Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-12 / 9. szám

1984. január 12. ( tolna'' - _ ÖtíÉPÜJSAG Nyílt túra A bonyhádi természetba­rát szövetség január 21-én nyílt túrát szervez Mórágy térségében. Megfelelő időjá­rás — havazás — esetén az utat szánkótúrával kötik egy­be. Utazás: a bonyhádi au­tóbusz-pályaudvarról 7.45- kor, illetve a Bonyhád—Hi­das vasútállomásról 8 órakor. Elkezdték a mesterek Európai idő szerint szer­da hajnalban a New York-i Madison Square Gardenben megkezdődtek a férfi teni­szezők mesterek tornája 14. alkalommal kiírt küzdelmei. Az első fordulóban a spanyol Higueras 6:2, 6:3 arányban legyőzte az argentin Cler- cet, az amerikai Kriek — korábban dél-amerikai szí­nekben versenyzett — pedig az amerikai Ariast verte 7:6, 6:4-re. Francia vereség Az Asztalitenisz Szuper Liga 5. fordulója Lyonban a Franciaország—Lengyelor­szág találkozóval kezdődött, s a vendégek rendkívül szo­ros csatában 4:3 arányban bizonyultak jobbnak. A ta­lálkozó elején a házigazdák 3:1-es vezetést szereztek, már csak egy győzelem hiányzott a végső sikerhez, de ezt nem sikerült megsze­rezni. 3:3-as döntetlen állás­nál a lengyel Kucharsky a francia Martin ellen két játszmában nyert, s így a lengyelek könyvelhettek el újabb két pontot. Sikerévet zárt 1983-ban Tíz nap Angoléban Azok, akik eleinte még fel­emelték fejüket egyes kiugró eredményét, győzelmét hall­va, rövid idő alatt megis­merték, megjegyezték Sár­közi Gyula nevét, s ma már szinte el is várják a Szek­szárdi Dózsa ifjúsági közép­távfutójától a jó szereplést, a sikereket. Négy bajnoki cí­me, válogatott, IBV-győzel- me, országos csúcsa után így már majdhogynem természe­tes volt, hogy az ország leg­jobb ifjúsági atlétájának vá­lasztották meg, s a megye férfisportolóinak sorában az első helyre került. — Mi volt 1983-ban a leg­nagyobb sikere, és melyiket tekinti legszerencsétlenebb versenyének ? — Az elmúlt évben a leg­jobb eredményemnek min­denképpen az IBV-győzelme- met tartom. — És a kérdés másik fele? — Nem volt olyan, hogy ne jött volna ki a lépés? — Mind hazai, mind nem­zetközi küzdelmekben ahol rajthoz álltam, azt mondha­tom, jó helyen tudtam vé­gezni. És ha kívánhatnék valamit, csak a 83-hoz ha­sonló évet "Szeretnék idén is. — Néhány napja érkezett meg edzőjével, Németh Gyu­lával Angolából. Hogyan ju­tottak ebbe a távoli ország­ba? — Az egész évi munkánk elismeréséül kaptuk ezt a lehetőséget edzőmmel a Ma­gyar Atlétikai Szövetségtől. A tíznapos ott-tartózkodá- sunk alatt két versenyen in­dultam. A napi két edzés mellett is jutott azonban idő pihenésre, szórakozásra, megismerkedhettem ezzel a számomra eddig ismeretlen országgal. — Milyen volt a fogadta­tásuk? — A majdnem 10 órás re­pülőút után — mi közben fokozatosan szabadultunk meg téli holmijainktól — fia­talok várták delegációnkat a luandai repülőtéren. Delegá­ciónk összesen három főből állt, azaz rajtunk kívül még a Vasas egyik akadályfutója, Szűcs Csaba utazott velünk. Fogadtatásunkhoz még any- nyit, hogy felkerestek ben­nünket a nagykövetségről, sőt, egy alkalommal a nagy­követ fogadott bennünket. — Mi volt a napi program? — Kétszer edzettünk na­ponta — tengerparton vagy a városban futottunk —, persze csak a reggeli és az esti órákban lehetett a nagy forróság miatt. A versenyek is este 10 órakor kezdődtek, Megvan a 21. magyar IBV-győzelem! Sárközi elsőnek ért célba 3000 méteren. bár a hőmérő higanyszála akkor sem süllyedt 30 fok alá. — Milyen jellegűek voltak a versenyek? — Az első — náluk már hagyományos — utcai futó­versenyen majdnem 350-en indultunk. Vendéglátóinkon kívül más afrikai országok­ból, de az amerikai konti­nensről is, Kubából, vala­mint Csehszlovákiából és a Szovjetunióból is érkeztek résztvevők. Ügy hiszem, nem vallottam szégyent, 21.-ként értem a célba. Valóságos karneváli hangulat uralko­dott az utcán, az emberek kitódultak a házakból, inte­gettek, biztattak bennünket. Mókás jelenet volt, hogy az egyik tunéziai fiú, mivel lá­bát nagyon törte a cipője, in­kább megszabadult lábbeli­jétől és mezítláb futotta le a távot. Rá két nappal pálya­versenyen szerepeltem, ahol szintén nem volt korosztá­lyos megkülönböztetés, tehát túl fiatalnak számítottam a mezőnyben. Így célom csak az lehetett, hogy „tapadni” tudjak az élmezőnyhöz. — Hogy búcsúztatták az óévet ? — A szállodában ünnepel­tünk újdonsült ismerőseink­kel. De nagyon hiányoztak az otthoniak, lányok, bará­tok ... — Idehaza miről mesélt először? — Legszívesebben egyszer­re mondtam volna mindent el, annyi élmény kavargott bennem. Az első pillanatban azonban csak annyit tudtam szólni: nagyon szép volt! Külföldi szereplései, a prágai utcaverseny és egy szintén csehszlovákiai NDK —csehszlovák—magyar hár­masviadal, a bécsi EB, a le- ningrádi IBV sorát tehát az angolai túra zárta. Az el­múlt év hazai és nemzetközi eredményei alapján azt hi­szem, mi sem mondhatunk mást Sárközi Gyulának, mint hogy szép volt. t. zs. Műkorcsolya és jégtánc EB Vodorezova visszalépett A műkorcsolyázó és jég­tánc Európa-bajnokság szer­vező bizottságának tájékoz­tatása szerint a szovjet Je- lena Vodorezova, aki a kö­telező gyakorlatok és a rö­vidprogram bemutatása után a versenyben a második he­lyen állt — kedden éjszaka a rövidprogramok befejezé­se után visszalépett a továb­bi küzdelmektől. Moszkvából távirat érkezett a szovjet csapat vezetőségéhez, hogy a sportolónő édesanyja súlyos I beteg, s ezért Vodorezova szerdán reggel hazautazott a szovjet fővárosba. A Budapest Sportcsarnok­ban egyébként három ver­senyszámban folyamatosan zajlanak az Európa-bajnok­ság küzdelmei. Ma délelőtt 11 órakor a jégtáncosok kötelező gya­korlatait láthatja a közönség, majd este 19 órától a nők szabadkorcsolyázását. Az Európa-bajnoki címvédő Bacss—Thierbach NDK-beli páros magyaros ruhában, Kálmán Imre zenéjére mutatta be rövidprogramját A Valova—Vasziljev szovjet páros Már csak 26 nap Szarajevóig Ökölvívás Szombaton rajt a megyei körversenyen Február 7-én, oz osztrák— finn jégkorong-mérkőzéssel megkezdődik a XIV. téli olimpiai játékok versenyso­rozata Szarajevóban. Nem meglepő, hogy a Löké Pla- cid-i hasonló ötkarikás ese­ményen, 1980-ban a Szovjet­unió mögött a nemzetek éremtabelláján 2. helyen végzett NDK sport vezetése idén is hasonlóan kiugró sze­replésit tervez. Noha Lake Piacid NDK- beli hősei, olimpiai bajnokai közül hárman, a műkorcso- lyázónő Anett Pötsch, az északi összetettben arany­érmes Uilrich Wehling és a sífutás kétszeres olimpiai győztese, Barbara Petzold már befejezte aktív sportpá­lyafutását, 'aligha van híján majdnem biztos esélyesnek a baráti állam szarajevói küldöttsége. A válogató ver­senyek még folynak, az olimpiai csapat kijelölésére csak január 24-én kerül sor a ihóhiány és az ebből fakadó versenykiesések miatt. Az ak­tuális sportágnál, a műkor­csolyázásnál maradva nem téved az, aki esélyesnek ne­vezi az EB-n is favorit Kata­rina Wittert;, továbbá a páros­ban kimagasló Baess—Thier­bach duót. A gyorskorcsolyázóknál az ebben az idényben 1500 mé­teres viliágcsúcsot futott Ka­rin Enke az 500 méteres tá­von a legutóbbi olimpián már ízlelte az olimpiai siker ízeit. Azóta ’ nemcsak gyorsaságát, de erőnlétét is növelve, a klasszikus vágtatáv mellett a hosszabb távokon is remé­nyei vannak. Mellette Schö­ne van kirobbanó formában. Nem véletlenül vezette ta­valy a 3000 és 5000 méteres világranglistát. A bobversenyzés a múltban is NDK-beli specialitásnak számított. A veterán Ger­hardt, Germeshausen kettős mellett az éppen a szaraje­vói katlanban nemrégiben lebonydlítatt, a Szarajevó Kupáért folyt versenyen tűnt fel Wolfgang Hoppe és há­rom társa, akikről úgy be­szélnek bobberkekben, mint a kvartettek versenyének el­ső iszámű esélyeseiről. A szánkósportban a női együléses szám Bettina Schmidt révén szintén NDK- aranyat ígér, mellette a vi­lágbajnoknő Steffi Martin sem kisebb név. A férfiak együléses versenyét négy éve megnyert Bernhard Glass- ról idén keveset lehetett hal­lani. A kétüléseseknél viszont Jürgen Hoffmann és Jochen Pietsch a nemrégiben König- see-ben rendezett Nemzetek Kupája viadalon kiharcolt 2. hellyel kelltette fel a szakem­berek érdeklődését. A biatlonistáknél nem le­het kétséges, hogy Frank Ullrich vezetésével nemcsak az egyéni számokban, de a váltóban is sikeres csatát vív az NDK a Szovjetunióval és a skandináv nemzetek leg­jobbjaival. A síugróknál az ifjú Jens Weissflog vezeté­sével nagyszerű kollektíva készül Szarajevóba. Így a sí­repülő világelső Klaus Ost- wiald és a nemrégiben lebo­nyolított négysánicvérsenyen 12. helyezett Manfred Deckert is dobogóesélyes. Hírek A Bonyhádi MSC és a BONY Cipőipari Szövetkezet január 28—29-én kilenc csa­pat részvételével ismert meg­rendezi a BONY Kupa laoda- rúgÓHteremtornát. * A Szekszárd városi labda­rúgó-szövetség január 16-tól alapfokú játékvezetői tanfo­lyamot szervez. A foglalko­zások hétfői napokon 17 órá­tól kerülnek megtartásra a városi sportfelügyelőség Bé­la tér 6. szám alatti helyisé­gében, A térítésmentes tan­folyamra jelentkezéseket még elfogadnak. Január 22-én 9 órától Tol­nán, a isportszókházban ren­dezik meg Tolna megye 1984. évi felnőtt női és férfi egyéni asztalitenisz-bajnokságát. Ne­vezéseket január 9-ig fogad el a megyei szövetség. * A KISZ Bonyhád városi bizottsága január 7-én a vá­ros tor nác sár n okában ismét megrendezte az immár ha­gyományos labdarúgó-terem- kupáját. A KISZ Kupán 12 együttes szerepelt, a döntő­ben ez a sorrend alakult ki: 1. Bonyhádi Cipőgyár, 2. Rendőrség, 3. Aparhanti Mgtsz, 4. Kakiasd. * A Tolnai Vörös Lobogó NB I-es női asztaldrtenisz-csapaita január 14-én, szombaton dél­előtt 9.30 órakor a MÉMTE együttesét fogadja bajnoki mérkőzésen. A Tolna megyei Ökölvívó Szövetség decemberi elnök­ségi ülésén hozott döntés ér­telmében az 1984. évi ötfor­dulós megyei újonc, serdülő, úttörő és ifjúsági ökölvívó­körversenyt az egy éve el­hunyt kiváló szakember, Leposa Dezső emlékére írta ki a szövetség. Mint arról már beszámoltunk lapunkban, a körverseny el­ső fordulóját január 14-én, szombaton Dunaszentgyör- gyön a művelődési házban rendezik meg 10.30 órától. A szervezők — a Paksi SE szakosztályvezetése vállalta a házigazda teendőit — közel 70 fős versenyzői gárda in­dulásával számolnak, a részt­vevő versenyzők számára a mérlegelés 9 órakor kezdő dik. A körverseny névadóját, Leposa Dezsőt, a népszerű Dezső bácsit, s az ő sikeres edzői munkáját felnőttol­vasóinknak aligha kell ha­lála után, egy évvel később bemutatni. Csakhogy ezen a körversenyen az utánpótlás­korosztályú fiatalok vetél­kednek, akik számára — vé­leményünk szerint — hasznos fogódzó, ha a 63 éves korá­ban elhunyt mester életútjá­nak főbb állomásait vissza­idézzük. Dezső bácsi Nagykanizsán született, ötéves volt, ami­kor a család Szekszárdra köl­tözött. Heten voltak testvé­rek, 12 éves korától már dol­gozott. Könyvkötő szakmát tanult, kisebb megszakítá­sokkal az 50-es évek elejéig Szekszárdon, nyomdában dol­gozott, majd azt követően a könyvesbolt vezetője volt. Tizenhat éves korában kez­dett sportolni ökölvivóként, 1936-ban és 37-ben orszá­gos bajnokságot, 1939-ben vi­dékbajnokságot nyert. Több­ször szerepelt a vidék válo­gatottjában, s még verseny­zőként megszerezte az edzői képesítést. A háború után először a MADISZ-nál, ké­sőbb a Törekvésnél edzőskö- dött. Az 50-es évek elején megalakult a Szekszárdi Dó­zsa ökölvívó-szakosztálya, ettől kezdve Leposa Dezső a lila-fehéreknél edzősködött 1967-ig, amikor szívbántal- mak következtében fel kel­lett hagynia az aktív edzős- ködéssel. Ezek az évek képezték a szekszárdi ökölvívás arany­korát. Pezsgő ökölvívóélet, nagyszerű eredmények: Ta­kács, Dorogi és Kálmán or­szágos ifjúsági bajnokságot nyer — Dorogi később fel­nőttet is —, Füzesy — bár már kaposvári színekben — két vidékbajnokságot, Kál­mán pedig bronzérmet az 1963-as moszkvai EB-n. 1963- tól öccse, Leposa Ferenc is bekapcsolódott az edzői munkába, hogy tehermente­sítse a szívére egyre gyak­rabban panaszkodó vezető edzőt. Ez idő tájt tűnt fel Pó- nya, Csötönyi és Orbán — ez utóbbi később a Bp. Hon­véd színeiben Európa-baj- nokságot és olimpiai ezüst­érmet nyert. Munkájáért 1959-ben sportkitüntetést ka­pott. Fáradhatatlan energi­ával végezte a vidéki edző szerteágazó munkáját: szer­táros, edző, intéző volt egy- személyben. Szervezte a mér­kőzéseket, állások ügyében kilincselt, a versenyzők számtalan ügyes-bajos prob­lémáját segítette megoldani — valósággal második apjuk volt. És mindezt másodál­lásban, hiszen felelősségtel­jes boltvezetői munkáját ki­fogástalanul ellátta. 1981 vé­gén másodszor került kór­házba. Akkor, amikor még terveket szövögetett, mond­ván: „rengeteg munka vár rám felgyógyulás után!” Minderre már nem kerülhe­tett sor: 1982. január 22-én a fáradt szív utolsót dob­bant. Temetésén ott voltak a tanítványok, a régi csapat szinte minden tagja. Fáj­dalmas búcsút vettek egy­kori edzőjüktől, akitől an­nak idején szakmailag és emberileg is oly sokat kap­tak.

Next

/
Thumbnails
Contents