Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-25 / 20. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 20. szám ÁRA: 1,40 Ft 1984. január 25., szerda Mai számunkból A MEGSZŰNT JÁRÁSI HIVATALOK DOLGOZÖIRÖL (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS 4. old.) TÉLI OLIMPIA ÜZEMI KONYHÁK (6. old.) (5. old.) Balesetek a mezőgazdaságban Bevallom őszintén, nem szeretem túlságosan a statisztikákat, a számokat, bárha jól tudom: sokszor egy üzemről két-három szám többet mond, mint egy több oldalas szöveges jelentés. Ilyen például az az adat, amely a mezőgazdaságban előforduló üzemi balesetekről szól. Ez még országosan is a jobbak közé tartozik: Tolna megyében a tsz-ekben 1982-ben : három, az elmúlt évben pedig két halálos végű bal- | eset fordult elő. A mezőgazdaságban országszerte súlyos a baleseti helyzet, s ez nincs összefüggésben a termelőszövetkezetek gépesítésével, technikai fejlődésével. Hisz ahol megfelelő a gépesítés, ott képzettek a szakemberek is, márpedig aki jól ismeri a szakmáját, tisztában van annak veszélyeivel is. Óvatosabb tehát. Bár a véletleneket kizárni még így sem könnyű. Tolna megye hatvannégy mezőgazdasági szövetkezetében egy — a varsádi tsz — kivételével az elmúlt évben mindegyikben fordult elő baleset. A 63 tsz- ben, a két htsz-ben, és a két tsz közös vállalkozásban a balesetek száma ösz- szesen 1071 volt. Ebből kettőt tett ki a halálos baleset, kilencet a csonkulásos baleset, a veszendőbe ment munkanapok száma pedig éppen 27 853 volt. A legtöbb baleset a pincehelyi, a decsi, a tengelici tsz-ben volt, a legkevesebb pedig a paksi htsz-ben, a dunaföld- vári Szabadság Tsz-ben, valamint a dunaföldvári közös vállalkozásnál. Azokat, akik örökre elmentek, már senki sem hibáztatja. De azokat igen, akik élnek, és sorozatosan követik el a hibákat. Mert a legtöbb halálos végű balesetnél valahol mindig ott van az alkohol, vagy az, hogy nem használta a dolgozó a védőfelszerelését. Mindenkire külön-külön figyelni nem lehet. Számítani kell az emberek ön- kontrolljára, a fegyelmezettségre, s ennek ellentétjére, azokra, akik nemcsak a szabályokat, az intézkedéseket veszik semmibe, hanem saját érdekeiket is. Sok üzemben bevezették már a szondáztatást, esetenként, szúrópróbaszerűen megnézik, hogy ittak-e a dolgozók, azok főleg, akik a gépeken ülnek. A szonda bizony gyakran elszíne- ződik. Ez, túl azon, hogy hazaküldik, s fegyelmit kap a dolgozó, súlyos következményekkel járhat: a fegyelemsértőnek kevesebb lesz a nyeresége, a jutalma is. Persze, a védőfelszerelések körül is akad tennivaló. Mert például sok kesztyűt egyszeri használat után egyenesen a szemétbe lehet dobni. A növényvédelemben használatos ruhák és maszkok nyáron elviselhetetlenül melegek. Ez tény, de nem mentség, főleg arra nem, hogy a meglévő intézkedéseket, jogszabályokat ne tartsák be a dolgozók. Legfőképp a saját érdekükben. D. V. M. Az összegezés és folytatás jegyében ' ' ’ . ; A Tolna megyei Tanács üléséről jelentjük Hólepel nélkül a bonyhádi 24 tantermes iskola, mely ősszel már benépesülhet Tegnap délelőtt a szokásos kezdési időpont, 9 óra után tíz-tizenöt perccel is olyan képet mutatott a régi megyeháza nagyterme, hogy a pesz- szimisták okkal kételkedtek a Tolna megyei Tanács soros ülésének megtarithaitósá- gában. Az egész országrészre kiterjedő hószakadás ellenére aztán mégis határozatképessé vált a 81 fős testület, mivel ha késésekkel is, 54 tanácstagnak sikerült bejutnia Szekszárdra, ahova a tanácsülés két vendége, dr. Hetényi István pénzügyminiszter és Németh Zoltán, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője is késéssel érkezett. Császár József, a Tolna megyei Tanács elnöke fél tíz előtt néhány perccel nyitotta meg az ülést, köszöntve a megyei tanácsot és annak nevében a tanácskozási joggal