Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-10 / 291. szám

2 ÍníÉPÜJSÁG 1983. december 10. KB-titkárok tanácskozása a nemzetközi helyzetről 1983. december 9-én Moszkvában tanácskozást tartottak szocialista országok kommunista és munkáspárt­jai központi bizottságainak nemzetközi és ideológiai kér­désekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vet­tek a Bolgár Kommunista Párt, a Csehszlovákiai Kommunista Párt, a Kubai Kommunista Párt, a Laoszi Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkás­párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kom­munista Párt képviselői. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek az ame­rikai kormányzat hibájából az európai nukleáris fegyve­rek korlátozásáról folytatott genfi tárgyalások meghiúsí­tása következtében kiélező­dött nemzetiközi helyzetről. Megvitatták a politikai, az információs és propaganda- tevékenység időszerű felada­tait e körülmények között. Külön figyelmet szenteltek az új amerikai rakéták az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország területén meg­kezdett telepítése veszélyes következményeinek. Megál­lapították: az Egyesült Álla­mok és a NATO mindenáron arra törekszik, hogy saját ja­vára változtassa meg straté­giai helyzetét, megbontsa a kialakult hozzávetőleges erőegyensúlyt, tovább növel­je a szocialista országokat fenyegető nukleáris veszélyt. Rövidlátó politikát folytatnak azok, akik a szocializmus és minden haladó erő ellen irá­nyuló „kereszteshadjárat” szervezőinek agresszív irányvonalát támogatják. Komoly kárt okoznak nem­zeti érdekeiknek, népeiket az amerikai hadiipari komp­lexum önző terveinek való alárendelésére kárhoztatják. Ennek eredményeként nem csupán a szocialista országo­kat fenyegető veszély foko­zódik, hanem az európai or­szágokat, az összes népat, A múlt hét végén kezde­ményezett, egymást követő légitámadásokhoz hasonlóan ismét egyszerre lépett akció­ba Libanonban az amerikai és az izraeli hadiflotta. Az amerikai hajóágyúik csütörtök este a drúz-szocia- lista ellenzéki erők állásait „Miért kellett megvárnunk azt, hogy valaki lekicsinylő­én szóljon a magyarokról, miért csak ennek hatására riadtunk fel és mondjuk el a valóságot?” — tette fel a kérdést a napokban Milenko Beljanszki szerb publicista a belgrádi Politika hasábjain. Az történt ugyanis, hogy egy szarajevói tudományos ösz- szejövetelen, amelyet az új jugoszláv állam alapjait le­fektető Jugoszláv Népfelsza­badító Antifasiszta Tanács (AVNOJ) jajcei ülésének 40. évfordulója alkalmából ren­deztek meg, Szlobodan Ne- sovics tekintélyes történész kijelentette: három partizán, Szabó Ida, Sóti Pál és Min- da Tibor neve alapján nem lehet arról beszélni, hogy a magyar nemzetiség is részt vett a jugoszláviai népfel­szabadító háborúban... A jugoszláv népek egyik legértékesebb vívmányuk­ként őrzik az éppen a fa­siszták elleni hősi harcok­ban, Tito vezetésével megte­remtett nemzeti-nemzetiségi testvériséget-egységet. Neso- vics meggondolatlan fejtege­tése így érthetően riadóztat­ta a közvéleményt. A Jugoszláv Harcosok Szö­vetsége és a Vajdasági Har­magát az Egyesült Államo­kat fenyegető veszély is. Nö­vekszik a termonukleáris ka­tasztrófa kockázata az egész emberiség számára. Az új amerikai rakéták európai telepítése lényeges eltérést jelent az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia záróokmá­nyától, megnehezíti a Hel­sinkiben kidolgozott irány­vonal továbbvitelét. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy a Varsói Szer­ződés tagállami által hozott válaszintézkedések szüksége­sek és kényszerűek. Kizáró­lagos céljuk a szocialista or­szágok biztonságának 'meg­óvása, a kialakult erőegyen­súly megőrzése, amely a jelenlegi körülmények között a béke előfeltétele. Fokozza a nemzetközi fe­szültséget, az amerikai im­perializmus a nyers erő po­litikáját folytatja, beavatko­zik a független államok bel- ügyeibe. A .tanácskozás résztvevői kifejezték a test­vérpártok és a testvéri né­pek szolidaritását a szocia­lista Kubával és Nicaraguá­val, a grenadai, salva- dori és más közép­amerikai népek igazsá­gos harcával, Dél-Afrika né­peinek szabaságukért és füg­getlenségükért folytatott küzdőimével. Elítélték Wa­shington és Tel- Aviv agresz- szív közel-keleti politikáját. Hangsúlyozták azt a ve­szélyt, amit az ázsiai és a világbéke számára az USA, Japán és Dél-iKorea fokozó­dó katonai készülődése je­lent, amit más reakciós erők is támogatnak. A tanácsko­zás teljes támogatásáról biz­tosította Vietnam, Laosz és Kambodzsa erőfeszítéseit a délkelet-ázsiai helyzet nor­malizálására, e térségnek a béke, a stabilitás és az együttműködés övezetévé változtatására. A testvérpártok képviselői rámutattak: változatlan elvi, politikai irányvonaluk, ame­lyet ez évben Prágában és Moszkvában a szocialista or­szágok párt- és állami ve­zetői megerősítettek. Megál­lőtték a Bejruttól keletre fekvő Bhamdun és Szofar térségben. Izraeli ágyúnaszádok és helikopterek péntekre virra­dóra az El-Faitah palesztin szervezet egyik tengerparti állását támadták az észak- libanoni Tripoli kikötőjének cosok Szövetsége nyomban nyilatkozatot adott ki, amely a történész véleményét „sú­lyos politikai kilengésnek, otromba hamisításnak, ká­rosnak és rendkívül sértő­nek” értékelte, s rámutatott: „Ez a fellépés durván meg­sértette nemcsak a magyar nemzetiséget, a harcosok ez­reit, az e nemzetiség soraiból kikerült, elesett hősök emlé­két, s a jugoszláv munkás- mozgalom .számos kiemelke­dő személyiségét, hanem a jugoszláv népfelszabadító há­ború összes volt harcosát, az ország minden nemzetének és nemzetiségének tagjait, mindazokat is, akik szívükön viselik az egyenjogúság, a testvériség-egység AVNOJ-i eszméjének ügyét.” A jugoszláv sajtókommen­tárok ezúttal ismét emlékez­tettek arra, hogy 1943 au­gusztusában, Szlavóniában megalakult a Petőfi Sándor magyar partizánzászlóalj, amelynek 320 harcosa közül a fasisztákkal vívott ütköze­tekben 40-en haltak hősi ha­lált. Továbbá: 1944 novem­berében Topolyáról el indult a Dráva menti hadszíntérre az ezer főt számláló Petőfi Sándor vajdasági brigád (pa­rancsnoka Kiss Ferenc, po­lapodtak: további intézkedé­seket tesznek azért, hogy a világközvélemény különböző köreit tájékoztassák a Szov­jetunió és több más szocia­lista ország konkrét és nagy horderejű javaslatairól, ame­lyek az Európában levő nukleáris és egyéb fegyver­zetek eltávolítását, illetve ra­dikális csökkentését szolgál­ják az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján, s amelyek arra irányulnak, hogy visszafordítsák az ese­mények veszélyes menetét, biztosítsák a feszültség eny­hülését. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy nagyon jelentősek a Jurij Andropov szeptember 28-i és november 24-i nyilatkozataiban előter­jesztett javaslatok, amelyek széles körben, kedvező fo­gadtatásra találtak. A tanácskozáson megálla­pították: a szocialista orszá­gok szilárd politikai akarat­tal és minden lehetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy megakadályozzák biztonsá­guk aláásását, megvédjék a szocializmus érdekeit, töre­kedjenek az igazságos és tar­tós béke elérésére. Kifejezték arra irányuló készségüket, hogy hozzájá­rulnak a kapcsolatok kiszé­lesítéséhez és elmélyítéséhez minden olyan állammal, mozgalommal, szervezettel és reálisan gondolkodó poli­tikussal, amelyek és akik síkraszállnak az európai és nemzetközi biztonság kérdé­seinek konstruktív megoldá­sáért, a feszültség enyhíté­séért, a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért, a békés egymás mellett élés és az érdemi együttműködés megerősítéséért az államok közötti kapcsolatok gyakor­latában, függetlenül ezen or­szágok társadalmi berendez­kedésétől. E célokat szolgál­hatja az európai bizalom- és biztonságerősíitő intézke­désekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia. A tanácskozást tárgyszerű, elvtársi együttműködés, az egység és az internaciona­lista szolidaritás jellemezte. körzetében. Az agressziót olyan időpontban hajtották végre, amikor Tripoliba vár­ják a Jasszer Araiadhoz hű palesztin egységeket elszállí­tó görög hajókat. Az izraeli hadiflotta teljes tengeri blokád alá helyezte az észak-libanoni Tripoli ki­litikai biztosa pedig Jonto- vics Rudolf volt), amely 1945. március 6-a és 25-e között véres csatát vívott a német erőkkel. A bevezetőben idézett Bel- janszki megírja, hogy a Pe­tőfi Sándor zászlóalj és bri­gád nem tudta befogadni a népfelszabadító háborúba bekapcsolódó valamennyi magyart, s azok ezrével ér­keztek különböző alakula­tokhoz. Zombor felszabadu­lása után például a városban Koszta Nagy tábornok pa­rancsára szintén létrehoz­tak egy önkéntes egységet, amely szintén Petőfi Sándor nevét viselte, s rövid politi­kai és katonai kiképzés után 10 000 katonát küldött ki a frontra. Szabó Ida, aki jelenleg a Jugoszláv Föderáció Taná­csának tagja, a zágrábi Vjes- nikben megjelent nyilatkoza­tában kiemelte, hogy a Ju­goszláv Kommunista Párt­ban a Jugoszlávia elleni fa­siszta támadás előtt a vajda­sági párttagság 30 százalékát a magyar nemzetiségűek al­kották. Emlékeztetett arra, hogy 1941-ben, Belgrádban a fasiszták az elsők között akasztották fel Polgár And­rást, aki megalapítása óta a PANORÁMA VARSÓ < A LEMP és a vele szövet­séges két politikai párt ve­zetősége úgy döntött, hogy 1984. tavaszán helyi tanács­választásokat tartanak Len­gyelországban. MOSZKVA Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese pénteken Moszkvában fogadta Tran Guynh vietnami miniszter­elnök-helyettest. A megbe­szélésen a szovjet—vietna­mi kapcsolatok további fej­lesztéséről volt szó. BRÜSSZEL A NATO külügyminiszte­rei pénteken véget ért ta­nácsülésükön felhívást intéz­tek a Varsói Szerződés orszá­gaihoz, hogy folytatni kíván­ják a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkenté­séről, a közép-hatótávolságú atomeszközökről, a közép­európai haderőik és fegyver­zet csökkentéséről, valamint a vegyi fegyverek betiltásá­ról tartott tárgyalásokat. A felhívás nem tartalmaz azonban egyetlen konkrét, építő javaslatot sem. Vi­szont az ülésen örömmel nyugtázták, hogy megkez­dődött az 1979-es rakétate­lepítési határozat végrehaj­tása. A külügyminiszterek végül hangzatos köszönet- nyilvánítások nélkül tudo­másul vették Joseph Luns bejelentését, hogy 12 év után vissza kíván vonulni a NA­TO főtitkári