Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

1984. január 13. tÜÉPÜJSÁG 3 Képzés, központosítás, szigorítás Hatékonyabb módszerek az árellenőrzésben A minap azzal keresett meg egy kollégám, ugyan nézzek már utána, miért ad­ja az egyik bolt hatvan fo­rinttal drágábban azt a mű­anyag varródobozt, amely mindenütt másutt olcsóbb. Ugyanez a kollégám zokszó nélkül fogadta a központi ár­emelések sorát, a benzintől a kenyérig valamennyit. Az a hatvan forint, amivel egy igazán nem fontos, nem is gyakran szükséges áru meg­vásárlásakor meg akarták terhelni, az felháborította, de legalábbis irritálta. Azt hiszem, ez a magatartás jel­lemző szinte mindannyiunk­ra. Az ilyen hatvan forintos — vagy akár egy-két forin­tos — önkényes áremelések természetesen csak a sza­bad árformába tartozó áruk körében fordulhatnak elő, de manapság már a fogyasztási cikkek mintegy fele ebbe a kategóriába tartozik. Márpe­dig a szabad árak ezért sza­badok, hogy a vállalatok legjobb belátásuk szerint változtassanak rajtuk, befo­lyásolván ezzel a termelési kedvet egyfelől, a keresle­tet másfelől. HOZZÁÉRTŐBB REVIZO­ROKAT A határ tehát a csillagos ég? Szó sincs róla: a szabad árak képzésének is megvan­nak a — hihetetlenül bo­nyolult — szabályai. Terme­lő és kereskedelmi vállala­tok, szolgáltató szövetkeze­tek tucatját vonták és von­ják felelősségre, ha kiderül, hogy ezeket a szabályokat megsértik. . Ha kiderül... Mert ilyen ügyekben fellépni, szabály­sértési eljárást, netán gaz­dasági bírság kiszabását kez­deményezni csak az árható­ságoknak van joguk. Es míg ;mintegy 230 ezer az olyan gazdálkodó egységeknek a száma, amelyek a termelői, a nagykereskedelmi és a fo­gyasztói árat képezik, addig az országban összesen 1360 árellenőr, árszakértő műkö­dik. Jó, ha egy-egy gazdál­kodó egység ármunkájának ellenőrzésére úgy három­évente sort tudnak keríteni. Persze nem lehet minden árkalkulátor mellé árellenőrt állítani, de lehet az árellen­őrzések hatékonyságát javí­tani. Lehet, sőt, kell is: erről a Minisztertanács hozott a közelmúltban határozatot. A lehetséges tennivalókat az Országos Anyag- és Árhiva­talban három nagy csoport­ba torolják. Az első és legfontosabb az, hogy az árellenőrök a ko­rábbinál jobban értsék a dol­gukat. Mert bár az előbb azt állítottuk, hogy 1360 ár­szakértő foglalkozik az el­lenőrzéssel, valójában az ilyen munkát végzők több­sége nem igazán szakértő, nem képesített revizor. Az árhivatal az alkalmazásában álló 17 revizorral és külső árszakértők bevonásával évente alig 400 átfogó ellen­őrzés elvégzésére képes. Más országos hatáskörű szervek, minisztériumok ennél is kis­ebb létszámmal folytatják a revíziókat — még magas szakmai színvonalon.. A me­gyei, a városi és a községi tanácsoknál viszont, minél lejjebb megyünk ebben a hi­erarchiában, annál kisebb a képesített árellenőrök ará­nya. Akadt olyan községi tanács, ahol az anyakönyvve­zető végezte az árellenőrzé­seket is; aligha kell ecsetel­ni, milyen szakértelemmel. A teendő nyilvánvaló: az árellenőrzéssel foglalkozók képzése, szakképesítése, illet­ve továbbképzése. AHOL ÁRBIZTOS ÜGYEL A RENDRE Ez ugyanúgy folyamatban van, mint a második feladat, az árellenőrzés centralizálá­sa. Amint már utaltunk rá, a helyi tanácsoknál eddig a különböző szakigazgatási szervek — tehát például az ioari osztály — munkatársai látták el az árellenőrzést egyéb feladataik mellett:. Most arra törekszenek, hogy a tanácsoknál centralizált, ütőképes szervezet jöjjön létre, amely az árellenőrzés­re specializálódik. Ez egy­úttal kizárja azt az esetleges szakmai elfogultságot is, amellyel mondjuk az