Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-18 / 298. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 298. szám ARA: MO Ft 1983. december 18., vasárnap Mai számunkból A TÉESZEK IDEI GAZDÁLKODÁSA (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) tisztaságra NEVELÉS (5. old.) A LEGHÁTSÓ POSZTON — A LEGJOBBAK KÖZÖTT (6. old.) GYORSMÉRLEG 1983-RÓL (3. old.) Verseny a fogyasztókért Nem tudom, hogy az olvasó észrevett-e már valamit azokból a változásokból, amelyek véglső soron a vásárlási körülményeket Javítják, a vevő közérzetét .teszik jobbá. Ezek a változások ugyanis csak lassan és fokozatosan éreztetik (hatásukat. Ráadásul a fogyasztó természete olyan, hogy a kedvezőtlen jelenségekre érzékeny, a kedvezőket pedig maguktól értetődőekként fogadja. .Ezzel is úgy vagyunk, mint az egészséggel. A megléte nem téma, de ha megannyi testrészünk, szervünk közül csupán egy is megbetegszik, az legalábbis 1 gondot okoz. A kereskedelemben mutatkozó változások alapja az áruhiány visszaszorulása, a kínálat gazdagodása. Ezen az alapon bontakozhatnak csak ki a szervezeti és az érdekeltségi rendszer módosulásának eredményei. Itt van például az a tény, hogy az állami és a szövetkezeti szektor hosszú ideje egymással párhuzamosan működik a kereskedelemben. IBnnek vajmi kevés hatása volt a vásárló közérzetére addig, amíg a két szektor tevékenységét területileg elhatárolták: a városokban működtek az állami vállalatok, a kisebb településeken a fogyasztási szövetkezetek. Am amikor ezt a területi f, elhatárolást feloldották, és azt mondták, vállalat vagy szövetkezet ott nyithat boltot, ahol jónak látja — már adva volt a verseny lehetősége. A fogyasztóért korábban csak elméletben folyó verseny azonban csak akkor válik — vált? — érzékelhetővé, amikor a vállalatok és a szövetkezetek egyaránt elegendő és választékos árut szerezhettek be áhhoz, hogy egymás mellett, egy településen működő üzleteik eltérő, jó árukínálatot nyújt- _ sanak. A két szektor versengése különösen az áruházi kereskedelemre jellemző; a Centrum és a Skála féltékenyen figyeli egymás tevékenységét, reklámban, árengedmények nyújtásában, monopolcikkek árusításábari már valóságos verseny folyik közöttük. Ebbe a versenybe mostanában mind több egyéb szervezet is bekapcsolódik. Első helyen említhetők a nagykereskedelmi vállalatok, amelyek sorra nyitnak kiskereskedelmi üzleteket; gondoljunk csak a Módi butikokra, a Vasért, a iDomus vagy az Amfora üzleteire. Mellettük egyre nagyobb számban jelennék meg a termelővállalatok minta- és márkaboltjai. Ruha- és bútorgyárak, a Harisnyagyár, több texitilgyár, cipőgyár nyitott a közelmúltban üzleteket szerte az országban, főként a nagyobb településeken. A nagykereskedelmi vállalatok és a gyártók elsősorban saját boltjaikban árusítják az igazán kelendő termékeket, a vásárló tehát tudhatja, hová menjen a nehezen vagy ritkán beszerezhető, sőt az új itenmékekért. A szövetkezetek, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, a termelők üzletei mellett mind több a magán- kereskedő ; a butikosok, az autóalkatrész-kereskedők, a régiségboltosok? a lakberendezési cikkeket, fürdőszoba- felszereléseket fal- és padlóburkolókait, sőt élelmiszereket árusító magánszemélyek teszik egyre színesebbé a kínálatot. A fogyasztási cikkek túlnyomó többségét természetesen ezután is a szocialista szektor értékesíti, amely az érdekeltség fokozásával válik versenyképessé és a fogyasztók számára rokonszenvesebbé, kellemesebbé. Az állami és a szövetkezeti boltok, vendéglátóhelyek Ü egy részének szerződésbe adása igen lényeges változás. A szerződéses boltvezető saját felelősségére és saját zsebére kereskedik: kockáztat, vállalkozik. Személyes, anyagi érdéke, hogy a vásárlókat kelendő áruval és jól szolgálja ki. Szerződő partnerének — a vállalatnak vagy a szövetkezetnek — az élőre megállapodott összeget kell hónapról hónapra befizetnie; ami hasznot ezen 4 felül elér, ami költséget megtakarít, az személyes jövedelmét gyarapítja, A nagyobb üzletekben, vendéglátóhelyeken is hasonló anyagi érdekeltséget igyekeznek teremteni az úgynevezett jövedelemérdekeltségi rendszer bevezetésével. Ennek lényege, hogy az egységek vezetői önállóan gazdálkodnak, szereznek be árut, állapítják meg — bizonyos határok között — az áraikat, döntenek árengedményes akciók szervezéséről, és