Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-31 / 25. szám

1984. január 31. tolnT\ “NÉPÚJSÁG 3 A szennyvíz- és csatnrnabirság Az Elnöki Tanács tör vény­erejű nandelete, a Minisz- itentanács rendelete és ehhez kapcsolódóan az Országos Vízügyi Hivatal elnökének államtitkári rendel kezese korszerűsíteíite a szennyviz­es csatornabírság megállapí­tásának, kiszabásának ás fel­használásának szabályait. Az új előírások a folyók, a ita- vak és a föld alatti vízkész­letek tisztaságának fokozot­tabb védelmét szolgálják. A szennyvízbírságolási jogszabály szigorúbban védi a vízszennyeződésre érzé­keny térségekért. A korábbi rendelkezés a vízminőségvé- detem fomtossági sorrendjé­ben hat területű kategóriát állapított meg. Ez a felosz­tás mosit sem változotit, de jelentősége lényegesen nö­vekedett, mert az eflső négy kategóriába tartozó itarülete- ken az eddiginél jóval ,nia- gjtöbb lesz a bírság összege, hia a szennyezés túllépi a .megtűrt határt. A legjobban védett ball atomi vízgyűjtő te­rületen például az alapbírsá- got eddig megháromszoroz­ták, az új rendelkezés szerint pedig ötszöröséire emelik. A második területi kategóriá­hoz tartozó ivóvízbázisok körzeteiben és az üdülőterü­leteken ez a szorzószám 2,5- ről 3,5-tre, a harmadik vé­dettségi kategóriájú ipari te­rületeken 1,5-ről 3-ra, és az ömtözővízibázisok negyedik védettségi kategóriás térsé­geiben 1,3-ról 2-re emelke­dett. A bírság végösszege azonban még módosulhat a szeninyvízlbevezieltés módjától, a hígulástól függően és egyéb vízgazdálkodási körül­mények mérlegelésével. A csatornabírságot kor­szerűsítő új rendelkezés a csatornaműben dolgozók egészségét, a közmű veze­tékhálózatát és berendezése­it védi iá káros szennyeződé­sektől. Ha az üzemek, válla­latok, vagy más .gazdálkodó szervezetek használják a közcsatornát, akikor ebhe ti­los beengedni a káros szeny- nyező anyagokat. E tilalom megszegőire csatomalbíirsiágot vetnek ki, amelyet a szenny­vízbírsághoz hasonlóan álla­pítanak meg. Az új jogsza­bály a csatornabírságnál is bevezette a vízminős égvé- delem hat területi kategóriá­ját, s ennek megfelelően a károsító ányaigoikból még el­tűrhető szennyezés határér­tékéit jelentősen csökkentet­te, szigorította. •A Balaton vízgyűjtő (terü­letének közcsatornáiban pél­dául a literenként megtűr­hető olaj- és zsírszennyező­dés határértékét 60-ról 40 milligrammra, a fenolét 80- ról 5-re, a cianidét 1 -ről 0,5- ne és az ólomét 10-ről 0,2 milligrammra szorították le, tehát lényegesen 'nagyobb követelményeket szabtak meg. A fontos vízminőségvédel- mi területeken tehát a szennyvíz és a csatornabír­ság is fokozottabban ösztön­zi az üzemeket, a vállalato­kat és egyéb gazdálkodó szer­vezeteket megfelelő tisztító­művek építésére, a megen­gedettnél nagyobb szennye­ződés megszünitetéséne. A bírságolásból eredő összegek is kizárólag vízminőségvé- delmi célókat szolgálhatnak, ebből a külön kezelt bevételi forrásból támogatják az üzemek szennyvíztisztító- építési beruházásait is. A víz tisztaságának védelmét erősíti a Minisztertanács rendeletének az a pontja is, amely szükség esetén lehető­vé teszi a, vizeket (károsító tevékenység hatósági korlá­tozását, megtiltását, sőit az üzem működésének felfüg­gesztését is. A 