Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

1984. február 22. Képújság 5 Ha valamilyen üzleti ügyhöz fogunk, kalkulálunk. Ha vásárolunk, alapo­san körülnézünk, van-e másutt olcsóbb, jobb holmi. Amennyiben a gyárban egy termékkel kapcsolatban elkészítik a kalkulációt, még a cérnát, az utolsó szeget, a gyártási idő alatt használt világítási eszköz fogyasztását, a munka­bért, és még százféle helyzetet vizsgálnak meg, több variációt készítenek a termék előállítására, s a legkedvezőbbet használják. És itt van a családok legnagyobb költségvetési kalkulációja, a hét végi ebéd, hiszen mindig akö­rül forog a világ, hogyan lehet olcsóbban beszerezni a nyersanyagot, miként járunk jobban ... Mennyibe kerül húszezer adag étéi? Piackutatás - több mint Olcsóbb nyersanyagból készített étel leginkább a megál­lító táblán található. A vendég ha betér egy ét­terembe, olcsón, jót akar en­ni. Egy üzemi dolgozó az előfizetéses étellel is jól akar lakni. Nem mindegy azon­ban, hogy ez utóbbi esetben mennyit fizet, mert az előb­bi helyzetből adódik az g tény, hogy az étlapról lehet választani. Az üzemi kony­hán két választási lehetőség van: vagy megeszi a dolgo­zó az ételt, vagy nem. A közelmúltban történt húsáremelések miatt ismét többet beszélnek üzemekben és a vendéglőkben arról, ho­gyan tartsák az ételt a régi színvonalon, lehetőleg azo­nos áron. Ezért aztán többet számolnak, kalkulálnak, mint korábban, annál az egysze­rű oknál fogva, mert a ven­dég pénzére szükség van. Tolna megyében a legna­gyobb létszámmal a megyei vendéglátóipari vállalat fog­lalkozik. Naponta körülbelül húszezer adag ételt — leves, második, esetleg plusz — főznek, részben helyben fo­gyasztják el ezt a megrende­lők, részben pedig az üzem­ben, a melegítőkonyhán át. A hús árának emelése után minden üzletben hoz­záfogtak a régi munka ér­tékeléséhez: hol lehet leven­ni a pénzből, hogy a vevő — az étkező — ne menjen el máshova. Minden ételt újból átszámoltak. Iszonyatos mun­ka lehetett az, hiszen egy- egy üzletben tizenöt-harminc féle ételt kellett újra áraz­ni. Azaz felülvizsgálni, hogy az ételbe főzött nyersanya­gok ára mennyiben növeli az adag árát, ugyanakkor hoz­zányúltak a nyersanyagárak felülvizsgálata mellett az ár­réshez és még a haszonkulcs­hoz is. Három összetevőt tettek „rostába”, és csak az ma­radt fenn, amelyik a ven­dégnek is hasznára, az üz­letnek pedig tisztességes jö­vedelmére „válik”. Elsősorban a szoros elszá­molású boltokat vizsgálták át, itt — ebben az üzletrend­szerben — szinte egységes álláspontra tudtak Pakson, Szekszárdon és Bonyhádon is helyezkedni. Az köztu­dott, hogy minden üzletben két kötelező menünek kell lenni. Ennek ára korábban 21,50 forint volt, most is any- nyi maradt — s a mostani kalkuláció lehetővé tette, hogy ne 28 forintra nőjön az ételadag ára. Mert maradt a nyersanyag mennyisége a korábbi, fűszert is annyit használnak, mivel az üzletek a haszonkulcsból húsz-har­minc százalékot elengedtek, így az árat tartani tudták. Például a szekszárdi Kis- pipa is, sőt, itt még a sör­áremelés lehetőségét sem használták