Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
1983. december 31. SvrtÉPÜJSÁG 3 Dunaföldvár, Virágzó Tsz A kísérleti bérgazdálkodás első évének tapasztalatai Vasúti villamosítás, menetrend szerint A tucatnyi kérdés közül, melyeket Ferenczi Jánosnak, a dunaiföldvári Virágzó' Tsz elnökének feltettek a nagyközségi párt-végrehajtó bizottság üllésén, az egyik így hangzott: Miit hozott a jövedelmezőségben, a nyereségben a év elején bevezetett kísérleti bérgazdálkodás. A válasz: tavaly 12,5 málló volt a nyereségünk, az idén — az .aszálykárok ellenére -v 15—16 millió körül alakul. Korábban, a legjobb évben is 2,4 milliót osztottunk az év végén nyereségrészesedésként, most 2,8—3 millióval számolunk. MEGVOLTAK A FELTÉTELEK, MEGPÁLYÁZTÁK 1982-ben hirdette meg a Pénzügymániisztárium a pályázatot az általánostól elité- r ró, új keresetszabályozási formákra, melyek lényege: a mezőgazdasági nagyüzemek érdekeltsége a korábbinál jobban kötődjék a hatékonyság, az eredményesség javításához, nagyobb „kifutási lehetőség” legyein a dolgozók, a tagság jövedelmének növeléséhez, de .nagyobb legyen a kockázat is, ami az esetben realizálódik, ha a gazdaság a korábbinál alacsonyabb jövedelmet ér el. Tartani kell a fogyasztás-felhalmozás 1980—82. években kialakult arányát, de minimum a 70—30 százalékot és ha ez megvalósul, a többlet- keresetek után nem progresszív, hanem a korábban kialakult aránynak megfelelő adót kell fizetni. A legfontosabb: az amortizációból és a nyereségből képzett felhalmozási alap aránya a keresetekhez — alapmunkadíj, prémiumok, részesedés sib.. j — nem csökkenhet. Mert ha igen, érvénybe lép az adózásnál a rendkívüli nagyfokú progresszivitás. Mind a vb-ülésen, mind az azt követő, a szövetkezetben több érdekelttel folytatott beszélgetésből kiderült, érdemes volt megpályázni a szövetkezetnek az új módszert, amibe különben a megyéből kilenc termelőszövetkezet „lépett be”. A földváriaknak minden alapjuk megvolt ahhoz, hogy éljenek az új lehetőséggel. 1981-ben 65, 82-ben 66 százalékát tette ki az önköltség az árbevételnek (a megyei átlag 79—82 százalék körüli), az idén az arány mindössze 60 százalék. Az elmúlt három év alatt 69:31 volt a fogyasztás- felhalmozás közötti arány. Kialakult már öt évvel ezelőtt — és eredményesen funkcionál — a munkateljesítményekhez, a munka eredményességéhez kötött és csaknem minden dolgozóra kiterjedő premizálási rendszer. y ÉRDEKELTSÉG A KISCSOPORTIG, AZ EGYÉNIG Sokirányú és igen alapos elemző munkát tett szükségessé az új helyzet. Köztük a legfontosabb, hogy az ágazatok, brigádok és az egyes dolgozók is érdekelve legye- * nek a jobb munkában, gazdálkodásban, a takarékosságban. Tudják, mi a feladatuk és azt is, hogy ez milyen jövedelemtöbblettel — rossz munka esetén jövedelem- csökkenéssel — jár. Láthassák azt is szinte naprakészen, hogyan állnak „bevételeikkel” és a költségekkel, ami az ágazatokban és a szövetkezeti központban is a számvitel, a nyilvántartások pontosságát és naprakészségét követeli meg. A szövetkezet vezetősége kidolgozta az önelszámoló egységek működési feltételrendszerét. A kilenc egység — mely a dolgozóik kereken kétharmadát foglalja magába — tervet kap, mely tartalmazza a kiscsoport bevételeit, kiadásait és a keittő különbözetekéit azt az eredményt, amelyből a csoport érdekeltsége kezdődik. Árjegyzéket, mellyel a csoport bevételeinek és kiadásainaik elszámolása történik, a munikadíjat havi ütemezésben — amelyet önállóan oszt fel tagjai között, kinek-kinek munkája, az eredményhez való hozzájárulása arányában — a technológiai leírást, szaíkmai, jogszabályi előírásokat. Tulajdonképpen szerződést köt a központtal, aimit nemcsak az elnök, az ágazatvezető, hanem a csoport minden tagja aláír. A szerződésben többek között rögzítették azt is, hogy a többletnyereség 30 százaléka a kiscsoportot, 70 százaléka a központot illeti. A 30 százalék felosztásáról is a kiscsoport dönt. A csoport — az önelszámoló egység „eladja” termékeit, szolgáltatásait a központnak, vagy másik egységnek és „fizet” aiz igénybe vett anyagokért, szolgáltatásokért, némely esetben még — például egyes költségek túllépéséért — 14 százalékos kamatot is. A különböző költségek alakulásáról havonta kap elemzést, kimutatást minden csoport. NAGYFOKÜ ÖNÁLLÓSÁG A kiscsoport terve tehát a szövetkezet éves tervére épül, tulajdonképpen annak felbontásával készül. Ily módon az érdekeltséget sikerül teljes egészében egyeztetni a szövetkezet eredményre orientált érdekeltségével. A csoport ha jól dolgozik, gazdálkodik, eléri, vagy növeld a nyereségét, következésképpen a szövetkezetét is. És csak ily módon tárulhatnak fel a korábban rejtett tartalékok, hiszen minden egyes kiadásnál kiszámítható, hogy az mily mértékben hat a csoport eredményére. A csoport önállóan dönt arról, hogy a ■tervben megszabott bér.t hogyan osztja fel. Aki szorgalmas, többet kap, aki lustái, kevesebbet. Solt, ahban is önálló a csoport, hogy kikkel hajlandó dolgozni. A munkahelyi vezető és a csoport által választott társadalmi vezető teszi a javaslatokat és a csoport szótöbbséggel dönt, ami ellen nincs apelláta. — Az elején előfordult, hogy három napig is vitatkoztak — mondja Ferenczi János elnök — a bérfelosztásról, most már rendszerint félóra elegendő. Előfordult, hogy valaki panaszkodni jött hozzám, hogy háromezerrel kevesebbet kapott, mint a többiek. Behívtam az ágazatvezetőt és a csoport társadalmi vezetőjét és szembesítettem őket az illetővel. — Az egyik emberünknek azt mondtuk: „figyelmeztettünk már jó néhányszor, hogy nálunk sétálással nem lehat kenyeret keresni, nem vagyunk hajlandók dolgozni helyetted. De most, hogy csak délben kerültél elő, betelt a pohár. Nem vagyunk hajlandók veled tovább együtt dolgozni. Nekünk nem 'kellesz, visszaadunk a központnak — veszi át a szót Hegedűs Miklós, a lakatoscsoport társadalmi vezetője. — Ment az illető az elnökhöz, az meg összehívta a többi csoport vezetőit, kell-e nekik ez az ember. Nem kellett. így hált nem volt más választása, kilépett. Azóta már a negyedik helyen dolgozik.” A KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSÉÉRT — Huszonhaitmilliós nyereséget irányoztak ellő csoportunknak — mondja Tóth Imre traktoros brigád vezető, a növénytermesztési önelszámoló egység társadalmi vezetőit. 'Már a nyáron látszott, hogy a kukoricával baj lesz Hozsarmtöbb let .nemigen várható, a korábbinál jobban „rá kell menni” a költségekre. Szerződésünkben felfedeztünk egy pontot, miszerint a gépeket naipi bérleti díjért kapjuk a központtól. Akkor is ugyanannyi a díj, ha egy műszakban, de akkor is, ha kettőben dolgozunk. Nem kellett sokat agitálni, vállaltuk, hogy két műszakban dolgozunk. Ebből és sok másból tevődött össze az önköltségcsökkentés. Ma nem 26 milliónál, hanem — a napokban kaipitam meg az adatot a központtól, 26 millió 415 ezer forintnál tartunk. . — Jobban takarékoskodunk az üzemanyaggal, jobban kihasználjuk a járműveket, kevesebb az üresjárat, teszi hozzá Csiri Pád, a gépkocsivezetők társadalmi vezetője. Nem órabért kapunk; hanem a fuvarok szerint díjaznak bennünket. Kovács József energetikus véleménye: — Egy literrel kevesebb a narmálhektáronkénti üzemanyag-fogyasztás az idén. De érvényesül a takarékosság mindenütt. A baromfitelepen, ha meleg volt, bekapcsolták a ventillátort. Most