Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-18 / 14. szám
1984. január 18. IRfÉPÜJSÁG 3 Hz ISV-program 1984-ben Új szolgáltatások - Duroc-program A sertéshústermelés integrálására létrehozott közös vállalat, az ISV Tolna megyében is meghatározó az élelmiszertermelő gazdaságok körében. Sok év eredményes munkája bizonyítja, hogy a szekszárdi főosztály sikerrel vesz részt abban a programban, amelynek az a célja, hogy egyre jobban szolgálják a taggazdaságo- kat. Egyébként számos témát adtak az ISV szakembereinek a mezőgazdasági üzemek vezetői. A tervekről, a várható új szolgáltatásokról, 'beállításáról kérdeztük dr. Fekete László főosztályvezetőt. — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni — mondta Fekete László —, hogy tavaly is növekedett a taggazdaságok száma. A sertéstenyésztés komplexitásának fejlesztésére kaptunk biztatást, ezek szerepeinek terveinkben. Ezekről 'röviden: szélesebb körre 'terjesztjük ki a takarmányfel- használás garamtáltságát, tehát hatékonyságát. Együttműködünk a gabonaiparral és a BIOGAL gyógyszergyárral — a Salvana takarmány- sor, amelyet már forgalmazunk, jól állja a versenyt, eredményességben és árban is. Komplex premixüzemet működtetünk a Bikali Állami Gazdasággal, és most szervezzük a decsi tées&zel, a gabonaiparral és a húsiparnál a Tolna Saplement gyártását — tehát közel a felhasználó helyhez gyártjuk ezt a takarmányt. — Az állatállomány korszerűsítését tervezik? — Igen. A nehezebb pénzügyi körülmények közepette is bővítettük a tenyész- anyag-bázistelepekat, ezek Tamásiban, Kajdacson és Dunafölldváron eredményesen működnek. Bölcskén létrehoztunk egy nagyíehér- törzsitelepet és most érkezett az import duroc-állo- máiny, amelyeket a decsi termelőszövetkezetben helyeztünk el. Innen másfél-két év múlva három M-es fajtatiszta apaállartokkail tudják ellátni a taggazdaságokat. — Mennyiben bővítik a szolgáltatásokat ? — Tervezési Osztályunk takarmánytárolók, -szárítók, üzemi épületek, üzemi konyhák, trágyakezelési eljárások munkáinak elvégzésére is vállalkozik. Főleg olyan épületekről van szó, amelyek energiatakarékosak. A tervezési díjtételeinket önköltségi szintre szállítjuk le. Megszerveztük a fűtőberendezések égőfejeinek gyors javítását, kellő mennyiségű alkatrészt vásároltunk e célra. Hozzáfogunk idén a Steri- mob fertőtlenítő gépek szervizének ellátásához is. Tervezzük a higiénikus podded- lén csizmák gyártásának megszervezését. Partnengaz- daságainkon kívül is vállalunk szolgáltatást. Tisztességes munkával akarjuk idén is szolgálni partnereinket — nyilatkozta a főosztályvezető.- Pj Ipari műemlékeink (2.) A tolnai selyemgyárban A hazai ipari műemlékek jegyzékében megyénk egyetlen sorral sem szerepel. Vizsgálódásaink nyomán úgy tűnik, hogy ez igazságtalan. Sorozatunkban meglévő és megőrzendő ipartörténeti emlékeinkre i kívánjuk röviden, szinte jelzésszerűen fel-' hívni a figyelmet. A Magyar Selyemipari Vállalat tolnai gyára az iparág legnagyobb múltú üzeme. Széchenyi István nyomán Bezerédj István volt a sze- dería-télepítés (Szedres), a selyemgubó-előállítás kezdeményezője és így a se- ilyemgyártás lehetőségeinek is megteremtője megyénkben, 'Mindez azonban ma már csak a múlt, a történelem, hiszen hernyóselymet az országban már sehol se állítanak élő. A gyárban azonban összegyűjtötték a régi gépeket, dokumentumokat és az egyik masszív, ugyancsak régi épület emeletén önálló bemutatótermet, afféle házimúzeumot létesítettek. Rendkívül stílusos módon a múzeumnak még a vendégkönyve is régi, 1910-ből származik és mások mellett Csók István gyárlátogatásának emlékét is őrzi a művész aláírása jóvoltából. A példásan rendben tartott múzeum gondozója Gravencz József, aki szívesen fogadja a bejelentett látogatókat. Ilyenek minden évben érkeznék a budapesti műszaki egyetem textilmémöki karáról, a győri és szegedi textiles szak'középdskolák'ból éppúgy, mint a legkülönbözőbb általános iskolákból. O. I. Fotó: Cz. S. Főző-, fonó- és motollázó gépsor a XX. század elejéről Munkaalkalmak, kedvezőbb életviszonyok Falvaink népességmegtartó ereje A járások megszűnése, a községi tanácsok önállóságának növekedése, a társközségekben is megalakuló elöljáróságok tevékenysége napjainkban fokozottan ráirányítja a filceimet a kis falvak helyzetére, sorsára, jövőjére. Az elmúlt kót-ihárom évtized fejleményei ismertek, és ma már ezek megítélése is eléggé egyértelmű. Akadtak esztendők, amelyekben egészségtelenül felgyorsult a városba özönlés. Ennek fő oka az vdlt, hogy a szocialista nagyüzemi útra lépett mezőgazdaság egyre inkább korszerűsödött és a gépek, a vegyszerek térhódítása, az ipar szerű termelés érvényesülése a korábbinál sokkal kevesebb munkáskezet kívánt. Az utóbbi negyedszázadban a mezőgazda- sági dolgozók csaknem egy- hanmada, 750 ezer ember hagyta el a mezőgazdaságot és vállalt munkát más nép- gazdasági ágban. Túlzott csökkenés Közülük egyesek a lakóhelyükön találtak új foglalkoztatásra, mások napi, heti ingázók lettek; továbbra is a falujukban laktak, de közelebbi vagy távolabbi — rendszerint nagyabb — településen, városban dolgoztak. Akadtak azonban olyanok is, akik elás költöztek elmaradott falujukból a korszerűbb életkörülményeket, jobb ellátást és sokféle új munkaalkalmat kínáló valamelyik városba. Sokat mond, hogy 1960- ban hazánk lakosságának még 55 százaléka lakott falun, az 1980. évi népszámlálás adatál szerint viszont már csak 45 százaléka. Ez igen nagy, túlzott csökkenés még akkor is, ha tudjuk, hogy az említett időszakban a városaink száma a negyedével növekedett, és ez a (tény, ez az átminősítés is gyarapította a városi lakosságot. Az idén, január elsejével újabb 12 nagyközséget nyilvánított a kormány várossá. így minden elköltözés nélkül mintegy százezer embert újra le ílehat írni a falusi lakosság számából. Természetesen az ilyen átminősítések önmagában nagyobb változásokat nem okoznak, hiszen közvetlenül sem lakóhely-, sem munkahelyváltozások nem követik őket. Más kérdés, hogy eddig a városi rang elnyerése nagy előnyökkel járt, érezhetően megnövekedtek a „'Szerencsés” település fejlesztési forrásai. Ez még akkor is így volt, ha a városok fejlesztési lehetőségein belül túlzott előnyhöz jutottak a megyeszékhelyek. Senki se vitatja, hogy a nagyobb városokban létesült közintézmények, kórházak, egyetemek, főiskolák, áruházak a kisebb települések érdekét is szóigáiják. Ezt tudva és elismerve is kétségtelen, hogy az elmúlt negyedszázadban az országosan rendelkezésre álló településfejlesztési eszközöket ésszerűbben, arányosabban kellett volna elosztani. Bizonyára kevesebben hagyták volna el a kisebb fáivalkat, ha az 1970-es esztendőkben nem csupán az említett eszközök 10 százaléka jutott volna a falvak korszerűsítésére. Hiszen ezekben az években falun még mintegy 5 millió ember lakott: 'az ország lakosságának csaknem a fele! Nem meglepő az, hogy az elmúlt évtizedben is az 500 főnél kisebb lakónépességű 829 településen következett be a legszámottevőbb népességcsökkenés: meghaladta a 18 százalékot. Országosan ez a csökkenés 4 százalékos volt. Helybeli munka Közismert, hogy apró fal- vainkra a lakosság elöregedése a jellemző. A fiatalok egy része a munkaalkalmak hiánya, és az elmaradott lakóhelyi körülmények miatt már korábban elköltözött. Ezeken a településeken kisebb az élveszületések és nagyobb az elhalálozások aránya. Sök az egyedül élő idős ember. Mér most is jelentős az üresen álló falusi lakások ffláma. Ugyanakkor a nagyobb városokban nem kielégítő a lakáshelyzet, és más vonatkozásban is sok problémát, súlyos gondot okoz a lakosság hirtelen felduzzadt száma. Ezek a feszültségek jelzik, hogy közös érdekünk az elvándorlás mérséklése, a kisebb falvak népesség-megtartó erejének növelése. Ma már az is eléggé pontosan meigfogalmazható, hogy hol miit is kell tenni ennek érdekében. Az első és 'legfontosabb tapasztalat, hogy elegendő és megfelelő választékot nyújtó munkaalkalmak szükségesek helyben, illetve ésszerű, elviselhető ingázással elérhető közelségben. Ezt a célt követte és ezt szolgálja a vidéki iparosítás, a különféle 'telephelyek, üzemek, gyáregységek falura (telepítése. Sokat tettek ennek érdekében a itsz-ek és az állami gazdaságok is: feldolgozó üzemek létesítésével, a kiegészítő tevékenység egészséges bővítésével. Nehéz túlbecsülni a falusi foglalkoztatás növekedésében, a falusi életkörülmények alakulásában, javulásában a háztáji gazdálkodás, a mezőgazdasági kisttenmalés szerepét. Biztató, hogy ennek a tevékenységnek a jelentőségét szinte mindenütt megértik és az illetések — főként a tsz-ek, állami gazdaságok, áfészek — minden lehetséges módon segítik, támogatják. Kulturáltabb körülmények Az oly sokat emlegetett népességmegtartó erő