Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-06 / 4. szám
/ 1984. január H. TOLNA _ KÉPÚJSÁG 3 Tengeri hajózás, tengernyi gond Hajózni kell ... Ez — önmagában — rendben is lenne. De hogyan és mivel? Milyen szállítmánnyal? A világ nagy hajótársaságainak iránytűje bizony zavarodottan meg-megpördült az utóbbi években, s aligha van köztük olyan, amely azt állíthatná: megtalálta a hajózás helyes irányát. Hogyne okozna hát gondot a biztos koordináták felvétele a magyar hajózás navigátorainak — irányítóinak, felelőseinek? Igen, a „tengerre, magyar!” kossuthi jelszó megvalósítása manapság tengernyi gonddal jár. Az, hogy a MAHART-nál a közelmúltban új szervezeti forma lépett életbe — egy nemrégiben tartott sajtótájékoztató alapján —, meglehetősen ismert a közvélemény előtt. Arra törekszenek, hogy integrálják a folyami, tengeri. illetve kikötői tevékenységüket, vagyis háztól házig továbbítsák az árut. NEM VARNAK A SZEBB NAPOKRA Mindez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a MAHART vállalja például a Hajdú-Bi- har megyében gyártott és Líbiába szánt gyárberendezés eljuttatásának minden gondját. Az első lépcsőben közúton vagy vasúton a csepeli szabadkikötőbe érkezik az áru, itt folyami hajóra rakják, amely lecsurog egy tengeri kikötőbe. Aztán valamelyik magyar tengerjáró veszi gyomrába, hogy később Tripoliban érjen ismét partot az értékes berendezés. Utána ismét tengelyre kerül, és irány a sivatag, az építkezés színhelye. Nos, ezt hívják komplex szolgáltatásnak, erre vállalkozik a MAHART. Minderre az élet, még inkább a világgazdasági helyzet kényszerítette a Magyar Hajózási Részvény- társaságot. Jelenleg ugyanis az egész világon túlkínálat van a vízi szállítási lehetőségekből. Nem egy nagy hajóstársaság — a gazdasági számítások alapján —, jó néhány tengerjáróját kivonta a forgalomból, és várja a szebb napokat. A MAHART-nak is csökkent az ömlesztettáruforgalma. A darabáru inkább kurrens cikk, ezért is döntöttek az említett új szolgáltatás mellett. Erre kényszerítette őket a magyar export áruszerkezete is, elvégre az a céljuk, hogy a magyar termékek tengeri szállításánál ők legyenek az első számú partnerek. Most sokan arra gondolhatnak: ez nem olyan nagy dolog, hiszen a MAHART- nak hazánkban nincs konkurenciája. Am ez tévedés, hiszen bármelyik hazai cég más külföldi. hajózási társaságot is megbízhat termékeinek továbbításával, ha a fuvarköltséget kedvezőbbnek ítéli a miénknél. Más kérdés az, hogy a MAHART olyan díjtételt és szolgáltatást ajánl, amelynek alapján itthon csaknem minden esetben reá esik a választás. DEVIZASZERZŐ TEVÉKENYSÉG A magyar hajók leggyakoribb úticélja — éppen a már említett exportlehetőségek miatt —, az észak-afrikai kikötők, illetve a keletmediterrán (török, szír, görög) partok. Üj abban egyre gyakrabban tűnnek fel a magyar tengerjárók a vöröstengeri és spanyolországi kikötőkben is. A harmadik nagy célpont Távol-Kelet. Amszterdami starttal Malaysia, Szingapúr, Indonézia felé hajóznak. Ilyenkor többnyire a külföldi fuvaroztatók megbízatásának tesznek eleget. A hajózás számunkra devizakímélő, illetve deviza- szerző tevékenység. Hogy milyen sikerrel? Miután a hajóstársaságok árgus szemekkel figyelik egymás eredményeit, elégedjünk meg azzal, hogy a devizakitermelés a mindenkori árfolyam szintjén alakul... Természetesen alapos gazdasági számítások előzik meg egy- egy fuvar vállalását, és ezeknél soha nem az a döntő, hogy valamennyi hajónk mindig dugig legyen áruval, hanem az, hogy a gazdaságosság szempontjai érvényesüljenek. Ezt- a törekvést segítik a MAHART Rijeká- ban, Triesztben, Alexandriában, Algírban, Bejrútban, Amszterdamban, valamint a szovjet és román kikötőkben állomásozó képviselői, de rajtuk kívül az a csaknem száz ügynökség is, amelyek jutalék ellenében fuvart szereznek a magyar tengerhajózásnak. ELÖREGEDETT A HAJÓPARK Gond is akad a MAHART Vigadó utcai központjában. Mindenekelőtt az, hogy hajóparkjuk — elsősorban a 21 hajóból álló tengeri flotta — lassan elöregszik. Ezeknek 60 százaléka — ez a hordképesség 35 százalékát teszi ki —, már elérte, vagy megközelítette a 15 évet, amely bizony szép kor a hajóknál. s Adott tehát a feladat: fejleszteni, frissíteni. Annál is inkább, mert — a már említett telítettség miatt — most igen kedvező áron lehet vásárolni hajókat. (Ezt használták ki például a svédek: teljesen kicserélték hajóparkjukat, amelynek átlagéletkora most 5 év.) Ám rögtön felvetődik a kérdés: mikor, mennyi idő alatt térül meg a jelenlegi szállítási helyzetben ez a beruházás? A MAHART-nál mindenesetre bizakodnak, hogy kap- hak majd új hajókra hitelt. Erre azért is szükség lenne, mert nyilvánvaló, hogy a tengeri recesszió sem tart örökké, és a szebb napok kezdetén majd az kerül lépéselőnybe, aki korszerűbb hajókkal rendelkezik. Akár így, akar úgy alakul, egy dolgot nem tehet a MAHART. Nem vonulhat ki a piacról, nem adhatja fel megszerzett, kiharcolt pozícióit a tengereken, hogy ezáltal feledésbe menjen a magyar hajók, tengerészek jó híre. Ezt a jó hírt még akár bérbe vett hajókkal is meg kell tartani. Mert ha valamelyik társaság eltűnik a világ tengereiről — és erre volt már példa —, tíz évbe is beletelhet, mire oda visz- szaevez... FORRÓ PÉTER Az én szakmám: szövő Azt mondják a szövők, hogy nincs igazság a földön. Véletlenül sem az egymás melletti gépen szakad a szál, hanem a leg- távolabbiakon. Ügy érzik, mint a kerékpárosok: ők mixulig szél ellen hajtanak. Néha a lábuk eleven kilométeróra, csak nem kattog, hanem sajog. A szövők nyugodtan elmehetnének hosszútáv-gyaloglónak, sőt ha a napi kilométereket összeszámolnánk, akkor talán a maratoni 42 kilométer is kitellene... Molnár Károlyné, a PATEX tolnai gyárának szövő szakmunkása panaszkodik. Panaszkodik az örökös „menésre”, az éjszakai munkára, meg még sok mindenre, de azt a telkemre köti: egy rossz szót se merjek leírni a szakmájáról. Tévedésből sem, véletlenül sem. Azt, hogy mérgelődik néha az ember, hogy úgy érzi, nincs igazság szálszakadás ügyben, az csak ráadás, az olyan ember zsörtölödése, aki rajong a szakmájáért. „De úgy vélem, máshol is így van.” És igaza van Molnár Károlynénak. Aki szereti szakmáját, az néha szidja is. Molnárné kitűnő általános, iskolai bizonyítvánnyal jelentkezett 1959-ben szövőnek, és még így is protekció kellett a felvételhez. Huszonöt éve dolgozik ugyanazon a munkahelyen, és még ha az egészsége engedi, akkor nyolc évet „lehúz" a PATEX-nál, mivel akkor lesz negyven- nyolc éves és korkedvezménnyel nyugdíjba megy. Mert a szövőknek az első nyolc év után kettő, az azt követő minden negyedik év után pedig egy év korkedvezmény jár. Ezzel is elismerik, hogy a szövő szakma nehéz, teljes embert kíván, és így joggal kerül sor előbb, évekkel előbb a megérdemelt pihenésre. Mert a szövödékben zaj van. Zaj még akkor is, ha megpróbálnak mindenféle zajcsökkentő szerkezeteket beépíteni... és természetesen a