ki teljes mérték­ben. Bár szerény, de mégis fi­gyelemre méltó, hogy néhány ételnél alacsonyabb árat tud­tak megállapítani, például a csontleves eddig 10 forint volt, most 9,70 forint. A va­jas zöldbab is tíz forint volt, most 8,90 forint. A hasáb- burgonyából készített köret, a mirelit-félék 20 százalékos emelése ellenére sem növe­kedett csak tíz fillérrel, így egy adag 10,10 forint helyett, 10,20-ba kerül. A bonyhádi Béke étterem­ben még tovább mentek a fentebb vázolt kalkulációs lehetőségeken, tehát nem­csak papíron számolták át az ételeket, hanem a III. osztályba sorolták az üzle­tet, s így az ételek 35—37 százalékkal lehetnek olcsóbb kategóriában, azzal együtt, hogy marad a fehér abrosz, a teríték és természetesen a kiszolgálás színvonala is. Ez az üzlet még azzal a kedvez­ménnyel is a vendégek jó­indulatát akarja elnyerni, hogy a rendezvényeken fo­gyasztott ételekből újabb tíz százalékot elenged. A szekszárdi városköz­pontban lévő ételbár árai az árrendezés előtt sem az „utolsók” közé tartoztak. Most úgy akarják az árszín­vonalat tartani, hogy ezt az üzletet is visszasorolják a III. osztályba, a haszonkulcs csökkentése itt is harminc százalék körül lesz. Az ételadagok mennyisége és tartalma nem lesz keve­sebb. Ezt a gyakorlatot olyan nagy éttermeknél is folytat­ják, mint a szekszárdi Arany János utcai. Bár ennél még külön kedvezményt is ad­nak a tulajdonosoknak, azaz azoknak a vállalatoknak, amelyek annak idején pén­zeikkel segítették az étter­met felépíteni, egy és fél fo­rintot engednek adagonként — jegyenként — azoknak a cégeknek, amelyek dolgozói az étteremben fogyasztják el az ebédet, s két forintot, akik elviszik. Itt ebben a nagy étteremben, konyhá­ban is csaknem a régi szin­ten tartják az ételek lapsze­rinti árát. A Volán például évente több mint százezer jegyet is vásárol! Az árak egyensúlyban tar­tása a változó nyersanyag- árak mozgása ellenére is to­vábbi program. Ez a gyakor­lati munkában azt jelenti, hogy az üzletek vezetői, az Vasárnap - változatosan (Amikor kollégám megkért, hogy oldal-összeálilíitá'Sába egy négytagú család vasár­napi étkezésiének kalkulá­cióját állítsam össze, moso­lyogva mondta, hogy egy ki­kötése van: mindössze öt­száz forint áll rendelkezé­semre. Tehát, imáit teszek, ho­gyan teszek? — kérdezte. Nevetve annyit válaszoltam, hogy akkor kérek kölcsön -még háromszáz forintot... De alkudozásnak -helye nem volt, hát igyekeztem ügye­sen gazdálkodni, mégpedig úgy, hogy a vasárnapi szoká­sos , yk í ván sághang verseny ” is létrejöhessen, no és olyan óteléket -készítsek, amelyeket már jórészt szombaton föl lehet tenni, illetve elő -lehet készíteni, hogy vasárnap mindössze egyetlen órát kell­jen csak a konyhában tartóz­kodnom. Be is vallom, hogy vasárnap (kipróbáltam min­dent, családom tagjai elége­dettek voltak, no és én is, hiszen sikerült kijönnöm az ötszázasból. Mellékelem a -költségvetést, valamint leírom az ebéd fo­gásait. (A reggeli és a vacso­ra egyértelmű.) Tehát: ebédre (gombalevest főztem, majd töltött sertés­dagadó követte, azután 1—1 szelet 'rántott