Tolna Megyei Népújság, 1984. február (34. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-17 / 40. szám

1984. február 17. NÉPÚJSÁG 3 Szervezetten, fegyelmezetten E hetekben a városi és-------------------------városi jogú n agyközségi pártbizottsági üléseket követően az üzemi és községi, valamint a ter­melőszövetkezeti pártbizott­ságok is megtartották ülései­ket. Javában tartanak a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek zárszámadó közgyű­lései. Nagy aktivitással meg­kezdődtek a falugyűlések. Valamennyi fórumon ért­hetően erőteljes hangsúlyt kapnak gazdasági építőmun­kánk soron levő feladatai, a helyi népgazdasági üzemi tervek, az export, az ener­gia- és anyagtakarékosság, valamint a helyi beruházási és a lakóterületi, községfej­lesztési feladatok. Teljesen érthető, hogy ezzel összhang­ban kiemelten jelennek meg a pártszervek munkatervei­ben a gazdaságpolitikai ten­nivalók, de emellett érde­mes felhívni a figyelmet ar­ra, hogy a pártélet belső me­chanizmusával, a párt belső életével összefüggő kérdése­ket sem szabad háttérbe szo­rítani. Idei terveink ered­ményes megvalósítása még jobban megköveteli, hogy az MSZMP Központi Bizottsága 1983. áprilisi határozata szel­lemében folytassuk ezt a munkát. Napjainkban, amikor szo­cialista építőmunkánk a ko­rábbiaknál nehezebb körül­mények közt — de eredmé­nyesen — folyik, egyre gyak­rabban emlegetik a kommu­nisták felelősségét. Nőnek a párttagsággal szembeni kö­vetelmények és a párton kí­vüliek is egyre kritikusab­ban szemlélik a párttagság magatartását a munkahelye­ken és a köznapi életben egyaránt. A párttagok túl­nyomó többsége aktív, telje­síti is a kötelességeit. A pártfegyelem egészében megfelelő. Az építőmunka fokozódó nehézségei viszont a pártban is tükröződnek, hiszen a bonyolultabb hely­zetben nehezebb a tisztán­látás. Pedig elengedhetetlen, hogy a párttagok határozot­tan kiálljanak a párt poli­tikája mellett. Tapasztalha­tó egyfajta szorongás, féle­lemérzet, aggódás a béke, a gazdaságpolitikai gondok, az életszínvonal megőrzése mi­att. A meglévő feszültségek ellenére azonban a politikai közhangulat lényegében ki­egyensúlyozott. Közvéleményünk nagyobb része érti és érzi nehéz hely­zetünket. Tudja, hogy na­gyobb figyelemmel kell dol­gozni, értékeinkre vigyázni és takarékoskodni. Ezért is kifogásolják az egyes terüle­teken felerősödő harácsolást és a protekció elterjedését. A párttagság különösen igényli, hogy a pártszervek és alapszervezetek fokozzák kezdeményezőkészségüket a határozatok végrehajtásá­ban, az ellentmondások fel­tárásában és megszüntetésé­ben. A pártfegyelem területén is a követelményekhez iga­zodó magas fokú igényt tá­maszt a párt XII. kongresz- szusa. Erősödött a pártta­gokkal szembeni erkölcsi­politikai normák betartása iránti követelmény. A ko­rábbinál is nagyobb hang­súlyt kap a szavak és tettek egysége. Egyre inkább ez a megítélés alapja. Érezhető, hogy amikor ebben az idő­szakban egyre többet beszé­lünk a kommunisták növek­vő felelősségéről, a párton kívüli tömegek is nagy fi­gyelemmel és sok esetben kritikusan ítélik meg, ha egy-egy párttag nem mutat példát vagy megsérti az ál­lampolgári fegyelmet. Több kötelezettséggel,----------- több munkával és a társadalom, a nép ügyének szolgálatával jár a párttag­ság. Ezért is szomorú, ha előfordul a párttagok köré­ből a társadalmi fegyelem, a törvények megsértése. Az olyan magatartás is hibáz­tatható, amely az állampol­gári fegyelmet ugyan nem sérti, de a pártfegyelembe ütközik. A pártfegyelem tu­datos kommunista meggyő­ződésből fakad, a párttagnak a kommunista erkölcs nor­mái szerinti munkát, életet, magatartást jelenti. Mind­emellett azoknak a köteles­ségeknek az önkéntes, tuda­tos vállalását és megvalósí­tását is, amelyet a párt az