Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

XXXIII. évfolyam, 299. szám ARA: 1,40 Ft 1983. december 20., kedd Mai számunkból FELELŐSEN ÉS TETTRE KÉSZEN (3. old.) KRITIKAI ROVAT (4. old.) TAVASSZAL A „FELSÖHAZBAN” FOLYTATJA A DÓZSA (5. old.) TÍZ ÉV TJTAN A BONYHÁDI PANNÓNIA TERMELŐ­SZÖVETKEZETBEN (3. old.) Janus-arcú jelenség Megszoktuk, majdhogy nem természetesnek tartjuk, hogy a parasztság létszáma évről évre fogy, ezért igen­csak meglepődtünk, amikor megtudtuk, hogy merőben ellentétes folyamat játszódott le tavaly. Legújabbkori történelmünkben először nem csökkent, hanem 20 ezer­rel nőtt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Erre a fejleményre Európa sok más országában is fel­figyeltek. Kétségkívül Janus-arcú jelenségről van szó, amely egyszerre szerzett számunkra örömet, és okozott gon­dokat is. Öröm, hogy folytatódott a mai, modern pa­raszti életforma felértékelődése, hogy a mai, gépekkel, vegyszerekkel dolgozó, a szakkönyveket bújó, vagy szaktanfolyamokra járó tsz-tag öntudatosan vállalja modern paraszti mivoltíft. Nem ok nélkül, hiszen tudja, hogy a munkáját és a tehetségét világszerte ismerik és elismerik. Nyílt titok viszont, hogy a húszezer ember az építő­iparnak, s mindenekelőtt az iparnak mondott búcsút a falu kedvéért. S minthogy nagyobb részük a külön­böző tsz-melléküzemágakban helyezkedett el, az ada­tokat elemezve, egyértelmű az is, hogy e melléküzem- ágak kisebb-nagyobb mágneses hatást gyakoroltak a munkaképes lakosságra. Hazai sajátosság, hogy e mel­léküzemágak meglehetősen sok szolgáltató funkciót is ellátnak a falvakban és a kisvárosokban. S mivel az ipar munkás- és alkalmazotti létszáma egyelőre szinte minden fejlett, vagy fejlettebb országban fogy, a szol­gáltató szféráé viszont gyarapodik, semmi megütközni való nincs azon, hogy a mi körülményeink között ez a folyamat úgy megy végbe, hogy a tsz-melléküzemág is erősödik. Legfeljebb arra int bennünket, hogy vigyáz­zunk a nemzetközi összehasonlításoknál, nehogy azt mondjuk például, hogy az Amerikai Egyesült Államok­ban már a foglalkoztatottak néhány százaléka is képes megtermelni az ország kenyerét, nálunk pedig még a munkaképes korúak 17 százaléka dolgozik a mezőgaz­daságban. Vegyük figyelembe azt is, hogy a mai statisz­tikailag paraszti lakosság tekintélyes része nem növényt termeszt, nem is állatokat nevel, hanem szolgáltat és iparcikkeket állít elő. A tsz-melléküzemágak termelését elemezve, egyéb­ként érdekes megállapításokat tesz a Gazdaságkutató Intézet. Mindenekelőtt kimutatja, hogy itt lényegesen olcsóbban megy végbe a termelési folyamat, mint az iparban, s feltárja ennek az okait is. Köztük azt, hogy itt ma is népszerűbb a bedolgozói rendszer, mint az iparban. Sok a nullára leírt állóeszköz, ezért kisebbek az amortizációs költségek, továbbá az irányítási és ad­minisztrációs kiadások is alacsonyabbak annál, mint amit az iparban megszoktunk. Tegyük ehhez hozzá, hogy sokszor még a munkabér is alacsonyabb, így iga­zán érthetővé válik, miért jövedelmezőbb a termelés a tsz-melléküzemágban. Mindezt már a kontrasztok kedvéért is kiemeljük, visszatérve arra a cikkünk elején tett summázatunkra, hogy a húszezer főnyi elvándorlás olyan Janus-arcú jelenség, amely egyszerre szerez örömet és okoz gondot is. S nem azért, mert a húszezer ember olyan sok (nem az), hanem azért, mert az elvándorlás mértéke ipar­áganként igen aránytalan volt. Vannak olyan iparágak is, amelyeket drasztikusan sújt, közhely például, hogy mennyi a gazdátlan, korszerű gép a