meghívottakat, Hetényi István minisztert, K. Papp Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárát és az országgyűlési képviselőcsoport tagjait. Ezt követően hagyta jóvá a testület ülésének napirendjét, melyben Ribling Ferenc általános elnökhelyettes előterjesztésében a VI. ötéves tanácsi területfejlesztési terv teljesítésének első háromévi mérlege szerepelt, az 1984. fejlesztési alap terv meghatározása mellett. Az utóbbi tervezet előterjesztői, Prieger József, a megyei tanács pénzügyi és Csekei Gyula, a tervosztály vezetői voltak. Miután a Tolna megyei Tanács a napirendet egyhangúan fogadta el, döntése szerint együtt tárgyalta a két igen fontos 'előterjesztést, meghallgatva Ribling Ferenc általános elnökhelyettes szóbeli kiegészítését is. A rövid bevezető nem hallgatta el, hogy az eddigi legnehezebb középtávú terv első három éve az ismert gazdasági körülmények miatt erősen próbára tett bennünket is. A nehezülő feltételek között sem kellett azért lemondanunk kiemelt gazdasági és társadalmi célkitűzéseink megvalósításáról. A fejlődés — igaz — nem nevezhető látványosnak, de az alapvető feladatokkal nem maradtunk adósaik sem a gazdaság népgazdasági célokkal összehangolt fejlesztése, sem az alapellátás, a lakosság élet- körülményeinek javítása terén. Ismert dolgok ezek, hiszen a különböző testületek, fórumok napirendjét alkotják folyamatosan. Lapunk olvasói úgyszintén tájékozottak közös dolgainkat illetően. A nagy áttekintés — mint amilyet Tolna megye Tanácsa tegnap végzett el — fontos tennivalónk akkor is, ha az ilyen, a továbblépést is meghatározó mérlegelések nyelvezete szakszerűség címén eltér a hétköznapi nyelvhasználattól. Ha a két napirend felett nyitott vitában szót kérőkhöz számolom a megyei tanács elnökének a szokásosnál kissé hosszabb zárszavát is, a mit végeztünk el és a' mit kell elvégeznünk 1984-ben kérdéseihez heten szóltak hozzá. Indítékuk az a megállapítás volt, mi szerint „A társadalmi, gazdasági programok időarányosan teljesültek.” Nem szabad legyintsni, mert több ez, mint a számvetések panelfordulata, hiszen a munka termelékenységének javítása, a jövedelmezőség fokozása, az ésszerű takarékosság, a termékek miinősgének és versenyképességének növelése vált feladatunkká. A tervidőszak eddig eltelt éveiben ennek és a területfejlesztési tervben szereplő céloknak megfelelően fejlődött megyénk gazdasága. De helytálló az a megállapítás is, hogy megyénk gazdasági fejlődése az állami nagyberuházások — atomerőmű Paks, húskombinát Szekszárd — hatásaként felgyorsult. Ám az is igaz, hogy a középtávú terv célkitűzéseit a vártnál is nehezebb külső és belső feltételek között kellett eddig és kell ezután megvalósítanunk. Ez nem kevés gondot okoz és nem lepődünk meg, ha a gondosan rangsorolt feladatok egyes területeken a tervezettnél lassabban valósulnak meg. Megyénk népessége a tervidőszak első felében ezer fővel emelkedett, jelenleg meghaladja a 268 ezret. Lakosságunk 39 százaléka — 104 700 fő — városlakó. Városaink száma január 1. óta Tamásival ötre emelkedett. Ha ezt követően a krónikás a tervidőszak kiemelt feladatairól — az alapellátás és a lakosság életkörülményeinek javítását célzókról szól, a 268 ezer Tolna megyei ember miatt teszi. Jól tudva, hogy a „miből élünk” kérdésén .túl a „hogyan élünk” kérdése foglalkoztatja leginkább lakosságunkat. összhangban a fejlesztés gazdasági programjával az, hogy hol tart a társadalmi program megvalósítása, a lakásépítés, az egészség- és oktatásügy fejlesztése, a vezetékes ivóvíz- ellátás bővítése az egészségre káros ivóvízzel rendelkező településeken, mi a helyzet a meglévő intézmények karbantartása, felújítása terén. Nézzük a lakásépítést. A megye VI. ötéves terve 8300 lakás megépítésével számol, eddig megépült 5000 lakás. A tervidőszak végéig 8400— 