ipari osztály munkatársa élhet, amikor valamelyik tanácsi iparvállalat ármunkáját bí­rálja felül. Végül a harmadik teendő az ellenőrzések szigorítása, aminek nyilvánvaló célja az elrettentés. Finomabban szólva a megelőzés. A köve­telmény az, hogy a szankci­ók álljanak arányban az ár­szabálytalanság súlyosságá­val. És az — ami eddig rit­kaság volt —, hogy ahol a felelősség személy szerint is felderíthető, ott a szankció ne csupán vétkes gazdálko­dó szervezetet, hanem a sze­mélyeket is súlytsa. Az árhatóságoknak a kö­zelmúltban már voltak ilyen kezdeményezései. Nyíregyhá­zán például, ahol a Tempo szolgáltató szövetkezet soro­zatban megsértette az árki­alakításra és az áralkalma­zásra vonatkozó előírásokat, és kétszeri, nagyösszegű gaz­dasági bírság kiszabása sem volt elég hatásos, az idén október elsejétől hatóságilag kiküldött árbiztos ügyel a rendre. A Ramovillnál, ahol az elektromos hőtárolós kály­hákat indokolatlanul drágán helyezték üzembe, személy szerint is felelősségre vonták az igazgatót és a vevőszolgá­lati főosztályvezetőt; velük szemben szabálysértési eljá­rás kezdeményezését java­solták az árellenőrök. a szabad Árnak IS VAN HATÁRA Ilyen intézkedésekkel ta­lán elérhető, hogy kevesebb gazdálkodó szervezetnél tö­rekedjenek indokolatlanul magas árbevételre, és hogy jobban tanulmányozzák —, mert valóban nehéz megta­nulni — az árképzésre, az ár- alkalmazásra vonatkozó elő­írásokat. Mert a szabad ára­kat szabad ugyan emelni, de csak bizonyos korlátokig, bizonyos körülmények kö­zött. Sőt, csökkenteni is sza­bad, amint arra napi vásár­lásaink alkalmával — pél­dául különböző kedvezmé­nyes vásárok, kirándulások esetében — látunk is példá­kat. Az árak bizonyos mozgá­sát — méghozzá mindkét irányban — igényli a gazda­ság, az árváltozások, ha ész- szerűek, jó irányba terelik a termelést és a fogyasztást. Ez az alapvető célja az 1980 óta működő mai ármecha­nizmusnak, amelynek funk­cionálásáról egyebek között éppen az árellenőrzések ta­pasztalatai révén tájékozód­nak az ország gazdasági, po­litikai vezetői. GÁL ZSUZSA Harmincöt új postahivatal épül Postaforgalmi fejlesztések A postaforgalom fejleszté­sére, elsősorban a telefonhá­lózat bővítésére 428 millió forintot fordít az idén a pos­ta. Jelentős beruházások vé­gére tesznek pontot ebben az évben. Hazánkban eddig példa nélkül álló, úgyneve­zett gócüzem kezdi meg mű­ködését Balatonszentgyör- gyön. A 150 millió forintos beruházással olyan közpon­tot haznok létre, ahol a leg­modernebb technológiával automatikusan mozgatják az anyagot, s gépesítik a cso­magszétosztást és a hírlap­feldolgozást is. Számítógép is lesz az új üzemben, ez ál­lítja ki az induló postajára­tok szállítólevelét. A tervek szerint az elkövetkező évek­ben kiépítik a gócüzemek országos hálózatát; ilyen lesz például Budapesten, Szé­kesfehérváron. Celldömölkön, Pécsett, Szegeden és Békés­csabán. Egy-egy ilyen góc­üzemben két-három megye, illetve körzet teljes levél-, hírlap- és csomagforgalmá­nak feldolgozását, szétosztá­sát végzik majd. Szolnokon a pályaudvar mellett automatizált hírlap­feldolgozó gépsort adnak át, még az első negyedévben. Ez biztosítja majd a megye és a város színeslap-ellátását, s egyben tehermentesíti a budapesti elosztóközpontot Az automata-gépsor napon­ta 60—80 ezernyi színes fo­lyóiratot lát el címzéssel, kö­tegeli és fóliába csomagolja a lapokat, s a megye posta­hivatalaiba irányítja ezeket. Folytatják Budapesten az Orczy téren létesítendő hír­lapfeldolgozó központ építé­sét. Az alapozással már el­készültek, az idén megkez­dik a vasbetonelemek össze­szerelését és a szociális épü­let felépítését. A szűkösebb anyagi for­rásokból 165 millió forint jut a postahivatalok fejlesz­tésére. 