részben a költségek leszorításával, részben a forgalom növelésével arányban nőhet a személyes jövedelmük. Ezt a rendszert is fokozatosan vezetik be az áruházakban, a nagyabb üzletekben, vendéglátóhelyeken, amint tovább folyik a kis boltok szerződésbe adása is. Mindez együtt — a nagykereskedelmi, a gyári és a magánüzletek megjelenése, illetve az anyagi érdekeltség jelentős fokozása a kiskereskedelemben és a vendéglátásban — alapvetően megváltoztatja a kereskedelem arculatát. Ahol az érdekeltség diktálja a teendőket, ott jobban érvényesülnek a fogyasztók érdekei, javulnak a vásárlás feltételei, körülményei. Ahol a boltvezetők személyes, anyagi érdeke az eladás, ott jobban megbecsülik a vevőt, és minden tekintetben : igyekeznek a kedvébe járni. G. Zs. Amerikai politikusok birálják Reagant Folytatódik a békefelhívás támogatására indított akció A Simontornyai Bőrgyár kikészítőműhelyében a röpgyűlés után írták alá a felhívást a munkásasszonyok É napokban is folytatódik az ifjúsági szövetség akciója a békefelhívás támogatására, illetve a fegyverkezés, ezen belül is a rakétatelepítés ellen. Szerte a megyében röp- gyűléseken, műhelyekben, iskolákban, hivatalokban ismertették a felhívást. Szombaton és vasárnap is több rendezvény volt és lesz a béke jegyében. Pakson az áfész-áruház előtt már szombaton délelőtt felállították a sátrat, ahol rögtönzött kis műsorral és magnóról játszott békedalokkal hívták fel a vásárlók és a járókelők figyelmét a felhívásra. Ugyanezt ismétlik ma is. Csatlakoztak a magyarok felhívásához az atomerőmű építésén dolgozó szovjet, lengyel és csehszlovák szakemberek is. Aláírták a nyilatkozatot hazautazásuk előtt az FDJ Karl-Marx-Stadt megyei delegációjának tagjai is, Ralph Walter, Petra Schönherr és Joachim Strobel is. Cyrus Vance, volt amerikai külügyminiszter pénteken Atlantában bírálta a Rea- gan-vezetés fegyverkezési politikáját, kijelentve, hogy a mostani washingtoni kormányzat nem tesz elegendő erőfeszítést a fegyverzetellenőrzésre. Vance egy nemzetközi kérdésekről szóló tanácskozáson szólalt fel a Georgia állambeli Atlantában. Rajta kívül még három volt amerikai külügyminiszter — Dean Rusk, William Rogers és Alexander Haig — fejtette ki véleményét a jelenlegi washingtoni vezetés külpolitikájáról. Vance leszögezte: ez a fegyverkezési hajsza esztelen, ezért meg kell állítani. Szerinte a mostani vezetés nem fordított kellő figyelmet a fegyverkorlátozási tárgyalásokra. Carter elnök egykori külügyminisztere követelte, hogy a hadászati és az eurohadászati fegyverrendszerekkel foglalkozó tárgyalásokat vonják össze. A tanácskozáson a négy volt külügyminiszter egyöntetűen azt állította, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgyalások megszakadása ellenére kevés a valószínűsége a nukleáris háború kirobbanásának. Több mint másfél millió pár cipő Teljesíti tervét a Botond Cipőgyér Már csak néhány munkanap van vissza az évből, ezért bátran mondhatjuk, hogy biztosan teljesíti éves tervét a bonyhádi Botond Cipőgyár. Ezen belül eleget tesznek mind a szocialista, mind pedig a tőkés export- megrendeléseknek. Évek óta sok nehézséget okoz a gyárnak, a termelés többségét kitevő szovjet export, az idén ezt is időben teljesítik. A szocialista brigádmozgalom, illetve az MSZBT-tagcso- port évek óta védnökséget vállal a szovjet export felett. A tőkés exportban az okozott nehézséget, hogy a megrendelések a harmadik negyedévre összpontosultak, de jó szervezéssel ezt is megoldották. Ezek közé az intézkedések közé is besorolható az úgynevezett Varion-szalag bevezetése is. E módszer szerint a szalag nem -egyforma sebességgel hozza a munkát, hanem a mellette ülő emljer kérhet új munkadarabot, ha készen van. A bevezetése óta eltelt néhány hónap alatt 10 százalék teljesítménynövekedést hozott, hogy a szalag alkalmazkodik az emberhez, nem pedig fordítva. Hamarosan továbblépnek: január 1-től automatikus, programozott vezérléssel történik a szalag irányítása. A további tervek közé tartozik az adminisztráció számítógépes feldolgozása. Az idei éves terv 1 millió 560 ezer pár cipő, ennek egy kis hányada a tőkés export, 700 ezer pár a szocialista, aminek többsége szovjet megrendelésre készült. A többi a belföldi piacra került, illetve kerül még. Kaptafán a cipők sora Egyszerre több réteg bőrt szab a gép Formázzák a felsőrészt l
