Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
1984. február 18. Sajtófotó kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban 1983 legjobb hazai riportfotóálból rendezett kiállítást a Munkásmozgalmi Múzeum. Képeink ezekből mutatnak be néhányat. Fejér Gábor: Bernstein Wéber Lajos: Maure is és I-ékai László Németh Ferenc: Vaccaroni, a világbajnoknő Textil térplasztikák Forrongó, máiról holnapra másra váltó, meglepetéseket tárttogaitó (textilművészetünk derékhadának karakteres művészed közé tartozik Ge- cser Lujza, akinek kiállítása nem régen nyílt a Műcsarnokban. A korszerű textilművészet áttöri a hagyományos műfaji kereteket, a síkból a harmadik dimenzióba, a (térbe lép át, 'sajátos plasztikáit, úgynevezett térplasztikát alkot. Ezek a művek a nemzetközi példák ihletésére a hetvenes évektől kezdve nálunk is térit hódítottak. 'Az új formák a neoavantgarde stílustörekvés hordozói, a Bauhaus szemléletében gyökereznek, mely a húszas évektől kezdve a teljes emberi környezet összhangjának megvalósítását tűzte ki cél jául — iákkor igen forradalmian —, de nagy szerepet játszanak benne az idegen elemeket egymás mellett előszeretettel alkalmazó dadaizmus, az anyag tulajdonságait felhasználó konstruktivizmus, 'az absztrakt festői törekvések, sőt a pop art is. Hazánkban a szombathelyi textdlbiennálékon követhetők legjobban az új törekvések, melyeknek aktív résztvevői közé tartozik -az 1968-ban, az iparművészeti főiskola szövő- tanszakán végzett Gecser Lujza. Első munkái, amelyekkel feltűnt, még képszerű hagyomúnyoson kivitelezett falkár - pitok voltak; dekoratív felfogásukban a magyar népi motívumok is szerepet játszottak. Ezekben az években a művész a Csongrádi HISZ tervezőjeként a magyar népművészet továbbfejlesztésére törekedett. Ily irányú munkásságáért kapta 1971-ben az ,ylfjú népművész” kitüntetést. Művészetében a fordulat a hetvenes évek elején következett be, amikor a neoavantgarde Horizont csoporthoz csatlakozott. Ekkor kezdett 'kísérletezni a különböző fonalaikkal, a szizálilai, pamuttal, kenderrel, jutával. Szisztematikusan vizsgálta az anyagok viselkedését a különböző technikákban, végül eljutott az egyes technikák, a -szövés, fonás, csomózás keveréséhez, a feszített láncrendszer helyébe a kötetlen rendszereket alkalmazva. Alii Egyéni stílusa fokozatosan hamar előtérbe került, monumentális érzéke alakult ki. A különféle technikák ötletes vegyítésére alapozott, az anyag szépségeit érvényre juttató dekoratív, nagyvonalú, a -szabad -művészetek határán álló felfogásmódja a színházi díszletekben talált megfelelő területre. 1976-ban a Bartók Színház számára készítette első, nagy sikerű, mozgó díszletét Mátyás király juhászához. Az 1976-os szombathelyi bienmádé első díjéit Híd című, nagyméretű, monumentális alkotásával nyerte el, amely modern magyar textilművészetünk egyik csúcsa. A hurkokon átvetett nyersszínű, szizálból készült, kábelekre függesztett, fantasztikus alakzaté -nyalábok a prekolumbi- án -kötél és háncshidiak sokszorosain átírt parafrázisai. Textil plasztikái uralkodnak a térben, vagy pedig rendeltetésük szerint tökéletesen alkalmazkodnak az architektúrához. TexitilkanStrukciói egyre bonyolultabbak, egyre dekoratívabbak. Mostani kiállítása eddigi életművének összegezése, egyúttal új törekvéseinek bemutatása. BRESTYANSZKY ILONA Egymást tartó szálak Könyvajánlat Laczkó András: Ecset és toll Szerény könyvecske jelent meg az Irodalomtörténeti füzetek sorozatban, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Szerzője, Laczkó András Riipp-1-Rónai József irodalmi kapcsolatainak feltérképezését vállalta s oldotta meg sikerrel.