Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-06 / 263. szám

14 ^ÉPÜJSÁG 1983. november 6. Sportműsor Asztalitenisz: Pakson a gimnázium tornatermében 9 órától November 7. emlék- verseny. Kosárlabda: Szekszárdon a Zrínyi utcai csarnokban 8 órától OIK-elődöntő. Üszás: Szekszárdon 15.30- tól folytatódik a Sípos Már­ton nemzetközi emlékver­seny. LABDARÚGÁS: NB II: Szekszárdi Dózsa— Debreceni Kinizsi 13 óra. Területi bajnokság: Nagy- mányok—Komló, Bonyhád— Szigetvár, Boly—Kisdorog 13 óra. Megyei majnokság: Tevel —Tamási (Fülöp), Tengelic —Paks (Kleiber, Alsónána— DVMSE (Farkas), Kapos- szekcső—Aparhant (Kovács), Ozora—TÁÉV SK (Köő), Né­metkér—B. Pannónia (Kiss), Dombóvári Vasas—Duna- f öld vár (Dravecz), Kocsola— Nagydorog (Horváth). Kez­dés 13 óra. Körzeti bajnokság: Gerjen —Tolnanémedi (Takács), Paks II.—Madocsa (Porosz­kai), Kajdacs—Pálfa (Csep- regi), Dunaszentgyörgy—Pin­cehely (Király), Gyönk—Si­mon tornya (Sóthy), Bölcske —Pusztahencse (Farkas), Bá- ta—Győré (Deák), Alsóten­gelic—Kéty (Kovácska), Sió- agárd—Bátaszék (Bogdán), Fadd—Tolna (Tóth), Izmény —Szedres (Orosz), Bonyhád- varasd—Öcsény (Pál), Bo- gyiszló—Cikó (Taba), Kakasd —Zomba (Nagy), Kezdési idő 13 óra. Závod—Kisvejke (Sándor), Döbrököz—Dal- mand (Csonka), Regöly—Hő­gyész (Varga), Szakály— Iregszemcse (Lódri), Nak— Szakcs (kaposvári hármas). Kezdési idő ebben a cso­portban 13.30. HÉTFŐ: Kosárlabda: Szekszárdon a Zrínyi utcai csarnokban 8.30-tól OIK-elődöntő. Üszás: Szekszárdon 9 órá­tól folytatódik a Sípos Már­ton nemzetközi verseny. Negyedik alkalommal ren­dezik meg Szekszárd városá­nak immár hagyományos - sporteseményét, a Sípos Már­ton emlékversenyt. A novem­ber 5-én kezdődött küzde­lemsorozaton három napon át 15 egyesület versenyzői állnak rajthoz, mérik össze tudásukat. Nemzetközivé két jugoszláv csapat, a PK. Illí­ria (Ljubljana) és a PK. Ra- dova illetve a csehszlovák Trnava együttesének részvé­tele avatja. A megyeszékhely fedett­uszodájában lezajló verseny megnyitójára szombaton dél­után 4 órakor került sor. El­sőként Kardos György, a vá­rosi sporthivatal vezetője köszöntötte a sportolókat, kí­sérőiket, a közönséget a rendező szervek: a városi sporthivatal, a Szekszárdi Dózsa és a Vízmű Vállalat nevében. Ezt követően Rá- polti Árpád, a városi tanács elnökhelyettese szólt a me­dence szélén felsorakozott csapatokhoz, izgalmas, jó ver­senyzést, szép sikereket, Megyei kézilabda-bajnokság sportszerű küzdelmet kíván­va megnyitotta a 4. Sípos Márton emlékversenyt. Szombaton a rövid távú versenyszámok lebonyolításá­ra került sor. A további ver­senyszámokat ma délután négy órától, illetve hétfőn reggel 9 órától nézhetik meg az érdeklődők. Gólkirályok: Szilágyi és Kerekes. Ami csapatszinten a dobo­góra kerülés, az egyénileg a góllövőlista élcsoportjában történő trónkövetelés. Így fo­galmazhatnánk meg egy-egy bajnokság befejeztével a labdajátékokban szereplő együttesek, illetve játékosok értékítéletét. Hagyomány már a megyei kézilabda-baj­nokságok történetében, hogy a bajnoki esztendő végén a legeredményesebb góllövő já­tékosokat a megyei szövetség külön jutalomra részesíti. Az 1983. évi küzdelemsorozatban a gólkirályi címet Szilágyi Anikó (Zomba) és Kerekes Imre (Hőgyész) szerezte meg. Kiemelkedő gólerősségüket bizonyítja, hogy Szilágyi 26, Kerekes pedig 67 gólos előny­nyel került ki a női, illetve a férfimezőny „mesterlövé­szeinek” versenyéből. Az 1983. évi megyei baj­nokság góllövőlistájának él­csoportja: Nők: 113 gólos: Szilágyi Anikó (Zomba. 