Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

1984. február 21. PANORÁMA Mérleg a LEMP két és fél éves tevékenységéről A szombati KB-ülésen mondott zárszavában, — melyet a hétfői lapok tettek közzé — Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára mér­leget készített a párt két és fél éves tevékenységéről. Eb­ben egyebek között megállla­pította, hogy a párt ideoló­giailag — igaz nem minden nehézség és megtorpanás nélkül — de szakadatlanul erősödik, ami abban nyilvá­nul meg, hogy tevékenysége egyre eredményesebb. Óvott azonban a nem kielégítő, de már észrevehető eredmények fölötti megelégedettségtől. Hangsúlyozta a kritika szük­ségeségét: Az jó. hogy az egyoldalú, demagóg kritika korszaka elmúlt — mondta, főleg az 1981-es időszakra utalva —, de a pártnak fel­tétlenül szüksége van a bírá­latra és az önbírálatra. A párt gyengeségeit bírál­va Jaruzelski kiemelte, hogy Irak-lrán Súlyos harcok A Bagdadban és Teherán­ban közzétett hadijelentések szerint a frontvonal középső szakaszán a hét végén is foly­tatódtak a súlyos harcok. A leghevesebb összecsapások a Bagdadtól keletre eső térség­ben, a határ mentén zajlottak le. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség a Teheránban kiadott ka­tonai közleményt idézve ar­ról számolt be, hogy a hét vé­gén ezerötszáz iraki katona esett el és az iráni erők le­lőttek két iraki helikoptert. Teheráni jelentés szerint az iraki tüzérség vasárnap lőtte az abadani olajkikötőt, az ira­ki légierő gépei pedig bere­pültek a kikötőváros és a kö­zeli Horramsahír fölé. még mindig nem kielégítő a munkásoknak a döntésekbe való bevonása. A vajdasági pártszervekbe ugyan több ■munkást választottak be az főén, mint 1981-ben, de még mindig kisebb az arányuk, mint a tagság soraiban. Az ifjúság problematikájával foglalkozva Jaruzelski kije­lentette, hogy a fiatalok elő­rejutását a párton belül terv­szerűen kell elősegíteni, hogy vezető funkciókba kerülhes­senek. Erősíteni kell a mun­kahelyi vezetők körében a pártmunkát, mondta Jaru­zelski. Elismerte, hogy a nők helyzete a pártban és a tár­sadalomban sem kielégítő, s hansúlyozta: nagyobb lehe­tőséget kell teremteni szá­mukra a pártmunkában és az államirányításban egy­aránt. A párt jelentős gyengesé­gének minősítette Jaruzelski a párton belüli ideológiai ok­Az Országos Béketanács Egyházközi Békebizottsága és Katolikus Bizottsága hétfőn levelet intézett a Stockholm­ban ülésező európai bizalom- erősítő és leszerelési konfe­rencia résztvevőihez. A levél egyebek között hangsúlyozta: a Magyarorszá­gon működő egyházak és val­lásfelekezetek nagyra értéke­lik és rendkívül szükségesnek tartják a konferencia fárado­zásait. Az utóbbi időben ugyanis aggasztó méreteket öltött a nemzetközi feszült­ség, s ez veszélyezteti a vi­lág békéjét, az emberiség életét. tatás színvonalát. Hangsú­lyozta, hogyha rövid időn belül nem érnek el ezen a té­ren látható minőségi előreha­ladást. akkor a párttagság és a pártszervek egyre kevésbé .tudják majd befolyásolni környezetüket. Rendkívül nagy jelentősé­get tulajdonított Wojciech Jaruzelski a júniusban sorra kerülő tanácsi választások­nak, anmaik a reményében adva hangot, hogy a válasz­tás fontos lépés lesz a nor­malizálódás útján. Hangsú­lyozta, hogy a különböző for­májú bojkottálási próbálko­zások kudarcot fognak valla­ni. Ebben a kérdésben azt tartja a párt feladatának, hogy kiemelje és propagálja az új választójogi törvényből azt, ami új és demokratikus. A pártnak pedig saját jelöl­teket állítva arról kell gon­doskodnia, hogy sok legyen közöttük a munkás — húzta alá Wojciech Jaruzélski. — Szent meggyőződésünk, hogy minden jóakaratú em­ber áhítja az enyhüléshez és a leszereléshez vezető út megtalálását, de ez az út csak a népek közötti biza­lom elmélyítésével