Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

1984. január 18. IRfÉPÜJSÁG 3 Hz ISV-program 1984-ben Új szolgáltatások - Duroc-program A sertéshústermelés integ­rálására létrehozott közös vállalat, az ISV Tolna me­gyében is meghatározó az élelmiszertermelő gazdasá­gok körében. Sok év ered­ményes munkája bizonyítja, hogy a szekszárdi főosztály sikerrel vesz részt abban a programban, amelynek az a célja, hogy egyre jobban szolgálják a taggazdaságo- kat. Egyébként számos témát adtak az ISV szakemberei­nek a mezőgazdasági üze­mek vezetői. A tervekről, a várható új szolgáltatásokról, 'beállításá­ról kérdeztük dr. Fekete László főosztályvezetőt. — Mindenekelőtt azt sze­retném hangsúlyozni — mondta Fekete László —, hogy tavaly is növekedett a taggazdaságok száma. A ser­téstenyésztés komplexitásá­nak fejlesztésére kaptunk biztatást, ezek szerepeinek terveinkben. Ezekről 'rövi­den: szélesebb körre 'ter­jesztjük ki a takarmányfel- használás garamtáltságát, te­hát hatékonyságát. Együtt­működünk a gabonaiparral és a BIOGAL gyógyszergyár­ral — a Salvana takarmány- sor, amelyet már forgalma­zunk, jól állja a versenyt, eredményességben és árban is. Komplex premixüzemet működtetünk a Bikali Álla­mi Gazdasággal, és most szervezzük a decsi tées&zel, a gabonaiparral és a hús­iparnál a Tolna Saplement gyártását — tehát közel a felhasználó helyhez gyártjuk ezt a takarmányt. — Az állatállomány kor­szerűsítését tervezik? — Igen. A nehezebb pénz­ügyi körülmények közepette is bővítettük a tenyész- anyag-bázistelepekat, ezek Tamásiban, Kajdacson és Dunafölldváron eredménye­sen működnek. Bölcskén lét­rehoztunk egy nagyíehér- törzsitelepet és most érke­zett az import duroc-állo- máiny, amelyeket a decsi ter­melőszövetkezetben helyez­tünk el. Innen másfél-két év múlva három M-es faj­tatiszta apaállartokkail tudják ellátni a taggazdaságokat. — Mennyiben bővítik a szolgáltatásokat ? — Tervezési Osztályunk takarmánytárolók, -szárítók, üzemi épületek, üzemi kony­hák, trágyakezelési eljárá­sok munkáinak elvégzésére is vállalkozik. Főleg olyan épületekről van szó, ame­lyek energiatakarékosak. A tervezési díjtételeinket ön­költségi szintre szállítjuk le. Megszerveztük a fűtőberen­dezések égőfejeinek gyors ja­vítását, kellő mennyiségű al­katrészt vásároltunk e célra. Hozzáfogunk idén a Steri- mob fertőtlenítő gépek szer­vizének ellátásához is. Ter­vezzük a higiénikus podded- lén csizmák gyártásának megszervezését. Partnengaz- daságainkon kívül is válla­lunk szolgáltatást. Tisztessé­ges munkával akarjuk idén is szolgálni partnereinket — nyilatkozta a főosztályveze­tő.- Pj ­Ipari műemlékeink (2.) A tolnai selyemgyárban A hazai ipari műemlékek jegyzékében megyénk egyetlen sorral sem szere­pel. Vizsgálódásaink nyo­mán úgy tűnik, hogy ez igazságtalan. Sorozatunk­ban meglévő és megőrzen­dő ipartörténeti emléke­inkre i kívánjuk röviden, szinte jelzésszerűen fel-' hívni a figyelmet. A Magyar Selyemipari Vál­lalat tolnai gyára az ipar­ág legnagyobb múltú üzeme. Széchenyi István nyomán Bezerédj István volt a sze- dería-télepítés (Szedres), a selyemgubó-előállítás kez­deményezője és így a se- ilyemgyártás lehetőségeinek is megteremtője megyénk­ben, 'Mindez azonban ma már csak a múlt, a történe­lem, hiszen hernyóselymet az országban már sehol se állí­tanak élő. A gyárban azon­ban összegyűjtötték a régi gépeket, dokumentumokat és az egyik masszív, ugyancsak régi épület emeletén önálló bemutatótermet, afféle házi­múzeumot létesítettek. Rend­kívül stílusos módon a mú­zeumnak még a vendégköny­ve is régi, 1910-ből szárma­zik és mások mellett Csók István gyárlátogatásának emlékét is őrzi a művész aláírása jóvoltából. A példásan rendben tartott múzeum gondozója Gravencz József, aki szívesen fogadja a bejelentett látogatókat. Ilyenek minden évben érkez­nék a budapesti műszaki egyetem textilmémöki kará­ról, a győri és szegedi tex­tiles szak'középdskolák'ból éppúgy, mint a legkülönbö­zőbb általános iskolákból. O. I. Fotó: Cz. S. Főző-, fonó- és motollázó gépsor a XX. század elejéről Munkaalkalmak, kedvezőbb életviszonyok Falvaink népességmegtartó ereje A járások megszűnése, a községi tanácsok önállóságá­nak növekedése, a társközsé­gekben is megalakuló elöljá­róságok tevékenysége napja­inkban fokozottan ráirányít­ja a filceimet a kis falvak helyzetére, sorsára, jövőjére. Az elmúlt kót-ihárom évtized fejleményei ismertek, és ma már ezek megítélése is elég­gé egyértelmű. Akadtak esz­tendők, amelyekben egész­ségtelenül felgyorsult a vá­rosba özönlés. Ennek fő oka az vdlt, hogy a szocialista nagyüzemi útra lépett mezőgazdaság egyre inkább korszerűsödött és a gépek, a vegyszerek térhódí­tása, az ipar szerű termelés érvényesülése a korábbinál sokkal kevesebb munkáske­zet kívánt. Az utóbbi ne­gyedszázadban a mezőgazda- sági dolgozók csaknem egy- hanmada, 750 ezer ember hagyta el a mezőgazdaságot és vállalt munkát más nép- gazdasági ágban. Túlzott csökkenés Közülük egyesek a lakó­helyükön találtak új foglal­koztatásra, mások napi, heti ingázók lettek; továbbra is a falujukban laktak, de köze­lebbi vagy távolabbi — rend­szerint nagyabb — települé­sen, városban dolgoztak. Akadtak azonban olyanok is, akik elás költöztek elma­radott falujukból a korsze­rűbb életkörülményeket, jobb ellátást és sokféle új mun­kaalkalmat kínáló valame­lyik városba. Sokat mond, hogy 1960- ban hazánk lakosságának még 55 százaléka lakott fa­lun, az 1980. évi népszámlá­lás adatál szerint viszont már csak 45 százaléka. Ez igen nagy, túlzott csökkenés még akkor is, ha tudjuk, hogy az említett időszakban a városaink száma a negye­dével növekedett, és ez a (tény, ez az átminősítés is gyarapította a városi lakos­ságot. Az idén, január else­jével újabb 12 nagyközséget nyilvánított a kormány vá­rossá. így minden elköltözés nélkül mintegy százezer em­bert újra le ílehat írni a fa­lusi lakosság számából. Ter­mészetesen az ilyen átminő­sítések önmagában nagyobb változásokat nem okoznak, hiszen közvetlenül sem lakó­hely-, sem munkahelyválto­zások nem követik őket. Más kérdés, hogy eddig a városi rang elnyerése nagy előnyökkel járt, érezhetően megnövekedtek a „'Szeren­csés” település fejlesztési forrásai. Ez még akkor is így volt, ha a városok fej­lesztési lehetőségein belül túlzott előnyhöz jutottak a megyeszékhelyek. Senki se vitatja, hogy a nagyobb városokban létesült közintézmények, kórházak, egyetemek, főiskolák, áruhá­zak a kisebb települések ér­dekét is szóigáiják. Ezt tud­va és elismerve is kétségte­len, hogy az elmúlt negyed­században az országosan ren­delkezésre álló településfej­lesztési eszközöket ésszerűb­ben, arányosabban kellett volna