karaj került az asztalira — burgonyakörettel és savanyúsággal. Az üzle­tekben kapható levelestésztá­ból készítettem a dióskifli tésztáját. (A vacsorához teát, illetve sört ittunk, s mivel-k/j 6- G- oevV lo _ £MrdL :­- ot^aoto' ') I lt~*í 30 ■bo Ho A <f (C JpÖwuO. L 1 Co . pe/fvGj h. l 0 i k'» K U> otiÓ » t H0 4 ioic h> {'L Xjo 'S «T-O ho —l/cLc*ron,o*. : — 4 onvito k. : ^ *f — koteytuxtuLH. tuot*FOU^a.6 : JijLs ~ I 3C (,U íf 3<( volt otthon, citromom és tea- füvem, azokat nem „számí­tottam föl”, ugyancsak ha­sonlóan tettem az olajjal, zsemlemorzsával, liszttel, s néhány fűszerféleséggel.) iMindössze egyetlen dolgot jegyeznék meg: ugyancsak sakallom a parányi csokor petrezselyem zöldjéért az öt forintot, de spórolósan két csokorral ki tudtam jönni. S mindazok kénytelenek ha­sonlóan (gazdálkodni, akik mindent az üzletből, illetve a (piacról szereznek be. két évtizedes tapasztalat ételek árfelelősei egész évi beszerzésben, munkában gondolkodhatnak. Az elszá­molási ár egy évre szól. Pél­dául pirospaprikát több mi­nőségben vásárolhatnak. A káposztát, a burgonyát, zöld­séget stb. egy elszámolási áron számolhatják el az üz­letvezetők — azzal a meg­kötéssel, hogy az adagok mennyisége, minősége nem változhat, ha még oly moz­gásban is van a bab, a bor­só, a káposzta, a répa stb. ára. A vendéglátóipari üzem­étkeztetés minőségét, és ár­színvonalát lehetne még ja­vítani, a nehezedő nyers­anyagbeszerzések ellenére is. Például a szekszárdi hús­ipar a várakozások ellenére sem tud annyi belsőséget szállítani, mint amennyit az üzemi konyhák felhasználni akarnának, s köztudott, hogy az olcsóbb nyersanyag árá­val egyensúlyozni lehet a drágább, gomba stb. ételek­kel. A felvágottak rendszer­telen szállítása, a rendelé­sek elmaradása sok alkalom­mal nehéz helyzetbe állítja például az iskolákat. Ugyan­is, ha nem tudnak a rende­lés szerinti szalámit szállí­tani, s ehhez még a péksüte­mény sem érkezik meg, ak­kor törhetik a fejüket az is­kolák napközijében, hogy a rendelt vadászszalámi helyett zsíros kenyeret adjanak-e a gyerekeknek tízóraira — mert ugye a péksütemény is a legritkább esetben érkezik meg a kellő időben... A húszezer adag étel kal­kulálása, annak állandó fi­gyelése nagyobb gond, mint a korábbi években volt. A Tolna megyei Vendéglátó­ipari Vállalatnál éppen ezért a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak az ételek minősé­gére, az árvetések pontossá­gára. Mert a jövőben is fenn akarják tartani a jó pozíció­jukat. A legfőbb kalkuláció-ellen­őr azonban jelen esetben a fogyasztó, tehát mi, üzemi konyhákon étkező emberek. S mi bizony olyanok va­gyunk, hogy otthon sem eszünk meg minden ételt, hát még az üzemi konyhán?! Az oldalt írták: V. Horváth Mária, Pálkovács Jenő, Szabó Sándor. A szekszárdi Korzó Áru­ház vonzáskörzete meglehe­tősen nagy. A város, a kör­nyék lakossága ugyan a Skálában is vásárolhat, de nagyobb múltja van a Kor­zónak. ilitt dolgozik 23 éve Bujdosó Károly osztályveze­tő. Tődé aat kérdeztük, hogy miiként számítja ki a várha­tó forgalmat, hogyan kalku­lál annak érdekében, hogy a