Tolna Megyei Népújság, 1984. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-15 / 12. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 12. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1984. január 15., vasárnap. Mai számunkból PARTSZERVEZETEK ÜJ HELYZETBEN (3. old.) A GÁZ HOLNAPJA (4. old.) FARSANGI VESZEDELMEK (5. old.) ALAPOZNAK A DOMBÓVÁRIAK (6. old.) FALUN ÉLŐ ÖREGEK HELYZETE (3. old.) Jó vita volt! Az országgyűlés decemberi ülésszaka óta tudjuk, hogyan fogjuk legközelebb választani a képviselőket és a tanácstagokat. Hazánk törvényhozó testületé ugyanis ekkor fogadta el az új választójogi törvényt. Ám, hogy a törvényjavaslat mégsem hatott az újdonság erejével, abból a nagy társadalmi vitából következett, amely elfogadása előtt töviről-hegyire megvizsgálta a demokráciánk fejlesztését szolgáló javaslatokat. A Hazafias Népfront 1300 vitát tartott, amelyen a lakosság részéről mintegy 2 ezer javaslat hangzott el a törvényjavaslathoz, s ezeknek jó részét hasznosítani is tudták a törvényalkotók. A Hazafias Népfront Országos Tanácsában részletesen is számba vehették, hogyan érvényesült a társadalmi vitában résztvevők véleménye új választójogi törvényünkben. Mindenekelőtt a többesjelölés gyakorlatával kapcsolatos javaslatok kaptak helyet a törvényben, így az, hogy a jelöltek jobb megismerése, az ő felkészülésük érdekében a törvény nem 60, hanem 90 napot határoz meg a választások előkészítésére. A lakosság kérésére a törvény is arra ösztönzi a jelölteket, hogy alapos közvéleménykutatás után részletes munka- programmal álljanak ki választóik elé. A társadalmi vitában körvonalazódott, hogy a képviselőket, tanácstagokat a lakosság jelölése alapján indítsák a választásokon, és hogy a jelölőgyűléseken a körzet üzemi kollektívái csupán képviseltessék magukat. A javaslatok tükrözték, a közvélemény egyetért a kötelező többesjelöléssel, de azzal is tisztában van, hogy az újítás megnöveli a választási munka jelentőségét. E véleményeket továbbítva, a népfront javasolta, az alaposabb kiválasztási lehetőségek érdekében az eddigieknél több jelölőgyűlést szervezzenek. Ezt a törvény kötelezővé is tette. A többesjelöléssel összefüggő változtatás, hogy a szavazatok egynegyedét elért jelöltek pótképviselők, póttanácstagok, lesznek. A vitákon sokat beszéltek róluk, leendő megbecsülésükről, hiszen ők is élvezik a lakosság bizalmát. Ebből indult ki a törvény, amely nem zárja ki a pótképviselők póttanácstagok közéleti aktivizálását. Nem lenne teljes a kép, ha elhallgatnánk, voltak, akik a pótképviselőség ellen szóltak, mondván, a pótképviselő a szavazatok mindössze egynegyedével — kooptálás útján — bekerülhet az Országházba. Ez pedig igazságtalan azokkal szemben, akiknek a megtiszteltetésért el kellett nyerniük a szavazatok többségét. Ez bizony fogas kérdés, de végül is a népfront szervei úgy találták, a képviselők egy ciklusban történő cserélődése ritka, ezért a pótképviselők kooptálására csak elenyésző esetben kerülhet sor, emiatt kár lenne lemondani a pótképviselőség bevezetéséről. A társadalmi vitában helyeselték úgyszintén az országos lista alkalmazását a leginkább köztiszteletben álló politikusok, közéleti személyiségek jelölésére. Volt, aki azt javasolta, hogy az országos listára is két jelöltet vegyenek fel, hogy legyen mód kooptálásra. Érdekes javaslat volt ez is, mégis a törvény szövegezői úgy látták, erre nincs szükség. Sok szó esett a választójogi törvény keveseket érintő újításairól, így például javasolták, hogy bár a betegek, ágyhoz kötött emberek nem tudnak részt venni érdemben a jelölő munkában, adhassák le szavazatukat mozgóúrnába a népfront jelöltjeire. Nem kell elhallgatni, a szesztilalom mellőzését is sokan helyeselték: a választópolgárok fegyelmezettsége és öntudata a biztosítéka annak, hogy e megkötés nélkül is méltó társadalmi esemény lesz a választás. Igen sokan töprengtek el azon, hogy a törvényjavaslat a választásból nem kizárhatóknak minősítette az előzetes letartóztatásban lévő személyeket és a rendőri felügyelet alatt állókat. Meg kell hagyni, a társadalmi vitákban felszólalók többsége azt ajánlotta, ne legyenek