'miniszterta­nács rendelete szabályozta a lakosság önkéntes hozzájá­rulásából — saját erejéből megépített víz- és csatorna­vezetékekre később csatla­kozni kívánók hozzájárulá­sát is. Az újabb bekötést ké­rőket arra kötelezik, hogy ugyanannyi közműfej teszté- si hozzájárulást fizessianek, minit amennyit — a már ko­rábban kiadott jogszabályok szerint — az állami pénzesz­közök bevonásával létesített vezetékek esetében írnák elő. Továbbtanulási lehetőségek Lengyelen (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az impozáns lengyeid kas­télyban és' a mellette épült modern oktatási épületek­ben a szakmunkásképzés mellett immár harmadik éve tanulnak szakközépiskolások is. — Mezőgazdasági gépészek lesznek — mondja Fábián András igazgatóhelyettes. — A beiskolázottság eddig sok gondot jelenített, ment a szakközépiskola nem volt eléggé ismert az általános is­kolák körében. Így a kért szak közül csak a ínövényitarmesz- tő-gépészísk tanulnak három évfolyamban; az áillattantóte- lepi gépész szakot csak az idei tanévtől tudtuk beindí­tani. — Hogyan jelentkezhetnek azok a tanulók, akik itt sze­retnének továbbtanulni ? — Az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után lehet jelentkezni. A fel­vételi beszélgetésre a tava­szi tanítási szünetben kerül sor _ a matematika, kémia, biológia és' történelem (tan­tárgyaik köréből. Amennyi­ben szükséges, kollégiumi el­helyezést biztosítunk. A má­sodik osztálytól ösztöndíjban részesülnek, 'hasonlóan a szakmunkástanulókhoz. A negyedik év végén érettségi vizsgát tesznek és egyben 'Sfzakmunká'S-bizanyítványt szereznek. — Van-e lehetőségük a to­vábbtanulásra felsőoktatási intézményekben ? — Igen. van. Szakmai irá­nyultságuknak megfelelően a gödöllői' Agrártudományi Egyetemen gépészmérnökök, Mezőtúron a mezőgazdasági gépészeti karon üzemmér­nökök lehetnek. Vagy Nyír­egyházán növényvédelmi re­pülőnek tanulhatnak. Akik nem jelentkeznek felsőokta­tási intézménybe, azok két­éves gyakorlat után levelező tagozaton mezőgazdasági gépüzemelÖ technikusi minő­sítésit szerezhetnek Mohá­cson. A fizikai dolgozók gyermekei egyetemi előké­szítőre járnak. A szakközép­iskola sajátosságának meg­felelően a felsőoktatási in­tézmények . felvételi tárgya­ként szereplő fizika helyett szaktárgyak at választhatnak. SZEKÉR JÖZSEF Gyerekkel, otthon Hazánk is bekapcsolódott egy olyan nemzetközi vizs­gálatba, melynek témája a csecsemőjükkel otthon tar­tózkodó nők helyzetének a felmérése volt. Mivel ha­zánkban ennek nagy táborát a gyermekgondozási se­gélyt igénybe vevők és nem az úgynevezett háziasszo­nyok alkotják, így az ő köreikben végezték a kutató­munkát. Az eredmények? Igen érdekesek. A megkérdezett nők 86 százaléka megfelelő idejűnek tartotta a három esz­tendős lehetőséget, akik rövidebb időt javasoltak, azok azt is hozzátették, hogy jó lenne rövidebb idő és maga­sabb segélyösszeg. Egyébként — és ez az árak mozgása miatt érthető is — a gyes összegét a megkérdezettek többsége tartotta kevésnek. De a vizsgálatnak most ne erről a részéről beszéljünk, hanem arról, hogy milyenek a gyesen lévő nők emberi kapcsolatai? Kiderült, hogy a leggyakoribbak a szomszéd-kapcsolatok, ezt követi a szülőkkel való kapcsolat, ennél már jóval ritkább a