Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

1983. december 7. NÉPÚJSÁG 5 Előtérben a minőség Neeyedik esztendeje az idén- h°gy fővárosunkban ----ZL---------------------------— gyűltek össze a minőség kér­déseivel foglalkozó külföldi és hazai szakemberek, gazdasá­gi vezetők. Az Európai Minőségügyi Szervezetnek ezen az igen sikeres budapesti nemzetközi konferenciáján született az elhatározás, hogy évente egynapos országos minőségügyi konferencián vesznek részt mindazok, akiknek ez a kiemel­kedő fontosságú népgazdasági kérdés a munkakörükbe vág. A z 1980-ban megrendezett első ilyen tanácskozáson sike­rült is reflektorfénybe állítani a minőséget, összegezni a mi­nőségügy terén elért legfontosabb tapasztalatokat, feltárni az előrehaladást akadályozó gondokat. Arra is törekedtek, hogy az eredmények és a nehézségek elemzésével segítsék a helyes, jó megoldások elterjesztését, általánosítását. Az ak­kori konferenciának a meghatározó jelszava volt: a minőség, gazdaságosság, érdekeltség. A következő esztendőkben a vál­lalati minőségszabályozás és exportképesség került teríték­re, majd tavaly a vezetés és a minőség összefüggéseit vitat­ták meg. Az idén, december 8-án összeülő negyedik orszá­gos minőségügyi konferencia a minőség — műszaki fejlesz­tés — termelési kultúra jegyében tanácskozik. E hármas egység napjaink gazdaságának valóban a leg­kiemelkedőbb területei közé tartozik. Az MSZMP Központi Bizottsága az idén áprilisban, a kongresszusi munkát érté­kelő úgynevezett felező határozatában hívta föl a figyelmet arra, hogy előrehaladásunk kulcskérdése a műszaki fejlesz­tés meggyorsítása, a minőség és a munkakultúra javítása, együtt a munka termelékenységével. Mindezek révén érhető el ugyanis a termelés jövedelmezőségének és versenyképes­ségének a fokozása. Ezek az összefüggések — melyekre a párthatározat rámu­tatott — alapvető szerepet játszanak gazdasági fejlődésünk­ben. A jó minőség egyenletességének fenntartásában és a minőségi színvonal emelésében elsőrendű tényező a műsza­ki feljesztés. Erről — éppen életszínvonalunk lehető meg­óvása és nemzetközi versenyképességünk fenntartása érde­kében — még átmenetileg sem mondhatunk le. Az is tudni való viszont, hogy az ehhez szükséges pénzügyi eszközök igen korlátozottan állnak rendelkezésünkre és alighanem így lesz a következő esztendőkben is. Megnövekedett tehát a jelentősége minden olyan tapasztalatnak, amely elősegíti, hogy a meglévő forrásokat használhassuk fel hatékonyabban. Hasonlóan nagy jelentőségű minden olyan kezdeményezés, amely a szevezettség javításával, a termelési szerkezet ész- szerűsítésével, az eljárások egyszerűsítésével, a meglévő be­rendezések jobb kihasználásával, üzemképességük fokozott fenntartásával, a rend, a fegyelem erősítésével járul hozzá a termékek minőségének javításához, sőt a minőség állandó­sításához. A felsoroltak egyúttal végeredményében a terme­lési kultúra magasabb színvonalra emelését is jelentik. Amikor tehát most mintegy kilencszáz gazdasági ve­------------------------— zető, minőségügyi szakember összeül, ak kor olyan kérdéseket vitatnak majd meg, amelyek elsősor­ban a ma még sok területen meglévő, leggyakrabban emberi tényezőkből származó minőségi hibák megszüntetéséhez já­rulhatnak hozzá. Mert hiszen az ésszerű szervezés, az átgon­dolt, a fegyelmezett, igényes munka, a jó munkahelyi kör­nyezet kialakítása, a jó munka fokozott megbecsülése végül is a jobb minőségű termékekhez vezet el. Ennek elérése pe­dig az egyénnek és egész társadalmunknak, hazánknak egy­aránt érdeke. A leghatározottabban közérdekű kérdésről tárgyal tehát ez a konferencia a MTESZ központi szabványosítási és minőség­ügyi