Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-29 / 305. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 305. szám ARA: 1,40 Ft 1983. december 29., csütörtök Mai számunkból „MÉG JOBB ÉVET, JÖ EGÉSZSÉGET!” (3. old.) TÚLTERHELTSÉG? (3. old.) BEZONSBAN JÁRTAK (4. old.) ÚJABB ISKOLA- SZÖVETKEZETEK ALAKULTAK (5. old.) VISSZAEMLÉKEZÉS 25 ÉV TÁVLATÁBÓL (6. old.) BÚCSÚZIK A TOTÉV TÁNCCSOPORTJA? (5. old.) Nem cél, hanem eszköz A mezőgazdaságot sikerágazatnak tartják az országban. Nemcsak mezőgazdasági szakemberek büszkék a sikerre, hanem egyre gyakrabban példálóznak eredményeivel az ipari vezetők is. Mi táplálja ezt a bizalmat? Mindenekelőtt a gyors fejlődés. A mezőgazdasági nagyüzemek termelése 1970—1982 között 83.7 százalékkal emelkedett, s ez a fejlődési ütem világviszonylatban is a leggyorsabbak közé tartozik. Az ütemet tartani persze a mezőgazdaságban is egyre nehezebb, hiszen a termelés fejlesztését, bővítését olyan időszakban kell megoldani, amikor a termeléshez szükséges anyagokat, eszközöket növekvő árakon lehet beszerezni, másfelől a termékek értékesítésekor mind nagyobb akadályokat kell legyőzni. Ez utóbbi napi problémája a mezőgazdaságnak, hiszen már minden harmadik hektáron exportra termel. A világpiacon pedig mérce a termékek minősége, számunkra viszont rendkívül fontos a jövedelmezőség. Szükséges tehát egyeztetni az érdekeket ahhoz, hogy gazdaságosan eladható termékeket termeljen a mezőgazdaság. A gazdaságosság voltaképpen a nagyüzemekben dől el. A jövedelmező termelésben érdekeltek a gazdaságok, ezért ennek számos módszerét kidolgozták. A lehetőségek az utóbbi időben szűkültek, hiszen a termékek áraiban nem mindenkor tudják elfogadtatni a ráfordításokat. Ilyenkor nincs más választás, mint a termelési költségek csökkentése. Vajon hogyan tudnak ennek eleget tenni? Egyre nehezebben — állítják a gazdasági vezetők. A statisztika őket igazolja. A mezőgazdasági termelés bővülésének ugyanis egyik alapvető forrása a műszaki, technikai, biológiai alapok fejlődése volt. Ez azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági termelésben felhasznált anyagok értéke 1,7-szeresére növekedett, s ezen belül az ipari anyagok felhasználása 2,7-szeresére emelkedett. Megdrágult tehát a termelés, 1970—82. között a termelési költségek 3,6-szer nőttek, s elérték a 263 milliárd forintot. Rendkívül tanulságos az is, mire fordították a pénzt a gazdaságokban. Az anyagok, eszközök vásárlására négyszer többet költöttek 1980-ban, mint tizenkét évvel korábban. Ugyanezen időben bérekre csak kétszer többet fizettek ki. Mindezeknél látványosabban emelkedtek az úgynevezett bankköltségek. 1970-ben 0,7 milliárd forintot fizettek ki a hitelek kamataira, 1982- ben pedig már 5,4 milliárd forintot. A költségek növekedése önmagában még nem adna panaszra okot. A baj az, hogy ennél sokkal szerényebben emelkednek a bevételek, így a termelés jövedelmezősége romlik. Az ellentmondás különösen az elmúlt három esztendőben figyelhető meg. A mezőgazdasági termékek felvásárlási ára 1979—1982. között 17 százalékkal emelkedett, a termelésben felhasznált ipari eredetű anyagok ára pedig 36 százalékkal Egyre nehezebb jövedelmezően termelni a mezőgazdaságban is. Mondhatni erre, hogy a nagyüzemekben mégis évről évre nő a nyereség. Ez igaz, de ennek oka nemcsak a közgazdasági szabályozásban keresendő. A mezőgazdászokhoz szegődött az időjárás, az idei évet kivéve kedvezőek voltak a természeti feltételek a termelésre. A másik ok, hogy a szakemberek gyorsan reagáltak a növénytermelés és az állattenyésztés jövedelmezőségének romlására, s olyan ipari munkákhoz kezdtek, amelyek biztos jövedelmet jelentettek a gazdaságnak: a termelés bővülésének 55 százaléka az úgynevezett kiegészítő tevékenységből származik. Jelenleg már az ipari munkák termelési értéke meghaladja az állattenyésztését. Ezért kialakult