ta­lálkozás a testvérekkel, más rokonokkal, és — sajnos — minimális a munkatársakkal. Ez utóbbi elgondolkodtató. Van egy fiatal munkatár­sunk, akit szeretünk, akivel nap mint nap beszélgetünk, gyakran legbensőbb titkait, családi gondjait is ismer­jük, s amikor kiszakad közülünk, amikor a csecsemő­gondozás mellet igencsak szüksége lenne ezekre az em­beri kapcsolatokra, az élet megfosztja tőle. Valóban megfosztja? Néhány üzemben, vállalatnál rendszeresen tartanak kismamatalálkozókat. Ez jó dolog, a nagyobb gyerekek­kel már el is mehetnek a gyesen lévő kismamák a ta­lálkozóra, de ez nem pótolja a volt munkatársakkal való kapcsolatot. Néha elég egy telefon — már akinek van otthon telefonja —, de elég lenne egy-egy félórás láto­gatás is munka után, vagy a szabad szombat délelőttjén. Nemcsak arról lehetne beszélgetni, hogy mi újság a munkahelyen, hanem sok egyébről is, még a jó érte­lemben vett „pletykák” sem lennének ártalmasak, hiszen továbbra is a régi közösséghez kötnék az átmenetileg otthon lévőt. Ugyanis felhívja a figyelmet a vizsgálat arra, hogy milyen nagy szükség lenne valamiféle pótmama-szol­gálat megszervezésére. A megkérdezettek fele ugyanis a gyes ideje alatt soha nem jut el moziba, színházba, szórakozóhelyre, 30 százaléka pedig ritkábban mint havonta egyszer. Látogatóba 22 százalékuk nem jyt, ám itt már jobb a helyzet, hiszen látogatóba a picit is el lehet vinni. Ennél sokkal szomorúbb, hogy tanulásra alig egyharmaduk fordít több-kevesebb időt, s 73 szá­zalékuk semennyit. Fiatal nőkről van szó, akik némi segítséggel tanulhatnak, befejezetlen iskolát befejez­hetnek, újat kezdhetnek, akár nyelv, akár szabás-varrás és más tanfolyamot elvégezhetnek. A gyes elsősorban arra szolgál, hogy az anya jól el­lássa csecsemőjét, kisgyermekét, és ezt az anyák több­sége erre is használja fel. Nem szabadna azonban le- mondaniok önmagukról. Segíteni kellene nekünk is őket abban, hogy néha elmehessenek szórakozni, hogy tanulhassanak, művelődjenek, és szellemileg is gazda­gabban térjenek vissza régi közösségükbe, a munka­helyükre. ó—a Háztáji az ozorai Egyetértés Tsz-ben — Mit tud elmondani megbízásáról, a területén jelentkező feladatokról és azok megoldásáról? — kér­deztük «Kozma Józseftől, az ozorai Egyetértés Tsz háztá­ji megbízottjától. — A termelőszövetkezet vezetése már tíz évvel ez­előtt komoly feladatként ke­zelte a háztáji gazdaságok segítését. Mint a példa mu­tatja, külön ezzel foglalko­zó embert is munkába állí­tott. Szerződéssel, takar­mányfölddel, takarmánnyal, alomszalmával, szállítással segítjük tagjaink munkáját. Tagjainknak lehetőségük van szemes kukorica, búza, árpa és táp vásárlására. Azokon a részeken, ahol a nagyüzemi gépi megmunká­lás nem megoldható, a ta­goknak adunk földet, s a tsz segíti megművelni. A takar­mányozási gondokat csök­kentjük ily módon. Három bizományos bolt és két áfész-üzlet biztosítja a táp­ellátást. Jelenleg Pincehely­ről hordjuk a tápot, de sze­retnénk létrehozni egy sa­ját keverőüzemet, ami meg­könnyítené az ellátást. A ta­valyi forgalom 45—50 vagon táp volt, továbbá 68 vagon szemes kukoricát, 10 vagon árpát és 8 vagon búzát vet­tek a tagok. Az ellátással nincs gondunk. A sertéshiz­lalás a legjelentősebb, a szarvasmarha