egyes párttagok elé állít. Ezért is tekintjük kiemelke­dő feladatnak a párt XII. kongresszusának útmutatá­sait, melyek a fegyelmi mun­kát is meghatározzák. A párt vezető szerepének erősítése, a szocialista demokrácia szé­lesítése megköveteli, hogy a párt tagjai — miként a párt egésze számára — a nép, a közügy szolgálata alapvető követelményt jelentsen. Eh­hez tartozik, hogy a vezetők irányítsanak, vezessenek, és ne hatalmaskodjanak. A párttagság túlnyomó többsége erkölcsi normáink szerint él, dolgozik és cse­lekszik, teljesíti kötelességét és gyakorolja jogait. A tö­megek általában elismerik a párt, a kommunisták mun­káját. Sajnálatos, hogy a párttagoknál is előfordul — igaz, elvétve —, hogy vétsé­geket követnek el, például a KRESZ szabályát megsért­ve, szeszes ital hatása alatt gépkocsit vezetnek, de er­kölcstelen magánéletről és a népgazdaságnak okozott kár­ról is tudunk. A pártszervek ilyen esetekben pártfegyelmi eljárást kezdeményeznek és a cselekmény súlyának meg­felelő büntetést rónak ki. Vannak, akik a pártbünte­tést — az állami felelősség­re vonás mellett — megtor­lásnak vagy megbélyegzés­nek fogják fel. Pedig erről szó sincs. A cél a pártbünte­tés esetén is a nevelés, visz- szatartás a vétségtől. A párt­fegyelmi munka valóban a fegyelemre nevelés eszköze, a pártélet szerves része. Ezt a felfogást, szemléletet és gyakorlatot kell erősítenünk a pártalapszervezetek és a párttagság körében, amint azt a Központi Bizottság áp­rilisi ülése megállapította határozatában: „A párt eredményes tevékenységé­nek alapvető feltétele a párt eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egységének erő­sítése. A kommunisták kö­vetkezetesen álljanak ki a párt politikája mellett, s a marxizmus—leninizmus szellemében kezdeményez­zék az új kérdések feltárását és megválaszolását. Elvi ala­pon lépjenek fel a téves né­zetekkel szemben. Mindenki számára világossá kell ten­ni, hogy mire törekszik a párt, mit helyesel és mit el­lenez. Erősíteni kell a kom­munisták vitakészségét, s ja­vítani a pártszervezetek eh­hez is nélkülözhetetlen tá­jékoztatását. Minden segítő kritikát, alkotó gondolatot figyelembe kell venni, de vi­tázni kell az irreális, téves elképzelésekkel, nézetekkel. Csakis ez adhat szilárd ala­pot az egyes területeken ta­pasztalható hibás gyakorlat korrekciójához, a téves né­zetek leküzdéséhez, a párt iránti bizalom elmélyítésé­hez, a kommunisták tekin­télyének növekedéséhez.” Mindezek természete- --------------------sen nem új­keletű feladatok. Szervesen összefüggnek a párttagság jogainak és kötelességeinek gyakorlásával. A párttagok kötelességei és jogai egymás­tól elválaszthatatlan, szerves egységet képeznek. A párt­tag ugyanis kötelességeinek csak akkor tud eleget tenni, ha rendszeresen gyakorolja a párttagságból eredő joga­it. Ami fordítva is igaz: jo­gait csak akkor tudja gyako­rolni, ha kötelességeit be­tartja. Ez jelentheti az alap­ját annak, hogy az idei vi­szonylag nehezebb körülmé­nyek között is a kommunis­ták szervezetten, egységben teljesítsék feladataikat. DR. ARATÓ ANDRAS Nyereséges az abroncsfelújítás... A kótaji Egyesült Erő Mgtsz-ben 3 évvel ezelőtt alakítottak kJ gépkocsiabroncs újra- futózó üzemet. Az eddigi évi 70 ezer személygépkocsi gumikülső felújítása mellett, már az idén mintegy 10 ezer darab tehergépkocsi gumiabroncs újrafutózását tervezik. Tudósítás üzemekből, gyárakból, gazdaságokból Dunaföldvárott a tavalyi eredmények jó alapot nyújtanak az idei munkához A faipari szövetkezetben cs omagolásra várnak a székek A hatodik ötéves terv negyedik évének második hónapjában van mód an­nak felmérésére, hogy a Tolna megyei gazdaságok miként indították a mun­kát. Az év legelején be­számoltunk néhány üzem munkakezdéséről. Az első hónap is kedvező