi igényt (kalkulálni? — Két oldalról is meg lehet közelíteni e témát — mondja az osztályvezető. — Először ott, hogy a szocialista országokból vásárolhatjuk az olcsóbb, de tartós cikkeket, ami környékünkön igen keresett. Ám azokra a vevőkre is gondolunk, akik nagyobb értékű öltönyt, kabátot stb. akarnak venni. Állítom, az olcsóbb árfekvésű ruházati cikkek ,is megfelelnek vásárlóink igényeinek, forgalmunk egyértelműen ezt igazolja. A hazai gyárak közül, ha választani lehet, szívesen veszek a Stíl, a Vörös Október és a ZAKÓ termékeiből. Velük a kapcsolatom jó, s úgy is mondhatom: a forgalom összetételének, nagyságának, választékának kalkulálása a nagykereskedelmi vállalatok és gyárak készséges segítése révén majdnem száz százalékra mindig bejön. A tervezőasztaltól a késztermékig A Bonyhádi Cipőgyár az 1983-as esztendőben szép sikereket ért el. Karakas Mi- hályné vezető tervező nívódíjat kapott, tervezőtársaival közösen elnyerték a BNV vásárdíját és övék lett a fogyasztók díja is. Munkájuk, mely a tervezőasztaltól indul — a forma, az anyag, az ár és egyéb gazdasági kalkulációk után —, a késztermékben, a cipőben mutatkozik meg előttünk, vásárlók előtt. De hogy jutunk el odáig?! — Két ciklusra osztva tervezünk — kezdi Karakas Mi- hályné. Tavaszi-nyári és őszi-téli kollekciókat készítünk. Minden esetben előkészítő megbeszélésre kerül sor, ahol a vállalati vezetés, anyaggazdálkodók és mi tervezők ülünk össze. Javaslatot teszünk a modellre. Zárt jellegű, nyári, könnyű, bélelt vagy béleletlen stb. Ezek után tervezünk, amit követ az egyedi darab. Ez előzsüri elé kerül, ahol döntés születik. Az elbírálás átlagos anyagfelhasználás szerint történik, elsődleges elv a gazdaságossági mutató. A zsűrizés során vizsgálják a planimétert (tiszta felületet.) Nézzük ezt egy konkrét modellnél. Csukott, fűzős férfi félcipő rátéttel. Itt a tiszta felület 11,66 plusz 3,42 négy- zetdeciméter. A paralelogramma (a szabás során keletkező hulladék és az anyag szélhulladéka) 12 plusz 3,45. Az alkatrészek közötti hulladék 3 százalék, ami igen jó. Tőlünk kerül a terv a kalkulációs osztályra, ahol kiszámolják a felsőbőr-normát Esetleg módosítást kérnek a tervben. Nézzük a bőröket. A legjobb bőr is legfeljebb 92 százalékos lehet. Tökéletes bőr nincs. A cipőbe beszab- hatóság, vastagsági differencia, kidolgozási probléma: meghatározzák a minőséget Az anyagfajta meghatározó a kalkuláció során. Vegyünk ismét egy példát: a Pécsi Bőrgyár olasz nappa bőre négyzetméterenként 793 forintba kerül. Ha ugyanezt Táncsics nappából gyártjuk, 700 forint, már a kettő közötti különbség olcsóbbá teszi a cipőt. Cipőipari nappából 894 forintért tudjuk csak kalkulálni. Ezek között a bőrök között kényelmi kategória van. Tőlünk az előkalkulációs csoport veszi át a modellt. Kajtár Antalné, csoport- vezető : — Árkalkulációt végzünk, ami a közvetlen anyagköltségre vonatkozik. Anyagmegrendeléshez készítünk kalkulációt, mert raktárra nem rendelünk. A Susztorovics képlet alapján dolgozunk a vállalati sajátosságok figyelembevételével. A technológiai csoport a szabászok megtakarítását is figyelembe veszi, a gyártásra kerülő modell ekkor még módosulhat. Ha annak a cipőnek az útját követjük, amiről már beszélt kolléganőm, akkor a felsőbőr anyaghányada 16,04 dm’, a betétrész 4,14. Olasz nappából a felsőrész 127,20 forint, betét 32,83. Ez eddig 160,03 forint. A bélés 20, ezzel a felsőrész anyagköltsége 180 forint. Előregyártott formatalp, kellékanyagok (fűző, karika, ragasztó, kikészítő anyagok) együtt 198 forint. Hozzávetőlegesen tehát 378 forint a közvetlen anyag- költség, amire munkabér és rezsikulcsok kerülnek. Az utókalkulációból így ez a modell 544 forint termelői áron kerül ki, amit 834 forintos fogyasztói áron vásárolhatnak meg.