egy olyan veszély, hogy a nagyüzemekben háttérbe szorul a mezőgazdasági termelés, s nagyobb figyelmet fordítanak a jövedelmezőbb ipari tevékenységre. Ezt a törekvést idáig a közgazdasági szabályozás is erősítette. Csak egy példa: az ipari tevékenység termelési adójából visszatarthattak a gazdaságok, s ez ösztönözte őket a termelés bővítésére. Jövőre megváltozik a helyzet, a termelési adóból visszatartható ösz- szeg a felére csökken. Az elmúlt esztendőkben sokszor bebizonyosodott, hogy a gazdasági vezetők gyorsan felismerik saját érdekeiket, s képesek olyan intézkedéseket hozni, amelyek kedvezőek az üzem és a népgazdaság számára egyaránt. Most az intézkedések egész sorozatát követeli a takarékosság, a termelési költségek lehetőség szerinti mérséklése. A költségcsökkentés ugyanis alapvetően a gazdaságok lehetősége, a döntés az ő kezükben van. A készség adott ehhez, ezt számos példa bizonyítja. A közelmúltban a kormány is kidolgozott egy programot a költségek csökkentésére. Eszerint az élelmiszergazdaságban szervezési intézkedésekkel és kisebb beruházásokkal évente mintegy 2—2,5 milliárd forint megtakarítás érhető el. A program azonban még a látszatát is kerüli a minden áron való takarékosságnak. A takarékosság ugyanis nem célja, hanem eszköze a mezőgazdasági termelésnek. Mindenképpen kerülen- dők a látszólagos megtakarítások, amikor a kiadások ugyan csökkennek, de ezeknél jobban mérséklődik a termelés. Jó példája ennek az öntözés elmulasztása, a műtrágyázás csökkentése. Sokan hangsúlyozzák is, hogy a takarékosság nem fejezi ki pontosan a program szándékát. Jobb szó rá az ésszerűség, ugyanis ez feltételezi az összefüggésekben való gondolkodást. FARKAS JÓZSEF Kádár János fogadta a nemzetiségi szövetségek főtitkárait Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Hambuch Gézát, a Magyaroszági Németek, Jakab Róbertnét, a Magyarországi Szlovákok, Mandity Marint, a Magyar- országi Délszlávok és Márk Györgyöt, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkárait. A baráti találkozón részt vett Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Tétényi Pál, a KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A főtitkárok tájékoztatást adtak a nemzetiségi szövetségek legutóbbi kongresszusainak tapasztalatairól. Megállapították, hogy a nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot hazájuknak tekintik, ahol — származásuktól függetlenül — égyen- jogú állampolgárként élhetnek, dolgozhatnak. Az MSZMP következetes, lepini elvekre épülő nemzetiségi politikájának eredményeként a nemzetiségek sajátosságaik feladása nélkül — egyéni és kollektív jogaik érvényesítésével — kiveszik részüket a közös szocialista célokért folyó építőmunkából. A szövetségek a helyi, megyi és országos szervekkel, szervezetekkel együttműködve segítik a nemzetiségi lakosság aktívabb részvételét a közéletben, és ezzel is hozzájárulnak? társadalmunk egységéhez. A találkozón hangsúlyozták, hogy a nemzetiségek anyanyelvűk és kultúrájuk ápolásával a hazai és az egyetemes kultúrát is gazdagítják, hozzájárulnak ahhoz, hogy a velük azonos nyelveket beszélő országok és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok tovább bővüljenek, erősödjenek. Kádár János elismeréssel szólt a nemzetiségi szövetségeknek a közelmúltban megtartott jó légkörű kongresszusairól, megköszönte a Központi Bizottságnak küldött üdvözleteket, és viszonozta a szövetségek vezető testületéi, a nemzetiségi dolgozók jókívánságait. (MTI) A jövő évi tervről tárgyal a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Szerdán Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A küldöttek megvivtatják a Szovjetunió jövő évi nép- gazdasági tervét és költség- vetését, s meghallgatják az idei terv, valamint a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. Nyikolaj Bajibakov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke szerdán a Legfelsőbb Tanács ülésszakán a küldötteknek beszámolt a Szovjetunió idei népgazdasági tervének végrehajtásáról, s ismertette az ország jövő évi népgazdasági tervét. Bajbakov elmondotta, hogy a Szovjetunió fogyasztásra és felhalmozásra használható nemzeti jövedelme az idén, az előzetes adatok szerint, mintegy 482 milliárd rubel lesz, azaz 3^1 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Az ipari termelés 1983-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik,.