Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-28 / 23. szám
1984. január 28. iá Képújság Kosárlabda NB I Szegedre utaznak Vereséggel rajtoltak a Szekszárdi Dózsa kosaras lányai a tavaszi szezon első két találkozóján. A BSE gárdájával szemben az esélytelenek nyugalmával léphettek pályára, a BEAC együttese ellen azonban már lehetett yjolna „valamit” keresni. De á lányok úgy látszik nem tudtak még ráhangolódni a rjiár bajnoki pontokért folyó Küzdelemre, így a találkozó második félidejében már ríem összpontosítottak eléggé, amit a rutinos ellenfél ki is Használt. Ma délután a SZEOL együttese lesz a lila-fehérek ellenfele, a szegediek ellen Kínálkozik lehetőség megszerezni az idei év első győzelmét. A találkozó előtt Verte- tics István vezető edző a következőképp nyilatkozott: — Szeged csapata számomra egyelőre ismeretlen, nem láttam őket játszani, de mindenképpen egyénileg jól képzett társaság hírében állnak. Előnyünk velük szemben annyi, hogy csapatszerkezetünk eltérő, jóval magasabbak játékosaink, míg ok elsősorban a kis emberek lelkesedésére építenek. Fontos dolog, hogy a találkozón úgy végyük fel a küzdelmet, hogy mindkét félidőn keresztül a játékra tudjunk összpontosítani, ne válljunk ,egyfélidős" csapattá. A győzelemért természetesen mindent megteszünk. — Ki lesz a következő MNK-mérkőzésen az ellenfél? — Jövő héten, az eredeti időponttól eltérően szerdán, azaz február 1-én fogadjuk a Zrínyi utcai tornacsarnokban a Bp. Spartacust. A kezdési időpont 16.30 lesz. A sorsolás nem kedvezett együttesünknek, ugyanis a fővárosiak lényegesen jobb játékerőt képviselnek. Feladatunk az lesz ezen a találkozón, hogy — mivel a következő hét végén akkor rtiár bajnoki pontokért ismét yelük játszunk — minél jobbján felkészüljünk, ne érjen meglepetés bennünket. Szalnyikov nyilatkozata Az elmúlt hét végén újból bizonyított Vlagyimir Szalnyikov, a háromszoros olimpiai és négyszeres világbajnok szovjet gyorsúszó. A Srasbourgban rendezett nemzetközi versenyen 10:02.77 perces idővel győzött az 1000 m-es gyors- úszásban, s ellenfelei még csak megközelíteni sem tudták. A szovjet úszófenomén, aki a> moszkvai olimpián 1500 m-es számban a világon elsőként ért el 15 percen belüli időt és ezen a távon már 7 év óta veretlen, a francia versenyről visszatérve a következőket nyilatkozta: — Mindig is a győzniaka- rás lebegett előttem — mondotta —. Már kisgyermek korom óta erre vágytam, akkor kezdtem el ugyanis úszni. Leningrádban jártam iskolába és itt is alapoztam meg úszástudásomat, amit később Koskin edző segítségével sikerült magas fokra fejlesztenem. És azóta mi lett velük? (I.) Három menet Kálmán Jánossal Ha egyszer valaki arra vállalkozik majd, hogy megírja Tolna megye sporttörténetét, akkor az minden bizonnyal külön fejezetet szán a legjobbak arcképcsarnokának. Azoknak a versenyzőknek, akik sportáguk elismert tehetségeiként a nemes küzdelemben kiharcolt sikereikkel megannyi felejthetetlen pillanattal ajándékozták meg az ezerfejű cézárt. Azoknak, akiknek a szereplését, produkcióját vastaps és osztatlan elismerés övezte. Szűkebb és tágabb pátriánkban egyaránt. Szép volt, rég volt. És azóta mi lett velük, hogy sport- pályafutásuk befejeztével kikerültek a reflektorok fókuszából? Sorozatunkban erre a kérdésre kerestük a legilletékesebbek válaszát. 