35 új hivatal készül el ebben az évben, egyebek között Révfülöpön, Veresegy­házán. Balatongyörökön, Pá­pán. Budakeszin és Hódme­zővásárhelyen. Jónéhány hi­vatal nvílik az új lakótele­peken is. A budapesti ka­szásdűlői, és a keszthelyi Gagarin lakótelepen, illetve Zalaegerszegen, Veszprém­ben és Tapolcán rendeznek be a növekvő lakosság igé­nyeinek kielégítésére. Az újak építése mellett a régi­ek állapotának javítására is nagy gondot fordítanak. Sze­geden és Győrben folytató­dik a régi postahivatal épü­letének rekonstrukciója, s korszerűsítik a nagyobb üdü­lőkörzetekben levő hivatalo­kat. A postaforgalmi szolgálta­tások továbbfejlesztésére Bu­dapesten a XII. kerületben a Vas megyében ez évtől kezdődően kísérletképpen számítógép tartja nyilván a közületi hírlapfizetők adata­it, és ugyancsak a gép végzi a számlázást is. Az év végé­ig a posta Budapest teljes területére kiterjeszti ezt a rendszert, majd a követke­zőkben fokozatosan az or­szág valamennyi — mintegy nyolcszázezer — közületi elő­fizetőjének adatait számító­gépre viszik. A fővárosban a pénzátutalásokat is számító­gép fogja könnyíteni, illetve gyorsítani. Az utalványon befizetett összeg a gép segít­ségével 24—48 órán belül megérkezik a címzett szám­lájára. Jelenleg 4—5 napot is igénybe vesz ez a művelet, Jelentős pénzösszegeket von­va ki az aktív forgalomból. Azt tervezik, hogy az egész országban 1985 végéig beve­zetik a pénzátutalások szá­mítógépes rendszerét, Agrokémia telep Nagydorogon Műtrágya hegyek az Agrokémia-telepen Már a hetvenes évek má­sodik felében felvetődött, hogy szükségles lenne egy agrokémiai telepet építeni a Nagydorog vonzáskörében működő termelőszövetkezetek részére. 1980-ban meg is ala­kult a gazdasági társulás, a nagydorogi Űj Barázda Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zetnél. — Heten voltunk az alapí­tók — mondja Horváth Ist­ván, az Űj Barázda Mgtsz elnöke —, rajtunk kívül az Alsótengeiici Állami Gazda­ság, a kajdaosi Aranykalász, a sárszenitlőrínci Petőfi, a pusztahencsei Kossuth, a györkönyi Szabadság és a pálfai Egyetértés lépett be a társulásba. A tagok a terüle­tük nagyságának arányában járultak hozzá a telep építé­sének pénzügyi alapjához. Harmincöt millió forint fe­lett volt az a szükséges va­gyonalap, amivel elkezdhet­tük az építkezést. A területet a nagydorogi téesz adta, s ma már készen áll az iroda­ház, a mérlegház két híd­mérleggel, a szociális épület, a tmk-műheiy, s egy, a fal­közi silóhoz hasonló aldalfa- ias tárolóépület. — A ítelep eszközoldala is biztosított, van egy T174-es és egy UN közúti rakodónk, különféle szállítószalagok, csigás vagonkirakó, géplapá­tok, s egy MTZ traktorra sze­relhető targonca. Az építke­zés során tagjaink közé lé­pett a tengelici Petőfi Ter­melőszövetkezet is, s három­millió forint egyszeri vagyo­ni hozzájárulással a szek­szárdi Agroker Vállalat. A telepet a nagydorogi téesz üzemelteti, a műtrágya be­szerzése az Agroker feladata. — Mióta dolgoznak a tele­pen ? — Tavaly november 20. óta fogadunk szállítmányokat, az év végéig 2000 tonna műtrá­gyát rakodtunk ki. Volt olyan nap, hogy 16 vagon is érkezett. Tavasszal kezdjük el a kiszállítást. Reméljük, az Agrokémia nagy mértékben csökkenti majd a termelőszö­vetkezetek gondjait. Főleg azökét, amelyek hitelből gaz­dálkodnak. Nekik például az első félévben nem kell így hitelt felvenniük ahhoz, hogy műtrágyát vásár ofh assanak. Lényegesen könnyebb lesz megszervezni is a mezőgaz­dasági munkákat. — Mi a véleménye erről az egyik