válik jár­hatóvá, Az a reménység él szívünkben, hogy a vallásos emberek hitükből fakadó fe­lelősséggel hozzájárulhatnak a bizalom erősítéséhez. A magyarországi hívők is egyet­értésükről és támogatásukról biztosítják a földrészünk biz­tonságáért, békéjéért mun­kálkodó tárgyaló feleket. Fá­radozásaikra, eredményes munkájukra nagy várako­zással tekintünk. BUDAPEST A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front és a nica- iragüai kormány meghívására Erniszt Antalinak, az MSZMP Központi Bizottsága ttagjá- mak, az MSZMP Csepel Vas­es Fémművek Bizottsága el­ső itátkáránaik vezetésével kül­döttség utazott Managuába, hogy részt vegyen Auigusito César Sandino, a nagy nica- raguai szabadsághős halálá­nak 50. évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepsége­iken. MOSZKVA Választási nagygyűlésen mondott beszédet hétfőn Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Ä1- laimbiztonsiági Bizottságának elnöke és Pjotr Gyemicsev, iaz SZKP KB póttagja, a Szovjetunió kulturális mi­nisztere. ✓ * Alekiszej Koszigininek, az SZKP és a szovjet állam ki­magasló vezetőjének 80. szü­letésnapja alkalmából ünne­pi emfókgyűlést tartottak hétfőn Moszkvában, az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leni- indzmus Intézetben. BECS A nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályozá­sával kapcsolatos kérdések­ről tanácskoztak Bécsben a Szovjetunió és Naigy-Britan- rnia képviselői. A megbeszé­léseken egyebek közt a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség garanciarendszerének megerősítéséről és az aitom- sorompó-szerződés végrehaj­tását Vizsgáló harmadik nem­zetközi értekezlet előkészü­leteiről volt szó. STOCKHOLM A stockholmi bizalom- és hiztonságerőisítő intézkedé­sekkel és a leszereléssel fog­lalkozó konferencia hétfői ülésén felszólalt Varga Ist­ván nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Hívő emberek a bizalom erősítéséért Az ifjú joghallgató, keve- sellvén a szülői zsebpénzt, elhatározta, hogy különmun­kát vállal a külügyminiszté­riumban. fgy is tett, de mi­re ledoktorált, annyira meg­tetszett neki ez a hivatás, hogy nem is hagyta el többé. Jó négy évtizede történt mindez, a fiatalember vá­lasztása bevált: ő ma az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének főtitkára. Javier Pérez de Cuéllar a perui Limában született, itt végezte el az egyetemet. A külügyminisztériumba már úgy került, hogy tudta: a diplomata munkája felelős­ségérzetet és nagy felkészült­séget kiván. Első kiküldeté­sének helye, közvetlenül a második világháború befeje­ződése után Párizs, itt lett a perui nagykövetség első tit­kára. A francia főváros után Angliában, Bolíviában, Bra­zíliában, Venezuelában, Svájcban teljesített szolgála­tot, majd — és ez élete e sza­kaszának fontos záróakkord­ja — Peru nagykövete lett Moszkvában. Ezután évekig hazája képviselője az Egye­sült Nemzetek Szervezetében, majd 1979-ben kinevezték az ENSZ-főtitkár különleges politikai kérdésekkel foglal­kozó helyettesévé. Jó két esz­tendő múlva ismét Peruban, egy tengerparti kis házban találjuk, ahol még telefon sincs. Postára vagy valami baráti értesítésre várt, vajon a Biztonsági Tanács elfogad­ta-e, ajánlja-e őt új főtitkár­nak, a közgyűlés elé terjesz­ti-e nevét? Ez 1981 decem­berében meg is történt. Most, hogy hamarosan sze­mélyesen megismerkedhe­tünk vele, okkal tehetjük fel a kérdést: mi is valójában ez a tisztség? A norvég Trygve Lie, a svéd Dad Hammarskjöld, a burmai U Thant és az osztrák Kurt Waldheim után ő az ötödik, aki betölti. Mint e felsoro­lásból látni, négyen semle­ges, vagy el nem kötelezett országból valók, s ez nem véletlen. Igaz, akit ide emel­nek, már nem saját orszá­gát képviseli, hanem a nem­zetek közösségének szolgá­latába szegődik. A