Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-30 / 306. szám
a^íépCijság 1983. december 30. ELET Brigádok a termelésért Mint arról nemrégiben rövid tudósításunkban beszámoltunk, eredményes brigádmunka folyik az Orion tamási gyáregységében. A brigádmozgalom eredményességét — még ha a teljesített többletmunkaórák számával mérjük is — nem csupán a számszerű adatok tükrözik. Az is igaz, hogy a vállalati éves tervek tartalmazzák a brigádok által vállalt többletmunkát. így a brigádok gazdasági munkája szerves részét képezik az éves gazdasági tervek teljesítésének. Számszerűsítve is. De vajon a brigádmozgalom termelést segítő tevékenysége kimerül-e az önként vállalt többletmunkák ezreinek, tízezreinek elvégzésében? Nem valószínű! Véleményünk szerint a termelést segítő tevékenységnek ennél sokkal fontosabb ösz- szetevői is vannak. Az egyes munkahelyeken szervezetten, fegyelmezetten, a munkakezdéstől annak befejezéséig folyamatosan végzett tevékenység. Vagy a magas műszaki színvonalú, jó minőségben végzett munka. A jó brigádmunkára jellemző az egyébként sem nélkülözhető jó munkahelyi légkör. A dolgozók szakmai, politikai, kulturális fejlődése. Óvodások, iskolai osztályok patro- nálása, hogy gyermekeinket időben megismertessük a munkásélet örömeivel, gondjaival, a felelősséggel, az áldozatkészséggel. S még sorolhatnám. Ez a termelést segítő tevékenység igazi arca. Még ha nem is mérhető órákban, forintokban, mert hatása csak közvetve jelentkezik. Gyáregységünk munkaver- seny-mozgalmának nagy eredménye, hogy brigádjaink vállalásaiban mind jobban ez a szemlélet tükröződik. HORVÁTH ANDRÁS Észrevenni - megvalósítani! Mindez hozzátartozik az újítás fogalmához. Az újítás hasznos a találékony emberek számára, hasznos a népgazdaságnak, a gyárnak. Az MMG—AM szekszárdi gyárában ezek a gondolatok valósultak meg az újítók által benyújtott, majd elfogadott újításokban. Az újítások minősége, technikai színvonaluk jelentősen hozzájárult az éves tervfeladatok megvalósításához, és 1,4 millió forint megtakarítást eredményeztek. Ez 110 százalék növekedés 1982. évhez viszonyítva. Az újítóknak 98 ezer forintot fizettek ki. Az év legeredményesebb újítója Havasi Mihály, a fejlesztési műhely vezetője. Az újítások között volt olyan is, amellyel 250 ezer forintot érő, csak tőkés importból beszerezhető célgépet hazai anyagból készült géppel váltottak ki. Az Az év legeredményesebb újítója: Havasi Mihály újítások i többsége az új gyártmányok gyártását segíti elő. Az újítómozgalom keretén belül ötletnapot tartottak, amelyen számos jó ötlet és újítási lehetőség vetődött fel. Az újítások gyors hasznosítását még jobban segítené, ha a vállalat szintjén 'ehetővé tennék, hogy a gyárakban az egyszemélyi elbírálói díj összege — amely ma 5 ezer forint — jelentősen növekedne. A másik pedig az, hogy a közreműködő díj, ami ma 25 forint/óra, nem mindig fejezi ki a szakmai tudás és a munkára fordított idő reális értékét, mivel az újítások egy része szabadidőben és szabadnapokon valósul meg. A gyári szakszervezeti bizalmi-testületi ülés az éves munkát értékelve úgy foglalt állást, hogy a műszergyárban jó irányba halad az újítómozgalom. Rendelkeznek reális elképzelést tükröző feladattervvel 1984-re is. Feladat a kulturális igénykeltés A Volán 11. sz. Vállalatnál Fazekas Bélával, a művelődési bizottság titkárával és Dányi Györgyné könyvtárossal beszélgetünk a vállalatnál folyó munkásművelődésről, annak jelentőségéről és fejlesztésének irányáról. — A művelődéshez, kultúrálódáshoz való jogot törvény, 'különböző határozatok és irányelvek biztosítják — kezdi a beszélgetést Fazekas Béla. E témát nem csupán az egyén