partnernak, a kaj- dacsi Aranykalász Termelő- szövetkezet elnökének? — kérdezem Szeremlei Zsig- mondot. — Ma még nem lehet pon­tosan felmérni, mit ínyerünk az Agrokémiá-val — majd az év végén. Tény azonban, hogy nagy könnyebbséget jelent a termelőszövetkezetnek, hogy a teleprőil szálltíhátja a szük­séges műtr á gy arnen ny is ág pt. Eddig általában szombaton vagy vasárnap érkeztek az irámyvonaitok, sőt, nem volt olyan karácsonyunk sem, hogy ne kellett volna mű­trágyát rakodnunk. Most majd nem kell emberek után szaladgálnunk, szállító jár­művekről gondoskodni. Je­lentős mennyiségű műtrágyát meg is takaríthatunk. Régeb­ben rengeteg volt a veszte­ségünk, hiszen előfordult, hogy az a kemikáliamennyi­ség, amit szeptemberben kí­vántunk kiszórni, már ápri­lisban megérkezett. A ki- és lerakásoknál már voltak veszteségeink, aztán a táro­lás sem volt megfelelő — föl­dön, fóliával letakarva vára­kozott sorsára a műtrágya, sok ment veszendőbe. Most rögtön a 'szórókocsira tu­dunk rakodni, jobban szer­vezhetjük meg a munkát is. Az Aranykalász Termelő szö­vet kezet évinite mintegy 3000 tonna műtrágyát használ fel — ilyen mennyiségnél már nem mindegy, milyen módon tudjuk eredményesebben fel­használni. KLiE Agnes Fotó: Gottvald. Kálisó érkezett a Szovjetunióból Lakossági összefogással a községfejlesztésért Tolna és Baranya megye határán, a Mecsek lábánál fekszik két kisközség, Izmény és Győré. Lakóinak száma együttvéve is mindössze 1515 fő, mégis az elmúlt évben kétmillió-háromszázezer fo­rint értékben végeztek társa­dalmi munkát a helyi fejlesz­tés érdekében. Ez körülbelül a fele annak az összegnek, amit a fejlesztésre fordít­hattak. Csama József, a Községi Közös Tanács elnöke el­mondta, hogy a fejlesztési elképzelések egyik bázisa a lakossági összefogás volt, és az marad a jövőben is. Az elmúlt évben elkészült a kút, amivel a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását bizto­sítják majd. A kúthoz a Víz­mű megépítése az idei év feladata lesz, hogy az 1970. óta húzódó probléma végre megoldódjon. Győrében a temetőhöz új ravatalozót épí­tettek. Ugyanott ástak egy kutat is, mert eddig az nem volt. Ez utóbbi teljes egé­szében a lakosság társadalmi munkájával készült. Állandó napirendi pontja volt a tanácsüléseknek a szemét elhelyezése is. Mivel eddig a községekben nem volt kijelölt szemétlerakó­hely, ki-ki ott helyezte el a hulladékot, ahol éppen alkal­ma nyílt rá. A múlt évben ez a gond is megoldódott, mert a tanács szemétlerakóhelye­ket jelölt ki. „Az iskolában a drága fű­tőolaj kiváltására központi­fűtést szereltettünk fel. Ez is nagyrészt társadalmi mun­kában készült.” — mondta Nemes László, az iskola igaz­gatója. Ehhez az állami tá­mogatást pályázat útján nyerték meg. A villany tel­jes felújítására is szükség volt. Saját erővel és szintén pályázat megnyerésével ol­dották meg. A szociális kö­rülmények is sokat javultak, mivel elkészültek az új mos­dók és vízoblítéses WC-ék. Minden osztályban a szülői munkaközösségben helyet kaptak azok az aktívák, akik segítenek a társadalmi mun­kák szervezésében. Az isko­la melletti salakos kézilab­da-pálya is teljesen társa­dalmi munkában készült. „A pénzeszközök hiányá­ban is meg lehet találni azt a megoldást, amellyel a jo­gos lakossági igényeket fon­tossági sorrendben ki tudja elégíteni. — mondotta a ta­nácselnök. — A 84-es felada­tok megoldásánál is számí­tunk a lakosság összefogásá­ra hogy felújíthassuk az iz- ményi óvodát és a napközi­otthont, a györei művelődési házat és megalakuljon a víz­műtársulat.” SZEKER JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents