Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
1984. január 31. tolnT\ “NÉPÚJSÁG 3 A szennyvíz- és csatnrnabirság Az Elnöki Tanács tör vényerejű nandelete, a Minisz- itentanács rendelete és ehhez kapcsolódóan az Országos Vízügyi Hivatal elnökének államtitkári rendel kezese korszerűsíteíite a szennyvizes csatornabírság megállapításának, kiszabásának ás felhasználásának szabályait. Az új előírások a folyók, a ita- vak és a föld alatti vízkészletek tisztaságának fokozottabb védelmét szolgálják. A szennyvízbírságolási jogszabály szigorúbban védi a vízszennyeződésre érzékeny térségekért. A korábbi rendelkezés a vízminőségvé- detem fomtossági sorrendjében hat területű kategóriát állapított meg. Ez a felosztás mosit sem változotit, de jelentősége lényegesen növekedett, mert az eflső négy kategóriába tartozó itarülete- ken az eddiginél jóval ,nia- gjtöbb lesz a bírság összege, hia a szennyezés túllépi a .megtűrt határt. A legjobban védett ball atomi vízgyűjtő területen például az alapbírsá- got eddig megháromszorozták, az új rendelkezés szerint pedig ötszöröséire emelik. A második területi kategóriához tartozó ivóvízbázisok körzeteiben és az üdülőterületeken ez a szorzószám 2,5- ről 3,5-tre, a harmadik védettségi kategóriájú ipari területeken 1,5-ről 3-ra, és az ömtözővízibázisok negyedik védettségi kategóriás térségeiben 1,3-ról 2-re emelkedett. A bírság végösszege azonban még módosulhat a szeninyvízlbevezieltés módjától, a hígulástól függően és egyéb vízgazdálkodási körülmények mérlegelésével. A csatornabírságot korszerűsítő új rendelkezés a csatornaműben dolgozók egészségét, a közmű vezetékhálózatát és berendezéseit védi iá káros szennyeződésektől. Ha az üzemek, vállalatok, vagy más .gazdálkodó szervezetek használják a közcsatornát, akikor ebhe tilos beengedni a káros szeny- nyező anyagokat. E tilalom megszegőire csatomalbíirsiágot vetnek ki, amelyet a szennyvízbírsághoz hasonlóan állapítanak meg. Az új jogszabály a csatornabírságnál is bevezette a vízminős égvé- delem hat területi kategóriáját, s ennek megfelelően a károsító ányaigoikból még eltűrhető szennyezés határértékéit jelentősen csökkentette, szigorította. •A Balaton vízgyűjtő (területének közcsatornáiban például a literenként megtűrhető olaj- és zsírszennyeződés határértékét 60-ról 40 milligrammra, a fenolét 80- ról 5-re, a cianidét 1 -ről 0,5- ne és az ólomét 10-ről 0,2 milligrammra szorították le, tehát lényegesen 'nagyobb követelményeket szabtak meg. A fontos vízminőségvédel- mi területeken tehát a szennyvíz és a csatornabírság is fokozottabban ösztönzi az üzemeket, a vállalatokat és egyéb gazdálkodó szervezeteket megfelelő tisztítóművek építésére, a megengedettnél nagyobb szennyeződés megszünitetéséne. A bírságolásból eredő összegek is kizárólag vízminőségvé- delmi célókat szolgálhatnak, ebből a külön kezelt bevételi forrásból támogatják az üzemek szennyvíztisztító- építési beruházásait is. A víz tisztaságának védelmét erősíti a Minisztertanács rendeletének az a pontja is, amely szükség esetén lehetővé teszi a, vizeket (károsító tevékenység hatósági korlátozását, megtiltását, sőit az üzem működésének felfüggesztését is. A 'minisztertanács rendelete szabályozta a lakosság önkéntes hozzájárulásából — saját erejéből megépített víz- és csatornavezetékekre később csatlakozni kívánók hozzájárulását is. Az újabb bekötést kérőket arra kötelezik, hogy ugyanannyi közműfej teszté- si hozzájárulást fizessianek, minit amennyit — a már korábban kiadott jogszabályok szerint — az állami pénzeszközök bevonásával létesített vezetékek esetében írnák elő. Továbbtanulási lehetőségek Lengyelen (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az impozáns lengyeid kastélyban és' a mellette épült modern oktatási épületekben a szakmunkásképzés mellett immár harmadik éve tanulnak szakközépiskolások is. — Mezőgazdasági gépészek lesznek — mondja Fábián András igazgatóhelyettes. — A beiskolázottság eddig sok gondot jelenített, ment a szakközépiskola nem volt eléggé ismert az általános iskolák körében. Így a kért szak közül csak a ínövényitarmesz- tő-gépészísk tanulnak három évfolyamban; az áillattantóte- lepi gépész szakot csak az idei tanévtől tudtuk beindítani. — Hogyan jelentkezhetnek