posztjáról. Utó­da, Lord Carrington 1984. június 25-én veszi át tisztsé­gét. BONN Bajorország központi kör­zeteiben december 10. és 21. között újabb hadgyakorla­tokat tartanak az NSZK te­rületén állomásozó amerikai csapatok. A gyakorlatokon 9 ezer katona, több mint 1500 harckocsi, páncélozott szállí­tó harcjármű, katonai szállí­tó jármű és több tucat heli­kopter vesz részt. kötőjét. A blokád célja an­nak megakadályozása, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizott­ságának elnöke és a mellet­te kitartó palesztin egységek az ENSZ lobogója alatt eltá­vozhassanak Tripoliból. Ara­dat, a PFSZ elnöke a Bizton­sági Tanács, Franciaország, Görögország és az Arab Li­ga segítségét kérte a tengeri blokád feloldásához. JKP tagja volt.'Pap Pált, a JKP vezetőségi tagját 1941- ben Horvátországban fogták el és végezték ki a megszál­lók. Samu Mihályt, aki 1926- ban lépett be a JKP-be, a fasiszták tűzharcban lőtték agyon. Kizur István, a JKP szabadkai szervezetének egyik megszervezője, 1941- ben a jagodimai pártbizottság titkáraként tevékenykedett, s 1942-ben Maglajnál halt hő­si halált. Szervo Mihályt, aki kommunista meggyőző­déséért egy évtizedet töltött a királyi Jugoszlávia börtö­neiben, 1941-ben meggyilkol­ták a fasiszták, s a sort még hosszan folytatni lehetne ... Jontovics Rudolf, aki most a jugoszláv néphadsereg ve­zérőrnagya, az eset tanulsá­gait így összegezte: „A há­zibéke jegyében megtehettük volna, hogy nem reagálunk nyilvánosan Nesovios kije­lentésére. A hamis szolidari­tás azonban senkinek sem használt volna. Reagálnunk kellett halott és élő elvtársa­ink miatt, s azért, hogy a fiatal nemzedék is megtud­ja az igazságot”. A történelemhamisítási kí­sérlet egyértelmű választ kapott. MÁRKUS GYULA A SZOT főtitkára Méhes Lajos 1927-ben szü­letett Budapesten. Eredeti foglalkozása géplakatos. 1944 óta vesz részt a munkásmoz­galomban. 1948 és 1961 között a budapesti pártbizottságon töltött be különböző tisztsé­geket, 1961-ben a XIV. kerü­leti pártbizottság első titká­rává, 1962-ben a budapesti pártbizottság titkárává, 1964- ben a KISZ Központi Bizott­ságának első titkárává vá­lasztották. 1970 és 1978 között a Vasas Szakszervezet főtit­kára volt. 1978-tól 1980-ig a budapesti pártbizottság első titkára tisztét töltötte be, 1981. január 1-től ipari mi­niszter volt, 35 éve tagja a Ganz-MÁVAG „Felszabadu­lás” szocialista brigádjának. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak 1966, a Politikai Bizott­ságnak 1980 óta tagja. 1967 óta országgyűlési képviselő. Tagja a Vasas Szakszervezet Központi Vezetőségének. Immár 35 esztendeje, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete — amelynek tagálla­mai az ENSZ alapokmányá­ban is hitet tettek az alapve­tő emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és ér­téke, a férfiak és a nők, a nagy és a kis nemzetek egyenjogúsága mellett — el­fogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. De­cember 10-ét azóta szerte a világon az emberi jogok nap­jaként ünnepük, s ebből az alkalomból rendezett ünne­pi ülést pénteken, a Hazafi­as Népfront székházában a Magyar Jogász Szövetség és a Magyar ENSZ-társaság el­nöksége. Dr. Simái Mihály, a Ma­gyar ENSZ-társaság elnöke bevezetőjében arról szólt: a mai, feszültségekkel terhes világhelyzetben különös je­lentőségű az emberi jogok egyetemes deklarációjáról történő megemlékezés, s az élethez való jog talán még soha nem került ennyire elő­térbe, mint — a