bizottságának a MTESZ tagegyesületekkel közös szer­vezésében, valamint az Európai Minőségügyi Szervezet ma­gyar nemzeti bizottságának és a Magyar Szabványügyi Hi­vatalnak a rendezésében. Közérdekű, mert bárhol külföldön csak akkor tudunk elegendő árut eladni, vagyis csak akkor tudjuk exportképeségünket növelni, ha tovább javítjuk a minőséget. Ezt egyébként a hazai fogyasztók is jogosan vár­ják el, mert a tisztességgel megszolgált keresetükért megfe­lelő minőségű árut várnak. Exportunk növelése egyébként — mint köztudott — nélkülözhetetlen az ország fizetőképessé­géhez. Márpedig ez meghatározója elért életszínvonalunk megőrzésének is, tehát minden magyar állampolgárnak egy­ben legszemélyesebb érdeke. Megvalósítása, elérése a hivata­los szerveken kívül a társadalom, a termelés minden részt­vevőjének közreműködését igényli. Ami az államunkat illeti: a gazdaságszervező, gazdaság­irányító munkában egyre jelentősebb szerepet tölt be a mi­nőségszabályozás. Az utóbbi években különösen nagy figyel­met fordít kormányzatunk a minőségre. Alapelvként érvé­nyesül irányítási rendszerünkben a vállalatok gazdasági ön­állósága, anyagi érdekeltsége, de ezzel együtt az sem mellé­kes, hogy a minőségi színvonal a központi céloknak megfe­lelően mozdítsa elő a gazdasági, társadalmi fejlődést. Ezért hozott két esztendeje határozatot a kormány gazdasági bi­zottsága arra, hogy miként fejlesszük tovább minőségszabá­lyozási rendszerünket. Az ebben kifejezésre jutott gondolat ma is változatlanul érvényes. Eszerint áfspvetően vállalati feladat a minőség----------------------—------------ biztosítása, javítása és ellen­őrzése, és meghatározó szerepe van annak a gazdasági kör­nyezetnek, amelynek közepette folyik a termelés, a forgal­mazás, a szolgáltatás. Ezzel együtt azonban jelentős a fel­adatuk az irányító szerveknek, ellenőrző intézményeknek és különböző társadalmi szervezeteknek. K örnyezetvédelem Straub F. Brúnó akadémi­kus elnökletével kedden, a Parlamentben ülést tartott az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Tanács. A ta­nácskozáson egyebek között Somogy megye környezet- és természetvédelmi helyzetéről, valamint a terület- és telepü­lésrendezés környezetvédelmi hatásairól tárgyaltak. A testület megállapította: Somogy megyében az utóbbi két évben számottevő ered­ményeket értek el a környe­zet állapotának megőrzésé­ben a káros hatások csökken­tésében. Szervezetten, folya­matosan figyelmet fordítanak a környezetszennyezés meg­előzésére. A megye termé­szeti értékeinek, növény- és állatfajainak megóvása érde­kében eddig 15 ezer hektár­nyi területet vontak védelem alá. A Balaton védelmére hathatós intézkedéseket tet­tek: a mezőgazdasági víz- szennyezések csökkentésére hét nagyüzemi sertéstelepet felszámoltak a part közelé­ben, s jóval távolabb, az elő­írásoknak megfelelő négy új szenyvízlerakó-helyet létesí­tettek. A tanács elismerve a me­gye eredményeit, felhívta a figyelmet arra. hogy a jövő­ben fokozottabb gondot kell fordítani a mezőgazdasági kemikáliák szennyező hatá­sának csökkentésére, a Bala­ton védelmére, a veszélyes hulladékok elhelyezésére és ártalmatlanítására. Naponta tízezer utasért... Pakson naponta tízezer em­ber utazik át, illetőleg a he­lyi járatokon, és az építke­zésre ennyien mennek dol­gozni és térnek vissza ottho­nukba. Szerződéses buszok, menetrendszerűek, és még ki tudja sorolni, hány vál­lalat személyszállító jármű­veinek irányítása Nagy László forgalomvezető fel­adata. — Vannak olyan járataink, ahol öt percet nem késhet a busz. A munkakezdésre, a munkavégzésre ott kell állni az üzemképes kocsinak, s minden alkalommal tisztán. Az én kezembe fut össze a személyszállítás minden ügye. Az elmúlt "hét évben, amióta ezt a beosztást kap­tam, sűrű nappalaim vannak, és nekem a munka akkor kezdődik, amikor felszállók a buszra. Naponta utazom Szekszárdró'l Paksra, munka­helyemre, az itteni üzem- igazgatóságra. Az első busz- szal bemegyek az erőműig, ott átszállók egy másikra, s amíg munkahelyemre érek, addigra már nagyjából tu­dom, hogy ma reggel mi tör­tént. S itt az irodában aszta­lomon vár néhány forgalmi jelentés, ezek értékelése kö­vetkezik. Ha végeztem a régi pályaudvar, az új forgalmi telep jelentésének, meg az erőművi járatok összesítésé­nek értékelésével, akkor me­gyek az igazgatóhoz és ott, ha szükséges, a további ten­nivalókról döntés születik — a javaslatom alapján. Tízezer ember napi utazá­sáért felelni — nem kis do­log. Nagy László húsz éve áll a Volán, pontosabban a közönség, szolgálatában. — Naponta utazó ember vagyok. Tudom, hogy az em­berek mindig pontosan akar­nak a munkahelyre és haza érkezni. Ennél én még fon­tosabbnak tartom, hogy biz­tonságban érkezzenek cél­jukhoz. A biztonság a leg­fontosabb ! Persze a tévedés a mi szakmánkban sincs ki­zárva, emberek dolgoznak, gépekkel. Az ember is lehet rossz passz bán, a gép is meg­hibásodik. Tudnunk kell, hogy a kocsivezető aznap mi­lyen stressz alatt van, han­gulata befolyásolhatja egész napi munkáját. Ezért gya­korta ülünk le — no nem a szó szoros értelmében — be­szélgetni. Menet köbén, ami­kor kimegyek valamelyik te­lepre, szóba kerülnek forgal­mi dolgok, meg az legtöbb­ször, hogy a mi munkánk­kal elégedettek legyenek az emberek. Azt tudatosítjuk munkatársaink körében, hogy legyenek büszkék ar­ra, hogy a paksi üzemigazga­tóságon dolgoznak. Azt akar­juk a jövőben !is, hogy elége­dettek legyenek munkánkkal. Fejlődő Dombóvár Utak, parkok, villamosítás még decemberben be is fe­jezik. A város minden utcájába kiépítették a villamos háló­zatot. Ezen az őszön fejezik be a 7., a 8., és a 9. utcák folytatásában, az új lakóte­lepen, a villamos hálózat ki­építését olyan területre, ame­lyet a közeljövőben osztanak fel házhelyeknek. A .város utcái az új tele­peken is mindenütt járhatók. Ám jó néhány száz méternyi úttestet kellene szilárd bur­kolattal ellátni, hogy a la­kosság elégedett legyen a közlekedési lehetőségekkel. Ezlt a munkát a következő évekre tervezik. A városban lévő utak hossza 65 kilomé­ter, ebből szilárd burkolattal 36 kilométer van ellátva. A KPM kezelésében azok az utak vannak, amelyek átha­ladnak a városon, ezek hosz- sza 11 kilométer. A szilárd burkolatú járdák egyre gyor- sább ütemben épülnek, je­lenleg 120 000 négyzetméter járda van a városban. Az utak, és járdák építé­sét, gondozását is segítik a városi üzemek munkásad. Pénteken például a MÁV adott nyolcvan köbméter sa­lakot, útépítési célra. Ezt a salakot az Erdősor utcába a Volán brigádjai szállították el, és itt a lakosság segítsé­gével terítették szét. Dombóvár város területe 1183 hektár. Nem kevesebb, mint 860 000 négyzetméter a zöldterület. Ezenkívül van két nagy parkerdő. Az alsó- hetényi parkerdő területe 122 hektár, a Nyergesé pedig 61 hektár, s mindegyik helyen már kiépített utak, pihenő­helyek, szalonnasütők, turis­tákat védő, szép fészerek ta­lálhatók. Nagy gondot fordítanak a város belterületein a parkok­ra, játszóterekre. A belterjes parkművelés, tehát a kerté­szek munkaterülete, ahol nemcsak kaszálnak, hanem virágot is ültetnek, több mint 220 000 négyzetméterre terjed ki. A virágágyások alapterülete több mint négy­ezer négyzetméter. Ezekben a napokban a városi kerté­szetben már megkezdték a jövő évi program előkészíté­sét. A város különböző részein összesen 14 játszótér van. Ezekre a különböző vállala­tok, intézmények szocialis­ta brigádjai segítségével ál­lították fel a hintákat, csúsz­dákat, homokozókat és egyéb, ugrálásra, mászásra, egyáltalán játszásra alkal­mas eszközöket. Ezeket a szocialista brigádok nem­csak felszerelni, hanem fo­lyamatosan karbantartani is segítenek, például a csavar­gyár, a Láng Gépgyár, az Unió és a MÁV üzemeinek dolgozói. A társadalmi mun­ka értékének, mértékének összegezését most kezdték el, A mellékutcákban még télen is betonozzák a járdákat, a lakosság az alapozásnál segített A város főútvonalát négysávosra építették, s most kerülhet sor az árkok kiásására és betonozására — természetesen gép segíti az emberek munkáját. Körkérdés a falvak ellátásáról A hét elején néhány szö­vetkezeti és állami kiskeres- kedemi vállalatnál érdeklőd­tünk, hogyan várják a vásár­lókat, milyen az árukészle­tük. A körkérdéseinkre küldött válaszok közül az alábbiakat emeljük ki: Napsugár Áruház, Dombó­vár. A ruházati osztályon decemberben 14 millió forin­tos forgalmat várnak — kö­zölte Bodó János, a szövetke­zet elnökhelyettese. A dom­bóvári áfész áruházának mű­szaki osztálya 7,5 milliós forgalom lebonyolítását ter­vezi, s mindenképpen figye­lemreméltó, hogy az illat­szerosztály hárommillió fo­rintot érő áruval várja ve­vőit. A bútorbolt, amely köz­ismert jó ellátásáról, ötmil­lió forintos forgalomra, a vasbolt, szerényen másfél­milliósra, az üveg- és porce­lánbolt pedig kétmilliós for­galomra számít. Tamási áfész. Tóth József kereskedelmi főosztályvezető főleg azt hangsúlyozta vá­laszában, hogy a kisebb te­lepüléseken lévő boltok ellá­tását szervezték meg nagy gonddal. Ezek a boltok a ta­nyai településeken, kisebb falvakban látják el a lakos­ságot, ebből következően főleg a napi vegyes-háztar­tási cikkeket tartják. De jel­lemző, hogy a kis boltok némelyike, egyszemélyes üzletekről van jobbára szó, negyedmillió forintnálJs erő­sebb forgalomra számít. Pél­dául, a fornádi vegyesbolt 160 ezer, az adorjáni 150 ezer, a kecsegei 190 ezer, az értényi 450 ezer, a koppány- szántói 470 ezer, a majsai 70 ezer, a szárazdi 320 ezer, az alsópéli 240 ezer, az udvari 480 ezer, a mucsi pedig 550 ezer forintos forgalomra ké­szült fel. A nagykereskedel­mi vállalatok jórészt már el­látták a kisközségek telepü­léses boltjait megfelelő áru- mennyiséggel. Rayon Áruház, Kaposszek- cső. A Skála-rendszerbe tar­tozó kaposszekcsői Rayon Áruház látja el a három me­gye szomszédos községeiben lévő áruházakat, műszaki, ruházati és vegyesiparcik­kel, valamint importált áruk­kal. Baktay Tamás igazgató közölte, hogy készletük jó, folyamatosan szállítják part­nereiknek az árut, ugyanak­kor hozzájuk is küldi az ipar meg a külkereskede­lem. Decemberben 35—40 millió forint forgalomra szá­mítanak. Ugyanakkor az áruház előtt lévő üzletet is ellátják minden olyan áru­val, amelyet a raktárból a kiskereskedelmi hálózatba szállítanak. Vetőmag a kisgazdaságoknak Megkezdte a tavaszi vető­magvak előszállítását a Ve­tőmagtermeltető és Értékesí­tő Vállalat Nyugat-magyar­országi Területi Központja. A háztáji és kisegítő gazda­ságok, a munkás kertszövet­kezetek és a kertbarátok igényeit a területi központ szakemberei külön is felmér­ték, s ennek megfelelően lát­ják el a boltokat: paprikából 26, paradicsomból 23, borsó­ból, uborkából 1.6, karalábé­ból 10, sárgarépából, retek­ből 9 fajta közül válogathat­nak a termelők. Virágmag- vakból mintegy 120 faj és több mint 300 fajta áll majd a vásárlók rendelkezésére. Vas megyében körülbelül 46 000 háztáji és kisegítő gazdaság együttesen mintegy 52 000 hektár földet művel, s jelentős a kertbarátok, a szakcsoportok és a munkás kertszövetkezetek száma is.

Next

/
Thumbnails
Contents