szempontjából kell vizsgálni, a művelődés fejlesztése társadalompolitikai jelentőségű. Ezen azt értem, hogy a társadalomban nem mindegy, milyen képzettségű és műveltségi szintű dolgozók tevékenykednek. Hogy még konkrétabb legyek, a műveltség és képzettség kihatással van a végzett munka eredményességére ÍSJ — Hogyan segíti a vállalat a dolgozók ez irányú fejlődését? — A vállalat és a társadalmi vezetés közös erőfeszítése árán teremtődtek meg a feltételek. Nemcsak a helyiségproblémát oldották meg, de jelentős az anyagi ráfordítás összege is. A jóléti, kulturális alapnak csaknem egynegyede e célokat szolgálja, de ez az összeg nem tartalmazza az oktatási, továbbképzési költségeket, ami 2,5—3 millió forint között mozog évente. — Milyen a továbbtanulás, a munkahelyi oktatás lehetősége a Volánnál? — Elsősorban a szakmai tanfolyamokat, továbbképzéseket szorgalmazzuk. Üj tendencia, hogy a gépkocsivezetők még egy szakmával rendelkezzenek, és hogy a szerelők lépést tartsanak a technika fejlődésével, mesterei legyenek szakmájuknak. Természetesen nem elhanyagolt kérdés a politikai tanfolyamok szervezése sem, de ha gondjainkat lis említem, akkor nagy feladatot jelent az általános iskolát el nem végzettek mozgósítása a tanulásra. Közben a könyvek és újságok sokasága között keresgél a szemem. — A könyvtár és klubhelyiség a vállalat központjában 1976 óta működik, de minden üzemegységen letéti könyvtár is van — kapcsolódik a beszélgetéshez Dányi Györgyné. — A könyvtárban elhelyezett kötetek száma az öt és fél ezret is meghaladja, 28 féle újság között válogathat az érdeklődő, de a népszerű Mai Magazin című, havonta megjelenő, lapot 100 példányban küldik szét a szocialista brigádoknak. — A közművelődésre a lehetőségek adottak, de hogyan élnek a lehetőségekkel a dolgozók, a szocialista'brigádok? — Talán a legnehezebb kérdést kaptam. A klubvezető mindig a maximális kihasználtságra törekszik, minél több embert igyekszik mozgósítani. A könyvtárba beiratkozottak száma 560, ebből 240 a szocialista brigádtagok száma, ök rendszeresen cserélik is a könyveket, műszaki és szépirodalmi könyvek között válogathatnak. Minden évben szervezünk író-olvasó találkozókat, kiállításokat, meghívunk előadóművészeket. Több klub is működik ki- sebb-nagyobb sikerrel. A TIT segítségével ismeretterjesztő előadásokat szervezünk, de jelentős a színház-, mozibérletek száma, amit az igénylő brigádoknak osztunk szét. Igazán akkor örülünk, ha egy-egy rendezvényen minden szék gazdára talál. — Mi a helyzet az ingázókkal, a bejárókkal? — Itt nehezebb a helyzet, a lehetőségek kihasználása szinte minimális. A kulturálódási lehetőséget csupán a tévé műsora jelent a számukra. Nagyon nehéz a helyzetük, a bevonásuk gondot okoz, hiszen naponta 2—3 órát is utaznak. A beszélgetés során megtudtam, hogy nemcsak a vállalat központjában, de a vidéki egységeknél is működik közművelődési bizottság, a legeredményesebben a dombóvári üzemegységen, akik a közelmúltban a helyi művelődési házban egyhetes program keretében mutatták be munkás- és kulturális életüket. További feladatot jelent nemcsak a köz- művelődési bizottságoknak, de a szocialista brigádvezetőknek, a szakszervezeti bizalmiaknak egyaránt az érdeklődési köröknek megfelelő kulturális igénykeltés, mert enélkül nem emelkedhet, nem fejlődhet magasabb szintre a kultúra, a művelődés. BOGNÁR CECIL Követendő példa A barátság és az egymásra utaltság köti össze a Simon- tornyai Bőrgyár és a Martfűi Cipőgyár dolgozóit: ugyanis a Simontornyán kikészített bőrt dolgozza fel a martfűi gyár. A simontornyaiak három napra meghítvák a cipőgyár dolgozóit. A cipőgyáriak a meghívásnak eleget téve 55 fős