és hízó mar­ha tartása visszaesett egy ki­csit. Igen sok munka ráfor­dításával lehet csak szép eredményeket elérni. A ta­valyi évben a tagok 1760 li­ter teiet adtak el havonta. Az idén ez várhatóan csök­ken, úgy 1200 liter körül számolunk. Eddig 193 tag kötött sertésre szerződést. Évente körülbelül 3000-et adnak el és vágásra is na­gyon sok kerül a családok­nál. 12 kanunk van, a gazdál­kodó választhat, melyikkel akar búgatni, ami ingyenes. Üzemi állatorvos és két fel­cser gondoskodik az állo­mány egészségéről. A tsz gondoskodik a szállításról, a kocsi háztól viszi el az álla­tokat. Van egy új elképzelé­sünk is: a kistermelők árui­nak konzervgyári elhelyezé­séről is kívánunk gondos­kodni. Reméljük, ez a ter­vünk is megvalósul. Mi így segítjük a kistermelőinket. Nézzük a másik oldalt, a kistermelőt. Németh János, a szövetke­zetben állattenyésztési bri­gádvezetőként dolgozik! — Három vemhes üszőnk van, négyet akarunk még vemhesíteni, tartunk egy te­henet is, a tej miatt. Ne kelljen a boltból hordani. Naponta tíz liter körül fe­jünk géppel, de most apadó­ban van. mert borjút várunk tőle. Két ló áll az istállóban, azokat a szőlőművelésnél hasznosítjuk, meg a betaka­rításnál. Kilenc birkát tar­tunk a gyapjú meg a hús miatt. Jelenleg öt süldőnk van, a hízókat már levág­tuk. — Hogyan bírják? — Csak közösen. A me­nyem az irodában dolgozik, de nem röstell bemenni az istállóba. A fiam sofőr a tsz-ben, ő is mindenbe be­segít, meg a feleségem is. Ez bizony sok munkával jár. Reggel ötkor talpon kell lenni. Etetés, almozás, fejés, csarnokba járás és aztán elölről az egész ... Nemigen lehet „elaludni”, mert azt a gazdaság már észreveszi. — Kapnak segítséget a tsz-től? — Anélkül nem is nagyon menne. Hármunknak van háztájija, kapunk fejenként 25 mázsa kukoricát, kaszá­lót, tápot, almot. Tavaly egy vagon kukoricát, egy vagon búzát vettünk, meg tápot, vöröslisztet. Tavaly öt hízót, három tehenet adtunk el. Az idén kevés a répa, abból bi­zony elkelne egy csomó. A Sió-parton szoktunk kaszál­ni... Ha nem sovány a föld, lucernát vetünk... Olyant, hogy meguntam, nem ismerek, ameddig bír­juk egészséggel, addig csi­nálni akarjuk. Az irodától pár lépésre lakik Katona Ferenc és csa­ládja, akiket igen jó kedé­lyű, vidám embereknek is­mertem meg rövid háztáji látogatásunkkor, ök kifeje­zetten sertéshizlalásra ren­dezkedtek be. Hátul az ud­varban szépen rendben tar­tott, tágas, kifutós ólak so­rakoznak. — Mekkora tételben hiz­lal? — Most már mindig keve­sebbet, mert kezdek egy ki­csit öregedni, hiszen hetven­éves vagyok. Most összesen húsz van. Már csinálom tíz éve, jó nyugdíjkiegészítés­nek, meg az unokáimat is segíteni akarom. Tavaly negyven darabot adtam el. — Elégedett a tsz segítsé­gévéi? — Tápot vehetek, amennyi kell, leszerződhetem az álla­taimat. Ez így jól van. A tápban .viszont nincs szója, ez baj! Amíg volt, előbb ment másfél hónappal a hiz­lalás. — Miért csinálja? — Nem szeretek elmenni a szomszédba ötven forin­tért. Időm van, ez nem vitás, hát dolgozom. Amikor nyá­ron a szőlőhegy elfoglalja a gazdát, akkor a feleség se­gít az etetésben. Szépek, ugye? SZABÓ SÁNDOR Fotó: CZAKÓ SÁNDOR l Németh János répát darál az állatoknak Némethék

Next

/
Thumbnails
Contents