Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-18 / 14. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA . Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA'' MEGY XXXIV. évfolyam, 14. szám ARA: 1,40 Ft 1984. január 18., szerda Mai számunkból AKIK NEM ADTÁK MEG MAGUKAT... (2. old.) FALVAINK NÉPESSÉGMEGTARTÓ EREJE (3. old.) A NÉPTÁNC UTJAI NAPJAINKBAN (4. old.) KÖZÖSSÉGEK A KERTBARÁTKÖRÖK (5. old.) IPARI MŰEMLÉKEINK (3. old.) A telefonról - sajátos módon Adam Bell föltalálta, Puskás Tivadar továbbfej­lesztette, utánuk seregnyi­en hozzáadtak még techni­kát, technológiát, és most ott csörög asztalunkon, ak­kor is, ha nem kell, és ak­kor sem, ha éppen kelle­ne. Áldás a telefon igen sok­szor, nem ritkán viszont átokká is tud lenni. Ez utóbbivá, persze, nem a Kitalálóik, hanem mi ma­gunk okából. Áldás voltáról most hallgatok, átkos szerepéről nem illik beszélni, arról te­hát ejtek néhány szót. X. fölhív telefonon: Te, pajtás, hallom, hogy hal­lottad te is. Ügy mondják, akarsz is kezdeni vele va­lamit. Azt javaslom, hagy­juk a fenébe, mostanság ez nem aktuális. Hagyom, és szégyellem magamat. Y. fölhív telefonon: Tu­dod, öregem, milyen nehéz helyzetben vagyunk. A be­gyűrűzés, meg a szabályo­zók, meg a... Hagyjuk. Hagyom, és mint fönt. Z. fölhív telefonon: Ha van időd, gyere át. Naná, hogy van időm, hiszen végül is, áttételesen fölöttem van a hierarchiá­ban. Kérési?): Nézd, kelle­metlen ez az ügy, meg mi­nek feszegetni. Ugyebár tudod, hogy neked se len­ne kellemes, ha egyszer ... szóval, tudod ... Tudom. És hallgatok. Kifogytam az abc végé­ből és az ezután követke­zők amúgy is más kategó­riába tartoznak. Jó isme­rősök, rokonok, barátok, meg ilyesmik. Egyiküknek szőlőkaró kellene — lehetőleg jutá­nyos áron —, másikuk ol­csó fuvart keres, a harma­dik meg egyenesen protek­ciót kér. Van aztán negye­dik is, meg ötödik is. És mindezt telefonon, mert szemtől szembe valószínű­leg szégyellné. Most ott tartok, hogy akad rokon, aki nem fo­gadja a köszönésemet, mert valamely családtag­ját nem tudtam beszervez­ni egy jól fizető állásba, ahol keveset kell dolgozni. Pedig a szomszéd valakijé­nek a valakije is ott lébe- col naphosszat egy hasonló helyen. Nem tudtam. Nem" is akartam. Sőt, ha akartam volna, se tudtam volna, de ezt már nem árulom el, mert akkor ugyan minek néznek? Szóval nem! Igent már megtanultunk mondani, tanuljunk meg egyszer már nem-et is. Amikor arra van szükség. Ha az igazgató tehetet­len. akkor ne falazzunk neki. Ha disznós’ág van az üzemben, ne hallgassuk el akkor se, ha prominens embereket is kellemetlenül érint. Ha a futballcsatár eladta a meccset, viselje a következményeket. Ha a Józsika sültbuta, ne prote- zsáljuk be a főiskolára, ha a... szóval és így tovább. Tanuljuk meg ne csak fölvenni, hanem letenni is a telefont. L. Gy. Ünnepélyes megnyitó Stockholmban Várkonyi Péter folytatta megbeszéléseit Kedden délben Stockholm kulturális központjában 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével megkezdődött a konferencia „az európai bi­zalom- és bázrtonságerősítő intézkedésekről, valamint a leszerelésről.”. Á madridi ta­lálkozón 1983 szeptemberé­ben elfogadott záródokumen- itum alapján a stockholmi konferencia a katonai eny­hülési, a szembenállás csök­kentését, a békeidőben folyó, jelentősebb kaitonai tevé­kenység helyes értelmezését hivatott előmozdítani. Olof Palme beszéde A küldöttségeket Lennart Bodström svéd külügymi­niszter köszöntötte, majd Olof Palme kormányfő mon­dott megnyitó beszédet. A svéd miniszterelnök em­lékeztetett arra, hogy az európai’ biztonságot több mint egy generáción keresz­tül az „elrettentés” eszköz- rendszerében keresték, amelynek ugyan volt bizo­nyos szerepe a béke fenntar­tásában, de távlatilag nem szolgálhat a béke, a stabili­tás és az egyenlőség alapjá­ul a nemzetközi társadalom­ban. Utalt a vezető atomha- talrnak „nyugodt és ésszerű ítéleteinek” fontosságára, a nukleáris háború kérdései­ben is nangsúlyozta, hogy „nem tehet tényleges bizton­ság csupán az egyik fél szá­mára”. Olof Pálrne rámutatott, hogy a nagyobb bizalom lég­köre termékeny alapot te­remthet a politikai párbe­szédhez és a létfontosságú eszmecseréhez. „Senkii sem kívánja, hogy a népek sza­kítsanak ideológiai felfogá­súkkal és megvál janak azok­tól az értékektől, amelyek­ben őszintén hisznek”. A kormányfő kifejezte re­ményét, hogy a stockholmi