87: Kurcz Izabella (Ta­mási) és Somogyiné Far­kas Mária (Simontornya). 70: Nagyné Kelemen Mária (Dalmand). 64: Nagy Ma­riann (Gyönk). 60: Baum Lászlóné (Simontornya). 58: Tilinger Gyöngyi (Dalmand). 54: Győri Valéria (Szedres). 51: Beszterczán Mónika (Szedres). 46: Tóth Lászlóné (Tengelic). Férfiak: 200 gólos: Kere­kes Imre (Hőgyész). 133: Szabó László (H. Nógrádi SE). 106: Mersics Béla (H. Nógrádi SE). 105: Simigh Já­nos (Gyönk). 103: Szokodi Ferenc (Szedres). 88: Scháf Ádám (Gyönk). 87: Beda Endre (Szedres). 80: Bordás István (Sárszentlőrinc). 73: Schiffler Zoltán (Fadd) és Antal József (Sárszentlőrinc). A megnyitóra felsorakozott csapatok Kerekes Imre (Hőgyész) Szilágyi Anikó (Zomba) A téli olimpia előtt Alig három hónap múlva, február 8-án, kora délután lobban majd fel az olimpiai láng a szarajevói Koszevó- stadionban, a XIV. téli olim­piai játékok ünnepélyes meg­nyitóján. A küzdelem a ha­gyományoknak megfelelően már egy nappal korábban a jégkorong-torna hat mérkő­zésével megkezdődik, s a ti­zenkét napon át tartó verse­nyek során a havas, jeges sportok nyolc versenyágának harminckilenc számában avatnak bajnokot. A ver­senyműsor a legutóbb 1980- ban Laké Piacidban rende­zett játékok óta egyetlen számmal, a nők 20 kilomé­teres síkfutó versenyével bő­vült, amely azonban már két világbajnokságon Lahtiban és Oslóban egyaránt kiállta a próbát. JÖ SZERVEZÉS DéLi szomszédaink 1978 májusában, Athénben kap­ták meg a rendezés jogát, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ságtól. A döntésben, illetve ennek előkészítésében nagy szerepet játszott az 1982 ta­vaszán elhunyt dr. Csanádi Árpád, a NOB magyar tiszt­ségviselője, aki a pályázat benyújtása előtt sok hasznos tanáccsal látta el a város képviselőit, s később a NOB sportigazgatójaként is segít­séget nyújtott a szervező, elő­készítő munkához. FOGADÁSRA KÉSZEN A szervezők munkáját hal­latlan körültekintés, figyel­mes gondosság, széles körű társadalmi összefogás jellem­zi. Így a városban felépített, illetve átalakított Koszevó- stadion, valamint a ZETRA és a Skanderia sportcsarno­kok mellett a legtávolabbi versenyszínhely a Jahorina, ahol a női alpesi sípályákat alakították ki. alig 28 kilo­méterre fekszik a város köz­pontjától. A Bjelasnica. az Igman és a Trebevic lejtőin kialakított többi pálya még közelebb van. A közelmúlt­ban épített kiszélesített uta­kon gyorsan, jól megközelít­hető. A pályák, a helyszínek lénvegében már egy éve ké­szen állnak, 1982 decemberé­ben adták át a ZETRA csar­nokot, s így az elmúlt téli versenyidényben valamennyi olimpiai helyszínt nagysza­bású nemzetközi versenyen próbálhatták ki az ötkarikás játékok leendő résztvevői. De egyben a rendezők, a házi­gazdák is vizsgáztak. Éppen ezért jelenthette ki nyugodt szívvel legutóbbi október elejei szarajevói tartózkodá­sa alkalmával Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke: „A téli olimpia városa fel­készülten várja a résztvevő­ket. A RÉSZVÉTEL A FONTOS A magyar sport már az el­ső, az 1924-ben, Chamoniban rendezett téli olimpiára el­küldte képviselőit. A való­ban kiváló műkorcsolyázó párosok, illetve jégtánckettő­sök sikeres szereplését le­számítva azonban az újkori olimpiai játékok életre kel­tőjének, Coubertin bárónak, sokat hangoztatott jelszavát vallották: a részvétel a fon­tos. A téli olimpiai játéko­kon nyert hat magyar érem közül kettőt ötvöztek ezüst­tel, a Király—Kékesi kettős 1948-ban, a