azok a tanulók, akik itt szeretnének továbbtanulni ? — Az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után lehet jelentkezni. A felvételi beszélgetésre a tavaszi tanítási szünetben kerül sor _ a matematika, kémia, biológia és' történelem (tantárgyaik köréből. Amennyiben szükséges, kollégiumi elhelyezést biztosítunk. A második osztálytól ösztöndíjban részesülnek, 'hasonlóan a szakmunkástanulókhoz. A negyedik év végén érettségi vizsgát tesznek és egyben 'Sfzakmunká'S-bizanyítványt szereznek. — Van-e lehetőségük a továbbtanulásra felsőoktatási intézményekben ? — Igen. van. Szakmai irányultságuknak megfelelően a gödöllői' Agrártudományi Egyetemen gépészmérnökök, Mezőtúron a mezőgazdasági gépészeti karon üzemmérnökök lehetnek. Vagy Nyíregyházán növényvédelmi repülőnek tanulhatnak. Akik nem jelentkeznek felsőoktatási intézménybe, azok kétéves gyakorlat után levelező tagozaton mezőgazdasági gépüzemelÖ technikusi minősítésit szerezhetnek Mohácson. A fizikai dolgozók gyermekei egyetemi előkészítőre járnak. A szakközépiskola sajátosságának megfelelően a felsőoktatási intézmények . felvételi tárgyaként szereplő fizika helyett szaktárgyak at választhatnak. SZEKÉR JÖZSEF Gyerekkel, otthon Hazánk is bekapcsolódott egy olyan nemzetközi vizsgálatba, melynek témája a csecsemőjükkel otthon tartózkodó nők helyzetének a felmérése volt. Mivel hazánkban ennek nagy táborát a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők és nem az úgynevezett háziasszonyok alkotják, így az ő köreikben végezték a kutatómunkát. Az eredmények? Igen érdekesek. A megkérdezett nők 86 százaléka megfelelő idejűnek tartotta a három esztendős lehetőséget, akik rövidebb időt javasoltak, azok azt is hozzátették, hogy jó lenne rövidebb idő és magasabb segélyösszeg. Egyébként — és ez az árak mozgása miatt érthető is — a gyes összegét a megkérdezettek többsége tartotta kevésnek. De a vizsgálatnak most ne erről a részéről beszéljünk, hanem arról, hogy milyenek a gyesen lévő nők emberi kapcsolatai? Kiderült, hogy a leggyakoribbak a szomszéd-kapcsolatok, ezt követi a szülőkkel való kapcsolat, ennél már jóval ritkább a találkozás a testvérekkel, más rokonokkal, és — sajnos — minimális a munkatársakkal. Ez utóbbi elgondolkodtató. Van egy fiatal munkatársunk, akit szeretünk, akivel nap mint nap beszélgetünk, gyakran legbensőbb titkait, családi gondjait is ismerjük, s amikor kiszakad közülünk, amikor a csecsemőgondozás mellet igencsak szüksége lenne ezekre az emberi kapcsolatokra, az élet megfosztja tőle. Valóban megfosztja? Néhány üzemben, vállalatnál rendszeresen tartanak kismamatalálkozókat. Ez jó dolog, a nagyobb gyerekekkel már el is mehetnek a gyesen lévő kismamák a találkozóra, de ez nem pótolja a volt munkatársakkal való kapcsolatot. Néha elég egy telefon — már akinek van otthon telefonja —, de elég lenne egy-egy félórás látogatás is munka után, vagy a szabad szombat délelőttjén. Nemcsak arról lehetne beszélgetni, hogy mi újság a munkahelyen, hanem sok egyébről is, még a jó értelemben vett „pletykák” sem lennének ártalmasak, hiszen továbbra is a régi közösséghez kötnék az átmenetileg otthon lévőt. Ugyanis felhívja a figyelmet a vizsgálat arra, hogy milyen nagy szükség lenne valamiféle pótmama-szolgálat megszervezésére. A megkérdezettek fele ugyanis a gyes ideje alatt soha nem jut el moziba, színházba, szórakozóhelyre, 30 százaléka pedig ritkábban mint havonta egyszer. Látogatóba 22 százalékuk nem jyt, ám itt már jobb a helyzet, hiszen látogatóba a picit is el lehet vinni. Ennél sokkal szomorúbb, hogy tanulásra alig egyharmaduk fordít több-kevesebb időt, s 73 százalékuk semennyit. Fiatal nőkről van szó, akik némi segítséggel tanulhatnak, befejezetlen iskolát befejezhetnek, újat kezdhetnek, akár nyelv, akár szabás-varrás és más tanfolyamot elvégezhetnek. A gyes elsősorban arra szolgál, hogy az anya jól ellássa csecsemőjét, kisgyermekét, és ezt az anyák többsége erre is használja fel. Nem szabadna azonban le- mondaniok önmagukról. Segíteni kellene nekünk is őket abban, hogy néha elmehessenek szórakozni, hogy tanulhassanak, művelődjenek, és szellemileg is gazdagabban térjenek vissza régi közösségükbe, a munkahelyükre. ó—a Háztáji az ozorai Egyetértés Tsz-ben — Mit