jövediélemérdékeltségű üzle­tek dolgozói is, meg a vevőik is jól járjanak. — Mindenekelőtt hangsú­lyozom, hogy 23 éve vagyok a szakmában, s rengeteg .ta­pasztalatot gyűjtöttem. Ez a kalkulációban az egyik meg­határozó. A másik, hogy kör­nyékünk vásárlóközönsége nem kifejezetten 'ipari terü­leten lakik, tehát itt mások az igények. Harmadik meg­határozó a kalkulációban a divat, a negyedik pedig a szezon. A piackutatás az osztály- vezető területén — férfikon­fekció, rövidáru, méteráru és kötöttáru —, olyan gyor­san változik az áruösszetétel, hogy ezt követni alig-alig le­het. Éppen ezért egy-egy idő­szak árukészletének összeál­lítása, a forgalom várható nagyságának előzetes meg­becsülése, a .kalkuláció igen széles 'körű munkát jelent. A legfontosabb adat a forgalom várható kalkulálásához a bá­zisidőszakon elért eredmény. Ezt összevetik a korábhi évek tapasztalataival, (megszerzik a nagykereskedelmi vállala­tok — (Pécs, Kaposvár, Buda­pest, Baja — ajánlatait. Az osztályvezető helyettesei még konkrétabban állítják össze a .rendelésrt, adják le az ál- tailufc becsült forgalom ösz- szetételót, minőség, nagyság, fajita-tféleség stb. szempont­jából. S ha például leadnak hatezer női alsónadrágra ren- dettést, azt már az eddigi ta­pasztalatok és a divat, a vár­ható divat szerint állítják össze. A férfi,konfekció éves for­galma húszmillió forint kö­rül alakul. De tudják, hogy a különböző méretekből kö­rülbelül mennyi kell. A kö­zépméretek, és ezek között is a „pocakos” a kereset­tebb. Míg az extra, nagy méretekből alig kell rendel­ni, vidékünkön nincsenek óriások. S ha az előre kalku­E z osztályvezető egy nad­rágot vizsgál lált árukészlet kifogyóban van, azonnal utánrendelést küldenek, és a nagykereske­delem készséggel szállít. Amikor a forgalom várha­tó alakulását ikaflikulálják, még iazt ás figyelembe ve­szik, hogy a meteorológiai távprognózis például milyen nyarat ígér. (Március végén kapjékmeg az lidőjárás-előre- jelzást, s a „házi” feljegyzé­sekből is ki tudnak indulni, hogy száraz vagy nedves nyár ilesz-e, esetleg a tél ho­gyan alakiul. Nem nagy kész­leteket raktak el a mostani ítéli forgalomra, így a vi­szonylag enyhe időjárás mi­att nem kell túlságosan nagy mennyiségű árut 30—40 szá­zalékkal olcsóbban éladniok. — Lehet-e a várható mi­nőségi igényt (kalkulálni? — Két oldalról is meg le­het közelíteni e témát — mondja az osztályvezető. — Először ott, hogy a szocialis­ta országokból vásárolhatjuk az olcsóbb, de tartós cikke­ket, ami környékünkön igen keresett. Ám azokra a vevők­re is gondolunk, akik na­gyobb értékű öltönyt, kabá­tot stb. akarnak venni. Állí­tom, az olcsóbb árfekvésű ruházati cikkek ,is megfelel­nek vásárlóink igényeinek, forgalmunk egyértelműen ezt igazolja. A hazai gyárak közül, ha választani lehet, szívesen veszek a Stíl, a Vö­rös Október és a ZAKÓ ter­mékeiből. Velük a kapcsola­tom jó, s úgy is mondhatom: a forgalom összetételének, nagyságának, választékának kalkulálása a nagykereske­delmi vállalatok és gyárak készséges segítése révén majdnem száz százalékra mindig bejön. A tervezőasztaltól a