rengeteg gyaloglás is az ártalmak között szerepel. Egy szövő nyolc gépet — Molnárné 330-as SZTB gépeket kezel. Egy gépen hétezer fonalsznlra kell figyelni, nyolc gépen akkor 56 ezerre. A gépek okosak, szinte mindent tudnak. Ha szálszakadás van. megáll, ha .. . Molnár Károlyné mindig jelzi a hibát. Ügy érzi az ember, hogy a szövőnek már nincs is mit csinálnia, mert a gép megáll, de önmagától egyetlen szövőgép sem tud elindulni... Azt mondja Molnár Károlyné, hogy ezt a szakmát csak 14—15 éves korban szabad elkezdeni, később már nem sikerül. Nincs ember, aki harmincéves kora után képes lenne megbirkózni az itteni feladatokkal... — De miért szereti a szakmáját? — kérdezem. — Mert a semmiből valamit teremtünk, és ennél nincs csodálatosabb — mondja. A tarkán szőttet szereti, mert a fehér unalmas. A tarka — konyharuha stb. — a szemnek is tetszetős, és a jó szövő már szemmel megállapítja, hogy vékonyabb az anyag, hogy nem passzol a szín. .. Akkor, amikor váltakoznak a színek, a rózsaszín, a kék, a fehér, akkor látszik a szövőgépen a szépség ... H. J. — G. K. Tolna, kisegítő iskola Új helyen, jobb körülmények között Traktorvezetői tanfolyam Az ötvenes évek végén szálltaik át korszerűbb -gépekre azok a traktorosok, akik a magyar mezőgazdasag hőskorában kezdték a gépállomásokon a munkát. Többségük már kiöregedett, nyugdíjba ment. S jöttek az újabbak, a fialtalak, akik a nagy teljesítményű gépek avatott kezelői lettek. S most éljük azokat az időket, amikor a hatvanas évek traktoros generációja is ritkul — illetőleg a gépesítés fokozásával több „gépészre” van szükség. A mezőgazdasági üzemekben ezért is egyre nagyobb hangsúlyt fordítanak arra, hogy megfelelő képzettségű emberek kerüljenek a korszerű traktorokra. Decemberben például a szekszárdi KSZE növénytermesztési rendszer rendezett tanfolyamot azok részére, akik gazdaságaikban majd az új, nemrég tesztelt Fiat-traktorokat vezetik majd. Az év utolsó napjaiban már meg is érkezett Szekszárdra egy különvomaí -tele Fiat-traktorokkal. Többségűiket már kiadták a taggazdaságoknak. Ám újabb igény jelentkezett: kellenének jó szakemberek a régi és az új gépekre egyaránt. Ezért a Hőgyé- szí Állami Gazdaság meghirdette — s szervezi a -lengye- 1-i szakmunkásképző intézettel közösen — a traktoros- tanfolyamot. Január 4-én a -tanfolyam megkezdődött Hő- gyészen, ötven személy — részben a hőigyészi, részben a környező gazdaságokból — jött el, hogy szakképesítést szerezzen a 350 órás tanfolyam és vizsga után. A traktorvezetők oktatását jó részt a gazdaság kiváló képességű szakemberei végzik el. A hallgatók egy része nem jár naponta -haza, hanem megszervezték a bentlakás lehetőségét. Természetesen az ellátás — étkezés, oktatóterem, gépműhelyi vezetési gyákorlat — helyét is kijelölték. Ennek a téli tanfolyamnak az az érdekessége, hogy a tervezettnél sokkal több a jelentkező. fgy a hőgyészi ötvenszemélyes csoport mellett egy újabbat szerveznek, mert -harmincán kívánják még megszerezni a traktor- vezetői és munkagépkezelői betanított munkás oklevelet. Valószínűleg a harminc személy részére a tanfolyamot a KSZE szekszárdi oktatóbázisán tartják majd. MÉM-pályázat Az idén ötödik alkalommal írt ki pályázatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a -gyakorlatban -megvalósított kutatási eredmények -külön jutalmazására. 