növeléséhez a munkaalkalmakon túl elengedhetetlen a falusi lakóhelyi viszonyok, életkörülmények korszerűsítése. Nélkülözhetetlen a megfelelő lakóház, az egészséges ivóvíz, a villany, a sártól megszabadító köves út, járda, a jó közlekedés, a kielégítő színvonalú egészségügyi ellátás, oktatási, művelődési lehetőség és nem utolsósorban a jó ellátás élelmiszerekből, napi cikkekből. Meg kell találni a módját a gyermekintézmények, főképp óvodák — körzeti óvodák, esetleges bölcsődék létesítésének. A fiatalabb nemzedék megtartását hatékonyan szolgálhatják a sportcélú fejlesztések, a szórakozási lehetőségek megteremtése. Arra természetesen senki se gondol, hogy egy-egy kis faluiban a lakosság minden igényét ki tehet elégíteni. Az azonban szükséges, hogy a településhálózatom belül a közeli nagyobb települések létesítményei a kis falvak lakosságát is szolgálják. A közlekedés, főképp az autóbusz-közlekedés — a jogos hélyii panaszok ellenére is — a múlthoz képest sokat fejlődött. Ez, valamint a személygépkocsik számának a gyarapodása, a televízió robbanásszerű térhódítása a hajdani isten háta mögötti kis falvakat is közelebb hozta a világhoz. így az egészséges, természatközeli, csendes falusi környezet nagy visszatartó erő, sóit sokakat — értelmiségieket is — csábít a letelepedésre, a kiköltözésre, a közeid zajos, füstös nagyvárosokból, a rövid távú, ké- nyölmes ingázás vállalására. A hasonló előjelű nyugat- európai fejleményeket, a menekülést a nagyvárosokból, a kiköltözést a zöldterületekre nagy — később helyrehozhatatlan — hiba lenne figyelmen kívül hagynunk. Biztató, hogy hazánkban a lakosság — a kereseti viszonyoktól függően — anyagiakkal, társadalmi munkával nagy erőfeszítésekre hajlandó falujának fejlesztéséért. Sok is a pótolnivaló. Épp ezért kell megfontolni, értelmesen elosztani az országosan rendelkezésünkre álló anyagi eszközök felhasználását. TÓTH BENEDEK Több lesz a színes tv, mint a fekete-fehér A háztartási gépek, eszközök, híradástechnikai berendezésék és szerszámáruk forgalma a korábbiakhoz hasonlóan, tavaly is jobban növekedett a kiskereskedelmi átlagnál. Az idén iparcikkekből az 1983. évinél mérsékeltebb forgalomnövekedésre számít a kereskedelem. Gábor Pál, a Belkereskedelmi Minisztérium főosz- tályveztője az idei ellátásról az MTI munkatársának elmondotta: Legfontosabb cél az ellátás színvonalának feltétlen megőrzése az alapvető cikkekből és az olcsóbb termékekből, továbbá a vásárlás körülményeinek javítása. Idesorolva az iparcikk-kölcsönzési tevékenységet is, hiszen — főként a magánépítkezéseknél és a kiskerttulajdonosok munkájánál — sok olyan eszközre van szükség, amelyet nem feltétlenül szükséges megvásárolni, elég hosszabb- rövidebb időre kölcsön ve*Nagy gondot fordit reskedelem az energr kos termékek forgr ra, a mezőgazdasár melés anyag-, es szerszámszükségletének biztosítására, valamint a szabad idő hasznos eltöltéséhez szükséges áruválaszték bővítésére és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások megszervezésére. A tervek szerint az áru nagy részét a hazai ipar állítja elő. Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alapján a kereskedelem az idén erősíti termelésszervező tevékenységét, s ezzel várhatóan tovább csökkentik — főként apró, ám minden háztartásban szükséges termékekből — • a hiánycikkek számát. Mindamellett még mindig gondot okoz a választékában és minőségében is kielégítő árumennyiség beszerzése. A hazai gyárak ugyan kismértékben többet vállaltak a múlt évinél, a belkereskedelem igényeinek azonban átlagosan csak alie t*" ’ *- ’ 80 száza’év' Rí*'”-’ a tavalyinál jobb ellátás várható. A bútorkereskedelem igyekszik javítani az elemes bútorok választékát. A gyárakkal együttműködve, újfajta elemes garnitúrákat hoznak forgalomba, s növelik a kiegészítő bútorok kínálatát. Az iparral kötött szerződések és a várható import alapján számos más termékből jó kínálatra lehet számítani. Lesz elegendő színes tv, hiszen a gyártók és a kereskedelem egyaránt számít arra, hogy idén — az olimpia évében — megnövekszik az igény a színes készülékek iránt. Ennek megfelelően ebben az évben először a fekete-fehérnél több színes televíziót hoznak forgalomba. Rövidesen megjelenik az üzletekben a hazai és a szovjet gyártmányú hordozható c - készülék is, vala- tex vételére is al- zines készülék. *ien gondot ■ s főként ' hiá-