késztermékig A Bonyhádi Cipőgyár az 1983-as esztendőben szép si­kereket ért el. Karakas Mi- hályné vezető tervező nívó­díjat kapott, tervezőtársai­val közösen elnyerték a BNV vásárdíját és övék lett a fo­gyasztók díja is. Munkájuk, mely a tervezőasztaltól in­dul — a forma, az anyag, az ár és egyéb gazdasági kalku­lációk után —, a késztermék­ben, a cipőben mutatkozik meg előttünk, vásárlók előtt. De hogy jutunk el odáig?! — Két ciklusra osztva ter­vezünk — kezdi Karakas Mi- hályné. Tavaszi-nyári és őszi-téli kollekciókat készí­tünk. Minden esetben előké­szítő megbeszélésre kerül sor, ahol a vállalati vezetés, anyaggazdálkodók és mi ter­vezők ülünk össze. Javasla­tot teszünk a modellre. Zárt jellegű, nyári, könnyű, bélelt vagy béleletlen stb. Ezek után tervezünk, amit követ az egyedi darab. Ez előzsüri elé kerül, ahol döntés szüle­tik. Az elbírálás átlagos anyagfelhasználás szerint történik, elsődleges elv a gazdaságossági mutató. A zsűrizés során vizsgálják a planimétert (tiszta felületet.) Nézzük ezt egy konkrét mo­dellnél. Csukott, fűzős férfi félcipő rátéttel. Itt a tiszta felület 11,66 plusz 3,42 négy- zetdeciméter. A paralelo­gramma (a szabás során ke­letkező hulladék és az anyag szélhulladéka) 12 plusz 3,45. Az alkatrészek közötti hulla­dék 3 százalék, ami igen jó. Tőlünk kerül a terv a kal­kulációs osztályra, ahol ki­számolják a felsőbőr-normát Esetleg módosítást kérnek a tervben. Nézzük a bőröket. A legjobb bőr is legfeljebb 92 százalékos lehet. Tökéletes bőr nincs. A cipőbe beszab- hatóság, vastagsági differen­cia, kidolgozási probléma: meghatározzák a minőséget Az anyagfajta meghatározó a kalkuláció során. Vegyünk ismét egy példát: a Pécsi Bőrgyár olasz nappa bőre négyzetméterenként 793 fo­rintba kerül. Ha ugyanezt Táncsics nappából gyártjuk, 700 forint, már a kettő kö­zötti különbség olcsóbbá te­szi a cipőt. Cipőipari nappá­ból 894 forintért tudjuk csak kalkulálni. Ezek között a bő­rök között kényelmi kategó­ria van. Tőlünk az előkalku­lációs csoport veszi át a modellt. Kajtár Antalné, csoport- vezető : — Árkalkulációt végzünk, ami a közvetlen anyagkölt­ségre vonatkozik. Anyagmeg­rendeléshez készítünk kal­kulációt, mert raktárra nem rendelünk. A Susztorovics képlet alapján dolgozunk a vállalati sajátosságok figye­lembevételével. A technoló­giai csoport a szabászok meg­takarítását is figyelembe ve­szi, a gyártásra kerülő mo­dell ekkor még módosulhat. Ha annak a cipőnek az útját követjük, amiről már beszélt kolléganőm, akkor a felső­bőr anyaghányada 16,04 dm’, a betétrész 4,14. Olasz nap­pából a felsőrész 127,20 fo­rint, betét 32,83. Ez eddig 160,03 forint. A bélés 20, ez­zel a felsőrész anyagköltsé­ge 180 forint. Előregyártott formatalp, kellékanyagok (fűző, karika, ragasztó, kiké­szítő anyagok) együtt 198 fo­rint. Hozzávetőlegesen tehát 378 forint a közvetlen anyag- költség, amire munkabér és rezsikulcsok kerülnek. Az utókalkulációból így ez a modell 544 forint termelői áron kerül ki, amit 834 fo­rintos fogyasztói áron vásá­rolhatnak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents