Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-11 / 8. szám
\ 1984. január II. \ Képújság I# T A A Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége kölcsönösen segítsék, anyagilag támogassák, javítsák a szövetkéz It I H.mellett működő Kölcsönös Támogatási Alap, melynek az a cél- hitelképességét, az egyes gazdasági műveleteket finanszírozz ja, hogy a téeszek saját közös pénzforrásukra támaszkodva egymást fejlesztési céljaikat gyorsabban megvalósítsák. Kajdacs, Aranykalász téesz Gyorsan, rugalmasan intézkednek Modernizált ötszáz férőhelyes sertéstelep Gyorsan jön a pé t A kölcsönös támogatáséi alap ellenőrző bizottságának tagja Aranyos Géza, a kaj- dacsi téesz főkönyvelője. A bizottságnak az a feladata, hogy ellenőrizze a KTA törvényes működését, a nyilvántartásokat, azt, hogy indokolt-e vagy sem a kölcsönök folyósítása. Az intézőbizottság rendelkezik a közös vagyonnal, dönt arról, hogy ki kapjon abból. Az ellenőrző bizottság minden ülésen képviselteti magát, így mód van arra, hogy az esetleges problémákat menet közben is jelezzék. Minden év végén átnézik a nyilvántartást, az ügyiratokat, jegyzőkönyvet készítenek, s ezt a küldöttgyűléseken ismertetik. Szabálytalanság eddig nem fordult elő, igaz, az irányelvek adottak, s a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa is rendszeresen végez ellenőrzést. Természetesen a kajdacsi téesz is igénybe veszi a KTA- * kölcsönt. Tavaly például 1 millió 600 ezer forintot vettek fel a készletek fedezetére, a forgóalap feltöltésére. De kértek már 1 millió forintot munkabérre is, mert a Barnevál nem tudott fizetni, s ez három miliőt jelentett. Ennek a vállalatnak a baromfi elszállítása után 15 nappal már át kellene utalni a pénzt, de előfordul, hogy ezzel 30 napot is késnek. Fizetésnapon viszont erre nem lehet hivatkozni. A KTA gyorsan, rugalmasan intézi az ügyeket, s így nem fordulhat elő bérfizetési késedelem. Jól jött az az összeg is, amelyet forgóalap-f eltöltésre vettek fel, modernizálták a sertéstelepet, s tavaly innen már 2511 hízósertést értékesítettek. A nagydorogi Űj Barázda Téesz már számos alkalommal vett fel kölcsönt az alaptól. 1982 augusztusában például 1 miliő 500 ezer forintot, hisz átmenetileg pénzhiánynyal küszködtek, a béreket ki kellett fizetni. — Miért volt erre a kölcsönre szükség? — kérdeztük Csákó György főkönyvelőt. A 82-es gazdasági évben nem a legjobban sikerült a búzatermésünk, nem hozott annyit, mint amennyit terveztünk. Ezenkívül ötszázharminc 45—50 kilós hízójuh maradt a nyakunkon, mert a Gyapjúforgalmi Vállalat nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, azaz nem vitte el időben az állatokat. De az ezen felüli saját állományunkat sem tudtuk eladni. Az itt maradt bárányokat viszont etetni kellett, ipari takarmányt vettünk a részükre. Még ugyanebben az évben, októberben 2 millió forintot kértünk és kaptunk a KTA-tól, ez a pénz a tartós forgóeszköz-növekedés finanszírozására kellett. Mert az új szarvasmarhatelepen felfutott az állomány, s 'kellett a pénz, az állatlétszám növekedése mellett kellett a takarmány is, saját erőből viszont nem tudtuk finanszírozni. — Az elmúlt évben ismét csak májusban vettünk fel pénzt, mert az Agrokémiának be kellett fizetni a fejlesztési alap hozzájárulást. A szövetkezet viszont amúgy is rengeteget költött: befejeztük saját pénzeszközeinkből az ellető istálló építését, Tápén kutat fúrattunk. Hesston silózót vettünk a szarvasmarhatelepre, gépeket vásároltunk, hiteleket fizettünk visz- sza. — Ügy tűnik, szívesen veszik igénybe ezt a kölcsön- formát, holott más lehetőség is létezik. — Valóban így van, kölcsönért a bankhoz is lehet fordulni, de míg a KTA öt, addig a bank 14 százalékos kamatra adja a kért összeget. Arról nem is beszélve, hogy a KTA-kölcsön felvételének módja lényegesen egyszerűbb, mintha a bankba mennénk. Nagyon jó, hasznos dolog a kölcsönnek ez a formája, mert a KTA intéző bizottsága — amely a kért pénzösszeg odaítéléséről dönt — gyakorlati szakemberekből ál, s ők nagyon jól tudják, hogy úgy sem kér kölcsönt egy üzem, ha nincs rá szüksége. Mert ezt is. mint minden kölcsönt, vissza kell fizetni. A kölcsönből építették a kifutót is A kölcsönt 5 százalékos kamatra kapták, a visszafizetési idő Kajdacson két év volt. Az üzemviteli célra — munkabérre, alkatrész, műtrágya, takarmány, vetőmagvásárlásra — felvett kölcsönt 90 napon belüli lejárattal vették igénybe, de előfordult az is, hogy a kölcsönpénzt 16 napon bélül visszafizették. KTA-kölcsönön vett takarmányt ettek a juhok A téeszek saját „bankja" Nyolc év alatt 123 millióval nőtt a kölcsön összege A szövetkezeti mozgalom régi törekvése a közös összefogás, a kölcsönös támogatás megteremtése. A mezőgazdasági termelés sajátosságai már korábban is indokolták a közös alapok létrehozását. Ehhez a feltételek fokozatosan jöttek létre. Az alapok megalakítása és tevékenységük, jelentőségük kiszélesedése hosszú folyamat eredménye. A termelőszövetkezetek II. kongresszusa határozatban foglalt állást a kölcsönös támogatási alapok létrehozása mellett. Az alap létesítésének és működésének főbb elveit az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottsága hagyta jóvá, melynek alapján rendelet határozta meg az alapvető jogi kereteket. Ez a politikai állásfoglalás, valamint jogszabályi rendelkezés volt az alapja a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa által kidolgozott — a működés részletes szabályait érintő — határozatnak. A politikai állásfoglalás és a TOT elnökségi határozata alapján a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjainak a célja az, hogy a gazdasági nehézségek a szövetkezeti összefogás révén viszonylag kisebb megrázkódtatással, rugalmasan legyenek áthidalhatók, a gazdálkodás biztonsága, a szövetkezetek alkalmazkodó képessége, az ésszerű kockázatvállalás lehetősége, az üzemek külső hatásokkal szembeni tűrőképessége a kölcsönös segítés révén fokozódjék, továbbá a szövetkezetek társadalmi és gazdasági céljai az erők egyesítése révén gyorsabban legyenek elérhetők, és az állam által továbbra is nyújtandó segítségen kívül egymásra is fokozottabban támaszkodhassanak. E célok megvalósítása érdekében indult meg az alapok szervezése, az önkéntesség elvének betartása mellett. Az alap megalakulása megyénkben két lépcsőben történt meg: a tamási területi szövetség területén 1974. májusában 21 szövetkezet, a szekszárdi területi szövetség területén pedig 1975. januárjában 28 szövetkezet részvételével. A megalakulás éve — mindkét alap esetében — az útkeresés, a működési feltételek megteremtése volt. Létre kellett hozni a működéshez szükséges pénzügyi fedezetet. A gyakorlati tevékenység Tamásiban 1975-ben indult meg, az akkori szerény méretű közös alapból folyósított kölcsönökkel. Jelentős változást hozott a két alap 1976. január 1-i egyesülése. Az egyesüléssel létrejött megyei KTA nagysága, e közös vagyon évenkénti növekedése biztosítja azokat a pénzügyi feltételeket, mellyel a KTA képes megvalósítani a létrehozáskor megfogalmazott célokat. Bár a KTA mozgalmi eszköznek tekinthető, tevékenysége anyagiakban valósul meg. A megye szövetkezeteinek saját „bankja”, a tagszövetkezetek hozzájárulásából képezi tőkéjét, abból nyújt kölcsönt létrehozóinak. A hozzájárulás forrása az adózott nyereségből képzett tartalékalap 25 százaléka. Az alapnak jelenleg 63 szövetkezet tagja, egy szövetkezet nem csatlakozott ehhez. Tagja továbbá a tamási és a duna- földvári közös vállalat, és a TSZKER is. A közös vagyon jelenleg meghaladja a 102 millió forintot. A tagszövetkezetek hozzájárulásából 93 millió forint származik, a kamatmaradék pedig több mint 9 milliót tesz ki. A megalakulás óta eltelt időszakban a közös vagyon gyarapodásából eredően a működés anyagi lehetőségei és területei bővültek. A kezdeti időszak kis összegű, rövidlejáratú kevés számú kölcsöneit felváltották az összegében nagyobb, több éves lejáratú kölcsönök. Az igénybevételi célok is a hosszabb távra meghatározó gazdasági célkitűzések irányába mozdulnak el. Jól szemlélteti ezt a kihelyezett kölcsönök volumene. Míg 1975-ben mindössze 5,8 millió, addig tavaly már 129 millió forint kölcsönt folyósított a KTA az üzemeknek. Az elmúlt évben közel 87 millió forintot vettek fel a gazdaságok üzemviteli kölcsönként, fejlesztésre pedig ebből az alapból 42 milliót fordítottak. A kölcsönzésnél alapvető szempont a megalapozott, indokolt igények kielégítése, a kölcsönös segítés elvének gyakorlati érvényesítése. Történt folyósítás átmeneti pénzügyi nehézségek áthidalására, termelésfejlesztési és beruházási célra, de eredmény és alapproblémák rendezésére is. Támogatott a KTA közösen megvalósuló és közös célokat szolgáló fejlesztéseket, népgazdasági és egyben üzemi célokat is megvalósító elképzeléseket, de segítséget nyújtott a tagi jövedelmek biztosításához is. A folyósított kölcsönök rendeltetési célja sokrétű, az első években a legdinamikusabban változó cél a beruházások területe volt, mind építés, mind gépbeszerzés vonatkozásában. KTA-kölcsönnel valósultak meg szárítók, tárolók, szarvas- marha- és sertésférőhelyek, épült még fóliatelep is. Ez a kölcsönforma tette lehetővé a repülőgépes növényvédelmi együttműködés megalakítását, a helikopter megvásárlását. A KTA folyósított kölcsönt a könyvelőgépes együttműködés létrehozásához, juh-hízlalási együttműködés anyagi alapjainak megteremtéséhez. Kölcsönnel oldotta meg sok szövetkezet gépesítési problémáját, hozta be ezirányú lemaradását. A kölcsönös támogatási alap az elmúlt években részt vállalt a szövetkezetek alaphiányának és veszteségének rendezésében is, ez elsősorban a jogszabályban meghatározott rendezési eljárások megelőzését, elkerülését szolgálta. Az e célokra kihelyezett kölcsönök összege nem volt számottevő, de azokkal elkerülhető volt az államigazgatási eljárás minden negatív hatása. A kölcsönök igénybevételével a tagszövetkezetek széles köre élt. Kilenc téesz kivételével egy vagy több alkalommal már minden tagszövetkezet kérte kisebb-nagyobb összegben a KTA anyagi segítségét. Mindeddig sikerült elkerülni a tagság „hitelezőkre” és „adósokra” való elkülönülését. A kölcsönt felvevők szinte minden jövedelemkategóriát reprezentálnak, nem alakult ki csak „igénybe vevő” szövetkezeti csoport. A megyei KTA 1982-ben lépett be az Országos Kölcsönös Támogatási Alapba. Az elmúlt két év alatt 12 millió 670 ezer forintot fizettek ide, s 15 millió forintot már fel is vettek innen a Szekszárdi Szőlőtermelő és Borászati Társaság létrehozására. Az alap tevékenységében nagyon pozitívan értékelhető az önigazgatás a közös alap jellegét erősítő demokratikus nyíltság. Ennek tudható be, hogy a pénzügyi akcióban nagyfokú rugalmasság, gyors, formaságoktól mentes ügyintézés valósult meg.