békemozga­lom harcának eredménye­ként — napjainkban. Az ünnepi ülésen Katoná- né dr. Soltész Márta, a Ma­gyar Jogász Szövetség csa­ládjogi bizottságának elnöke tartott előadást „Gondolatok az emberi jogok napján” címmel. Emlékeztetett arra, hogy az emberi jogok hivatalos tiszteletben tartásának elve abból a megrendülésből fa­kadt, amelyet a német fasiz­mus okozott rémtetteivel az emberiségnek. Napjainkra azonban, amikor az emberi­Pénteken a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bi­zottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoz­tatta a képviselőket a soron következő, téli ülésszak elő­készületeivel kapcsolatos teendőkről. Ezt követően dr. Markója Imre igazságügy­miniszter ismertette az alkot­mány módosításával, vala­Az ipari miniszter Dr. Kapolyi László Buda­pesten született, 1932-ben. A Budapesti Műszaki Egyete­men általános mérnöki, a Nehézipari Műszaki Egyete­men bányamérnöki, a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen pedig köz­gazdász oklevelet szerzett. A pártnak 1967 óta tagja. A Tatabányai Szénbányák­nál dolgozott 1953 és 1976 között, vezetői beosztások­ban. 1976 áprilisától nehéz­ipari miniszterhelyettes volt. 1981. január 1-től ipari mi­nisztériumi államtitkár. 1968-ban elnyerte a mű­szaki tudományok kandidá­tusi, 1975-ben pedig doktori fokozatát, a Magyar Tudo­mányos Akadémia 1979-ben levelező tagjává választotta. Az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem címzetes egyetemi tanára. Munkásságáért 1983- ban Állami díjat kapott. ség életét az atomháború veszélye fenyegeti, az embe­ri jogok ünneplése a nemzet­közi békemozgalomhoz való csatlakozást is jelenti, he­lyeslését azoknak az elvek­nek, amelyekkel világszerte az életért, a békéért küzde­nek. Most, amikor az ünne­pi hangulatba szorongó ér­zelmek is vegyülnek — hangsúlyozta —, az emberi jogokról való megemlékezés elválaszthatatlan a háborús veszély elleni tiltakozástól. A továbbiakban az előadó azokról a nemzetközi és nemzeti eredményekről szólt, amelyeket az emberi jogok feljesztésében az elmúlt há­rom és fél évtizedben sike­rült elérni. Utalt számos nemzetközi egyezményre és ajánlásra, amelyek egyebek között az emberkereskede­lem megszüntetéséről, a nők politikai jogairól, a hátrá­nyos faji megkülönböztetés minden formájának kiküszö­böléséről, a gyermekek jo­gainak deklarálásáról szület­tek. Beszélt azokról a táma­dásokról is, amelyek az em­beri jogok ürügyén a szocia­lista országokat érték az el­múlt években. E kampányok eleve sikertelennek bizonyul­tak — hangsúlyozta —, s a haladó politikai mozgalmak változatlanul számon kérik az emberi jogokat és garan­ciákat azokban az országok­ban, amelyeknek vezetői a szocialista országokkal szem­ben a védőügyvéd szerepé­ben tetszelegnek, ugyanak­kor az emberi jogokat leg­durvább módon megsértő nyílt diktatúrákat támogat­nak. mint az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok vá­lasztásával foglalkozó tör­vényjavaslatot. Madarasi At­tila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár a Magyar Népköz- társaság 1984. évi költségve­téséről szóló törvénytervezet­ről számolt be, majd Hoós János tervhivatali államtit­kár a jövő esztendei népgaz­dasági terv főbb tendenciái­ról adott tájékoztatót. Izraeli hajók elzárták Tripoli kikötőiét Válasz egy történelemhamisítási kísérletre Megemlékezés az emberi jogok napján Országgyűlési tisztségviselők megbeszélése

Next

/
Thumbnails
Contents