1984. január 26. Az Európa-bajnoki bronzérmes otthonában. család ja körében Első menet Havat Kavar a csípős -szél, azítán dühödtem söpör végig a Kinizsi utcai bérház nyitott folyosóin. Az első emeleti „cúgos gangon” megci- bálj'a a Kötélen száradó pelenkákat, színes bébiholmikat. Egy hólapátot szorongató idősebb férfi megnyugtat: — Jó helyen jár. Ezen az emeleten a 16-osban laknak a Kálmán ék. Csengetésre a ház asszonya, Krisztina nyit ajtót. A szobába invitál. Oda, ahol férje éppen a család szerne- fényét, az egyéves Krisztit lovagolhatja a nyakában, — Tizenhét éves házasságunk után, tavaly január iáén született. Ugye nem kell bizonygatnom, hogy jövetele mekkora - boldogságot jelent számunkra — mondja apai büszkeséggel Kálmán János. A kislánya haveron helyet foglaló anyuika ölébe vándorol. Mi pedig az asztal mellé telepszünk. A múltról beszélgetünk. — Kriszti — az ökölvívást tekintve — sajnos nem téphet majd az édesapa örökébe — gondolkodom hangosan. — Nem is baj. :Ha fiú lenne, talán akkor is lebeszélném. Egy családban egy bunyós éppen elég. Határozott, kemény szavak, amelyekből kicsendül a csaA lódötfcság. Aztán a pályakezdés filmkockái megszépítik az emlékeket. Éppen harminc évet ugrunk vissza az időben. — 1954-ben, tizenöt évesen a Leposa Dezső bácsinál kezdtem. Három évvei ké sőbb már tagja voltam az ifjúsági válogatottnak- 1958- ban pedig az angolok ellen bemutatkoztam a felnőtt válogatottban is. Váttósúiyibain, merthogy ez a súlycsoport végig elkísért pályámon. Hazai és nemzetközi sikereimet, mindazt, amit sportolóként én a szárítóban elértem, egyes egyedül az azóta már elhunyt mesternek, Dezső bácsinak köszönhetem. — Berobbant az ökölvívás élvonalába. Gyorsan jöttek a sikerek, amiért annak idején irigyelték is. — A győzelmekért, a válogatottságért igen. De az átkozottul kemény, fárasztó edzésmunkáért, no meg, hogy minden jóról le kellett mondanom — már alighanem kevesen irigyeltek. Merthogy rendkívül sok áldozatvállalással, lemondással múlt el fölöttem az a 12 esztendő. Felemelő érzés volt viszont dobogóra állni. Mindig hatalmába kerített valami különös érzés az eredményhir- detésékinél. Talán, ez adott újabb és újabb erőt a folytatásra. Második menet A Szekszárdi Dózsa volt ökölvívója pályafutásának csúcsát az 1963-ban Moszkvában rendezett Európa-baj- nokság jelentette. Május 31- én, pénteken délelőtt két magyar, Kálmán és Kaijdi egyaránt győzött, s ezzel ki- harcólták az elődöntőbe ju- itástt.^ — A holland Jansen ellen vettem fel á küzdelmet. Azt írták rólam az újságok a meccs másnapján, hogy mindhárom meneten át ötletesen, szellemesen bokszoltam. Sohasem csíptem a nagy szavakat, de az tény, hogy Jansen ellen végig fölényben voltam. Ezt az 5:0-as pontozásos győzelmem is iga— Egy nappal később, június elsején az EB elődöntőjében Kálmán János az olasz Bertinit kapta ellenfeléül. — Igen, de a mérkőzés előtt orromban egy furunku- lusos daganat nőtt. Az első percben kevés ütést láthattak a nézők. Mindketten jóformán csak méregettük egymást. Aztán Berlini egy kemény jobbegyenessel „betakarta” sérült orromat. Azt hittem, hogy a