találkozó elősegíti az őszinte párbeszédet, a félreértések és a téves értelmezések ki­küszöbölését az országok képességéit és szándékait il­letően. Fordulópontot, új indulást jelent Stockholm, amelyben a népek a remény jelét lát­ják és amelytől konkrét eredményeket várnak —, mondotta végül Olof Palme A konferencia megkezdésének előestéjén NATO-ellenes tüntetés volt a svéd fővárosban. A tüntetők a ciprusi tragédiáért okolták az észak-atlanti katonai szervezetet. (Telefotó) svéd miniszterelnök, aláhúz­va, hogy a biztonsági problé­mák megoldása csak politi­kai akarattal és gyakorlati Kétoldalú Várkonyi Péter, hazánk külügyminisztere a stockhol­mi konferencia megnyltásá­együttműködéssel tehetsé­ges. ,fA békét és a biztonsá­got a tárgyalóasztalnál kell keresni” — hangoztatta. találkozók naik napján, kedden találko­zott és megbeszélést folyta­tott Lazar Mojszov, jugo­szláv külügyminiszterrel és Erwin Lánccal, az osztrák diplomácia vezetőjével. A jugoszláv kollégájával tartott találkozón a magyar külügyminiszter vélemény- cserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről, kü­lönös tekintettel a stockhol­mi konferencián most induló 'tárgyalásokra. Áttekintették Magyarország és Jugoszlávia kétoldalú kapcsolatait, s ki­fejezték azon közös szándé­kúikat, hogy munkálkodni fognak a két ország baráti és gyümölcsöző kapcsolatai­nak továbbfejlesztésén. Az Erwin Lánc osztrák külügyminiszterrel tartott ta­lálkozón ugyancsak véle­ménycserét folytattak az európai problémáikról, s a stockholmi konferencia előtt álló feladatokról, s hangsú­lyozták azt a készségüket, hogy tevékenyen és építő szellemben kívánnak közre­működni a stockholmi tár­gyalások sikere érdekében. Megerősítették készségüket a jól fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok továbbfejleszté­sére. (Folytatás a 2. oldalon.) . Palackba került 33600 tonna propán-bután gáz Szelepjavítás, pneumatikus targonca, továbbképzés Pincehelyen A DDGÁZ, — a Dél-Dunán­túli Gázszolgáltató Vállalat — pincehelyi gáztöltő üzemegy­ségében nagy volt a meg­könnyebbülés, amikor véget értek a téli ünnepek. Ez az időszak ugyanis számukra sok túlórát jelent, és izgal­mat, hogy lesz-e elegendő töltött gázpalack az ellátási területen. Az igények ugyanis ugrásszerűen megnőnek a disznóölési szezonnal párhu­zamosan. Nemcsak feltétele- zik, hanem tapasztalják is, hogy a karácsonyi és az újévi ünnepi felkészülés jegyében a lakosság túlbiztosítja ma­gát. Ez náluk úgy jelentke­zik, hogy negyed és fél palac­kok érkeznek vissza üresek helyett. Hogy milyen az ellá­tás ebben a kritikus időszak­ban, az persze, nemcsak az 6 munkájukon múlik, hanem a szállításon is. Az elmúlt évi tervet meg­feszített munkával még túl is teljesítették. Az adminisztra­tív dolgozók is tudnak palac­kot tölteni, a-csúcsidöszakban kommunista műszakban és túlórában is „beszállnak” a termelésbe. A kommunista műszakok bevételét az üzem gyermekintézmények fejlesz­tésére ajánlotta fel. Az úgy­nevezett „ozorai műszak”, mivel többségük abból a falu­ból jár be dolgozni, a társa­dalmi munka ellenértékét az ozorai óvodának ajánlotta fel. A sok munka eredménye végül is az lett, hogy a ter­vezett 31 800 tonna helyett 33 600 tonna propán-bután gázt töltöttek palackokba, il­letve szállították a kistartá- lyos fogyasztóknak. Nem kel­lett palackot behozni az ellá­tási területre. Az idén is ezt a célt tűzték ki. Az elmúlt év őszén az Ipari Minisztérium továbbképző in­tézete kihelyezett továbbkép­ző tanfolyamot szervezett Pincehelyen, amelyen több mint húszán — többségük az üzemegység dolgozója — sa­játítják el a nyomástartó- edény-gépész és kompresszor­szerelő szakmát, ami — a si­keres vizsga után — minden Nehéz fizikai munka a töltés nagynyomású berendezés ke­zelésére képesít. Az előadá­sók nagy részét helyi szak­emberek tartják, a vizsgákat a továbbképző intézet bonyo­lítja le, a záróvizsgára már­ciusban kerül sor. Új „üzemrészt” is avattak, az elmúlt években megkezd­ték a szelepjavítást, saját használatra. A kis műhely­ben évente 100—120 ezer sze­lepet újítanak fel, eddig ezt a munkát — jóval drágábban — másutt végezték el. Üj targoncát próbálnak ki a gyáregységben. A bolgár gyártmányú Balcan-Car típu­sú elektromos targoncát átál­lították pneumatikus műkö- ’ a gázveszélyes »n is alkalmaz- ellenőrzé- beve­Szelepjavítás a kis műhelyben Megér*-

Next

/
Thumbnails
Contents