tud elmondani megbízásáról, a területén jelentkező feladatokról és azok megoldásáról? — kérdeztük «Kozma Józseftől, az ozorai Egyetértés Tsz háztáji megbízottjától. — A termelőszövetkezet vezetése már tíz évvel ezelőtt komoly feladatként kezelte a háztáji gazdaságok segítését. Mint a példa mutatja, külön ezzel foglalkozó embert is munkába állított. Szerződéssel, takarmányfölddel, takarmánnyal, alomszalmával, szállítással segítjük tagjaink munkáját. Tagjainknak lehetőségük van szemes kukorica, búza, árpa és táp vásárlására. Azokon a részeken, ahol a nagyüzemi gépi megmunkálás nem megoldható, a tagoknak adunk földet, s a tsz segíti megművelni. A takarmányozási gondokat csökkentjük ily módon. Három bizományos bolt és két áfész-üzlet biztosítja a tápellátást. Jelenleg Pincehelyről hordjuk a tápot, de szeretnénk létrehozni egy saját keverőüzemet, ami megkönnyítené az ellátást. A tavalyi forgalom 45—50 vagon táp volt, továbbá 68 vagon szemes kukoricát, 10 vagon árpát és 8 vagon búzát vettek a tagok. Az ellátással nincs gondunk. A sertéshizlalás a legjelentősebb, a szarvasmarha és hízó marha tartása visszaesett egy kicsit. Igen sok munka ráfordításával lehet csak szép eredményeket elérni. A tavalyi évben a tagok 1760 liter teiet adtak el havonta. Az idén ez várhatóan csökken, úgy 1200 liter körül számolunk. Eddig 193 tag kötött sertésre szerződést. Évente körülbelül 3000-et adnak el és vágásra is nagyon sok kerül a családoknál. 12 kanunk van, a gazdálkodó választhat, melyikkel akar búgatni, ami ingyenes. Üzemi állatorvos és két felcser gondoskodik az állomány egészségéről. A tsz gondoskodik a szállításról, a kocsi háztól viszi el az állatokat. Van egy új elképzelésünk is: a kistermelők áruinak konzervgyári elhelyezéséről is kívánunk gondoskodni. Reméljük, ez a tervünk is megvalósul. Mi így segítjük a kistermelőinket. Nézzük a másik oldalt, a kistermelőt. Németh János, a szövetkezetben állattenyésztési brigádvezetőként dolgozik! — Három vemhes üszőnk van, négyet akarunk még vemhesíteni, tartunk egy tehenet is, a tej miatt. Ne kelljen a boltból hordani. Naponta tíz liter körül fejünk géppel, de most apadóban van. mert borjút várunk tőle. Két ló áll az istállóban, azokat a szőlőművelésnél hasznosítjuk, meg a betakarításnál. Kilenc birkát tartunk a gyapjú meg a hús miatt. Jelenleg öt süldőnk van, a hízókat már levágtuk. — Hogyan bírják? — Csak közösen. A menyem az irodában dolgozik, de nem röstell bemenni az istállóba. A fiam sofőr a tsz-ben, ő is mindenbe besegít, meg a feleségem is. Ez bizony sok munkával jár. Reggel ötkor talpon kell lenni. Etetés, almozás, fejés, csarnokba járás és aztán elölről az egész ... Nemigen lehet „elaludni”, mert azt a gazdaság már észreveszi. — Kapnak segítséget a tsz-től? — Anélkül nem is nagyon menne. Hármunknak van háztájija, kapunk fejenként 25 mázsa kukoricát, kaszálót, tápot, almot. Tavaly egy vagon kukoricát, egy vagon búzát vettünk, meg tápot, vöröslisztet. Tavaly öt hízót, három tehenet adtunk el. Az idén kevés a répa, abból bizony elkelne egy csomó. A Sió-parton szoktunk kaszálni... Ha nem sovány a föld, lucernát vetünk... Olyant, hogy meguntam, nem ismerek, ameddig bírjuk egészséggel, addig csinálni akarjuk. Az irodától pár lépésre lakik Katona Ferenc és családja, akiket igen jó kedélyű, vidám embereknek ismertem meg rövid háztáji látogatásunkkor, ök kifejezetten sertéshizlalásra rendezkedtek be. Hátul az udvarban szépen rendben tartott, tágas, kifutós ólak sorakoznak. — Mekkora tételben hizlal? — Most már mindig kevesebbet, mert kezdek egy kicsit öregedni, hiszen hetvenéves vagyok. Most összesen húsz van. Már csinálom tíz éve, jó nyugdíjkiegészítésnek, meg az unokáimat is segíteni akarom. Tavaly negyven darabot adtam el. — Elégedett a tsz segítségévéi? — Tápot vehetek, amennyi kell, leszerződhetem az állataimat. Ez így jól van. A tápban .viszont nincs szója, ez baj! Amíg volt, előbb ment másfél hónappal a hizlalás. — Miért csinálja? — Nem szeretek elmenni a szomszédba ötven forintért. Időm van, ez nem vitás, hát dolgozom. Amikor nyáron a szőlőhegy elfoglalja a gazdát, akkor a feleség segít az etetésben. Szépek, ugye? SZABÓ SÁNDOR Fotó: CZAKÓ SÁNDOR l Németh János répát darál az állatoknak Némethék
