Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 301. szám ARA: 1,40 Ft 1983. december 22., csütörtök Mai számunkból * FELNÖTTVÉDELEM, SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS (3. old.) AZ IFJÚSÁG ÉS A SZÓRAKOZÁS (4. old.) ÜNNEPSÉGEKET RENDEZŐK . (5. old.) MEGKÉTSZEREZTÉK AZ EXPORTOT (3. old.) Az országgyűlés téli ülésszaka elé Az Elnöki Tanács december 22-re összehívta az or­szággyűlést. A téli ülésszak résztvevői várhatóan meg­vitatják az alkotmány módosításával, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával, valamint a Magyar Népköztársaság 4984. évi költségvetésével kap­csolatos törvényjavaslatokat. * * * Alkotmányunkat — melyet 1949-ben iktatott tör­vénybe az országgyűlés — a társadalmi-gazdasági fej­lődés következtében időnként korszerűsíteni kellett. Legutóbb 1972-ben került sor alkotmánymódosításra, és a mostani ülésnek ismét feladata olyan változások­ról dönteni, amelyek az államélet korszerűsítését, a szocialista demokrácia fejlesztését szolgálják. Az új törvényjavaslat az alkotmánynak az alkotmányosság fokozott védelmével, a Minisztertanács összetételével, az ország területi beosztásával, valamint az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok választásával kap­csolatos rendelkezéseit érinti. Az alkotmányosság haté­konyabb érvényesülését segítené, ha a jogszobályokat és a jogi iránymutatásokat — az alkotmányosság szem­pontjából — egy új, önálló szerv: az alkotmányjogi ta­nács ellenőrizné. Az alkotmánymódosító javaslat má­sik pontja a népi ellenőrzés továbbfejlesztését szolgál­ja: eszerint a Minisztertanács kiegészülne a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével. Egy másik újdon­ság: az országos hatáskörű szervek vezetésével megbí­zott állam titkárok ezentúl nemcsak az állami szervek­re, gazdálkodó szervezetekre kötelező, hanem az állam­polgárok jogait és kötelességeit érintő rendelkezéseket is kiadhatnak. Erre leginkább azért lenne szükség, mert ezeknek a szervezeteknek jó része közvetlenül foglal­kozik lakossági ügyekkel. Így például az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, az Országos Anyag- és Árhiva­tal, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hi­vatal, az Országos Vízügyi Hivatal számos, az emberek mindennapi életével foglalkozó intézkedést hozhatna ezentúl. Áz államigazgatás korszerűsítésével kapcso­latosan is szükség van egy alkotmányban pont módosí­tására, jelesül arra, hogy kiiktassák az alkotmány azon rendelkezését, amely szerint a megyék járásokra oszt­hatók. Az alkotmány módosítására tett javaslatok között szerepelnek olyanok is, amelyeket a választási rend­szer tervezett változtatásával kapcsolatban kellene vég­rehajtani. Éppen e tervezetet vitatja meg téli üléssza­kának várhatóan második fő napirendi pontjaként az országgyűlés. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választá­sával foglalkozó törvényjavaslatot korábban igen széles körű társadalmi vitára bocsátották. Ezeken is bebizo­nyosodott, hogy választási rendszerünk alkotmányos elvei és szabályai beváltak, jól szolgálják társadalmi céljainkat. Mégis vannak olyan tényezők, amelyek né­mi módosítást indokolnak. Az elmúlt évtizedekben to­vább erősödött a nemzeti egység és a fejlett szocializmus építésé egyre inkább igényli a szocialista demokratiz­mus továbbfejlesztését is. Ezek a követelmények múl­hatatlanul szükségessé teszik választási rendszerünk továbbfejlesztését úgy, hogy bővüljön az állampolgári jogok gyakorlásának lehetősége, erősödjék a ,népkép­visel éti testületek társadalmi-politikai szerepe, egysze­rűsödjék a választások előkészítése és lebonyolítása A választójogi törvényjavaslat legalapvetőbb új rendelke­zése az országgyűlési képviselők és tanácstagok köte­lező többes jelöléséről intézkedik. A jelölésnek ez a •módszere várhatóan növeli a választások politikai je­lentőségét, fokozza a választópolgárok aktivitását, és élénkítheti a megválasztott képviselők, tanácstagok munkáját is. Hatályos választási rendszerünk az egyéni választókerületi rendszeren alapszik, e rendszer fenn­tartása a jövőben is szükséges. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban indokoltnak tetszik, hogy a legfelső népképviseleti, törvényhozó szervben feltétlenül jelen legyenek politikai és társadalmi életünk vezetői, a tu­domány, a kultúra, az egyházak legismertebb személyi­ségei. Az ő tevékenységük, tisztségük hatóköre túlnő a helyi érdekek képviseletén. Indokolt tehát, hogy meg­választásukról az ország valamennyi szavazója dönt­sön. Ezért vezeti be a törvényjavaslat — az egyéni vá­lasztókerületi rendszert fenntartva — az országgyűlési képviselők választásánál az országos választási lista fo­galmát. Az 1984. évi állami költségvetés előirányzatai — összr hangban az éves népgazdasági tervvel — gazdaságpoli­tikai céljaink megvalósítását, a költségvetési egyensúly javítását, a takarékosság követelményeinek érvényesí­tését segítik. A költségvetési tervezet szerint egyebek között a vállalati gazdálkodó szervezetek adó- és egyéb befizetéseinek összege adná a bevételek 82,6, a lakos­sági adó- és illetékbefizetések mintegy 7,2 százalékát. A kiadások csaknem 13 százaléka kerülne az állami vállalati gazdálkodó szervezetek, a termelőszövetkeze­tek és a költségvetési szervek beruházási tevékenysé­gének segítésére, fejlesztési alapok növelésére, a ma­gánerős lakásépítés támogatására, különböző vállalati és szövetkezeti, forgó- és fejlesztési alapokra. A vállalatok termelését és adóforgalmát segítő adó­visszatérítésekre fordítanák a költségvetési kiadás mintegy 25 százalékát, magukra a költségvetési szer­vekre, azok feladataira várhatóan a kiadások 31,6 szá­zaléka jut. Oktatási, kulturális és tudományos kutatási feladatokra az összes kiadás 9,2 százalékát tervezik. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén megtárgyalta és jóvá­hagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság Budapes­ten tartott üléséről szóló je­lentést. Megbízta a gazda­sági bizottságot, hogy gon­doskodjon az ülés határoza­tainak végrehajtásáról. A kormány az igazságügy­miniszter jeléhtése alapján megállapította, hogy a közép­távú — az 1981—1985 közötti időszakra szóló — jogalkotási program végrehajtása terv­izraeli vadászbombázók szerda délelőtt az iráni for­radalmi gárdisták és a li­banoni iszlám amal síita szervezet kiképző táborát bombázták a kelet-libanoni Baalbek közelében. Egy Tel Aviv-i katonai szóvivő sze­rint a Dél-Libanont meg­szállva tartó izraeli csapatok ellen végrehaj.tott legutóbbi támadásokat torolták meg. A térséget ellenőrző Szíriái hadsereg légvédelme tüzet nyitott az izraeli gépekre. Egy damaszkuszi katonai szóvivő szerint a legújabb izraeli agressziónak hét pol­szerüen halad. Jelentős új jogszabályok születtek, kor­szerűbbé, áttekinthetőbbé és összehangoltabbá vált a jog-' anyag. A feltétlenül indokolt­nál azonban még mindig több a kiadásra kerülő rendeletek, rendelkezések és iránymuta­tások száma, ezért további lépéseket kell tenni a túl­szabályozottsághoz vezető tö­rekvések visszaszorítására. A Minisztertanács megvi­tatta az országos középtávú kutatási és fejlesztési terv végrehajtásának tapasztala­tairól szóló jelentést. Megál­lapította, hogy a kutató-, fej­lesztőmunka tervezésének gári sebesültje van. Bejrúti források négy halottról és négy sebesültről tudnak. Figyelemre méltó, hogy egyedül kedden hat ellenál­lási akció színhelye volt a megszállt Dél-Libanon. Izra­elben azzal magyarázzák a fegyveres ellenállás fellen­dülését, hogy az anszari fo­golytáborból szabadult liba­noni állampolgárok és pa­lesztin menekültek tömege­sen csatlakoztak a nemzeti ellenállás osztagaihoz. No­vember 24, a PFSZ-szel le­bonyolított fogolycsere óta rendszere alapjában bevált, a terv részét képező országos programok lényegi módosí­tására nincs szükség, de a megvalósítás menetében szá­molni kell a követelmények és feltételek változásaival. A kormány megtárgyalta a KNEB elnökének a testne­velés és a tömegsport helyze­téről adott jelentését. Az összegezett tapasztalatok alapján az illetékes állami szerveket felhú'ta, a tömeg­szervezeteket felkérte, hogy lehetőségeik mértékéig nyújt­sanak segítséget az iskolai, a munkahelyi és a lakóterületi testnevelési, sportolási lehe­tőségek bővítéséhez. (MTI) egyetlen nap sem telt el fegyveres támadás, pokolgé­pes merénylet nélkül — is­merte el egy izraeli szóvivő. A megszállók nagyarányú letartóztatásokat foganatosí­tottak. Üjira őrizetbe vették az anszari tábor 500 volt fog­lyát. Szerdán húsz dél-libanoni település lakossága sztrájk­kal, tüntetéssel tiltakozott amiatt, hogy a fegyver után kutató izraeli csapatok ked­den megostromolták, meg­gyalázták Adlun falu me­csetjét. (Folytatás a 2. oldalon) A TÓI elnökségének ülése Az előirányzottnál kisebb mértékben sikerült növelni a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás eredményeit; 1983- ban az aszály súlyos kiesése­ket hozott és a korábbinál nagyobb elvonások is csök­kentették a gazdaságok be­vételeit, és a nyereséget. Mindezek ellenére a tsz-ek •több területen is kimagasló­an dolgoztak — állapította meg a TÓT elnöksége szer­dai ülésén, amelyen Szabó István elnökletével az idei .tapasztalatokat vitatták meg. Tanácskoztak a földvédelem és a földhasznosítás idősze­rű kérdéseiről is. Az előzetes felmérések szé­riát — folyó áron számolva — a itsz-ek az idén 1—2 száza­lékkal adtak többet, minit az elmúlt évben. A termelést megalapozó ráfordításaik azonban nagyobb arányban nőttek, mint a megtermelt érték, s az eredmények, így az üzemek jövedelme is mérséklődtek. A tavalyinál több tsz zárja pénzügyi hi­ánnyal az évet. A hiány ösz- szege -meghaladja majd a 2 milliárd forintot. Veszteség vagy alaphiány várható 175. —480 gazdaságban. A kiesé­seket sok tekintetben ellen­súlyozta az alaptevékenysé­gen kívüli munka, ennek ár­bevétele, ha a korábbinál szerényebb mértékben is, de továbbra is növekvőben van. Az alaptevékenységből szár­mazó jövedelem csökkenését azonban a kiegészítő ágaza­tokban realizálható jövede­lem teljes egészében nem tudta pótolni. A közös gazdaságok több területen jó eredményeket értek el. Sertésállományuk (Folytatás a 2. oldalon.) Növekszik az izraeli megszállókkal szembeni ellenállás Vendégküldők — vendégségben INTOURIST-szakemberek Szekszárdim A „vendégküldők” szokat­lan ugyan, de nem erőltetett kifejezés. Tegnap kora dél­után a szovjet idegenforgal­mi szervezetnek azok a szak­emberei találkoztak me­gyénkben kollégáikkal, akik odahaza a hazánkba készülő szovjet vendégek ide utazá­sát (és természetesen az oda érkező magyarok fogadását) szervezik. Amint azt a 33 ta­gú csoportot vezető Jurij Barandiikov, az Intourist osztályvezető-helyettese el­mondotta, ez nem csekély létszám. Megyénk esetében évi 7 ezer körüli szovjet vendéget jelent, akiknek jöttéről az Intourist-iláncról szóló híradásainkból sűrűn értesülhettek olvasóink. Az Intourist legnagyobb magyarországi partnere az IBUSZ. Ennek megfelelően az IBUSZ megyei igazgatója, Csorba László fogadta a ven­dégeket a Gemenc Szálló emeleti tanácstermében, továbbá Buda Péter, a szál­ló igazgatóhelyettese. Mind­ketten rövid tájékoztatást adtak munkaterületükről és a szovjet partnerhez fűződő kapcsolataik alakulásáról. Mint megtudtuk, ezzel kap­csolatban a jövő is biztató. 1984-ben 234 kétnapos és 80 egynapos szovjet csoport, összesen közel 9000 vendég van bejelentve megyénkbe. A szakmai kérdések való­sággal záporoztak. Szóba került szállodáink száma, telítettsége, a csoportok és egyéni vendégek aránya, az árkalkuláció rugalmassága, az év közbeni esetleges ár­változások hatása, a biztosí­tott programok, a megyei idegenvezetők száma, nyelv­tudása és az esetleg megbe­tegedő külföldiek orvosi el­látása. A javarészt hölgyekből ál­ló szakmai csoport további programjai közt szerepel Decs és Gemenc felkeresése, múzeumlátogatás, a me­gyénkről szóló film megte­kintése és ismerkedés az áfészek vendéglátási helyze­tével, kapacitásával. O. I. Fotó: G. K. Csorba László tájékoztatja a szovjet vendégeket BBBBBBBHHHdnHBi

Next

/
Thumbnails
Contents