Regőczy—Sallai jégtáncpáros 1980-ban lett második, míg a Szollás—Rot- ter páros és a Nagy testvér­pár ikét-két alkalommal vég­zett a harmadik helyen. A TÉVÉ KÖZVETÍTI A kis létszámú magyar küldöttség versenyzői biat­lonban, alpesi sízésben, gyorskorcsolyában és talán műkorcsolyában indulnak. A csapat két érdekes embere Kozma Péter, a Svájcban született és ott is élő, de ma­gyar színekben versenyző sí­ző, valamint Hunyady Eme­se, a még gimnazista gyors- korcsolyázó bajnoknő. A február 8. és 19. között rendezendő téli olimpiai já­tékok dátumát azonban már most érdemes előjegyezni, hiszen a televízió házhoz hozza a nagyszerű sportese­ményt. Itthonról a jó meleg szobából is végig lehet szur- kolni-gyönyörködni a havas- jeges olimpia izgalmasnak és látványosnak ígérkező verse­nyeit. Vad Dezső Tudósítóink (jgyeimébe! Kérjük tudósítóinkat, hogy a ma délutáni labdarúgó­területi és megyebajnoki mérkőzésekről készített jelen­tésüket közvetlenül a találkozók lefújása után szíves­kedjenek közölni sportrovatunkkal. Ügyeletet 15 és 18 óra között tartunk a szerkesztőségben. Telefonszámunk: 11-457. Fáradozásukat előre is köszönjük. N/olcvanhárommillió sportoló érdekében * j« Újdonságok a sportszeri pár bán - A sport és az üzemi balesetek A szovjet sportszeripar az utóbbi években alaposan megerősödött. Az iparág ma mintegy 1500 fajta sport­szert állít elő. Az utóbbi 20 év során a turisztikai és sporteszközök értékesítése csaknem megnégyszerező­dött. A termelés pedig 1979 óta 700 millió rubellel növe­kedett, s jelenlegi értéke el­éri a 4,5 milliárd rubelt. Napjainkban a Szovjetunió 83 milliós sportoló tábora nem panaszkodhat az ellá­tásra, de a választékra és a minőségre sem, mert ezen a téren is sokat javult a sportszeripar. Az iparág gyors fejlődése elsősorban a sport- és tu­risztikai eszközök kísérleti­tervező és technológiai in­tézetének köszönhető. A 13 évvel ezelőtt életre hívott in­tézmény munkatársai terve­zik és fejlesztik ki a modern sporteszközöket. Az itt dol­gozó szakemberek munkáját dicsérik például azok a téli sporteszközök — bobok, szá­nok —, amelyekkel a szov­jet versenyzők betörtek a nemzetközi élvonalba. A kí­sérleti központban gondol­nak a tömegsportra is. Ma a szovjet sportszeripar so­rozatban gyártja az intézet tervei alapján készült tö­megsporteszközöket, példá­ul a lakásokban felszerelhe­tő Egézség bordásfalat, az Univerzál szobai edzőkerék­párokat, s még mintegy 20 fajta sportszert. Az intézet 29 műszaki-tu­dományos témában folytat együttműködést a szocialis­ta országok hasonló intéz­ményeivel, s licenc-csere kapcsolatban áll egy sor nyu­gati céggel, köztük NSZK- beli és finn vállalatokkal. A sportszergyártáshoz idő­közben fölzárkózott a ruhá­zati ipar is. A moszkvai olimpia után a sportos stí­lus tartósan beépült a divat­ba. A Sportruházati Modell- ház tervezői egész sportkol­lekciókat állítanak össze. A fiataloknak színes és kényel­mes kezeslábasokat, zekéket, dzsekiket ajánlanak, s gon­doskodnak az idősebbek és még idősebbek praktikus és célszerű öltöztetéséről is. * Azerbajdzsán nemzeti sportja: a gjules, a birkózás. Ennek azonban nincs sok kö­ze a klasszikus értelemben vett szabad- és kötöttfogá­sú birkózáshoz, de nem ha­sonlít a dzsúdóra és a szam­bára sem. Sajátos, több ezer éves múltra visszatekintő sportág, amelynek bajnok­ságai ma is nagy esemény­nek számítanak a köztársa­ságban. Az évente megren­dezett köztársasági bajnok­ságokon a városi és megyei elődöntők győztesei