tapaszta­latokkal szolgált. A Tolna megyei városok, nagyközségek pártbizottsá­gai megvizsgálták, hogy te­rületükön mi jellemezte a munkát, s ennek nyomán értékelték a kollektívák teljesítményét. Természe­tesen nemcsak pozitív pél­dák, hanem negatív jelen­ségek is vannak. így teljes a kép. Az az általános vé­lemény, hogy a folytatás­nak is jónak kell lenni, hiszen a rendelésállomány mindenütt egész évi mun­kát biztosít. Ugyanakkor a kezdeti nehézségeken még úrrá lehet lenni. Tudósításainkban arról számolunk be, hogyan kezdték legjelentősebb ipa­ri-gazdasági körzeteinkben az 1984. évet. Egy új gazdasági év bein­dításához elengedhetetlen az előző esztendő eredményei­nek, hiányosságainak elem­zése. Ez adhat és ad alapot a zavartalan munkafeltételek megteremtéséhez. Éppen ezért kezdjük a du- naföldvári évindítás ismerte, tését 1983. bemutatásával. Mérleghiányos, önálló gaz­dasági egység 1983-ban a nagyközségi pártbizottság il­letékességéhez tartozó terü­leten nem volt. A zavartalan termelés, munkavégzés felté­teleit általában, megterem­tették, az adottságokat jól használták ki, előre számolva a lehetséges nehézségekkel, azokkal meg tudtak birkózni. A termelőszövetkezetek ter­melési értéke 25 százalékkal, árbevétele 19 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt a kiadások 16 százalékkal emel­kedtek. A bruttó jövedelem nyolc­vanmillió forintos, 28 szá­zalékos emelkedése mögött 41 és félmillió forintos, 55 százalékos, üzemi nyereség- növekedés áll. Noha 33 százalékkal emel­kedtek az üzemviteli hitelek, fizetési Zavarokat egyetlen termelőszövetkezetben sem tapasztaltak. Az alapmunka­díjak nyolc százalékkal emel­kedtek tavaly a dunaföldvári termelőszövetkezetekben. A „Virágzó” termelőszövet­kezet szarvasmarha-állomá­nyát felszámolta, ellenben fejlesztette sertéstenyésztését. Dunaföldvári viszonylatban a vágómarha-értékesítés va­lamelyest csökkent, ugyanak­kor a tehénlétszám is 18 szá­zalékkal, ellenben a tejhozam nyolc százalékkal emelkedett. Ezek az adatok figyelemre méltó következtetések levo­nására adnak módot. A sertésállomány a terület termelőszövetkezeteiben ki­lencven százalékkal, ezen be­lül a kocalétszám 39 száza­lékkal emelkedett az elmúlt esztendőben. A hízósertés-értékesítés a közösből 23, a háztájiból hat százalékos emelkedést muta­tott tavaly. Hogy nemcsak a százalékokkal való „játszado­zásról” van itt szó, egy ada­tot ismertetünk: a sertésál­lomány növekedése 7500 da­rab. Ami a hatékonysági muta­tók alakulását illeti: az egy hektár területre jutó terme­lési érték 25 százalékkal, az árbevétel 19 százalékkal, az üzemi nyereség 55 százalék­kal nőtt tavaly a megelőző évihez képest. Az egy dolgo­zóra jutó üzemi nyereségnö­vekedés 57 százalékos volt. Ami a növénytermesztési főágazatokat illeti, a tizenkét növényi kultúra termelési szerkezete nem változott. A tervezetthez viszonyított ho­zamok egyes területeken jobbak, más területeken rosz- szabbak voltak. Összességé­ben 6,7 millió forint volt a termelőszövetkezetek hoza­mának értéke az elmúlt esz­tendőben, mint a megelőző évben. Erről az alapról indultak tehát a dunaföldvári termelő- szövetkezetek, ezeken az ala­pokon kellett megteremteniük az idei év gazdálkodásának feltételeit. Kezdjük a termelőszövet­kezetekkel. Nem, mintha ez valamiféle rangsorolást je­lentene, de ha már a tavalyi év ismertetését velük fejez­tük be, most, az idei évre vo­natkozóan kezdjük velük. Az üzemi terveket az idei évre mindenütt kialakítot­ták, legalábbis főbb vona­laikban. A munkahelyi ta­nácskozások, a zárszámadá­sok előkészítéseként minde­nütt megtörténtek, lehetsé­ges, hogy mire ez az írás nap­világot lát, a zárszámadó közgyűléseken is túl lesznek a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek. A tervek összeállításában