textiliparban, ame­lyek a szó szoros értelmében is csak holt tőkét jelente­nek, hiszen nincs, aki működésbe hozza őket. így jutunk el a kontrasztokhoz, vagyis ahhoz, hogy e gyárak drága pénzen beszerzett, mozdulatlan gépsorai között járva-kelve már nem egyértelműen meggyőző az az érvelés, hogy X. Y. tegnapi textilgyári munkásnő ma olcsóbban termel a tsz melléküzemágában, illetve jövedelmezőbb a munkája, mint a gyárban volt. Nem érdektelen ugyanis a kérdés: végül is mekkora terme­lési értéket állított elő nyolc óra alatt abban a nagy­üzemben, azzal a modern gépsorral, s mit produkál ma, azon a nullára leírt, nagyanyja-korabeli gépen? Milyen eredményre jutunk, ha így számolunk? Már ez a rövidke elemzés is arra int bennünket, hogy semmi helye a felszínes lelkendezésnek, amikor a tsz-ek húszezer főnyi létszám-gyarapodásáról hallunk, olva­sunk. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen áron nő ez a létszám. A múltunkra, az extenzív iparfejlesztés idő­szakára gondolva, akkor sem tapsoltunk például, ami­kor észrevettük, hogy egyes jó termőföldű falvak majdnem kiürültek, mert szinte minden munkabíró, erős férfikezet magukhoz vonzottak a gyárak. Már ak­kor is volt arra erőnk, hogy leszögezzük: nem így akar­tuk. A föld sem maradhat ott, gazdátlanul. Hiába ipa­rosítanánk, ha nem lenne elég kenyerünk. Ugyanaz érvényes a visszájára is. BONYHÁDI Amerikai és izraeli hadihajók ismét lőtték a libanoni partokat A libanoni partoknál cir­káló amerikai hadihajók va­sárnap — egy héten belül harmadszor — ágyúitűz alá vették a Libanonban állomá­sozó szíriai egységek állása­it. Hétfőn hajnalban az észak-libanoni partok men­tén összevont izraeli hadi­hajók lőtték a Tripolíban be- h aj ozásukr a vár ó pal esztino­kat. Az elmúlt huszonnégy órában áz izraeli haditenge­részet harmadszor támadta az Áradathoz hű erőket. „A PFSZ ellenségünk, ezért senki nem kívánhatja, hogy beszüntessük elllene a harcot” — hangoztatta az osztrák televízióban vasár­nap Jidhák Sarnir izraeli mi­niszterelnök azzal kapcsolat­ban, hogy eltűri-e Izrael a PFSZ erőinek távozását az észak-libanoni Tripoliból. Az AFP francia hírszolgálati iroda nikóziad jelentése sze­rint a palesztin harcosokat szállító öt görög hajó még mindig a ciprusi Larnaka ki­kötőjében horgonyoz. Köz­ben megérkezett Egyiptomba és Jugoszláviába az a ki- iencvenként sebesült palesz­tin harcos, akiket Larnakán át szállítottak ebbe a két or­szágba. Rövid életű volt Libanon­ban az a derűlátás, amelyet az újabb tűzszünet és a bej­rúti repülőtér megnyitása keltett: bizonytalan időre el­halasztották a nemzeti meg­békélési konferencia e hétre beharangozott második for­dulóját. Abdái Halim Had- dam szíriai, Szaud Al-Fej- szal szaúdi és Elie Szalem libanoni külügyminiszter va­sárnap megtartott damasz­kuszi találkozóján csupán abban állapodtak meg, hogy a három politikus január ele­jén iRijadban folytatja tár­gyalásait a libanoni polgár- háborús válság rendezéséről. Az előrélépés fő akadálya változatlanul a májusban aláírt izraeli—libanoni meg­állapodás, amely elfogadha­tatlan Szíria és a vele szö­vetséges libanoni ellenzék számára. Szíria ragaszkodik a kapitulációs egyezmény ér­vénytelenítéséhez, de az Egyesült Államok még a részvételével tető alá hozott ügylet módosításáról sem akar hallani. A hajthatatlan washingtoni magatartás bi­zonyításában lőtte ismét az amerikai flotta két hadiha­jója a szíriai hadsereg liba­noni állásait. Megfigyelők szerint a Libanoni tűzszünet megszilárdítását, a rendezé­si kísérletek