amatőr kulturális és 31 fős sportolói delegációval képviselték gyáruk dolgozó kollektíváját. A három nap során számos kulturális rendezvényen, kiállításon stb. vettek részt a bőrgyár dolgozóival közösen. Négy sportágban mérték össze tudásukat a versenyzők. A találkozó mindkét fél számára igen hasznos volt, mert most a cipőgyáriak ismerték meg a bőrgyáriak munkáját, osztoztak örömeikben, sikereikben, de gondjaikban is. Igaz barátságok szövődtek, melyek elmélyítésén a jövőben közösen fognak munkálkodni. A találkozót — reméljük hagyományt teremtve — a két gyár szakszervezeti bizottságai és művelődési házainak vezetői kezdeményezték. Jövőre a bőrgyáriak képviselői vesznek részt hasonló rendezvénysorozaton Martfűn. A szocialista munkaverseny időszerű feladatai A szocialista munkaverseny a szakszervezeti mozgalom termelést, gazdálkodást segítő feladataiban kiemelt szerepet tölt be. A munkaverseny továbbfejlesztése ezért napjaink kulcskérdése. Fejlesztésében elsődleges feladat, hogy jobban alkalmazkodjon a gazdasági építőmunkához, megfelelőképpen változzon a verseny irányítási mechanizmusa, az egyéni kezdeményezések kapjanak szabad utat a kötelezettségvállalások megtételében. A készülő új munkaverseny-határozat e szellemben kívánja segíteni a napi gyakorlatban a munkaversenyt, valamint az irányító szervezeteket, hogy javuljon egyben a verseny feltételrendszere is. Tájékoztatónkban néhány olyan új elemre kívánjuk a figyelmet felhívni, amelyek a jövőben kiemelt szerepet kapnak a szocialista munkaversenyben. A munkaverseny gazdasági célja továbbra is a vállalati tervek teljesítése, a hatékonyság növelése, a termékek minőségének javítása, az anyaggal, energiával való takarékos gazdálkodás, a termelőberendezések kihasználásának fokozása. Fontos, hogy a vállalati szervezetek ezért a munkaverseny feladatainak meghatározásakor olyan időszakot vegyenek alapul, amelyekre a feladatok és célkitűzések a dolgozók számára konkrétan megjelölhetők. A tervfeladatok év közbeni változásával együtt módosuljanak a vállalások is. A munkaverseny társadalmi céljai szolgálják a személyiség, a szocialista tudat sokoldalú fejlesztését. A kulturális, képzési törekvésekben jusson kifejezésre a tanulás, a kulturáltabb munka és életmód, a munkahely képzési szükségletei, távlati céljai. Üj vonása a jövőben a munkaversenynek, hogy kétoldalú kötelezettségvállalás alapján valósul meg. A kötelezettségvállalás alapja, hogy a dolgozók — egyéni, vagy kollektív formában — egy adott teljesítmény (termék- mennyiség, minőségi, költségcsökkentési eredmény stb.) elérésére vállalkoznak, az illetékes munkahelyi vezető pedig a vállalás teljesítésének anyagi, szervezési, érdekeltségi feltételeinek biztosítására. Éppen ezért a gazdasági vezetők számára a munkaverseny anyagi, szervezési és érdekeltségi feltételeinek biztosítása munkaköri kötelezettség. A munkaversenyért vállalt felelősséget érvényesíteni kell a vezetők munkaköri követelményeiben, a személyi és képzési feltételekben, érdekeltségi rendszerükben, valamint a vezetők éves munkájáról — a demokratikus fórumokon és a társadalmi szervezetek által — adott véleményben. A munkaverseny fontos területe a jövőben is a munkahelyi demokráciának, ahol a dolgozók sajátos módon szólnak bele a termelés menetébe és saját munkafeltételeik alakításába. Ezért a munkaverseny-feladatok megjelölésében, a vállalások megtételében, a versenyformák konkrét meghatározásában, az értékelésben, a szocialista brigád cím, továbbá az egyéni és kollektív elismerések, jutalmak és kitüntetések alapításában, odaítélésében meghatározó szerepet kell biztosítani a munkahelyi demokrácia fórumainak. A