főtitkár­nak bizonyos kiegyensúlyozó szerepe van, óvatosan és nagy tapintattal kell dolgoz­nia, figyelembe vennie az immár másfél száz tagállam érdekeit, szempontjait, érzé­kenységét. Tehát igencsak szüksége van a diplomáciai képességekre és — ameny- nyire lehet — a semleges szemléletre. Ezért van az, hogy egy-egy főtitkár meg­választása meglehetős hosz- szadalmas ügy, nehéz olyas­valakit találni, akinek tu­lajdonságai megfelelnek, sze­mélyisége kellően vonzó, s az ország, ahonnan szárma­zik, némi biztosítékot nyújt az elfogulatlanságra. Pérez de Cuéllar a lehetőségekhez képest eleget tud tenni e követelményeknek. A főtitkár az ENSZ tízezer alkalmazottjának legfőbb irányítója, ő maga első szá­mú tisztviselője. Legfelső szinten tartja kézben az ap­parátus munkáját, az érte­kezletek és az ülések techni­kai előkészítését, a jelenté­sek összeállítását, egy-egy téma feldolgozását. De ez feladatának csak egyik ré­sze. Joga és kötelessége, hogy a politikus szemével nézzen végig a világban, szükség esetén felhívja a tag­államok figyelmét egy-egy problémára, kezdeményezze a megoldási kísérleteket, vagy vegyen részt bennük. Ezekhez a nehéz nekigyür- kőzésekhez is szerzett már gyakorlatot Pérez de Cuéllar. Főtitkárhelyettes korában megbízta őt Kurt Waldheim, igyekezzen közvetíteni Cip­rus, Afganisztán, valamint a közel-keleti és az iráni—ira­ki konfliktus ügyében. Roosevelt amerikai elnök az ENSZ alapításakor úgy gondolta, hogy a főtitkár le­gyen valamiképpen a világ köztársasági elnöke — de ez az elképzelés nem volt más, mint egy nagy ember idea­lizmusának megnyilvánulá­sa. Az ENSZ nem nemzetek fölötti szervezet, hanem ön­álló, szuverén államok ön­kéntes együttese. Közgyű­lési határozatai csak ajánlá­sok, nem kötelező érvényűek. Ez a realitás. De mint ilyen, rendkívül hasznos, nélkülöz­hetetlen fórummá lett a múlt négy évtizedben. A fő­titkárt vendégül látva a nem­zetek e közössége iránt is ki­fejezzük tiszteletünket. TATÁR IMRE Kompromisszum-keresés Hétfő esti kommentárunk. A világpolitikára hosszabb ideje odafigyelő újságolvasók mostanában nem akarnak hinni a szemüknek. Alig futott el pár hét ebből az esztendőből, s máris egy sor olyan hírt ol­vashattak Dél-Afrikáról, amelyet korábban még a legmeré­szebb fantáziájú álmodozók sem képzeltek el. Már az figyelmet keltő volt, amikor megbeszéléseket kezd­tek egymással a fajüldöző dél-afrikai kormány és a haladó Mozambik képviselői. Majd valódi diplomáciai petárdaként robbant a hír: Angola is tárgyal a pretoriai rezsimmel. így aztán most februárra már nem csodálkozott annyira a vi­lág, hogy — ezúttal Zambiában — közvetlenül is tárgyalt egy­mással egy angolai és egy dél-afrikai miniszter, majd, hogy a pretoriai külügyék irányítója a mozambiki fővárosba uta­zott, nyilván fontos eszmecserére. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy a Dél-afrikai Köztársaság közelében élő fiatal afrikai államok, s főleg a politikai szín­skála bal oldalán álló Angola és Mozambik, miért is tárgyal­nak a fajüldözés utolsó fellegvárának, az afrikai kontinens sok tekintetben leginkább retrográd rendszerének képviselői­vel? Nos, a sók elemű magyarázatnak a legfontosabb része talán a Dél-afrikai Köztársaság ereje. A hatalmas gazdasági potenciál birtokában Pretoria az afrikai kontinens nyomasz­tóan erős katonai hatalma, amely éllen fegyverrel csak a dzsungelharc módszerével lehet küzdeni — miként teszik ezt a namíbiai hazafiak. A felemelkedés útján épp elindult országoknak azonban szabályos háborúban nyilvánvalóan nincs esélyük Pretoria ellen. A térség fiatal államainak tíz­ezernyi égető problémával kell megbirkózniuk, tartós hada­kozásra nem rendezkedhetnek be. A Dél-afrikai Köztársaság pedig a szomszédjuk marad, létével, hatásával számolniuk