Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 304. szám ARA: 1,40 Ft 1983. december 28., szerda Mai számunkból EMLÉKEK 1983-BÓL (3. old.) TOVÁBB bővül gazdasági EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK (3. old.) VISSZAEMLÉKEZÉS 25 ÉV TAVLATABÖL (6. old.) MÉRLEG (5. old.) A magyar népgazdaság 1984. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1983. évi fejlődését és megtárgyalta az 1984. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta a terv célja it, fő előirányzatait és a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket. A népgazdaság 1983. évi fejlődése A Minisztertanács megállapította. hogy a népgazdaság 1983. évi fejlődése összességében megfelel az éves terv gazdaságpolitikai irányvonalának. A külgazdasági egyensúlyi helyzet javul, a külkereskedelmi forgalomban a kiviteli többlet nő, nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk. A termelés a tavalyinál nagyobb, a belföldi felhasználás mérséklődik. A gazdasági munkát nehezítette a kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi cserearányok vártnál nagyobb romlása, valamint a mezőgazdaságot ért. aszály. Nem elég gyors azonban a romló külgazdasági feltételekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás hatásfokának javulása sem. Mindezek miatt az eredmények több területen a számítottnál kisebbek. A nemzeti jövedelem növekedése lényegében eléri a tervezett ütemet. A fajlagos energia- és anyag-, illetve importfelhasználás a legtöbb ágazatban jelentősen mérséklődik. A munka termelékenysége kismértékben emelkedik. A termelésben nő a kivitel részaránya. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervezettnél kevésbé mérséklődik. A lakosság fogyasztása kisebb mértékben, a felhalmozás — ezen belül a beruházások mennyisége — jelentősen meghaladja a tervben számítottat. Emiatt — és a rosszabb külkereskedelmi cserearányok következtében — a kiviteli többlet a tervezettnél kisebb. Az ipari termelés a tervezetthez közelálló ütemben nő. Legdinamikusabban a villamosenergiaipar, a vegyipar és a gépipar fejlődik, a bányászat termelése — a szükségletekkel összhangban — kissé csökken. A ráfordítások csökkentésére irányuló programok eredménnyel járnak. Az energiagazdálkodási program — és részben az időjárás — hatására az energiafelhasználás 'alacsonyabb a számítottnál és az 1982. évinél. Az energiaellátás az egész év során kiegyensúlyozott volt. A gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését szolgáló programban előírt feladatok végrehajtása jelentős anyagmegtakarítást, elsősorban importmegtakarítást eredményezett. A melléktermék- és hulladék-hasznosítási program végrehajtása is megfelelően halad. Az ipari termékek mind konvertibilis valutáikban, mind transzferábilis rubelben elszámolt kivitele jelentősen nő. A vállalatok nagy része fokozta erőfeszítéseit a kivitel növelésére, a gyártmányfejlesztésre, a termékek korszerűsítésére, minőségük és versenyképességük javítására. E törekvés azonban még nem eléggé általános, elmarad a külpiaci feltételek által (támasztott követelményektől. Az építőipar jobban alkalmazkodik a kereslethez, termelése a számítottnál kevésbé csökken. A beruházási építés mérséklődik, a felújítási-fenntartási és a lakosság részére végzett építés nő. Kedvezően változik az építőipar szervezeti rendszere: kisebb, rugalmasabb szervezetek jöttek létre, és már több nagyvállalatnál is működnek önálló válllalkozási egységek. A mezőgazdaságban a növénytermesztés mennyisége az aszály miatt kisebb az 1982. évinél, az állattenyésztésé meghaladja azt. Gabonafélékből — főleg kukoricából — a tervezettnél kevesebbet takarítanak be. Kisebb a tavalyinál a cukorrépa, a burgonya, a zöldségfélék termésmennyisége. A tavalyinál kevesebb, de minőségileg jobb bortermés várható. Az év végi szarvasmarha- állomány a tavalyinál várhatóan kisebb, a sertésállomány nagyobb lesz. A vágósertés-termelés meghaladja mind az előző évit, mind a tervben számítottat. A baromfitermelés az előző évit éri el. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége ez évben is dinamikusan nő. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A takarmányellátás összességében megfelelő, a műtrágya-, növényvédőszer- és alkatrészellátás javult. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek transzferábilis rubelben elszámolt kivitele valamelyest nő, a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel várhatóan nem haladja meg a tavalyit. Az áruszállítás teljesítménye az igényekkel összhangban emelkedik. Lassú az előrehaladás a korszerű módszerek alkalmazásában, a szállítás ésszerűsítésében, nem növekednek a hétvégi rakodások, ezért időnként szállítási feszültségek keletkeztek. A távolsági személy- szállítás jelentősen csökkent. A foglalkoztatottak száma az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és hírközlésben csökken, a kereskedelemben és a nem termelő ágazatokban várhatóan nem változik, a mezőgazdaságban emelkedik. Budapesten és az iparosodott körzetekben gondot okoz a munkahelyek betöltése. Ennek ellenére kevés jele van a munkaerő-gazdálkodás átgondolt javítására irányuló törekvésnek, munkaerő-felszabadítás csökkenő termelési színvonal esetén sem tapasztalható, a munka- szervezés színvonala sok helyütt alacsony. A lakosság pénzbevételeinek növekedése a tervezettnél gyorsabb. Mind a munkások és alkalmazottak átlagkeresete, mind a mezőgazdaságból származó bevételek meghaladják a számítottat. Megtörténtek a tervezett, a társadalmi juttatásokat növelő intézkedések. A fogyasztói árszínvonal emelkedése megfelel a tervezettnek. Az egy főre jutó reáljövedelem és a lakosság fogyasztása az előriányzott csökkenés helyett eléri az 1982. évit. Élelmiszerekből az ellátás folyamatosan jó, iparcikkekből időnként választékban és mennyiségben egyaránt hiány mutatkozik. A lakosság életkörülményeit javító fejlesztések általában a tervezettnek megfelelően vagy azt meghaladóan valósulnak meg. összesen 76 ezer, ezen belül 17 ezer állami lakás épül. A lakáshoz jutás lehetőségeit javítja a tanácsok érdemibb és gyakorlatiasabb lakásgazdálkodása. Nő a személyi tulajdonú lakásépítés, javulnak ennek feltételei. Az építkezéseket hátráltatja egyes építőanyagok gyakori hiánya. Az idén befejeződő kórházfejlesztések Komárom, Pest, Zala, Veszprém megve és a főváros ellátását javítják. A bölcsődei ellátottság — a demográfiai tényezők hatására is — gyorsan javul, a zsúfoltság csökken. Az óvodai helyek száma — a csökkenő gyermekszám miatt — a tavalyinál kevésbé emelkedik. Az általános iskolai tantermek száma — követve az iskolás korúak számának emelkedését — a tervezettet meghaladóan nő. Bővül a települések, illetve a lakások víz-, gáz-, csatorna- és egyéb közmű ellátottsága. A szocialista szektor beruházásaira a tervezettnél többet fordítanak, mennyiségük a számítottnál kevésbé csökken. A terven felüli teljesítés az állami és a vállalati döntésű beruházások körében közel azonos nagyságrendű. A nagyobb teljesítéshez hozzájárult, hogy néhány nagy- beruházás ez évi költségeit alábecsülték, másoknál a korábbi elmaradásokat az idén pótolták, egyes berendezésekből előszállítás történt. Üzembe lépett a paksi atomerőmű I. számú egysége, befejeződik a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek fejlesztése, a szovjet —magyar földgázvezeték III. szakaszának építése. A vállalatok körében főleg a tartalékalapok és a korábban felhalmozódott betétek fel- használása tett lehetővé a tervezettnél több beruházást. A készletfelhalmozás a tervben számítottnál valamivel kisebb lesz, a készletállomány kismértékben nő. Kedvezőtlen, hogy romlik a készletek összetétele. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink ez évben is bővülnek. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege összességeben javul. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban a kivitel mennyisége erőteljesen, a behozatalé lassabban nő, a külkereskedelmi mérleg passzívuma csökken. A konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban a kivitel mennyisége felülmúlja, a behozatalé nem éri el a tavalyit, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a múlt évinél nagyobb. Az 1984. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1984-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, elért vívmányaink védelme és gyarapítása. A fő célok elérését az eddigieknél tartó- sabb gazdaságpolitikai intézkedések támasztják alá. Az egyensúlyi helyzet javítását az 1984. évi népgazdasági terv a termelés hatékonyságának, szerkezetének és exportképességének javítására, a ráfordítások csökkentésére alapozza. Előirányozza, hogy a termelésben a kivitel részaránya növekedjék, a fajlagos energia- és anyag-, különösen az importanyag-felhasználás csökkenjen, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedjék. Ennek útja egyfelől az exportcélú, valamint a drága behozatalt megtakarító termelés dinamikus fejlesztése, másfelől az energia- és anyagmegtakarítást, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok nagyobb arányú hasznosítását szolgáló programok és akciók következetes végrehajtása. E célok és követelmények megvalósítására átfogó, céltudatos és konkrét irányítási — szabályozási és gazdaságszervező — intézkedések történnek. Segíti az egyensúlyi helyzet javítását a belföldi felhasználás mérséklése is. Az 1984. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai *■ 1983: 100 Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 Belföldi felhasználás 98,0—99,0 Ipari termelés 101,5—‘102,0 Országos építés-szerelés 97,0—98,0 Mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) 100,0—101,0 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 Egy lakosra jutó reáljöved. 100,0 (Folytatás a 2. oldalon) Befejezte munkáját az SZKP KB plénuma Kedden Moszkvában befejezte munkáját az SZKP Központi Bizottságának plénuma. A kétnapos tanácskozás megvitatta a Szovjetunió jövő évi népgazdasági tervét és állami költségvetését, s ezekről határozatot hozott. Az egyhangúlag elfogadott dokumentum a többi közt megállapítja, hogy a Központi Bizottság maradéktalanul elfogadja azt a tevékenységet, amelyet az SZKP KB Politikai Bizottsága végzett a XXVI-ik pártkongresszuson, valamint a KB múlt év novemberi és idén júniusi plénumán kidolgozott bélés külpolitika megvalósítása érdekében. A plénum egyhangúlag elfogadta és támogatta Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára írásban előterjesztett felszólalásának megállapításait a szovjet népgazdaság továbbfejlesztésének alapvető irányairól. • • Ünnepség Pakson Uhrin Vendel nyugdíjas tsz-elnöknek átadták a Szocialista Magyarországért Érdemrendet K. Papp József átadja a kit üntetést Uhrin Vendelnek Az ünnepség nem a szokásos: nem a termelés kérdéseiről, nem költségekről, nem a terv teljesítéséről volt szó tegnap a paksi művelődési otthonban. Egy embert, egy termelőszövetkezeti elnököt köszöntöttek abból az alkalomból, hogy a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést kapta több évtizedes eredményes munkásságáért. Uhrin Vendelről van szó, aki harminchárom évig volt elnöke a dunakömlődi Szabadság Mgtsz-nek. Az ünnepség színhelye a művelődési ház klubterme. Eljöttek ide azok közül is vagy tizen, akikkel együtt alapította a termelőszövetkezetet, s természetes, hogy a megye, a város vezetői is részt vettek a kitüntetés-átadó ünnepségen: K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, Lakos József, a termelő- szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöke és mások. Fritz Ferenc, a jelenlegi elnök — novemberben ment nyugdíjba Uhrin Vendel — köszöntötte az ünneplőket, majd pedig Lakos József, a téesz-szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet. Uhrin Vendel a felszabadulás után került át a Dunántúlra a Viharsarokból sokadmagával. Itt leltek otthonra, és telepedtek le. Az endrődiek földhöz jutottak, azt nagy szorgalommal munkálták, s amikor a szövetkezeti mozgalomnak híre terjedt, elsőként alakítottak termelőszövetkezeti csoportot. Ennek a szövetkezetnek elnökévé választották az ünnepeltet 1950 nyarán. A volt kubikos, az újonnan földhöz juttatott egyéni gazda, majd termelőszövetkezeti tag és később elnök mindig arra törekedett, hogy az emberek boldogulásukat megtalálják a közösben, előbbre vigyék az ország ügyét. Demokratikus helyzet volt mindig a szövetkezetben, soha nem volt szükség különleges intézkedésekre, mert az emberek dolgozni akartak. Sőt az évek múlásával egyre többet lehetett hallani a kiváló termelési eredményekről, azokról a sikerekről, amelyeket a kis szövetkezet szorgalmas kollektívája ért el, élén az elnökkel. Miután mindenki életében elérkezik az az idő, amikor az aktív munkától búcsút kell venni, ezt érte meg Uhrin Vendel is. Sajnos, kissé megromlott egészségi állapotban, de már felgyógyuló- ban van. Erre az ünnepségre is úgy jött el, mint más munkanapjaira, felkészülten. Az Elnöki Tanács kitüntetését a családias hangulatú ünnepségen K. Papp József adta át, meleg szavak kíséretében, hogy Uhrin Vendel is részese volt annak a nagy történelmi munkának, amelynek révén a magyar mezőgazdaság szocialistává, korszerűvé vált, s a benne munkálkodó emberek boldogulásukat megtalálták. Jó egészséget kívánt a nyugdíjas elnöknek magas kitüntetése mellé, pihenő éveinek eltöltéséhez. E köszöntő után a termelőszövetkezet és a termedlőszövetkezeti szövetség elnökségének ajándékát adták át, majd vörös borral koccintottak a jelenlévők a kitüntetett elnök egészségére, s kívánták, hogy a jövőben is azon a jó úton járjon a termelőszövetkezet, mint eddig. —Pj—