alapvető célkitűzés volt az üzemi és a népgazdasági cél, érdek összehangolása. Felis­merte a gazdasági vezetés azt a vitathatatlan tényt, hogy valamennyi érdek fel­tételezi egymást, és bárme­lyik érdek csak a többivel dialektikus kölcsönhatásban érvényesülhet. A tavalyi eredmények jó alapot jelentenek — mint ezt már hangsúlyoztuk — az idei induláshoz, a többi kö­zött ez abban is jelentkezik, hogy a múlt évi 1,5 százalé­kos helyett az idénre 3,5 szá­zalékos bérfejlesztést tervez­hetnek. Mégpedig úgy, hogy nagyobb lehetőség nyílik a differenciált anyagi elisme­résre. Minden téeszben felismer­ték, ha versenyképesek akar­nak maradni, a műszaki fej­lesztésben előre kell lépniök. Elsősorban az „Alkotmány” termelőszövetkezetben moz­dultak a műszaki fejlesztés érdekében. Mindenekelőtt a szarvasmarha-ágazatot kíván­ják fölfejleszteni, az építő­ipari és gépi berendezéseken van a fő súly. Az „Alkotmány” és a „Vi­rágzó” téesz is bekapcsoló­dott a gabonaprogramba. Az IGF—III. program keretében világbanki és ágazati hite­lekből jelentősen kívánják fejleszteni munkagépparkju­kat. Az exportcélú termelés már tavaíly fellendült a dunaföld­vári termelőszövetkezetek­ben: a gabona, a vágóállat, a vetőmag és a napraforgó ex­portja 22 százalékkal nőtt a megelőző évihez képest. Ezt folytatni, sőt növelni kíván­ják. A Virágzó” téesz például több éves külföldi kapcsola­tokra alapozva folytat ex­portra termelést. Ezen belül, hogy példákat is említsünk, Angliába borsóvetőmagot, az NSZK-ba olajretek-magot szállítanak, a Hungarocoop- pal olajlenre van szerződé­sük. Mindezeken túl tovább keresik az exportnövelés le­hetőségeit. A takarékosságra való tö­rekvés egyértelmű minden termelőszövetkezetben, akár az üzemanyag-felhasználás­ról, akár a gépalkatrész-fel­használásról van szó. Pilla­natnyilag a „Virágzó” téesz szolgáltatja erre a legjobb példát, de lényegében ugyan­ez a helyzet másutt is. összességében megállapít­hatjuk, hogy a dunaföldvári mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek 1984. évi gazdál­kodása megfelelő alapokról indult. Alapvetően jó helyzetből indulnak a nagyközség ipari szövetkezetei is. A múlt évet valamennyien jól zárták, ami az idei esztendőre is kedve­ző. A termelőtevékenység kiegyensúlyozott, bár nem gond nélküli. Gondok jelent­keztek, és várhatóan jelent­kezni fognak a jövőben is az értékesítésnél, viszont olyan tartalékokkal rendelkeznek az ipari szövetkezetek, hogy képesek lesznek leküzdeni a nehézségeket. A gumiipari szövetkezet bruttó termelési értéke 22, a nettó 30 százalékkal emelke­dett tavaly, a megelőző évi­hez képest, a nettó árbevétel emelkedése 18 százalék volt, de elég jelentősen nőtt a rá­fordítás költsége is. Az üze­mi nyereség valamivel keve­sebb volt, mint 1982-ben, de így is számottevő. Ami az idei évet illeti: egész évi ter­melésük lekötött, a minőség javításában, a takarékosság­ban kívánnak előbbre lépni. A faipari szövetkezetben már gyengébb volt az 1983-as év. Termelési értékük, árbe­vételük, és ezáltal üzemi nye­reségük is csökkent. Az 1984- es indításuk azonban bíztató. Jó minőségű, szárított anyag­gal indulnak, feltételeik lé­nyegesen kedvezőbbek, mint egy éve voltak. Van már működőképes szárítóberende­zésük, újabbat is vásárolnak az idén. Teljes kapacitással gyárt­ják a krikettütőket és a rusz­tikus bútorokat, amelyeknek jó piacuk ígérkezik. Kapaci­tásuk lekötött, szakember- hiánnyal azonban még min­dig küszködnek. Dunaföldvárott tehát, ha nem is gondtalanul, de meg­nyugtatóan indult az év. A jelenleg is meglévő nehézsé­geken túl biztosan találkoz­nak még újabbakkal is, az elmúlt évben megteremtett biztos alap, és a sok, ma még feltáratlan tartalék felszínre hozása azonban megnyugtató a jövőt illetően.

Next

/
Thumbnails
Contents