Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 295. szám Ara: 1,40 Ft 1983. december 15., csütörtök Mai számunkból NEMZETKÖZI KONFERENCIA A KÖZEL-KELETRÖL (2. old.) CSÖKKENTHETÖ-E AZ ÜZEMANYAG- FELHASZNALAS? (3. old.) A KÖZOKTATÁS KÉRDÉSEI (5. old.) IDÉN ELŐRELÉPETT A KERÉKPARSPORT (6. old.) KIVÁLÓ A BOGYISZLÓI EGYÜTTES (5. old.) Jövedelmezőbb Nem a ruha teszi az embert — mondja a jól ismert közmondás. Ha azonban egy kicsit facsarunk a gon­dolaton, talán mondhatjuk, a beruházások teszik a népgazdaságot... A három pont ez esetben éppen a gon­dolat lezárásának függőben hagyását jelzi, hiszen, hogy végül is milyenné teszik e beruházások a népgazdasá­got, az elsősorban a beruházások módjától függ. Nem öncélú tehát az a vizsgálódás, amelyet évről évre el­végeznek hazánkban, s amelynek célja egyfelől fel­mérni a folyamatban lévő állami nagyberuházások helyzetét, másfelől összegezni a már befejezett, de vi­szonylag rövid ideje működő nagy létesítmények üze­meltetési tapasztalatait. A vizsgálódás többek között kiterjedt a márkushe- gyi, a nagyegyházi és a mányi bányaüzem létesítésére, a Dunai Vasmű konverteres acélműjének és kokszoló­műjének létrehozására, a Szolnoki Papírgyár, a Paksi Atomerőmű, az észak-déli metróvonal építésére, az Ár- pád-híd szélesítésére, a Flórián tér rendezésére, a Fe­rihegyi repülőtér és repülésirányítás fejlesztésére, a Budavári Palota rekonstrukciójára, valamint a me­cseki kokszolható széntermelés bővítésére. E beruhá­zások többsége részben már üzemel, bár a munkák ki­sebb vagy nagyobb része még hátravan. A levont kö­vetkeztetések azonban már ebben a szakaszban is fi­gyelemre méltóak. Általános tapasztalat, hogy az új beruházások szük­ségességének indoklásakor nemcsak a vállalatok, de a minisztériumok is túlbecsülik a várható igények alaku­lását. Így aztán olyan nagy, és más termékek gyártá­sára alig, vagy egyáltalán nem átállítható kapacitások létesültek, amelyek a gyorsan változó világgazdasági körülmények között szinte már az átadás pillanatá­ban kihasználási gondokkal küszködtek. Ilyen a már befejezett beruházások körében például az Adria kő- olajvezeték, vagy a Tiszai kőolajfinomító, amelyek az olaj árának ismert robbanása miatt maradtak részben vagy egészen munka nélkül. Az igazsághoz tartozik, hogy annak idején, amikor e két beruházásról döntöttek, még senki nem sejtette az olaj felértékelődését. De hát éppen ez utal a másik fontos és általánosítható tapasztalatra: a magyar gaz­daság lassan reagált a külső és belső körülmények vál­tozására, ami alól természetszerűen a beruházási tevé­kenység sem volt kivétel. Az külön probléma, hogy az utóbbi időben a világpiacon éppen a legtőkeigényesebb ágazatokban történtek robbanásszerű változások. A már említett energetikai ipar mellett ilyen a kohászat és az alumíniumipar is. Itt pedig különösen nehéz fel­adatot jelent az igazodás, s nincs más lehetőségünk, mint, hogy tudomásul vesszük a veszteségeket, ame­lyekre akkor is számítanunk kell, ha intézkedések so­rozatával igyekszünk is mérsékelni a veszteségek nagyságát. Más esetekben — ha a gondok nem is ennyire sú­lyosak — a fejlesztések jövedelmezőségével kapcsola­tosan akad igen sok tennivaló. Ennek oka a rendelke­zésre álló kapacitások nem megfelelő mértékű kihasz­nálása, de súlyosabb gond, hogy az esetek egy részé­ben a nemzetközi színvonalat meghaladó fajlagos anyag- és energia-ráfordításokkal és ezzel párhuzamo­san — sőt néha éppen ezek miatt — a korábbi becslé­sekhez képest kedvezőtlenebb termék- vagy anyag­árakkal kell számolnunk. Ez is magyarázza, hogy a kormány olyan nagy jelentőséget tulajdonít az éssze­rűbb anyagfelhasználásnak és a technológiák korsze­rűsítésének, a racionálisabb energiagazdálkodásnak, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítá­sának. Ez azonban nemcsak kormányzati szintű fel­adat. Minden gazdálkodó egységnek vannak e téren tennivalói. A beruházásokat kezdeményezőknek épp­úgy, mint a kivitelezőknek. Beszélni kell azonban arról a jóról is, ami mint min­den rosszban, itt is jelen van. A kedvezőtlen világgaz­dasági változások és a gazdálkodás szigorodó feltételei ugyanis cselekvésre ésszerűbb az adott körülmények­hez való rugalmasabb alkalmazkodásra késztettek szá­mos vállalatot. Sajnos a szemléletváltozás és az ezzel összefüggő ru­galmas magatartás még egyáltalán nem tekinthető ál­talánosnak. Még ott is, ahol erre készség mutatkozik, esetenként fellelhetők a központi támogatásban, fel­mentésekben bízó, azokra alapozó régi beidegződések. Holott egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy ezek­ben lehet reménykedni — de számítani és alapozni rá­juk egyre kevésbé. Nem marad más hátra, mint gyor­sabb és összehangoltabb munkára, nagyobb szervezett­ségre, a vállalt határidők betartására, sőt lerövidíté­sére, a költségek csökkentésére, reálisabb előrejelzé­sekre és ehhez elmélyültebb és alaposabb piackutató tevékenységre törekedni — beruházó vállalatoknak, tervezőknek, kivitelezőknek és szállítóknak egyaránt. ÁRVAY TIVADAR Befejeződlek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos / együttműködési kormányközi bizottság XXXI. ülésszaka. Az ülésszak jegy­zőkönyvét az Országházban Marjai József és .Nyikolaj Talizin m i ni szterélnök- h e­lyettesek írták alá. Jelen volt Kapolyi László ipari minisz­ter, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi, Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter és Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályénak vezetője, va­lamiint Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A bizottság — amely 1964 februárjában alakult meg — közel két évtizedes tevé­kenységével nagymértékben hozzájárult a két ország gaz­dasági és műszaki-,tudomá­ny os együttműködésének fej­lesztéséhez. Marjai József és Nyikolaj Talizin megállapí­totta, hogy a jelenlegi ülés­szak előkészítése és lefolyta­tása azt bizonyítja, hogy a bizottság és szerveinek mun­kája szervezettségben, konk­rétságban, gyakorlatiasság­ban jelentős előrelépést mu­tat. Ezt különösen nagyra értékelték, mert a nemzetkö­zi helyzet és a világgazdaság mai viszonyai között mind­két ország érdekei nemcsak a kapcsolatok fejlesztését, de az együttműködés gazdasá­gosságának és eredményes­ségének erősítését is megkö­vetelik. Miután a bizottság ülésszaka megelőzte a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1986—1990. kö­zötti évekre vonatkozó terv­koordinációját, a tárgyalások már jórészt a következő öt­éves tervben megvalósítandó együttműködés előkészítését is szolgálják. Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a magyar párt­ós kormányküldöttség 1983 júliusi, szovjetunióbeli tár­gyalásain meghatározott fel­adatok teljesítésével. A felső szintű tárgyalásokat követő­en egyeztetett intézkedési terv készült a legfontosabb tennivalókról. Ebben célul tűzték ki többek között az agráripari komplexum ága­(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az országgyűlési képviselők Tolna megyei csoportja Tegnap délután Szekszár- don, a Hazafias Népfront megyei szervezetének szék­házában tartotta meg soros ülését az országgyűlés téli ülésszakára készülve a me­gyei képviselőcsoport. Házi­gazdaként vett réstzt a kép­viselőcsoport ülésének mun­kájában Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és elő­adóként dr. Horváth Jenő, a Tolna megyei Tanács egész­ségügyi osztályának vezető­je. Az ülés résztvevőit Dara­dics Ferenc, a képviselőcso­port elnöke köszöntötte, aki ismertette egyúttal az or­szággyűlés téli ülésszakának várható munkarendjét. Or­szággyűlési képviselőink ezt követően részletes írásos be­számoló és szóbeli kiegészí­tő alapján tájékozódtak Tol­na megye egészségügyi ellá­tásának helyzetéről. A be­számoló elkészítője és a szó­beli kiegészítés előadója egy­aránt dr. Horváth Jenő főor­vos volt, aki a járó- és fek­vőbeteg-ellátás személyi és tárgyi feltételeiről az egész­ségügyi ellátás fejlesztésének lehetőségeiről, továbbá a so­ron lévő fejlesztési feladatok megvalósításának pillanatnyi állásáról adóit részletes tájé­koztatást. A képviselőcsoport tagjai közül számosán kér­tek szót a tájékoztató felett kialakult kötetlen beszélge­tésben. E beszélgetésben szó esett egyebek között a szo­ciális ellátás, illetve gondo­zás helyzetéről, továbbá ar­ról, ami új ügyeleti rendszer . címén foglalkoztatja nap­jainkban megyénk lakossá­gának jelentős részét. Az országgyűlési képvise­lők Tolna megyei csoportjá­nak soros ülése