Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-24 / 19. szám

1984. január 24. Képújság 3 A legfontosabb; a nyíltság és demokratizmus Iparosodó községek A gazdasági munka pártellen&rzéséről Az üzemi pártbizottságok és pártalapszervezetek életé­ben már hosszabb ideje a gazdaság foglalja el a köz­ponti helyet. Érthető tehát, ha az üzemekben, kommu­nistákkal beszélgetve, a gaz­daságpolitika sikeres alkal­mazásának feltételeiről, a végrehajtás mai körülmé­nyek között is hatékony po­litikai módszereiről esik a legtöbb szó. A gazdaságot jellemző ál­landó változások arra kész­tetik a pártszervezeteket, hogy a bevált módszerek igénybevétele mellett keres­sék az újat, a jobbat. Tapasz­talataik arra utalnak, hogy a tovább,lépés kulcsa a pártái - lenőrzés eredményességének javítása, eszköztárának 'bő­vítése. Kevesebbet, de jobban A pártszervezetek az el­múlt évekig a gazdasági ve­zetők beszámoltatását része­sítették előnyben. A jelenlegi gazdasági viszonyoknál azon­ban a korábbiaknál éleseb­ben mutatkoznak meg e be­vált forma alkalmazásának fogyatékosságai. Néhány ezek közül: a beszámoló általá­nos, a célja nem világos, a gazdasági, intézményi veze­tők felkészítése, felkészülé­se nem kielégítő, mert dön­tően a termelés anyagi-tech­nikai kérdéseiről tájékoztat­nak, nem eléggé nyíltak, nem avatnak be a gondokba, sokszor csak az eredmények­re összpontosítanak; igényük az üzem munkájának általá­nos támogatására szorítkozik. Ugyanakkor a pártszerveze­tek sem mindig elemezték az adott gazdasági téma politi­kai hatásait, nem vették számba munkájuk idevágó tapasztalatait, és a megje­lölt feladatok tekintélyes ré­sze is szakmai jellegű volt. A felsorolt hiányosságok természetszerűleg nem együtt és egyidejűleg jelentkeztek a vezetői beszámoltatásoknál, . egy-egy éSetben csak néhány elemük volt kitapintható, de így is nehezítették a végre­hajtás áttekintését, a politi­kai feladatok kijelölését. A pártszervezetek még 1982-ben kritikusan elemez­ték, értékelték a pártellen­őrzés munkamódszereit, s to­vábbfejlesztették azokat. Mindez észrevehető eredmé­nyekkel járt. Részben ennek tulajdonítható, hogy a párt- szervezetek általában időben felismerik a munkaterület 1 helyzetéből adódó ellenőrzé­si feladatokat, és munka- programjaikban rögzítik kö­zülük a leglényegesebbeket. Ugyanakkor már képesek a gyors változásokra is reagál­ni. Terjed az a felfogás, hogy nem több. hanem jól előké­szített, mélyreható, az ered­ményeket is bemutató és a nehézségeket is feltáró, se­gítőszándékú, ellenőrző mun­kára van szükség. A párt­munka üzemi gyakorlata is azt igazolja, hogy az ellen­őrzés csak akkor lehet ala­pos, a tényleges okokat fel­táró, előbbre vivő, ha egyen­ként veszi sorra az alapvető fontosságú tennivalókat. Tanulmányozva a munka­terveket, a vezetőségek ülés­terveit, a viták nyomán szü­letett állásfoglalásokat, meg­állapítható, hogy az említett alapállásból kiindulva a párt- szervezetek kiemelten fog­lalkoztak a takarékosság helyzetével. Elsősorban az anyag- és energiafelhaszná­lást, az általános költségek alakulását tekintették át. Ál­landó téma a munkaszerve­zés és a munkaerő-gazdálko­dás, szoros összefüggésben a vezetők, különösen a mű­vezetők tevékenységével és a teljesítménybérezés alkalma­zásával. Több vállalati párt- bizottság kezdeményezte a belső irányítás és az érde­keltség továbbfejlesztését, ezen belül az önelszámoló egységek számának növelé­sét, az értékesítéshez jobban kapcsolódó termelést. Nagy figyelmet fordítottak az em­beri sorsokat is befolyásoló termékszerkezet korszerűsí­tésére, az ezzel járó belső átcsoportosításokra, a szak­mai átképzésre, a vezetők szervező munkájára. Kedvező változások A példák azt