sportcsarnokban a csillagos ég is rám szakad mennyezetestül. A második menet utolsó percétől már én kezdeményeztem. Az olaszt a harmadik menetben alfcaros ütésért figyelmeztették is, a pontozóbírók azonban Bentimit látták jobbnak .. . Pontozásos vereségemmel így az Európa-bajno- ki bronzérem tulajdonosa lettem a csehszlovák Nemecek- kel egyetemben. — Mit ért ez a moszkvai EB-bronzérem annak idején? — A magyar sportvezetéstől ötezer forintot kaptam a hazaérkezés után. Az Újpesti Dózsa egy Tünde rádióval kedveskedett, míg egyesületemtől, a Szekszárdi Dózsától egy aranygyűrűt kaptam. Velem együtt kapott aranygyűrűt Dósai Pista focista is, merthogy régóta a klub színeiben sportolt. Eny- nyirt az anyagiakról. Nekem azonban az erkölcsi siker mindennél többet jelentett. Harmadik menet Beszélgetésünkbe néhány perces szünetet iktat a házigazda. Mackós mozdulattal sört hoz a konyhából. Meg- ízleljük, aztán jöhet a képzeletbeli harmadik menet. . . — Az Európa-bajnofeság után nemsokára visszavonult. — Igen. 1964 áprilisában a bolgárok elleni mérkőzésen búcsúztam a válogatottságtól. 1966-ban pedig egy NB II-es csapatbajnoki találkozón végleg elköszöntem. Nem cifráztuk a végső búcsút, nem volt semmi ünnepi beszéd, meg ilyesmi... Jól elpáholtam ellenfelemet a ringben, aztán bejelentettem: nem csinálom tovább. Előtte, 1965-ben megnősültem, ekkor már — őszintén mondom — egyre több probléma merült fe*l a testsúlyom tartásában. Én ugye váltósúlyban, a 67 ikg-osok között bunyóztam. Ekkortájt meg inkább a nehézsúlyúak kategóriáját „fenyegettem” súlyommal. Egyszóval, abban az időben már nem az ökölvívás jelenítette életem első számú kedvencét. — A 27 éves Kálmán János „szögre akasztotta” a kesztyűket. És azóta mi történt? — Amikor sportoltam is, rendszeresen dolgoztam. Előbb a Vasipari Vállalatnál, majd később, 1961-től hét esztendőn keresztül a rendőr-főkapitányság polgári, alkalmazottjaként autószerelő voltam. S az vagyok 1968-tól is, amióta az 5-ös ÉPFU-nál dolgozom. A szerelőműhelyben, csoportvezetőként. * — Három műszakban? — Nem. Immár 12. éve állandó éjszakás vagyok. Anyagilag ugyanis nem közömbös számomra a kereset összege. Merthogy én sem tartozom azon egykori válogatott sportolók közé, akik holmi vagyont „brusztoltak” össze. Most, hogy feleségem Krisztivel gyesen van, különösen nem közömbös a kereset. — Hány éve élnek itt, a Kinizsi utcai egy szoba, konyhás lakásban? — Ez a 15. év. Előtte a „bagolyvárban”, az Augusz- ház első emeletén laktunk. Sörösékkel, Eigenbrótékkal együtt. Ez a 25 négyzetméter a mi otthonunk, rpost már hogy hárman vagyunk, lassan szükség lesz egy nagyobb lakásra. — Mi a véleménye arról, hogy volt egyesülete teljesen felszámolta az ökölvívást? — Aligha számít ez a döntés a klubvezetés dicsőségének. Hibás, elhamarkodott határozat volt. Régi igazság: ami nincs, azzal gond sincs... — Visszavonulása után sohasem gondolt arra, hogy edzőként kötődjön sportágához? — Nem, egy pillanatra sem gondoltam erre. — És azok az emberek, akik hajdanán vastapssal jutalmazták győzelmeit? — Azok, én legalábbis úgy érzem, most is szeretnek; Az a korosztály, amelyik annak idején mérkőzéseimen a szabadtéri moziban, a gimnázium udvarán, vagy éppen