® múlt évi 2,9 százalékos növekedéssel szemben. A mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére 4,6 milliárd rubellel, vagyis 3,6 százalékkal növeli .termelését. A jövő évről szólva Nyikolaj Bajibakov hangsúlyozta, hogy a szovjet népgazdaság (Folytatás a 2. oldalon.) Petr Mladenov külügyi beszámolója A bolgár nemzetgyűlés külügyi állandó bizottságának ülésén tartott beszámolójában Petr Mladenov külügyminiszter kiemelte a helsinki záróokmány és a madridi dokumentum jelentőségét, rámutatva, hogy a megállapodásokat minden állam törvényes érdekei, szuverenitása és egyenlősége figyelembevételével kell megvalósítani. A bolgár külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy a NATO és az Egyesült Államok militarista körei által szított fegyverkezési hajsza ellentétes a helsinki és a madridi okmányok szellemével és tartalmával. Rámutatott, hogy az új amerikai rakéták nyugat-európai telepítése a kontinens békéjét és biztonságát fenyegető rendkívül veszélyes helyzetet teremt. Az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” kikiáltásáról a bolgár nemzetgyűlés külügyi bizottsága megállapította, hogy ez az egyoldalú lépés nincs összhangban a ciprusi kérdés békés és igazságos megoldását célzó erőfeszítésekkel. Bulgária változatlan elvi állásponja az, hogy a ciprusi probléma békés, tartós és igazságos megoldásának szavatolnia kell a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitását, területi egységét és el nem kötelezettségét. Támadják Pertini visszavonási javaslatát Olaszországban élénk visszhangot váltott ki Sandro Pertini államfőnek az a pénteki kijelentése, miszerint vissza kell vonni Libanonból azt az olasz csapatkonitingenst, arríely a nyugati négyhatalmi erők keretében tartózkodik a közel-keleti országban. Pertini olasz újságírók előtt ezt mondta: „Az olasz kontingensnek nem szabad többé Bejrútban maradnia, mert immár az a veszély fenyegeti, hogy olyan háborúba keveredik, amelyikhez semmi köze”. Fiaminio Piccoli, a ,Kereszténydemokrata Párt elnöke a La Stampában megjelent nyilatkozatában elutasította Per- tini álláspontját, és .kitartott amellett, hogy az olasz csapatok maradjanak Libanonban amerikai, brit és francia szövetségeseikkel együtt. A Kereszténydemokrata Párt hivatalos lapja, az II Popolo szerdai széámában elismerte ugyan, hogy Itália veterán szocialista párti elnöke „az olaszok egyöntetű érzését juttatta kifejezésre”, mégis kifogásolta, hogy Pertini „beavatkozott” az illetékes kormányszervek ügyeibe. Az olasz újfasiszta pánt vezére, Giorgio Ailmirante ugyancsak elutasította az olasz esaipaitkoniingens visz- szavonásának gondolatát Évzárás az MMG-AM szekszárdi gyárában Az MMG—AM szekszárdi gyárában tartotta idei utolsó igazgatótanács-ülését a nagy- vállalat vezérkara. Több mint ötven támegszenvezeti és gazdasági vezetőt köszöntött Horváth Endre szekszárdi gyárigazgató. Most került először sor arra, hogy az igazgatótanács ülését Szakszóidon tartsák. Az idei munkáról Fekete Rudolf vezérigazgató tartott értékélést, majd Bodor István . műszaki igazgató az 1983. évi feladatokat ismertette. A tanácskozás második részében a szekszárdi gyárigazgató .tájékoztatója hangzott el a megyeszékhelyi üzem kollektívájának idei munkájáról, végül üzemlátogatás során ismerkedtek közelebbről a szekszárdi gyárral. Az évzáró tanácskozás résztvevői