mutatják, hogy felgyorsult az új utak, módszerek keresése. Gazda­godott az ellenőrzések tar­talma, témái már összhang­ba kerültek a gazdaságpoli­tikai követelményekkel. A beszámoltatás ma is el­terjedt módszer, erősödött azonban alkalmazásának tu­datossága, gazdaságpolitikai tartalma. Jelentős a javulás az állandó és az ideiglenes munkabizottságok ellenőrző munkájában. Gyakran tarta­nak kihelyezett üléseket, helyszíni vizsgálatokat. A fejlődés másik új voná­sa, hogy az üzemi pártbizott­ságok egyre gyakrabban szá­moltatják be a gazdasági ve­zetővel együtt — esetenként külön is — az alapszerveze­tek vezetőségeit, a gazdasági munkához kapcsolódó politi­kai feladatok, pártmgbízatá- sok teljesítéséről. Egyértelműen kedvező irányt jelent, hogy az előbbi módokon végzett előkészítés után a taggyűlések, a veze­tő testületek konkrétabb, sokoldalúbb, politikailag is értékelhető- képet kapnak az adott témáról, s lehetőségük van érdemi állásfoglalás ki­alakítására. A testületek sze­repének erősödése alaposabb helyzetelemzést és döntéselő­készítést tesz lehetővé. Az ellenőrzések eredmé­nyeként napvilágra kerülnek a végrehajtást akadályozó tényezők, s lehetőség nyílik a korrigálást szolgáló intéz­kedések kezdeményezésére is. (Ha eredményeket rögzít az ellenőrzés, akkor arra ke­resnek választ, milyen úton- módon sikerült elérni azo­kat, s miképp lehetne hasz­nosítani a tapasztalatokat.) Az elhangzó javaslatokra rendszeresen visszatérnek, értékelik megvalósításukat. Egyes esetekben már a vezé- tők éves tevékenységének vé­leményezésénél, sőt a minő­sítéseknél is figyelembe ve­szik a személyre szólóan megfogalmazható ellenőrzési következtetéseket, javaslato­kat. Ne várjunk, ha hibát látunk Amiben tovább kell lépni, az elsősorban az ellenőrzés nyíltsága, demokratizmusa. Fontos emelői és jó fórumai ennek az év végi beszámoló taggyűlések. A munkahelyi fórumokon elhangzó észrevé­telek is jobb hasznosítást ér­demelnek. A másik, ami változtatásra szorul: a személyes, szóbeli, mindennapi ellenőrzés. Na­gyon fontos lenne tovább nö­velni ennek a rangját, s megteremteni a hozzá szük­séges munkahelyi légkört. Ezt úgy érhetjük el, ha a ve­zetők, a párt- és tömegszer­vezeti aktivisták, általában a kommunisták nem mennek el szó nélkül — a két tag­gyűlés között sem — a ha­nyagul végzett munka, az el­pazarolt anyag, a szervezet­lenség, a rendetlenség mel­lett. A pártszervezetek ellenőr­ző munkájának javulásával, a gazdaságpolitika megvaló­sulásával a párt vezető sze­repe a gazdaságban tovább erősödött. Jól szolgálja ezt az is, hogy a végrehajtás módszerei döntően politikai jellegűek. E politikai jellegű módszerek közé tartozik pél­dául a párt tagjaira kötele­ző határozat, a meggyőző ér­velés, a mozgósítás, a kom- munsiták példamutatása, a bírálat és szükség esetén a pánt előtti felelősségre vonás. Az eszmei-politikai irányí­tásnak az adott helyzethez alkalmazkodva operativitás­sal kell párosulnia, amely gyors jelzéseket, konkrét ügyekben közreműködést — a különlegesen indokolt egyedi esetekben — a na­gyobb nehézségek kialakulá­sát megelőző, szakszerű be­avatkozást is feltételez. A gazdaságirányítás kor­szerűsítése napirenden lévő feladat. Természetes, hogy a gazdaság pártirányítása is — a politikai célokhoz, a gaz­daság fejlődésének objektív feltételeihez, az állam gaz­daságszervező munkájához és a gazdálkodó egységek ön­állóságának erősödéséhez igazodva — állandóan fejlő­dik és tökéletesedik. A párt­irányítás szerves részeként az ellenőrzések hatékonysá­gának növelése, az azt szol­gáló módszerek kutatása, megújítása minden pártszerv és pártszervezet folyamatos, véglegesen soha meg nem oldható teendője. DR. BALOGH PÁL, az MSZMP KB politikai