kikapcsolják a kályhát. Több csoport is kezdeményezte: Vásároljuk meg a nyáron, amikor 7,30-ba kerül a gázolaj literje, nem 10,50-ibe. A központ vállalta a tartály megépítését, az érdekelt csoportok pedig a korábbi beszerzés költségeinek 14 százalékos kamatát. í.gy is jól jártak. de jól járt a szövetkezet egésze is a több százezer forint megtakarításával. • Es ez a lényege az új, nagyobb mozgásteret biztosító keresetszabályozási kísérletnek. Hozzátéve az előbbiekhez a népgazdasági érdeket is. Ezért támogatta teljes erő- bedobással a szövetkezet pártszervezete a kezdeményezést, ezért végzett szívós fel- világosító munkát, avatkozott be, ahol kétségek merülték fel. JANTNER JÁNOS Vízügyi kutatás A vízgazdálkodási Tudományos Központ január 1- től a költségvetési rendszer szerinti működésről áttér a vállalati gazdálkodásra. A vízügyi kutatásban már több mint egy évtizedes gyakorlatát, a szerződéses megbízások teljesítését most teljeskörűvé szélesíti. A legszükségesebb alapkutatási feladatokra az országos vízügyi hivataltól, az ár- és belvízvédelmet, a folyamszabályozást, a balatoni vízvédelmet érintő feladatokra pedig főként a vízügyi igazgatóságoktól kaptak megbízásokat. A vízgazdálkodás-szolgáltatás műszaki fejlesztésében szükséges napi feladatok megoldására az ipari és mezőgazdasági üzemekkel kötöttek szerződéseket. A jövő évben főként ezeket a vállalati-üzemi kapcsolatokat szélesítik, s a fejlesztés új megoldásainak kidolgozását kivitelezési tervek elkészítésére is. A jövő évben megkezdik a Kuvait város alatt húzódó talajvízszabályozásnak előkészítő kutatásait is. A pusztaszábolcs-Sárbo- gárd közötti 30 kilométeres villamosított vonalszakasz üzembe helyezésével befejeződött az 1983-ra tervezett vasútvillamosítás, s az ezzel párhuzamosan végzett pályakorszerűsítés. Ebben az évben összesen 73 kilométer vasútvonalat villamosítottak, ami megfelel a hatodik ötéves terv időarányos célkitűzésének. A munkálatokat szinte percnyi pontossággal végzik; nem volt szükség a határidők módosítására, és az előre meghatározott pénzügyi kereteket sem lépték túl. Az idei beruházásokkal együtt a vasút teljes vonalhálózatának 21 százaléka van már villamosítva hazánkban. Elsősorban a nagy tranzitforgalmat is lebonyolító fővonalakon hajtották végre ezt a korszerűsítést. A villamosított pályákon szállítja a vasút az áru 53 százalékát. A gazdaságossági számítások szerint a villamosítást a hálózat mintegy 41 százalékára szükséges kiterjeszteni, ami azt jelenti, hogy a szállítási feladatok 75—80 százalékát lehet villamos járművekkel gazdaságosan és a legkevesebb energiafelhasználással elvégezni. A beruházási lehetőségektől függően előreláthatólag az ezredfordulóra érhető el az a cél, évente körülbelül 90—100 kilométer vonalszakasz villamosításával. Jövőre, és még 1985-ben is a legfontosabb feladat a Budapest—Pécs vasúti fővonal villamosítása. 1984. végére Dombóvárig villamosítják ezt a vonalat, s 1985 decemberében fejeződik be a teljes beruházás. Korszerűsítik a vontató járműparkot is. Jelenleg már 7 V—63-as típusú villamosmozdony fut az országban. Ezeket a legkorszerűbb, 6 tengelyes, 3600 kW-os teljesítményű, 120 kilométer óránkénti sebességre képes mozdonyokat elsősorban nehéz tehervonati szolgálatra használják. Ebből a típusból a következő évben tizenkettőt, 1985-ben pedig további hetet szereznek be. Az ilyen mozdonyok fokozatosan kiszorítják a korábbi kisebb teljesítményű V—43-as típusú villamosvonatokat, amelyekből az idén szerezték be az utolsó nyolcat. Ferenczl János elnök Tóth Imre traktoros Hegedűs Miklós lakatos Csiri Pál gépkocsivezető Kovács József energetikus