a Soós Sándor művelődési házban szurkolt nekem, nos, az ő számukra én most is a régi Kálmán Jancsi vagyok. A beszélgetés végén kikísér. Fehér trikóban, lila melegítőalsóban. Búcsúzóul nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem: a 45 éves Kálmán János jelenleg milyen súlycsoportban indulhatna? — Hűha, most bizony sokat kéne fogyasztani, hiszen 90 kilós vagyok. Ezzel meg ugye, legfeljebb a szuper nehézsúlyúak között indulhatnék. Igen ám, csakhogy én soha életemben nem szerettem a „nehéz fiúkat”. FEKETE LÁSZLÓ zolta. 1963. június 1. A moszkvai EB elődöntőjében Kálmán (fehér mezben) az olasz Bcrtinivel mérkőzik Sakk Bátaszéki minősítő-verseny Sportműsor SZOMBAT: Kéthónapos küzdelemsorozat után befejeződött a már hagyományosnak számító bátaszéki minősítő verseny, amelyen a Bátaszéki SZVSE 11 sakkozóján kívül indult a tavalyi győztes, a bátai Hercsig István is. A versenyt veretlenül, nagy fölénnyel Rudolf László, a hazaiak újdonsült mesterjelöltje nyerte. A második helyért az utolsó pillanatig nyílt volt a küzdelem. Steindl István, a verseny korelnöke sikerrel verte vissza több évtizeddel faitalabb vetélytársai támadását, és második lett. A védő Hercsignek ezúttal be kellett érnie az ötödik helyezéssel. A minősítő verseny végeredménye: 1. Rudolf László 10, 2. Steindl István 7,5, 3. Gábor Zoltán 7, 4. Buzá- si József 7, 5. Hercsig István 6,5, 6. Leits János 6, 7. Péter István 5,5, 8. Kiss László 4,5, 9. Tóth Barnabás 4,5, 10. Komonyi Orbán 4, 11. Holló- si Károly 3, 12. Somosi József 0,5 ponttal. Steindl, Gábor, Buzási, Hercsig és Péter növelték értékszámukat, Rudolf és Kiss a várt pontszámot teljesítették, míg a többi résztvevő veszített értékszámából. Asztalitenisz: Szekszárd város és városkörnyéki újonc, serdülő és ifjúsági egyéni bajnokság Tolnán a sportszékházban 9 órától. Dombóvár és városkörnyéke ifjúsági, serdülő és újonc egyéni bajnoksága 9 órától a DVMSE csarnokában. Atlétika: Tamási város felmérő versenye a Il-es számú általános iskola tornatermében 9 órától. Kosárlabda: A Szekszárdi Dózsa NB I-es csapata Szer geden a SZEOL AK ellen lép pályára 16 órakor. Az NB II- ben: Atomerőmű SE—AFOR SC 11 óra. Kézilabda: Szekszárdon a Zrínyi utcai csarnokban 10 órától női és férfi Nosztalgia Kupa. Labdarúgás: .Bonyhádon a városi tornacsarnokban 8.30- tól BONY Kupa terembajnokság. Teke: A Dombóvári Spartacus NB I-es csapata 10.30- kor a BKV Előre együttesét fogadja. Tömegsport: Szekszárdon 8.30-tól KPVDSZ Munkahelyi téli olimpia és a MÉSZÖV Kupa ’84 sakk és asztalitenisz tpegyei versenye. Szekszárdon a Kápolna téren 10 órától szánkóverseny, Öbányán 10 órakor síverseny. VASARNAP: Asztalitenisz: Tolna megye 1984. évi serdülő és újonc egyéni bajnoksága Tolnán a sportszékházban 9 órától. Bonyhád' városkörnyéki újonc, serdülő és ifjúsági egyéni bajnokság Nagymá- nyokon az általános iskola tornatermében 9 órától. Kézilabda: Szekszárdon a tanítóképző főiskola tornatermében 8 órától Téli Kupa. Tamásiban a gimnázium tornatermében 12 órától női terembajnokság. Kosárlabda: A Bonyhádi MSC NB Il-es csapata Csornán lép pályára 10.30 órakor. Labdarúgás: Bonyhádon a városi tornacsarnokban 8 .órától folytatódik a BONY Kupa terembajnokság.