választhatók és ne választhassanak. A törvényalkotók e javaslatoknak nem szereztek érvényt, mégpedig azért, hogy ne sértsenek meg egy másik törvényt, amely kimondja, csak a bíróság állapíthat meg bűnösséget, az előzetes letartóztatásban lévő az ítélet meghozataláig nem tekinthető vétkesnek. Mint ilyen — együtt a rendőri felügyelet alatt állóval — nem fosztható meg állampolgári jogaitól. Más kérdés — tartják ma —, hogy az ilyen személyek egy része akadályoztatása miatt nem tud majd részt venni a választásokon, különösen azok, akiket súlyos bűncselekmény alapos gyanúja miatt tartanak fogva. A társadalmi viták a tanácsok munkáját érintő új jogszabályoknak is nagy figyelmet szenteltek. így helyeselték, hogy a hatékonyabb döntéshozatal érdekében csökkentsék a tanácstagok számát. Ugyancsak a társadalmi vitákban kristályosodott ki az a döntés, hogy a megyei, a fővárosi tanácstagok kétharmada a helyi, kerületi tanácstagokból álljon, hogy a községi, kerületi tanácstagokat a helyben lakók közül válasszák ki, s végül: a tanács titkosan válassza meg tisztségviselőit. Mindez bizonyítja: az első nagyszabású társadalmi eszmecsere jól vizsgázott, nemcsak felkeltette az érdeklődést az új választójogi törvény iránt, hanem gazdagította is azt. A Hazafias Népfront ' aktivistái nem kis munkát végeztek a közvélemény mozgósításával, elismerést érdemelnek a nemcsak jó, de hasznos vita le folytatásáért. KOMORNIK FERENC Pártértekezlet Tamásiban Megalakult a városi pártbizottság K. Papp József a városi pártértekezleten a városi pártbizottság feladatairól beszél melésii, mind a társadalmi Mint azt már hírül adtuk, a héten várossá avatták Tamásit. A párt szervezeti felépítésében indokolt változás péntek délután és szombat délelőtt történt meg. Pénteken utolsó ülését tartotta a nagyközségi párt- bizottság, amelyen Cserép Imre, a járási pártbizottság első titkára jelentette be, hogy a Központi Bizottság 1983. október 12-i határozatának megfelelően megszűnik a nagyközségi pártbizottság, funkcióit, hatáskörét a szombaton létrehozandó városi pártbizottság veszi át. Köszönetét mondott a pártbizottság a munkabizottságok tagjainak, az apparátus dolgozóinak a sokéves, lelkiismeretes munkáért: Szombaton délelőtt került sor a járási pártbizottság ülésére, majd a városi küldöttértekezletre. Mindkettőn részt vett -K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Tóth József, a Központi Bizottság munkatársa. A járási pártbizottság ülésén Cserép Imre köszöntötte a résztvevőiket, majd K. Papp József szólt a Központi Bizottság október 12-i ülése és az országgyűlés decemberi ülésének határozatáról. Elmondta többek között, hogy a járások — így a tamási járás is — fontos szerepet töltöttek be a szocializmus építésében, a párt politikájának megvalósításában. Megszüntetésüket nem az indokolja, mintha a járások .tanácsai, majd a járási hivatalok párt- és társadalmi szervei nem végeztek volna jó munkát. Épp ellenkezőleg: irányításukkal, közreműködésükkel következett be mind a terviszonyokban az a fejlődés, amely nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszi a •közigazgatás korszerűsítését. Ez tulajdonképpen már több mint húsz éve megkezdődött: 1961 végére a korábbi több mint száz helyett 54 községi, illetve nagyközségi, részben közös tanács alakult a megyében. Míg akkor csak egy városa volt a megyének, a megyeszékhely, napjainkban — ötödikként — Tamási vált várossá. A járásban a mezőgazdaság szocialista átszervezése eredményeképpen létrejött és korszerűvé vált nagyüzemekben a hektáronkénti búza- és kukoricatermés több mint ikét és félszeresére, a tehienenkénti tej hozam több mint a duplájára nőtt. Elévülhetetlen érdemei a járásoknak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett ipartelepítés elősegítése is. — A tamási járási párt- bizottság mindvégig eredményesen munkálkodott a szocializmus építésén — mondta a megyei pártbizottság első titkára. Megköszönte eddig végzett munkájukat a pártbizottság, a munkabizottságok és az apparátus tagjainak, és kérte őket, hasznosítsák az itt szerzett tapasztalatokat ott — egy részük a városi pártbizottságban, mások