a késő dél­utáni órákban ért véget. Csehszlovák költségvetés Prágában szerdán meg­nyílt a csehszlovák szövet­ségi gyűlés két házának ülés­szaka. A legfontosabb napi­rendi pont az ország jövő évi költségvetésének megvitatá­sa. A kormány javaslatát Leopold Lér pénzügyminisz­ter terjesztette elő. A csehszlovák gazdaság alapvető feladata a növeke­dési ütem meggyorsítása — jelentette ki Leopold Lér. A nehézségek mindenekelőtt abból adódnak, hogy a gaz­daságnak jövőre az ideivel azonos, vagy alig nagyobb mennyiségű energia és alap­anyag áll a rendelkezésére. A termelés növekedésének egyszerre kell biztosítania az ország konvertibilis adóssá­gainak csökkenését, a lakos­ság szükségleteinek jobb ki­elégítését és a védelmi ké­pesség megfelelő színvonalát. A jövő évtől az irányítás javítását, az értékviszonyok jobb kifejeződését szolgáló intézkedések lépnek hatály­ba — közölte a miniszter. Ezek közül utalt a termelői árak emelésére: ezek szín­vonala átlagosan 6,4 száza­lékkal lesz magasabb. A fű­tőanyagok, az energia és a nyersanyagok árai általában drágulnak, az elektronikai és néhány más termék, va­lamint a színesfémek ára vi­szont csökken. A miniszter jelezte, hogy a pénzügyi po­litika hatására más terüle­teken is lesznek árváltozá­sok. Az állami költségvetésből jövőre 140,4 milliárd koro­nát, azaz az ideinél 5,8 mil- liárddal kevesebbet fordíta­nak beruházásokra. A lakos­ság pénzbevételei 1,6 száza­lékkal, a bérek átlag 1,1 szá­zalékkal lesznek magasabbak az ideinél. Megkezdődött a Spanyol KP kongresszusa Szerdán délben Madrid­ban több mint 800 küldött részvételével megkezdődött a Spanyol Kommunista Párt XI. kongresszusa, amelyen csaknem 50 testvérpárt, nem­zeti felszabadító mozgalom és szervezet képviselteti ma­gát. Az MSZMP Központi Bi­zottságának a tanácskozásra érkezett küldöttségét Tétényi Pál, a KB tagja, a KB osz­tályvezetője vezeti. A kongresszusi teremben jelmondat hirdeti: „A marx­izmus felszabadító eszméi ma különösen időszerűek.” A legmagasabb pártfórum elnökségében helyet foglal Dolores Ibarruri, a párt el­nöke, Gerardo Iglesias főtit­kár, Marcelino Camacho, a Munkásbizottságok Szakszer­vezeti Szövetsége főtitkára, továbbá a végrehajtó bizott­ság és a titkárság tagjai, köztük Santiago Carrillo volt főtitkár. A kongresszuson nyom­ban az ünnepélyes megnyitó után megtörtént az első erő­próba: az elnökségi tagok megválasztásánál 248 küldött tartózkodott a szavazástól. A KISZ és a Béketanács felhívására Folytatódik az akció Hozzávetőleges becslések szerint mintegy 10 ezer em­ber írta aló két nap alatt Tolna megyében az Országos Béketanács és a KISZ KB békefelhívását. Az akció foly­tatódik a korábbi módszerék­kel, röpgyűléseken, üzemi ebédlőkben és mindenütt, ahol sok ember található együtt. Kis műsorral vagy anélkül gyűjtik az aláíráso­kat. Felhasznál az ifjúsági mozgalom minden olyan ren­dezvényt is, amit mór ko­rábban megszerveztek, és mód van arra, hogy ott is is­mertessék a felhívást. Mint arról már hírt ad­tunk, Bonyhádon ma este vá­rosfejlesztési célra meghirde­tett koncert lesz, ennek szü­netében is felolvassák a fel­hívást és a diszkóműsorban békedalok is helyet kapnak. A szekszárdi 505-ös Szak­munkásképző Intézetben a „Hazám állampolgára va­gyok” című vetélkedőn is gyűjtöttek aláírásokat, ma pedig a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőn tiltakoznak a fiatalok a há­ború ellen. Tegnap a szek­szárdi járás valamennyi kis­községében, vagy a mozi, vagy a művelődési ház prog­ramjához kapcsolódóan volt valamilyen békemegmozdu­lás. A TAÉV központi ebédlőjében Ma több esemény is zajlik a megyében egymással pár­huzamosan. Szekszárdon a BHG 'klubjában rendeznek békenagygyűlést az ipartele­pi fiatalok részére. Hasonló rendezvény lesz a SZÜV-nél, ahova szintén meghívják a környező munkahelyek dol­gozóit. A bonyhádi üzemek munkásai is ma hallatják szavukat, röpgyűlés lesz a zománcárugyárban, a ruhá­zati szövetkezet nagymányo- ki üzemében, a cipőgyárban és a mezőgépnél. Pénteken Tamásiban lesz ifjúsági kon­cert, amelynek műsorát né­miképp átalakítják, és ahol a többi megmozduláshoz ha­sonlóan aláírásával bárki magáénak ismerheti el a Bé­ketanács és a KISZ KB fel­hívását.

Next

/
Thumbnails
Contents