1984-ben az idő-, energia- és költségtakarékos módszereket, a gazdaságos exportot növelő, az ésszerű földhasználatot segítő és az új biotechnikai eljárásokat kidolgozó kollektívák vagy egyének vehetnek részt a pályázaton. Közülük tízen részesülnek jutalomban, összesen mintegy 200 ezer forint értékben. Hosszú éveken keresztül működött igen mostoha körülmények között Tolnán a kisegítő iskola, pontosabban az I. sz. Általános Iskola kisegítő tagozata. Az egyik osztály itt, a másik -ott, a harmadik -amott... és ez -az „elosztás” is gyakorta változott. Nehéz völt összefogni, irányítani a munkát, még kevésbé volt lehetőség a közösségi élet kialakítására, noha épp az ide járó gyerekek -tanítása, nevelése sokkal nagyobb feladatok elé állítja a pedagógusokat. Közei egy éve, hogy sikerült egy helyre összevonni az osztályokat. Az óvodaépítésekkel, átszervezésekkel megüresedett a Perczel Mór utcai óvoda és -itt kínálkozott a lehetőség kialakítani az iskolát. A tanács nyolc- százezer forintot fordított a régi épület átalakítására, felújítására, több százezer forintot „hozott” az üzemek, szocialista brigádjai, a -lakosság társadalmi munkája. Kialakulhatott az iskolai közösség, ami megmutatkozik az eredményekben. Főleg a tanulók magatartása javult, de tanulmányi eredményeik is jobbak, mint korábban. Féltve őrködnek iskolájuk tisztaságán — szemét, hulladék nincs az udvaron —, a nevelők több szemléltető eszközt használhatnak, a tantestületi munka feltételei is jobbak, mint korábban. Szívesen vesznek részt a gyerekek a környezet szépítésében is. Az ősszel virágültetéshez készítették elő a talajt az iskolaépület előtt, az utcán. Óra a VII—VIII. osztályban £ Amikor napsütéses az idő, a szépen rendben tartott udvaron játékkal töltik el az óraközi szünetet. Ipari barackok A magyar konzervipar gyű mölcsbef őt t j ei kelendőek belföldön és külföldön is. Még többet tehetnének a gyártás fokozásáért, ha megfelelő fajták állnának rendelkezésükre. A kertészeti nemesi-tők az utóbbi időben egész sor különleges, ipari célokra jól -megfelelő gyümölcsöt adtak, illetve honosítottak meg. Üjabban négy, egyesült államokbeli őszibarackfajta került a -köztermesztésbe. A gyümölcsök várhatóan javítják majd az exportértékesítési eredményeket is. ^ friss fogyasztásra szánt őszibarackokat a konzerviparban nem tudják használni. Hazánkban az első ipari őszibarackfajták 20 évvel ezelőtt kerültek a köz- termesztésbe. A honosítási kísérleteket a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet végezte el. Az ipari gyümölcsök fokozatosan terjedtek el, eddig 600 hektárra telepítettek belőlük. Beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A sikerek biztatták a kutatókat arra: folytassák a szakmai próbálkozásokat. Nem kevesebb, mint 30 fajtával kísérleteztek, és ezekből választották ki a hazánkban -legjobb eséllyel termeszthetőket. Négy újabb külföldi őszibarack kapott állami elismerést, ezzel megkezdhették a köztermesztést, s az új ültetvények telepítését. A szakemberek szerint a következő években a konzervipari fajták a -termőterület 20—25 százalékát foglalják majd el. A Loadel fajta -Kaliforniából származik. Augusztus elején érik. Három Baby- gold-mintájú őszibarack gazdagítja a választékot, ezeket a New Jersey mezőgazdasági kísérleti állomáson jelentették be. Honosításukat a kertészeti egyetem oldotta meg. A Babygoldok közül kettő augusztus -közepén, egy pedig augusztus második felében, Illetve szeptember elején érik. A Coronado minősítési engedélyét visszavonták, továbbá szervezett telepítését megszüntették.
