Tolna Megyei Népújság, 1983. december (33. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-13 / 293. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 293. szám ABA: 1,40 Ft 1983. december 13., kedd Mai számunkból ELFELEJTETT MÜLT (3. old.) AZ ÉN SZAKMÁM: KŐMŰVES (3. old.) HANGVERSENY AZ augusz-hAzban (4. old.) LABDARÜGÓÖSZ ’83 (6. old.) TlZ PERC HIÁNYZOTT A BRAVÜRHOZ (5. old.) _J Év végi számvetés Még néhány hét és elköszön tőlünk az 1983-as esztendő. Ahogy ilyenkor szokás, minden vállalat és szövetkezet szeretné a lehető legjobban zárni az idei gazdasági évet, hogy nyugodtabban nézhessenek a következő esztendő elé. Ebben az időszakban már a vállalati vezetők fiókjában lapul a következő időszak rövidtávú programja, az éves terv. Ám a néhány hete napvilágot látott központi intézkedések, amelyek számos területen megváltoztatták a gazdasági környezetet, újabb számvetésre késztetik a tervezőket, s az élet ismét felteszi a kérdést: hogyan tovább? Nyilvánvaló és egyértelmű, hogy 1984-ben minden piacon eladható, jó minőségű termékek előállítására lesz szükség, ez a követelmény sohasem veszti el az érvényét. Mint ahogy az sem, hogy a nemzetközi színvonal elérése, vagy éppen a versenytársakkal való lépéstartás megújuló, nehéz feladatot ró a honi cégekre. A következő évtől azonban a hazai piac ellátására is jobban kell ügyelniük a vállalatoknak. A szűkülő importlehetőségek, s a mind szigorúbb külső és belső kényszer szülte takarékosság óhatatlanul a hiánycikklista bővüléséhez vezetett. De sokszor az igények helytelen felmérése, vagy a rossz szervezés miatt hiányoztak a termékek az üzletekből. Ezen a területen bizony sok cégnek akad még teendője. A kormányzat mindent megtesz azért, hogy a szorult helyzet ellenére is megérkezzenek az alapvető fontosságú anyagok, alkatrészek a gyárakba és az üzemekbe, de számos, korábban importált terméket ezentúl a honi termelőknek kell előállítaniuk. Igen ám — mondhatnák erre a vállalatok —, köny- nyű a termelésben kijelölni a célokat, de számukra a miből is fontos kérdés maradt. S nemcsak a hiányzó gépekről, alkatrészekről beszélnek ilyenkor a vállalati vezetők, hanem a pénzszűkét is emlegetik. Hozzáteszik, hogy a nemrég bejelentett szabályozómódosítások, a fejlesztési alap elvonása tovább nehezítette a gazdálkodás mindennapjait. Való igaz, jó néhány vállalatnál üresen marad majd az év végi mérlegben a nyereség rovat, lesz ahol alaphiánnyal zárul az 1983-as esztendő, s számos cég már most központi segítségért folyamodott. Jövőre még többen kerülnek majd ebbe a kategóriába? Amennyiben a jelenlegi helyzet szerint kalkulálunk, valószínűleg igennel felelhetnénk a kérdésre. Ám minden helyzetből akad kivezető út, amelyet saját jól felfogott érdekükből próbálnak föllelni a vállalatok. Nemcsak a külföldi, hanem a honi példák sora is bizonyítja, hogy akár több tízmillió forintos veszteséget is el lehet tüntetni meglepően rövid idő alatt, ha korszerűen és fegyelmezetten gazdálkodnak. Hiszen még mindig sok tartalékot rejt magában a honi gazdálkodás. Nagyon kevés cég mondhatja el magáról például, hogy eleget tett a hatékony termelés komplex követelményeinek. A munkaerőgazdálkodás, s elsősorban a fölösleges dolgozók leépítése — hogy az 1984-es év egyik fontos célkitűzését említsük — még sok vállalatnál várat magára. A foglalkoztatás költségei még nem a valós súlyuk szerint kapnak helyet a vállalati döntésekben: a munkaerő még mindig a legolcsóbb termelési tényező. Pedig az egyik helyen a kapun belüli túlfoglalkoztatottság rontja az egész vállalat hatékonyságát, míg másutt éppen az értő munkáskezek híján állnak a gépek hónapszám. Vagyis a látszat ellenére mindenki ráfizet a rossz munkaerőgazdálkodásra. Az új esztendő