munkatársa Nyugdíjkiegészítés, villanyáram-elszámolás A Minisztertanács rendele­té értelmében 1984. január 1-től havi 70 forinttal kell kiegészíteni azokat a saját­jogú és hozzátartozói nyug­díjakat, melyeknek az össze­ge 1983. decemberében a ha­vi 2800 Ft-ot nem haladta meg. Ugyancsak kiegészítik a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat, a gyermekgon­dozási segélyeket, egyéb se- gélyjellegű ellátásokat és a háztartási pótlékokat. A családi pótlék összege gyermekenként emelkedik havi hetven Ft-tal, és az el­tartott személyek számához igazodva emelkednek 70-70 Ft-tal a sorkatonai szolgála­tot teljesítők hozzátartozói­nak segélyei, valamint a rendszeres szociális járadé­kok. Nem kerülnek kiegészítés­re a baleseti járadékok és a kártérítések. A kiegészítést külön kére­lem nélkül folyósítják. A január hónapra járó nyugdíjakat már emelt ösz- szegben, de két utalványon 1984. január végéig kézbe­síti a posta. Az átutalási betétszámlára utalt nyugdíjakhoz járó ki­egészítést technikai okok mi­att a jogosult lakcímére utalják. A háztartásokban külön mért éjszakai villamosener­gia árának emelése miatt az elszámolás a következők sze­rint történik: azokban a ház­tartásokban, ahol a villa- mosenergia-fogyasztást két- havonként olvassák le, az ár­változás utáni első leolvasá­sig a régi áron — 40 fillérrel — számlázzák a fogyasztást. Az ezt követő időben fo­gyasztott villamosenergiát már az új — 60 filléres — áron számlázzák. Azokban a háztartásokban, ahol a villamosenergia-fo- gyaszitást évente egyszer ol­vassák le, az 1983. évi leol­vasástól az 1984. január hó­nappal záródó időszakra még a régi áron, február hónaptól pedig már az új áron szám­lázzák a fogyasztást. Az éves számlázásba tartozó villa- mos-hőtárolókályhát haszná­ló fogyasztókra ez nem vo­natkozik. Ök az áramszol­gáltatótól, illetve a díjbe­szedő vállalattól külön le­vélben kapnak tájékozta­tást éves éjszakai fogyasztá­suk elszámolásáról.. (MTI) Szövetkezeti műanyagiizem Iregszemcsén Czövek Imréné csoportvezető a szabászgépen dolgozik A tamási Ta-Lux Villamos­ipari Szövetkezetnek két te­lephelye is működik: az egyik Regölyben, ahol az ország­ban található postaládákat gyártják, a másik Regszem­csén, S arm on Gyulané, az iregi műanyagüzem vezetője. — Nálunk főleg a község­ben élő asszonyok dolgoznak, de van egy-két bejárónk -is: Majgyarkesziről, Űjiregből. Előnyös helyzetben vagyunk, s jól tudunk dolgozni a lát­szólagos rendezetlenség elle­nére is, hiszen törzsgárdánk van; harmincnyolcán va­gyunk, sokan közel két évti­zede alkalmazottai a szövet­kezetnek. Nos, az üzemrész valóban kissé dúlt. Az udvaron kő- művessizerszámok vannak, átalakítások folynak. Itt egy új ajtó, amott a műhelyeket bővítik, a szociális helyisé­geket építik. Az első állomásunk a sza­bászat. Itt vágják méretre a polietilén tömlőket és lapo­kat. Czövek Imréné csoport- vezető már tizenhat éve dol­gozik a szövetkezetnél. — Azelőtt, míg működött a ktsz Regszemcsén, műanyag csöveket készítettünk a Chi- noirmak. Nem volt az köny- nyű, ;no meg az egészségre is ártalmas. Ezt a munkát sok­kal jobban szeretjük. Itt, a szabászatban kezdődik a po­lietilén feldolgozása. Az alap­anyagot a Tiszai Vegyi Kom­bináttól kapjuk. Egy részük hasított fólialap, ezt a hús­ipar is felhasználja, más ré­szük az úgynevezett tömlő. Ez két oldalán zárt, nagy hengerekben érkezik. Zsákok készülnek belőlük. — Minden megrendelést pár napon belül 'teljesíteni tudunk — folytatja az üzem­vezető — ha van alapanya­gunk. Az elmúlt évben meg­esett, hogy akadozott az el­látás, hiszen a TViK is -gyárt műanyag termékeket, termé­szetes, hogy elsősorban ön­magát látja el. Ebben az év­ben, úgy tűnik, folyamatos