elosztani. Bizonyára kevesebben hagyták volna el a kisebb fáivalkat, ha az 1970-es esz­tendőkben nem csupán az említett eszközök 10 százalé­ka jutott volna a falvak kor­szerűsítésére. Hiszen ezek­ben az években falun még mintegy 5 millió ember la­kott: 'az ország lakosságának csaknem a fele! Nem megle­pő az, hogy az elmúlt évti­zedben is az 500 főnél kisebb lakónépességű 829 települé­sen következett be a legszá­mottevőbb népességcsökke­nés: meghaladta a 18 száza­lékot. Országosan ez a csök­kenés 4 százalékos volt. Helybeli munka Közismert, hogy apró fal- vainkra a lakosság elörege­dése a jellemző. A fiatalok egy része a munkaalkalmak hiánya, és az elmaradott la­kóhelyi körülmények miatt már korábban elköltözött. Ezeken a településeken ki­sebb az élveszületések és nagyobb az elhalálozások aránya. Sök az egyedül élő idős ember. Mér most is je­lentős az üresen álló falusi lakások ffláma. Ugyanakkor a nagyobb városokban nem kielégítő a lakáshelyzet, és más vonatkozásban is sok problémát, súlyos gondot okoz a lakosság hirtelen fel­duzzadt száma. Ezek a feszültségek jelzik, hogy közös érdekünk az el­vándorlás mérséklése, a ki­sebb falvak népesség-meg­tartó erejének növelése. Ma már az is eléggé pontosan meigfogalmazható, hogy hol miit is kell tenni ennek ér­dekében. Az első és 'legfon­tosabb tapasztalat, hogy ele­gendő és megfelelő választé­kot nyújtó munkaalkalmak szükségesek helyben, illet­ve ésszerű, elviselhető ingá­zással elérhető közelségben. Ezt a célt követte és ezt szol­gálja a vidéki iparosítás, a különféle 'telephelyek, üze­mek, gyáregységek falura (te­lepítése. Sokat tettek ennek érdekében a itsz-ek és az ál­lami gazdaságok is: feldol­gozó üzemek létesítésével, a kiegészítő tevékenység egész­séges bővítésével. Nehéz túlbecsülni a falusi foglalkoztatás növekedésé­ben, a falusi életkörülmé­nyek alakulásában, javulá­sában a háztáji gazdálkodás, a mezőgazdasági kisttenmalés szerepét. Biztató, hogy ennek a tevékenységnek a jelentő­ségét szinte mindenütt meg­értik és az illetések — fő­ként a tsz-ek, állami gazda­ságok, áfészek — minden lehetséges módon segítik, tá­mogatják. Kulturáltabb körülmények Az oly sokat emlegetett népességmegtartó erő növe­léséhez a munkaalkalmakon túl elengedhetetlen a falusi lakóhelyi viszonyok, életkö­rülmények korszerűsítése. Nélkülözhetetlen a megfele­lő lakóház, az egészséges ivó­víz, a villany, a sártól meg­szabadító köves út, járda, a jó közlekedés, a kielégítő színvonalú egészségügyi el­látás, oktatási, művelődési lehetőség és nem utolsósor­ban a jó ellátás élelmisze­rekből, napi cikkekből. Meg kell találni a módját a gyer­mekintézmények, főképp óvodák — körzeti óvodák, esetleges bölcsődék létesíté­sének. A fiatalabb nemzedék megtartását hatékonyan szol­gálhatják a sportcélú fejlesz­tések, a szórakozási lehetősé­gek megteremtése. Arra természetesen senki se gondol, hogy egy-egy kis faluiban a lakosság minden igényét ki tehet elégíteni. Az azonban szükséges, hogy a településhálózatom belül a közeli nagyobb települések létesítményei a kis falvak la­kosságát is szolgálják. A közlekedés, főképp az autó­busz-közlekedés — a jogos hélyii panaszok ellenére is — a múlthoz képest sokat fej­lődött. Ez, valamint a személy­gépkocsik számának a gya­rapodása, a televízió robba­násszerű térhódítása a haj­dani isten háta mögötti kis falvakat is közelebb hozta a világhoz. így az egészséges, természatközeli, csendes fa­lusi környezet nagy vissza­tartó erő, sóit sokakat — ér­telmiségieket is — csábít a letelepedésre, a kiköltözésre, a közeid zajos, füstös nagy­városokból, a rövid távú, ké- nyölmes ingázás vállalására. A hasonló előjelű nyugat- európai fejleményeket, a me­nekülést a nagyvárosokból, a kiköltözést a zöldterületekre nagy — később helyrehozha­tatlan — hiba lenne figyel­men kívül hagynunk. Biztató, hogy hazánkban a lakosság — a kereseti viszo­nyoktól függően — anyagi­akkal, társadalmi munkával nagy erőfeszítésekre hajlan­dó falujának fejlesztéséért. Sok is a pótolnivaló. Épp ezért kell megfontolni, ér­telmesen elosztani az orszá­gosan rendelkezésünkre álló anyagi eszközök felhasználá­sát. TÓTH BENEDEK Több lesz a színes tv, mint a fekete-fehér A háztartási gépek, eszkö­zök, híradástechnikai beren­dezésék és szerszámáruk for­galma a korábbiakhoz ha­sonlóan, tavaly is jobban növekedett a kiskereskedelmi átlagnál. Az idén iparcik­kekből az 1983. évinél mér­sékeltebb forgalomnöveke­désre számít a kereskedelem. Gábor Pál, a Belkereske­delmi Minisztérium főosz- tályveztője az idei ellátásról az MTI munkatársának el­mondotta: Legfontosabb cél az ellátás színvonalának fel­tétlen megőrzése az alapvető cikkekből és az olcsóbb ter­mékekből, továbbá a vásárlás körülményeinek javítása. Ide­sorolva az iparcikk-kölcsön­zési tevékenységet is, hiszen — főként a magánépítkezé­seknél és a kiskerttulajdono­sok munkájánál — sok olyan eszközre van szükség, amelyet nem feltétlenül szükséges megvásárolni, elég hosszabb- rövidebb időre kölcsön ve*­Nagy gondot fordit reskedelem az energr kos termékek forgr ra, a mezőgazdasár melés anyag-, es szerszámszükségletének biz­tosítására, valamint a szabad idő hasznos eltöltéséhez szükséges áruválaszték bőví­tésére és az ehhez kapcsoló­dó szolgáltatások megszerve­zésére. A tervek szerint az áru nagy részét a hazai ipar állítja elő. Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alapján a kereskedelem az idén erő­síti termelésszervező tevé­kenységét, s ezzel várhatóan tovább csökkentik — főként apró, ám minden háztartás­ban szükséges termékekből — • a hiánycikkek számát. Mindamellett még mindig gondot okoz a választékában és minőségében is kielégítő árumennyiség beszerzése. A hazai gyárak ugyan kismér­tékben többet vállaltak a múlt évinél, a belkereskede­lem igényeinek azonban át­lagosan csak alie t*" ’ *- ’ 80 száza’év' Rí*'”-’ a tavalyinál jobb ellátás vár­ható. A bútorkereskedelem igyekszik javítani az elemes bútorok választékát. A gyá­rakkal együttműködve, újfaj­ta elemes garnitúrákat hoz­nak forgalomba, s növelik a kiegészítő bútorok kínálatát. Az iparral kötött szerződések és a várható import alapján számos más termékből jó kí­nálatra lehet számítani. Lesz elegendő színes tv, hiszen a gyártók és a kereskedelem egyaránt számít arra, hogy idén — az olimpia évében — megnövekszik az igény a szí­nes készülékek iránt. Ennek megfelelően ebben az évben először a fekete-fehérnél több színes televíziót hoznak for­galomba. Rövidesen megjele­nik az üzletekben a hazai és a szovjet gyártmányú hordoz­ható c - készülék is, vala- tex vételére is al- zines készülék. *ien gondot ■ s főként ' hiá-

Next

/
Thumbnails
Contents