kell. Ezt a kényszerűséget fogadta el már korábban a leg­inkább kiszolgáltatott helyzetben lévő Botswana, ezt veszi fi­gyelembe évek óta Zimbabwe és Zambia kormánya is. De ez nem azt jelenti, hogy az afrikai politikusok egyetértenek a pretoriai apartheid-politikával, vagy belenyugodnának a dél-afrikai kormány agresszív külpolitikájába, Namíbia meg­szállásának fenntartásába. Az érem másik oldala, hogy a pretoriai rendszer a világ na­gyobb részének nyomására kénytelen volt enyhíteni sok éven át kemény, nyakas magatartásán. Ma már maga is keresi a megbékélés lehetőségeit környezetével. S a környező álla­mok, békés jövőjüket biztosítandó, hajlandók bizonyos kompromisszumra. Angola szeretné, ha véget érne végre a dél-afrikai agresszió. Mozambik reméli, hogy egy megegye­zés nyomán Pretória nem támogatja majd a kormányellenes reakciós gerillamozgalmat. AVAR KAROLY Szíriái és drúz állásokat bombázott az izraeli légierő (Folytatás az 1. oldalról) McFarlane az ABC televí­ziónak adott interjúban lé­nyegében nem cáfolta a The New York Times-nak azt az értesülését, hogy az Egyesült Államok egy John Edwin ne­vű, New York-i Közel-Kelet- szakértő közvetítésével ki­lenc hónapja felvette a kap­csolatot ia Palleszitinai Felsza- badítási Szervezettel. Szerin­te a tárgyalások célja kizá­rólag az volt, hogy rábírják a PFSZ-t Izrael elismerésére. Feszültté váltak Líbia és Jordánia kapcsolatai, miután szombaton a líbiai főváros­ban tüntetők megtámadták a jordániai nagykövetség épü­letét. A jordániai kormány azzal vádolta meg Tripolit, hogy a támadást a líbiai hatóságok szervezték. Líbia határozot­tan elutasította ezt a feltéte­lezést. A Dzsana hivatalos lí­biai hírügynökség közölte, hogy a líbiai rendőrség pró­bálta megvédeni a nagykö­vetséget, de nem tudta meg­fékezni az embertömeget. Lí­bia részéről közölték, hogy a tüntetők Husszein jordániai király legutóbbi washingtoni látogatása ellen tiltakoztak. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. február Zl-től Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 662,10 6 668,77 6 675,44 Ausztrál dollár 4 349,58 4 353,93 4 358,28 Belga frank 83,70 83,78 83,86 Dán korona 469,70 470,17 470,64 Finn márka 798,80 799,60 800,40 Francia frank 556,32 556,88 557,44 Holland forint 1 518,88 1 520,40 1 521,92 Japán yen (1000) 197,41 197,61 197,81 Kanadai dollár 3 689,55 3 693,24 3 696,93 Kuvaiti dinár 15 725,28 15 741,02 15 756,76 Norvég korona 601,31 601,91 602,51 NSZK márka 1 714,29 1 716,01 1 717,73 Olasz líra (1000) 27,72 27,75 27,78 Osztrák schilling 243,14 243,38 243,62 Portugál escudo 34,45 34,48 34,51 Spanyol peseta 29,98 30,01 30,04 Svájci frank 2 088,23 2 090,32 2 092,41 Svéd korona 577,89 578,47 579,05 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 607,51 4 612,12 4 616,73 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1984. február 7-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1984. február Zl-től Devizanem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 468,71 6 868,83 Ausztrál dollár 4 223,31 4 484,55 Belga frank 81,27 86,29 Dán korona 456,06 484,28 Finn márka a) 775,61 823,59 Francia frank 540,17 573,59 Görög drachma a) 40,32 42,82 Holland forint 1 474,79 1 566,01 Japán yen (1000) 191,68 203,54 Jugoszláv dinár b) 31,67 33,63 Kanadai dollár 3 582,44 3 804,04 Kuvaiti dinár 15 268,79 16 213,25 Norvég korona 583,85 619,97 NSZK márka 1 664,53 1 767,49 Olasz líra (1000) 26,92 28,58 Osztrák schilling 236,08 250,68 Portugál escudo 33,45 35,51 Spanyol peseta 29,11 30,91 Svájci frank 2 027,61 2 153,03 Svéd korona 561,12 595,82 USA dollár 4 473,76 4 750,48 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as Ut Limától New Yorkig A beteljesült álom Az ENSZ főtitkára, hivatalában

Next

/
Thumbnails
Contents