lesz a szállítás. A polietilén fólia remek dolog — sok mindienre fél- használható, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Itt sökféle méretben készül­nék a zsákok, a legkisebb 12x16 cm, iá legnagyobb szé­lessége 1 méter 20 cm. Tar­tósság szempontjából fontos az is, milyen vastagságú az anyag. A legkisebb méret 0,04 mm, a legvastagabb 0,20 mm. iBati Jenőné szintén iregi, ő is rtörzsgárdata-gnak számít. A Videoton megrendelésére készít tasakakat. Vágó páká­val egyszerre hegeszti-vágja a 'polietilént. — Teljesítménybérben dol­gozunk, az átlagkeresetünk 2600—2800 forint. Ez jobb is lehetne. Kicsit magasnak ta­láljuk a normát, feszített munkatempót követel, hogy teljesíteni tudjuk. Kóczián Istvánná az egyik legrégibb dolgozó az üzem­ben. Űjiregből jár be (na­ponta. Takács Lajosné cs Bognár Józscfné lengyel exportra készítik a fénycsőarmatú­rákat rossz a közlekedés, de azért megoldható. Egyműszakoisok vagyunk, s bizony ez nagy vonzóerő. Állandó szerződé­sünk van a Zalai Kőolajipari Vállalattal, bitumen tárolá­sára készítünk zsákokat. Ez a legnehezebb fizikai mun­ka, fárasztó, nem mindenki bírja. Különböző ízületi nya­valyákat kapnak az asszo­nyok, egyikük-másikuknak még sugárkezelésre is keli járnia. Én is nyolc évig csi­náltam, ttörakre is ment a tér­dem, karom. — -Nálunk családi vállal­kozásnak számít a szövetke­zetben dolgozni, igaz, most már 'csak ketten vagyunk — a lányom és ón. A körvetkező munkahelyen a „zalai zsákok” — ahogyan az asszonyok nevezik — ké,- szítése folyik. Dékány János­aié Magyarkeszirőd jár be. A zsákok szelepelését végzi, na­ponta hétszázszor metsz meg­adott méretű nyílást a vas­tag polietilénbe. — lEzek az úgynevezett sze­lepeit zsákok. Harminc kilo­gramm bitumen fér 'bele, a résen át töltik, majd a me­leg hatására az önműködően lezárul. Fárasztó munka, rá­adásul én még csak el sem tudom érni a napi ezer da­rabot — a bejárás miatt munkai dő-kedvezményem van, így aztán hiába hajtok, sosincs meg. A felvágott zsákokat Né­meth Jánosné hegeszti. Ő ké­pes normán felül is teljesí­teni, de olyankor aztán „nincs duma, ki-be mászfcálás” — mond j a. Az üzem -másik csarnoká­ban nyolc asszony dolgozik. Iitlt főleg a tamási szövetkezet részére készítenek elő. Je­lenleg a lengyelországi export világítótestek műanyag arma­túrái készülnek, négyen az eLetotrioIiakiatosoknak dolgoz­nak: tekercselőkhöz kötegel­nék fémlemezeket. A fény­csőarmatúrákhoz az alap­anyag plexi táblákban érke­zik, az asszonyok előbb kör­fűrésszel méretre vágják, majd a befogóba illesztve a melegítőbe ikerül — Naponta száz-százötven darabot készítünk — mondja Takács Lajosné —, ketten emelgetjük a befogóba rakott lapokat, ez körülbelül 6—7 kiló-gramm -súlyú. Olykor -sok­kal nehezebbnek érezzük, kü­lönösen műszak végén, ér­demes -is lenne egyszer le­mérni: valójában hány kilót emelünk meg egy nap? Iregszemcse nem rendelke­zik nagy múltú iparral. Ne­vezetessége a Fajtanemesíté- &i Kutató Intézet, s az itte­niek méltán büszkék a XV. századból származó Kálvária templomra. Üjdreg, laz 1930- ban telepített falu néhány kilométernyire esik Iregiszem- cséitől, .munkalehetőség -ott nincs — bejárnak dolgozni Iregre, Tamásiba. Azonban óhatatlanul -bekövetkezett ipart vonatkozásban is a la­kosok szemléletváltozása. Végezetül hadd zárjiam az írást Kalmár István elnök szavaival: — Nekem kiváló vélemé­nyem van az asszonyokról. Sok esetben fegyelmezetteb­bek, lelkiismeretesebbek és megbízhatóbbak mint a fér­fiak. H-a be kell segítenünk a szövetkezetnek, szó nélkül állnak át újabb és újabb ter­mékek gyártására. Lehet rá­juk számítani!-e -s Tekercselőkhöz kötegelik a lemezeket Tüttő Györgyné és Bene Lászlóné

Next

/
Thumbnails
Contents