munkaverseny-eredményekért adományozható vállalati szintű kitüntetésekkel járó pénzjutalom összegét, amelynek értéke 500 Ft-nál kevesebb nem lehet, és a magasabb szintű kitüntetésekkel járó jutalomösszeg alsó határáig terjedhet, a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzat) kell szabályozni. Hasonlóan a kollektív szerződés mellékletében kell szabályozni a dolgozók kollektívájával közösen a munkaversenynek az adott vállalatnál kialakított rendszerét. Véradás a selyemgyárban Ismét nagy humanitásukról tettek tanúságot a Tolnai Selyemgyár dolgozói. A Vöröskereszt szervezet kezdeményezésére ingyenes véradást tartottak az MSV tolnai gyárában. Az előzetes elképzelések (tervek) szerint az összlét-zám 15 százalékának részvételére számítottak, ezzel szemben a dolgozóknak több mint 21 százaléka jelentkezett véradásra. Mit kell tudni az új jövedelemszabályozásról ? Az 1984. január 1-től érvénybe lépő gazdasági szabályozók a korszerű termék- struktúra kialakítására, importtakarékosságra, az export fokozására, anyag-, energia-takarékosságra és a termelés hatékonyabbá tételére kíván ösztönözni. A munkaerővel való takarékos gazdálkodást szolgálja a társadalombiztosítási járulék 30 százalékról 40 százalékra történő emelése. Az új bérszabályozás nagyobb lehetőséget biztosít a végzett munka szerinti differenciálásra. Január 1-től új bértarifarendszer lép életbe. A kezdőfizetések alsó határát 2000 Ft-ban, illetve 11 Ft/órabérben, a kezdő diplomásoknál 3700 Ft-ban határozták meg. A bértarifa szerinti bértételek alsó határa általában 8—10 százalékkal, a felső határa 25 százalékkal emelkedik. Megváltozott a fizikai munka minősítési rendszere. Az eddigi négy munkafeltételi fokozat helyett öt lesz. Minden munkafeltételi tényezőhöz pontérték tartozik, és az elért összpontérték adja meg a munkafeltételi fokozatot. Ügyviteli, ügyintézői munkakörben a középfokú képesítés külön kategória lesz. E munkakörben január 1. után alapfokú képesítéssel új besorolást nem hajthatnak végre a vállalatok. Ügyintézőknél megmaradt az öt korcsoport, de a harmadik korcsoporttól felfelé (8 év felett) képesítési csoporton belül a bértételek felső határa azonos. Ez azt jelenti, hogy egy fiatal, jól képzett szakember azonos, vagy jobb minőségi munkát végezve ugyanannyi vagy több bért kaphat, mint a hosszabb gyakorlati' idővel rendelkező. Az új bértarifarendszer nem jelent kötelező béremelést, hanem lehetőséget biztosít a végzett munka szerinti differenciálásra. A bér- fejlesztés továbbra is a vállalat jövedelmezőségének függvénye. A dolgozók besorolását legkésőbb 1984. december 31- ig kell elvégezni, az alsó bérhatár kötelező elérésének határideje 1986. december 31. Hírek - események A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa és az Építők Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága közös szervezésében megrendezett szakmaközi tekecsapatversenyen nyolc csapat vett részt. Az összesített eredmények alapján első a HVDSZ MB csapata 1234 fával, második a MEDOSZ MB 1. csapata '1214 fával, harmadik az Építők MB II. csapata 1131 fával. A legjobb tékéző és legtöbb fát ütő Ra- dó Attila a HVDSZ csapatából, a legjobb taroló pedig Szabó Árpád a Közalkalmazott MB csapatából volt. A tamási szakmaközi bizottság által 1983. évben szervezett nagyközségi (tömegsport-versenyeken 10 sportágban 26 vállalat, intézmény mintegy 700 dolgozója vett részt. A PATEX tolnai gyárában a nagycsaládosok év végi segélyezésére 18 430 forintot osztottak ki, melyből 24 család részesült. * A PÁVA Ruhagyár tamási üzemében a szakszervezeti bizottság által szervezett budapesti színházlátogatáson az íiTr/xm 45 HnltinrÁia r&fzylt.
