Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! I TOLNA MEGYEI AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 41. szám . ÁRA: 1,80 Ft 1984. február 18., szombat Biológiai erőforrásaink hasznosítása A kormány jelentést hallgatott meg a biológiai eredetű anyagok komplex hasznosításának tehetőségéről. Ezzel kapcsolatban új fogalommal ismerkedünk: biomassza. Jelentősége az ország adottságaiból következik; viszonylagos nyersanyag-szegénységünkkel szemben éli a biológiai anyagokban való — szintén viszonylagos — gazdaságiunk, s ezek kiaknázására nagyabb erőket kell mozgósítani. A biológiád formadaliom ez irányú elméleti ismeretanyaga immár világszerte realizálódni kezd a mezőgazdaságban és az iparban. Számunkra — éppen adottságainknál fogva — különösen fontos, hogy minél jobban és lehetőleg a nemzetközt élvonal szintjén 'tudjunk élni a biológiai anyagok kínálta tehetőségekkel. Egyébként ezek öt az anyagokat nevezik a szakemberek biomasszának. A Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával több száz szakember dolgozott a témán, azon, hogy a következő években, évtizedekben milyen megújító lehetőségeket kínál a biológia. Feladatuk fölöttébb ösz- szetatt volt; a (biológiád anyagokait három osztályba sorolva a lehetőségeknek számtalan változatát kellett mérlegelndök. A tanulmány alapvetőinek tekinthető megállapítása: a biológiai erőforrások újszerű hasznosításából származó nemzeti jövedelem számottevően növelhető. A biológiai erőforrások megújíthatók, és meg tehet teremteni a bővülő újraterméltés feltététeiit is. Milyen anyagokról intézkedik a program? Hatalmas mennyiségekről van szó; az ország területén évente — úgynevezett szárazanyagban számolva — 54,3 millió tonna növényi biomassza képződik. Ennek nem egészen a fele — 4il százaléka — úgynevezett főtermék, például .gabona. A további, nagyabb hányada a melléktermék. A növénytermesztési ímeltékltenmékek (kétharmada jelenleg a földeken marad, és előbb-utóbb leszán- tásra ikerül. Az állattenyésztésben a biomassza]produkció évente kereken hétmillió tonna. Hogy .mennyire tágan kell értelmezni a biomassza fogalmát, erre az állattenyésztés ad jellemző példát: a biomasszatome- gek „csak” 12 százalékát teszi ki az élőlények testtömege, 7. százalékát az egyéb hasznos termékek (tej, tojás, toll, gyapjú), és (több mint 80 százalékát jelenti a trágya (amely természetesen korántsem tekinthető értéktelen anyagnak, hiszen a természet biológiai körforgásának lényeges része). A szakemberek szerint a mezőgazdasági főtermékek elsődleges hasznosítási iránya a következő 15—28 évben továbbra is a takarmány-, Hitetve az életemelőállí- tás marad. Ám más lehetőségek is számításba jönnek. Megvizsgálták, miiképpen tehetne a biomasszából vegyipari nyersanyagot, illetve — esetleg — motorhajtóanyagot előállítaná. Ügy itűniik, a biomasszából a nagy Itömegű vegyipari gyártás ma még általában nem gazdaságos, bár már igen jó példáik is vannak: egy alkoholféléit, az etanolit a fculkaricából nyerhetik és ebből sokféle termék készülhet. Szintén biológiai alapokról indulva olyan alkoholokhoz is juthatnak, amelyekkel keverék formában motorokat hajíthatnak. A várható költségek és a beruházás igényessége miatt azonban nem valószínű, hogy a kilencvenes évekig hazánkban sor kerülhet a benzin részleges helyettesítésére. Sokkal jobbak az esélyek a melléktermékeknek és a hulladékoknak az agrártermelésbe vagy akár az iparba váló visszajuttatásánál.. A tanulmány szerint 2000-ben ötsz- szesen csaknem 36 millió tonna betakarítható melléktermék és hulladék képződik majd hazánkban. Bár a szakembereik magúik is vitatkoznak arról, hogy milyenek lennének a leghelyesebb hasznosítási arányok, abban — a itanuOmány szerint — megegyezésre jutottak, hagy ezeknek az anyagoknak végül is programozva és tervszerűen kell visszakerülndök a népgazdaság -különböző ágazataiba. Takarmányozásra — számos különböző formában — a készletnek mintegy öltödét szánják, a talajerő pótlására valamivel több mint felét, s csaknem 10 százaléka fogható tüzeléssel energiatermelésre. Ám vannak tervek a biogáz előállítására, továbbá a biomassza ipari nyersanyagként való hasznosítására is. És természetesen számolnák az elkerülhetetlen veszteségekkel, ezek mintegy 6,6 százalékot tehetnek ki — így is 2,3 millió tonnát. A biológiai programba kapcsolódik a hazai fehérjeellátás hosszú távú programja is. A fehérjeelláJtás ugyanis — a takarmányozás révén — segít a biológiai alapok növelésében. Az elmúlt években a mezőgazdasági és élelmiszeripart üzemek figyelemre méltó eredményeket értek el. A növányOlajd.pairtoan előállított dara — fontos takarmány — termelése 40 százalékkal nőtt, és minősége is javult. Az ipari feldolgozásit nem igénylő fehérjetakarmányok termőterületét a gazdaságok megkétsizerezték. Az állati eredetű fehérjetakarmányok termelése, ha szerényebb mértékben, de végül is 10 százalékkal nőtt. Ezeken a terülteteken a következőkben további