mérik össze tudásukat, s a leg­jobbak elnyerik a sportmes­teri címet. A versenyzők az azerbajd­zsán népünnepélyek elma­radhatatlan résztvevői. A látvány — az erő és az ügyesség kombinációja — valóban lenyűgöző. A né­zőket már a versenyzők be­mutatkozása is lázba hozza. Az élményt még fokozza, hogy az egész ceremónia a hadba induló harcosok Dzsangi táncának pergő, vér­forraló ritmusára zajlik. Ezek a különleges bemelegí­tő gyakorlatok — köztük a fejenállás, a ln'dba hajlás, majd a hídból való talpra- ugrás mindig kiváltják a né­zők tapsát. A szakértő kö­zönség jól tudja, hogy a rit­mikus mozgás, a nehéz gya­korlatok nem cirkuszi pro­dukciók csupán, a túlterhe­lésre készítik elő a verseny­zők izomrendszerét. Az azerbajdzsán birkózók csaknem mindegyike gju- lessel kezdte sportpályafutá­sát. Ez a tipikusan hegyvidé­ki sport napjainkban polgár­jogot nyert a városokban is. Ma már Baku, Szumgait és Kirovobad sportegyesületei­ben a fiatalok és a gyerekek legnagyobb örömére működ­nek gjules sportkörök. A férfi, aki hetente kétszer — hétfőn és csütörtökön — menetrendszerű pontossággal megjelenik a moszkvai Le- nin-stadion salakján, hogy esőben vagy napsütésben le­fussa edzőköreit, különleges belépővel rendélkezik. De nemcsak ide, hanem az uszo­dába is. Belépője 1999-ig ér­vényes. Ez az ember azonban nemcsak fut, úszik, hanem kosarazik és turistáskodik is. Vasárnaponként felkapja 15 kilós hátizsákját és Moszkva- környéki túrákra indul. Nya­ranta meg Ukrajna, Szibéria és az Alttá j legszebb tájait keresi fel barátaival. Nem lenne ebben semmi különös, ha a férfi, Iván Dmitrijev nem az idén töltöt­te volna be 93. életévét. Dmit­rijev maga a megtestesült akarat. Egy Irkutszk környé­ki faluban született, paraszt családban. A falusi iskolából ipari iskolába került, s mi­vel tehetséges volt, felvették a műszaki főiskolára. Széles körű tudományos munkássá­got folytatott, mintegy 50 szakmai munkája jelent meg. Tanulmányai alapján még a háború előtt megkapta a kandidátusi fokozatot. A Nagy Honvédő Háború ide­jén a hadiiparban dolgozott. Az orvosok és az edzők szerint fizikai állapota egy egészséges 50 éves férfiének felel meg. Még ma is ritkán használja a liftet. Egyéhként maga főz és takarít otthon. A dohányzásról a háború után leszokott. Családjában különben mindenki sportol. Hatvanöt­éves fia, Alekszandr tenisze­zik, Vera lánya úszik, uno­kái és dédunokái síelnek, úsznak és futnak, de szeretik a sakkot is. Dmitrijev a 100. születés­napját egy terepversenyen való részvétellel szeretné megünnepelni. Leninigrád 15 üzemének 4300 dolgozóját vonta be fel­mérésébe R. A. Jeremenko doktor, hogy megállapítsa: a rendszeres testedzés mennyi­re segít az üzemi balesetek elkerülésében. Az adatokat számítógépen dolgozta fel korcsoportok, nemek, sport­ágak és foglalkozási körök szerint.. A fizikai munkások esetében külön csoportot al­kottak az anyagmozgatók, a kéziszerszámokkal és az au­tomata gépekkel dolgozók. Az eredmény érdekes volt: a balesetek számaránya ma­gasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél. Minden kor­csoportban több volt a bal­eset azok körében, akik nem sportoltak. A vizsgálódások alapján kiderült, hogy a balesetek csökkentésére a leghatáso­sabb sportágak a mozgás­koordinációt fejlesztő röplab­da és tollaslabda. Gyengébb eredményt hoz a hétvégi tu­risztika és az üzemi torna, s alig befolyásolja a balesetek alakulását a reggeli torna. (BUDAPRESS—APN)

Next

/
Thumbnails
Contents