az afapszertveze- tekben —, ahol folytatják pártmunkáj ukat. Ezután a városi művelődési ház nagytermében kezdte meg munkáját a városi pártértekezlet. Küldöttei azok voltak, akiket a négy évvel ezelőtti taggyűléseken választottak meg a nagyközségi, illetve a — simontoimyad- ak kivételével, mivel a Simon tornyai nagyközségi pártbizottság közvetlenül megyei irányítás alá kerül — járási pártértekezletre. Az elnöklő Klein István köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit, majd javaslatára megválasztották a mandátumvizsgáló, a jelölő- és a szavazatszedő bizottságot. K. Papp József ismertette a járások megszüntetésével kapcsolatban előállott új helyzetet, szólt a most megválasztandó városi pártbizottság feladatairól. Mint mondta, mind az államigazgatás, mind a pártirányítás területén vannak már tapasztalatok az új szervezeti felépítéssel kapcsolatban, lévén Dombóváron már évek óta — és Bonyhádon is — városi-városkörnyéki irányítás. A tapasztalatok kedvezőek, a korábbinál szorosabb a városok és a környező községek kapcsolata, emelkedett mind a közigazgatási, mind a politikai munka színvonala. Erre kell törekednie az új városi pártbizottságnak is, Bonyolult feladatok várnak a pártbizottságra, annak apparátusára, de mind a megszűnt járási, mind az ugyancsak megszűnt községi párt- bizottság eddig végzett munkája is biztosíték arra, hogy a most megalakuló városi pártbizottság eredményesen tesz eleget azoknak. Ehhez kívánt a megyei pártbizottság nevében jó munkát. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése után a jelölőbizottság elnöke terjesztette elő — írásban — a bizottság javaslatát a megválasztandó ötvenegy pártbizottsági tagra, majd a 187 küldött — titkos szavazással — megválasztotta az 51 tagú pártbizottságot. Ezután megtartotta alakuló ülését a pártbizottság. Első titkárrá Cserép Imrét, titkárrá Fiáth Attilát választották, megválasztották a végrehajtó bizottság tagjait, a fegyelmi bizottság elnökét — Módi János személyében — és tagjait, a munkabizottságok vezetőit és tagjait. A pártépítési munkabizottság elnöke Fiáth Attila, titkára Szabó Antal, az agitációs és propaganda munkabizottság elnöke Fiáth Attila, titkára Mészáros József, a gazdaság- politikai és szövetkezetpolitikai munkabizottság elnöke Cserép Imre, titkára Újvári Jenő lett. Ezután Cserép Imre első titkár köszönte meg a maga és a megválasztott pártbizottsági tagok nevében a kapott bizalmat és tett ígéretet a további jó munkára. J. J. A küldöttek tanulmányozzák a jelölőbizottság javaslatát, j A legfontosabb feladat: a kongresszusi határozatok végrehajtása Évzáró-évnyitó egységgyűlés Évzáró-évnyitó egységgyűlését tartotta tegnap délután a munkásőrség Tolna megyei parancsnokságának törzse, a közvetlen szakalegységek, Szekszárdon, az oktatási igazgatóság tanácstermében. Tatár Lajos, megyei parancsnok fogadta a jelentést, majd a Himnusz elhangzása után az egységgyűlés elnöke, Hepp József köszöntötte a vendégeket, köztük Horváth Józsefet, a megyei párt vb tagját, az SZMT vezető titkárát, Haypál Tibort, az országos parancsnokság képviselőjét, Kiss Magdolnát, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, a társ fegyveres testületek képviselőit. Az egységgyűlés résztvevői egyperces felállással adóztak a hősi halált halt Sziebert László emlékének. Az elnöki megnyitó után a mázaszászvári úttörő munkásőr raj köszöntötte az ünneplő munkásőröket, majd Tatár Lajos, megyei parancsnok tartotta meg beszámolóját. — Életünkben mindig nagy esemény az évről évre ismétlődő évzáró-évnyitó egységgyűlés, amelynek az ad jelentőséget, hogy itt adunk számot az elmúlt kiképzési évre meghatározott főbb politikai, kiképzési és szolgálati feladatok teljesítéséről; arról, hogyan gyarapodott az állomány politikai, szakmai ismerete, összekovácsoltsága; milyen mértékű hadrafoghatósága; milyen hiányosságok merültek fel — mondotta bevezetőként, majd arra tért ki, hogy 1983-ban milyen külpolitikai események hatottak ki a munkásőrök mindennapjaira. A külpolitikai helyzet ismertetése után belpolitikai kérdésekkel foglalkozott a parancsnoki beszámoló. (Folytatás a 2. oldalon)