fejlesztésre tehet számítani, és arra, hogy a hazai fehérjetienmelást ipari módszerekkel egészítik ki és teszik teljessé. J. F. Lázár György fogadta Stefan Birleát Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Stefan Birleát, a Román Szocialista Köztársaság Állami Tervbizottságának elnökét. A megbeszélésen részt vett Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Victor Bolojan, Románia budapesti nagykövete is. Szaljut űrállomás űrhármas kísérleteit Befejeződött a tudományos kísérleteket szolgáló berendezések dekonzerválása is, és az űrhajósok csütörtökön elvégezték az első geofizikai kísérletsorozatot: az MKF— 6M és a Kate—140 elnevezésű berendezések segítségével felvételeket készítettek a Szovjetunió területének több északi és távol-keleti részéről. Az Asztra—1 jelölésű tömegspektrométerrel is több kísérletet hajtották végre az űrállomást közvetlenül körülvevő atmoszféra, valamint a Föld atmoszférájának és ionoszférájának tanulmányozása céljából. Zárszámadások E hét végén folytatták Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben az elmúlt évi munka értékelését. Számos helyen tartottak küldöttgyűlést, zárszámadást, munka- értekezletet. A szokáshoz híven először mindenütt a munkahelyi értekezleteket tartották meg, majd a küldöttgyűlések, s végül a zárszámadási közgyűlések következtek. Pénteken a megye számos területén a szövetkezeti törvények értelmében tartottak évzáró, évnyitó értekezleteket. Pusztahencsén, Gerjenben, Bogyiszlón, Ko- csolán, Kétyen, Felsőnánán, Pakson két üzemben is Tamásiban, Mőcsényben, Tolnán, Szekszárdon, Diós- berényben, Felsőnyéken, Iregszemcsén, Varsádon, Tamásiban, Györkönyben és Pálfán tartottak évzáró gyűléseket, amelyben értékelték az elmúlt évi munkát, és határoztak az idei tennivalókról. A szovjet megkezdte Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov nagy munkát végeztek az űrállomáson — erről számol be a szovjet hírügynökségnek a repülésirányítási központból keltezett tudósítása abból az alkalomból, hogy a február 8-án útnak indult űrhajósok megkezdték tizedik munkanapjukat. A legutóbbi napokban az űrhajósok bekapcsolták a Szaljut—7 űrállomás műszereit. Üzembe helyezték azt a berendezést, amely az atmoszféra páratartalmából vizet regenerál, megvizsgálták az űrállomás ablakait, lecseréltek több ventillátort, s ellenőrizték a komplexum tájoló- és irányítóberendezéseit. Györköny Kiváló termelési eredmények A gyönkönyi közös gazda- nes évek végén, a hatvanas ság jó híre nem az ájtszerve- évek elején alapozódoíit meg, zések idején, tehát az ötve- hanem már annak előitte, és E yörkönyi téeszben az asszonyok képviselik még min- dik a fő erőt Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) A KSH TOLNA MEGYEI IGAZGATÓSAGA JELENTI (4. old.) TANÍTÁSI GYAKORLAT (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) MÚLTUNKBÓL (6. old.) A TÜRELMETLENSÉG CSILLAPODHAT-E? (7. old.) MONGÓLIA 1984-BEN (8. old.) A JOBB ELLÁTÁSÉRT (8. old.) TAVASZVÄRÖ NÉPSZOKÁSOK (9. old.) TALÁLT KINCSEK (9. old.) A BIZTOS TIPP (10. old.) 80 ÉVE SZÜLETETT NAGY ISTVÁN (10. old.) TEXTIL TÉRPLASZTIKAK (11. old.) ATOMMAGKUTATÁSUNK KÖZPONTJA (12. old.) RESTAURÁTOROK műhelye (12. old.) AZ ÉSZAKI SZÉL AJÁNDÉKA (13. old.) TÉLI OLIMPIA (14. old.) HOGYAN LETT AZ ORSZÁGÜTBÓL BETONTEKNŐ? (14. old.) Tolna megyében éppen sajátos helyzete révén a negyedszázados munka alapozta meg ennek a közös gazdaságnak a híréit, eredményeit, minidéin tekintetben rtúlihiailaidlták a járási, majd a megyei termelési átlagot. Tegnap a zárszámadó közgyűlés ünnepi hangulatban telit el. Nemcsak a múlit évi sikerek miiaitt, hanem azért is, ment a (községben a termelőszövetkezeti tagok hangulata jó. Jogosan. Hiszen a terméseredmények, a tiszta nyereség, a tagok szorgalmas munkáját dicsérte. Például az idén 580 hektáron termelitek búzát, a tiszta nyereség 4,3 millió fartőt volit. A termelésihez szükséges korábbi energia-fellhasználásit egymillió forinttal ituditák csökkenteni. Az állattenyésztési ágazatiban kicserélték a kevésbé hasznos állományt, és most kedvező tejtermelési és húséin tőkésítési eredményeket énnek el. A szakszerű abrakolás és tartás eredményét a jövőben még fokozni tudják. A szövetkezeit jelentős segítséget adott a háztáji árutermeléshez is. A különféle háztáji ágazatok több mint 110 vagon terményt vásárolhattak a ítéesztől, ugyanakkor az árut is a közös gazdaság útján értékesítették. A gyönkönyi (termelőszövetkezeit elnöke, Brunn János a szép gazdasági eredményekről adott számot, azt az ellenőrző bizottság elnöke, Czaikó Árpád is alátámasztotta, hiszen egész évben figyelték a vezetőség gazdasági munkáját. A szövetkezet közgyűlésén Lóctol Fülöpné, a nőbizotitság elnöke arról tett jelentést a tagságnak, hogy egyre jobb körülmények között dolgoznak és élnek a gyönkönyi tenme- (Folytatás a 2. oldalon.) Brunn János elnök, K. Papp József és Lamm András növénytermesztési brigádvezető beszélgetett a gyűlés megkezdése előtt ■■■