nehezebb helyzetet teremt a technológiai igényekhez mérten sok embert foglalkoztató cégek számára, ám sgit a népgazdasági gondokon: a bérköltségek növekedésével egyre több helyen vizsgálják fölül, hol mennyi ember dolgozik, s talán felgyorsul a munkaerő áramlása. A hónapokkal korábban meghirdetett átképzési segély pedig megkönnyíti az új szakmák elsajátítását. Most már a vállalati vezetőkön múlik, hogy a pénzügyi gondok szorításában élnek-e a takarékosság eme eszközével. Igaz, lehetőséget kaptak a végzett munka szerinti nagyobb differenciálásra, s ez nagyban hozzájárulhat a munkaerőgazdálkodás fejlődéséhez. A vállalati gazdálkodás másik fontos területén, a beruházások piacán sem várja könnyebb helyzet a termelőket. A többség számára hosszú időre megfizethetetlenné vált a korábbi léptékkel mérve közepes fejlesztés is. De — mondják ismét a szakértők — akad elég modern gépsor az országban, csak meg kell tanulnunk élni az új technika adta lehetőségekkel. Jobb munkaszervezéssel, több műszak indításával akár fölöslegessé is válhatnak a korábbi fejlesztési elképzelések. S ez ismét a gyárkapukon belül dől el. Hogyan találják meg a külső és a belső gazdasági környezet szorításában a gépekben és az emberekben rejlő lehetőségeket? Amennyiben felszínre tudják hozni mindazt a tudást, amely évek során a kezekben és a felekben fölhalmozódott, még a mostani szabályozómódosítás után előállott nehéz helyzeten is úrrá lehetnek. Persze nemcsak több munkát, hanem újszerű gondolkodást és gazdálkodást kíván az új esztendő. S talán mindez majd tükröződik az átdolgozott vállalati tervekben, mire az új év beköszönt. LAKATOS MÁRIA Megkezdődtek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Marjai József szólal fel a tanácskozáson Hétfőn az Országházban plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 31. ülésszaka. A küldöttségeket Marjai József és Nyikolaj Tali- zin, a bizottság társelnökei vezetik. A tárgyaláson nagy figyelmet fordítanak a magyar párt- és kormányküldöttség 1983 júliusi szovjetunióbeli tárgyalásain meghatározott feladatok teljesítése áttekintésének. Ennek megfelelően megvizsgálják többek között a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazdasági tervei 1986—1990. évi koordinációjának megvalósításával ösz- szefüggő teendőket, valamint az agráripari komplexum ágazataiban a mikroelektronika és a robottechnika, .a közszükségleti cikkek gyártásában megvalósítandó hosz- szú távú együttműködésre vonatkozó megállapodás kidolgozását. Áttekintik az egyes magyar és a szovjet iparágak közötti együttműködést átfogó alprogramok korszerűsítéséhez és 1995-ig történő meghosszabbításához szükséges teendőket. Tárgyalnak (több szovjet ipari üzem rekonstrukciójában és műszáki felújításában való magyar részvétel feltételeiről. A felek áttekintik az 1981 —1985 között hazánkban épülő egyes ipari vállalatok és egyéb létesítmények megvalósításában való szovjet gazdasági és műszaki részvétel helyzetét. Elemzik az 1981—1985 közötti időszakban az előirányzott kiemelt műszaki-tudományos együttműködési témák megvalósítását és megvizsgálják a vegyipar egyes területem tervezett gyártásszakositással összefüggő teendőket. Havasi Ferenc Párizsba utazott A Francia Szocialista Pórt meghívására hétfőn Párizsba utazott az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége. A delegációt Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vezeti. Tagjai Horváth Ferenc és Kovács László, a KB osztályvezetőhelyettesei. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Hubert Dubois, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete. Parlamenti küldöttség járt Irakban Hazaérkezett az Iraki Köz- társaságbóll a magyar parlamenti küldöttség. A delegáció Péter Jánosnak, az ország- gyűlés alelnökénék vezetésével, az iraki nemzetgyűlés meghívására december 3—11. között tartózkodott a közel- keleti országban. A magyar törvényhozás tagjai első ízben tettek hivatalos látogatást Irakban. Fáklyás felvonulás, békegyűlés Szekszárdon Csatlakoztak a felhíváshoz Tegnap este hat óra előtt békedalok jelezték Szekszárdon, a Béla téren, hogy a fiatalság itt sem hajlandó szó nélkül tűrni a fegyverkezési verseny újabb fordulatát. A megjelent 1500 fiatal számára természetes a béke, hiszen a háborút nem ismerik, de azt valamennyien érzékelik, hogy az Amerikai Egyesült Államok konfron- tációs magatartása következtében jelentősen beszűkültek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai, veszélybe kerültek az enyhülés eredményei. Az imperializmus kalandor lépései növelték a feszültséget a fejlődő világ több, amúgy is robbanásveszélyes térségében. Általában éleződött a két világrend- szer szembenállása. A magyar, így a Tolna megyei fiatalok is legalább úgy szeretnének élni a jövőben is, mint ahogy eddig éltek. Még annak sem kellemes az amerikai rakéták árnyékában élni, aki nem is tudja, hogy milyen is a háború. A mai fiatalok építeni akarják házaikat, dolgozni a szebb és jobb holnapért, felnevelni gyerekeiket, gyarapítani a szocializmus értékeit. A fiatalság eddig is bizonyította munkájával, hogy képes megállni a helyét az életben, most megmozdulásaival bizonyítja, hogy továbbra is erősíteni akarja a bizalmat a világ népei és országai között. Azok a szakmunkástanulók, gimnazisták, akik tegnap este a didergető hidegben is kivonultak a Béla térre, igazolták, hogy tenni is hajlandók az emberiség ügyéért. Mert ma már egy termonukleáris háború az emberiség létét veszélyezteti, győztesei nem lehetnek, csak vesztesei. A fiatalok este hat órakor vonultak fáklyákkal a kezükben a Felszabadulás térre, ahol Kiss Magdolna, a megyei KlSZ-.bizottság első titkára mondott rövid beszédet. Ebben hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési verseny új fordulóját az Egyesült Államok indította el azzal, hogy nukleáris rakétái megjelentek Európában, de nem kevésbé felelősek azok a NA- TO-országok sem, amelyek ezeket a rakétákat fogadták, illetve fogadják. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés a kompromisszumok keresésében elment a végső határig. Az amerikai politika most már katonai lépéseivel nemcsak a világ közvéleményével dacol, de nem veszi figyelembe szövetségesei érdekeit sem. Hangsúlyozta a megyei KISZ-bizottság első titkára, hogy a Varsói Szerződés belekényszerült a fegyverkezésbe, de nem törekszik továbbra sem fölényre, csak addig a mértékig teszi meg ellenűépéseit, ameddig azt az egyensúly megköveteli. Nem mondunk le továbbra sem arról, hogy tárgyalások útján, visszafordítsuk a folyamatot az enyhülés irányába. A beszédet követően Rein- hardt Ibolya, a Garay Gimnázium KlSZ-titkára felolvasta az Országos Béketanács és a KISZ Központi Bizottsága felhívását, amelyet a békegyűlésen megjelent fiatalok és az éppen arra járó felnőttek is aláírásaikkal ismertek el magukénak. A felhívás egyik mondata így hangzik: „Nem nézhetjük tétlenül, hogy veszélybe kerüljön alapvető emberi jogunk, a béke, országépítő munkánk záloga”. Tegnap este hasonló megmozdulásra került sor Báta- széken és Tolnán is. A következő napokban a kommunista ifjúsági mozgalom aktivistái tovább folytatják az aláírások gyűjtését, iskolákban, gyárakban, üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben és az utcán, hogy bizonyítsuk, valóban nem tűrjük az atomzsarölást és megvédjük az emberiség egyetemes érdekeit, ami egyúttal mindenkinek saját személyes ügye is. I. I. A diákok saját készítésű plakátjaikkal vonultak feL