8700 lakás felépítése várható. A lemaradás a célcsoportos lakásépítés területén keletkezett és nem függetlenül a központi szabályozástól, mely mérsékelni parancsolta a realitás nevében az állami lakásépítést. Szekszárdim befejeződött a déli fűtőmű beruházása, Dombóváron a költségek magas volta miatt elmaradt a végleges fűtőmű beruházása. Itt, az ideiglenes kazántelep kapacitásának növelésével kell az 1984—85. évi távhő- igényeket kielégíteni. Bony- hád városban a gázprogram — mellyel a VI. ötéves terv még nem számolt — vált fölöslegessé kazántelep kiépítése. Pakson az atmerőmű látja el a lakásokat hőenergiával. Az 1984. október Iáig megvalósítandó gázprogram során a legnagyobb olaj- fogyasztókat érintő körvezeték épül ki, ezzel párhuzamosan Szekszárd és Bony- hád vállalatai, szövetkezetei, tanácsi intézményei válnak elsőként földgázfogyasztókká. Az egészségügy fejlesztésére — az alapellátást és a fekvőbeteg-intézményeket célozva — 383 milliót fordíthatunk 1985-ig. Befejeződött a megyei kórház kazánházának 125 milliós rekonstrukciója. Folytatódik a bonyhádi kórház korszerűsítése, elkészült a bonyhádi rendelőintézet, folyamatban van a szekszárdi rendelőintézet bővítése és a tamási rendelőintézet építése. Ebben az évben üzembe lép Pakson az erőmű beruházásában készülő, 120 személyes bölcsőde. Előreláthatóan 180 személyes bővítést tudunk megvalósítani szociális otthoni hálózatunkban. (Folytatás a 2. oldalon) évi működési költségvetés és —I Szekszárd-Csatár új, hatvankét lakásos tanácsi bérháza A világhelyzet napjainkban Jurij Andropov válaszai a Pravda kérdéseire Az alábbiakban közöljük Jurij Andropov válaszait a moszkvai Pravda kérdéseire: Kérdés: Az Egyesült Államok és a NATO vezető köreiben az utóbbi időben mindinkább azt állítják, hogy a nemzetközi helyzetben semmilyen aggasztó dolog nem történik, és hogy a jelenlegi viszonyok között általában úgymond „a világ biztonságosabbá vált”. Így van-e ez? Felelet: Nincs alap ilyen következtetésre. A veszedelmes, világméretű feszültség okai, amelyekről már volt alkalmam beszélni, fennállnak. Nagyobb biztonságra tett-e szert Európa az amerikai rakéták telepítésének elkezdésével? Természetesen nem. A nukleáris veszély megnövekedett. Határozottan ezt mutatja milliók komoly aggodalma Európában. Az európai kontinensen meglévő amerikai rakéták nem szilárdították meg az Egyesült Államok biztonságát sem. Az Egyesült Államok azzal, hogy végső célként a maga javára kívánta billenteni a katonai egyensúlyt, válaszintézkedések megtételére kénysze- rített minket. Az amerikai rakéták európai megjelenése nemcsak a katonai, hanem a politikai feszültséget is fokozta. Megszakadtak a tárgyalások, amelyeknek a célja az volt, hogy korlátozzák és lényegesen csökkentsék a nukleáris fegyverzetet. Az események ilyen fordulatáért teljes egészében az Egyesült Államok vezetése a felelős. Felelősek a NATO- országok kormányai is, amelyek népük akarata ellenére saját területükre befogadták az amerikai rakétákat. Vajon biztonságosabb lett-e a világ attól, hogy a Közel-Keleten most az izraeli agresszorral együtt amerikai katonák is harcolnak az arabok ellen? Izzó a helyzet Közép-Ame- rikában, ahol az Egyesült Államok politikai kormányzata merényleteket követ el szuverén államok függetlensége ellen. Aki azt állítja, (Folytatás a 2. oldalon.) A pénzügyminiszter Szekszárdim és Pakson Dr. Hetényi István pénzügyminiszter, aki kedden délelőtt részt vett a Tolna megyei Tanács ülésén, Szek- szárdon rövid látogatást tett két közművelődési intézményben. Előbb a Babits- emlékházat, majd a megyei múzeumot kereste fel K. Papp Józsefnek, az MSZMP megyei bizottsága első titkárának és Császár Józsefnek, a megyei tanács elnökének kíséretében. A pénzügyminiszter délután Pakson az atomerőművet látogatta meg.