folytatását ve­szélyeztető amerikai lépések megerősítik, hogy az Egyesült Államok a diplomá­ciai és a katonai nyomás párhuzamos alkalmazásával próbálja engedményekre kényszeríteni Szíriát. A da­maszkuszi sajtó arra figyel­meztet, hogy Szíria a rendel­kezésére álló eszközök bir­tokában képes az amerikai hadihajók, köztük a New Jersey megbénítására. Vasárnap és hétfőn folyta­tódott a keresztény menekül­tek elszállítása a Suf-hegy- ségben levő Deir Al-Kamar- ból. A libanoni nemzeti ellen­állás harcosai vasárnap . a megszállt Szidonban megtá­madtak egy izraeli katonai konvojt. Izrael • elismerte, hogy két katonája megsebe­sült. A takarék- szövetkezetek munkája A takarékszövetkezetek a lakossági igényekkel össz­hangban újabb betétgyűjtési formákba kapcsolódtak be, erőforrásaik növekedése le­hetővé tette a hitelezési te­vékenység kiszélesítését is. Gyorsan fejlődött szolgáltató jellegű tevékenységük, ma már 25-féle megbízatást vál­lalnak — állapította meg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa hétfői ülé­sén, amelyen a takarékszö­vetkezetek tevékenységét elemezték. Az ülésen ott volt és felszólalt Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter. Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese beszámolt a takarékszövetkezeti tevé­kenység alakulásáról. A ta­karékszövetkezetek tevé­kenysége az ország települé­seinek 95 százalékára terjed ki, az ott élők közül 1,6 mil­lió tagja valamelyik takarék- szövetkezetnek. A működési terület madj nem minden második településén — 143.3 helységben — van takarék­szövetkezeti egység. A fejlő­dés pénzügyi forrásainak meghatározó eleme a 290 millió forintot kitevő rész­jegyállomány. Számottevően (Folytatás a 2. oldalon.) Tavasziasan aranyos aranyvasárnap A pénztárnál sorba kellett állni az Otthon Áruházban is Családi sétának is alkal­mas nap volt vasárnap. So­kan ki is használták. Szek- szárdon is tavasziasra fordult az idő. Akadtak, akik vásár­lás helyett kacérkodtak a Nappal, vagy kényelmesen nézelődtek a kirakatok előtt. Az idei aranyvasárnap kelle­mesen telt. Kellemesen a vá­sárlóknak és az eladóknak egyaránt. A játék és színes televízió „fronton” volt csak fennakadás. Mert a közked­velt Lego-játék már eltűnt novemberben a boltokból, a színes televízió is „illegali­tásba” vonult, a kereskedők és a gyártók „kiváló együtt­működésének” eredménye­ként. Szóval rosszul mérték fel az igényeket. Este a te­levízióban bejelentették, hogy több kamion Lego érkezett a fővárosba, csak az az érdekes, hogy Budapest ■ nem az or­szág, még akkor sem, ha so­kan azt gondolják. De, edzett vásárlók lévén, nem is sokan keresték ezeket az árucikke­Fotó: Gottvald Károly két, már régen beletörődtek, hogy nincs. Inkább „átpá­lyáztak” másra, például ru­haneműre. A szekszárdi Korzóban például kétszáz­ezerrel lett nagyobb a forga­lom, mint tavaly ilyenkor volt és ez azt is jelzi, hogy az ellátás az év végére javult. Ugyanilyen növekedést — 15 százalék — könyvelhetett el a bonyhádi ruházati áru­ház is, a Skálában pedig a híradástechnikai forgalom ki­esését pótolta a ruházat. A Skálában egyébként 1,1 millió forint forgalmat bo­nyolítottak le délelőtt tíz órától délig — mert ekkor volt igazán vásár ez az aranyvasárnap. A Tolna me­gyei Népbolt Vállalat 13 egysége tartott nyitva. Szek- szárdon négy, Pakson öt, Bonyhádon három és Tamá­siban egy üzletükben egy- millió-száznyolcvanezer fo­rint áru talált gazdára. Kellemes idő volt vasárnap Szekszárdon Próba a próbababa mellett is a Skálában

Next

/
Thumbnails
Contents