-Ripp-Rónai az a festőnk, akiről a legtöbbet írtak az elmúlt században. Ezt éppen a szerző szerkesztette, Kaposvárott -megjelent vaskos bibliográfia bizonyítja. Mégis elgondolkodtató — -miiként e kötete végén megállapítja —, hogy „a négy évtizede hiányolt alapos, rendszerező, elmélyült és időtálló Riippl- Római -monográfia még várat magára”. Szüntelenül sorjáznák a részkutatásokról szóló beszámolók, 'albumok, ismeretterjesztő művek. Ilyen a -szóban forgó itanulmányfü- zér is, de -aiz igazi „nagy ösz- szegző” szerepére csak nem akad vállalkozó, a teljes anyagot birtokló, áttekintő szakemberünk! A kaposvári festő kapcsolata az írókkal, költőkkel, magával az irodalommal -nagyon szerteágazó. Baráti körében kiemelkedő szerep jut a toli mestereinek. Festészetéről a „másik művészet” jelesei alkatnak, mondanak véleményt. A kölcsönhatás jegyében némely stílusbeli törekvések párhuzamait megtaláljuk a költészetben és Rippl egyes korszakait jellemző művek füzérében. Érzékeny, találó karakterű arcmásai révén -kcxrftársai beépülnek életművébe, hatása meg költőket bír szóra, benyomásaik, tiszteletük versbe foglalására. Az sem elhanyagolható, hogy némely írása, -különösképpen Emlékezései irodalmi teljesítménynek sem utolsó. Laczkó András vizsgálódásainak körét minden érdemleges eredménnyel kecsegtető irányba kiterjesztette. A festő irodalmi érdeklődésének bizonyítékai levelezésében, emlékirataiban -lelhetők meg. Számos író munkáihoz készített illusztrációkat, olvasta műveiket. Itthon pedig lassan baráti kötelékbe került -legjobb korit ácsaival. Festői értékeit Bölön-i György méltatta elsőként. Megszervezte az új művészek híres nagyváradi tárlatát, fáradozott a művészek és a Nyugat körének összekapcsolódásán. Rendkívül sokat tett Rippl-Rón/ai elfogadtatásáért. -Ady -figyelmét is ő irányította a festészet felé, amely Rippl-faairátisághoz vezetett. A személyes találkozásra Kaposvárott került sor egy Nyugat-est alkalmából. Később a festő Ady törzsasztalának szívesen látott vendége. A mélyebben rejlő vonzalom bizonyítéka pedig a -remek Ady-portré. LacZkó e viszonynak szentelte a legnagyobb figyelmet, terjedelmet. Számtalan adatott gyűjtött egybe, amelyek sokoldalúbbá árnyalják képünket a 'két alkotó zseniről. Elemzései érintik a költő művészet-kritikai munkásságát, -képek iránti fogékonyságát, ízlésének minőségét, továbbá a festő költés'zet iránti érdeklődését, műveltségének kérdését. Kisebb írás emlékezik meg Lengyel Menyhért kaposvári, Ráma-hegyi látogatásáról, aki cikkben méltatta, példaként állította Rippl festészetét. Móricz Zsigmanddal Emlékezései kapcsán épült ki barátságuk. Személyes találkozásaik, a dedikált könyvküldeményeik, levelezésük, az író „busa, megrázó” fej-ábrázolata, a Nyugatban int szép nekrológ — mind értékes bizonyítéka egymás vállalásának. Több írásában méltatta Rippl-‘Római munkásságát Juhász Gyula ás. Járt műtermében, egy rajza versre ihlette, piktúrájáft meg ..ri-bil- lió” dolgában Ady felléptével, jelentőségével helyezte egy szintre.-Külön fejezet foglalkozik Emlékezései vei, a művész- matinékkal — hol az írók rendszeres -vendégek ! —, egy másik pedig Thomas Mann és Kosztolányi műtenemiláto- gatásámak pillanatait idézi fel. Olvashatunk Martyn Ferenc értékelő -gesztusairól, egy amerikai kiállításról, meg egy könyvről, amely 'kiemelten szól a festő grafikáiról. Három íróponfcré — Babits, Schöpflin és Szabó Lőrinc — születésének, körülményeire, a kaposvári emléktábla és emlékszobor históriájára derül fény a továbbiakban. Pár pillanatig feltűnik Szomary Dezső alak- ja, s végül H-unyady Sándor és Taikáts Gyu-la emlékező -sorainak méltatására kerül sor. A legnagyobb elismerés hangján kell méltatnunk a szerző munkáját. Főként adatgyűjtése, körültekintő vizsgálódása értékes. Fontos támpontokat jelöl ki a monográf us számára Hippi-Rónainak, mint kapcsolatokira törekvő embernek -megrajzolásához. A „kiásott” tényekből sodró 'lendületű kötet kerekedett, amelyet (többször is érdemes kézbe venni, forgatni. SALAMON NÁNDOR Balta Demeter: Alexander Lang Lila merevített szálak Zigóta
