Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-03 / 260. szám

1983. november 3. A lengyelországi látogatás után (I.) Autóbusz és mikroprocesszor Gyártásszakosítás és termelési együttműködés Jóformán még alig száradt meg az aláírás a hosszú le­járatra kötött nagy jelentősé­gű magyar—lengyel jármű­ipari egyezményen, amikor a minap a legmagasabb szintű delegációnk egy szakcsoport­ja Varsóban összeült, hogy gazdasági kapcsolataink hely­zetéről, mindenekelőtt to­vábbfejlesztéséről tárgyaljon. A Kádár János vezette párt­ós kormányküldöttség meg­különböztetetten fontos kér­désként kezelte a gazdasági, valamint a tudományos-mű­szaki együttműködést. Ugyan­így a lengyel vezetők is, akik jólesően gondolnak arra, hogy amikor a válsághelyzetből adódóan külkereskedelmi for­galmunk átmenetileg vissza­esett, akkor is az áruforga­lom szintje hazánkkal köl­csönösen mindvégig növek­vő volt. iMi is nagyra érté­keljük azokat a sikeres erő­feszítéseket, amelyeket len­gyel barátaink tettek a ne­héz körülmények között, hogy a vállalt szállítási kö­telezettségeiknek a legtelje­sebb mértékben eleget te­gyenek. Semmi kétség, hogy most, amikor a -Lengyel Nép- köztársaságban úrrá lettek az anarchián és mind követke­zetesebben haladnak a kon­szolidáció útján, akkor a gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztése még bizto­sabb és még jobb lehetősége­ket kínál. KIEGÉSZÍTŐ adottságaink 'Gyártásszakosítás és ter­melési kooperáció — ez a két kulcsfogalom, amely együttműködésünknek mint­egy a gerincét jelenti és amely a továbbfejlődés lé­nyeges biztosítéka. Azokban a válságos időkben is nagy­mértékben ez segítette elő, hogy a kétoldalú árucsere rendszeresen növekedhetett. És ebben rejlenek még nagy tartalékok. Gondoljunk csak népgazdaságaink természeti és gazdasági adottságainak, szerkezetének egymást ki­egészítő jellegére, vagy a két ország gazdaságirányítási rendszerének bekövetkezett közeledésére, amely ösztön­zően hathat a közvetlen vál­lalati kapcsolatokra, a terme­lési együttműködések széle­sítésére. Itt van mindjárt a beve­zetőben utalt járműipari egyezmény, köznapian szól­va : autóbuszegyezmény. A kooperáció nagyszerű és hasznos példája. A Csepel Autógyár, a győri Rába és az alsó-sziléziai jelezi autó- buszgyár működik össze ab­ban, hogy javítsák a lengyel nagyvánosok tömegközleke­dését. Mi komplett futómű­veket szállítunk, alvázat dí­zelmotorral, amelyekhez a a lengyelek szerelik a karos­szériát és a belső berende­zéseket. Jövőre kezdődik majd a hátsó hidak és mo­torok szállítása tőlünk a Jelez típusú teherautókhoz, amelyekből egyébként ellen­értékként hazánkba expor­tálnak. S ugyanígy kedvező fogadtatásra talál nálunk a másik „fizetőeszköz” is: a Polski 126-os személygépko­csik. A lengyel kohó- és gép­ipari miniszter, Edward Lu- kosz kijelentette ennek kap­csán, hogy az elektronikai ipar, mindenekelőtt az alkat­részgyártás, a mikroprocesz- szorok előállításában is lát további lehetőségeket az együttműködésre. Részünkről sincs ebben sem elzárkózás, sőt már előkészítés alatt, áll a kooperációs megállapodás, ezenkívül előirányoztuk bá­nyászati és energetikai együttműködésünk bővítését. KOOPERÁCIÓS TERMÉKEXPORT Jelentős elemei ezek gaz­dasági fejlődésünknek, külö­nösen akkor, ha léhetősége- inkkel összhangban rugalma­san tudunk alkalmazkodni a változó viszonyokhoz. Az el­múlt években általában ez sikerült is, amikor az eredeti feltételek módosítását kér­ték tőlünk, a jövőben pe­dig vállalkozhatunk maga­sabb igények kielégítésére, akár új egyezményekkel. Ér­dekesség egyébként^'- hogy lengyel exportunk .tó fej­szét kooperációs termék­nek mondhatjuk. Így .egye­bek között a Bielskóban 'gyár­tott kis személyautókhoz szolgáló különféle tartozéko­kat szállítunk, valamint kész autóbuszokat, műszálat, szá­mos gépet, ellenőrző készü­lékeket, élelmiszeripari ter­mékeket. Ami egyébként az élelmi­szeripart és a mezőgazdasá­got illeti: e téren is 1990-ig szóló érvényes megállapodá­sunk van, amely az együtt­működés fejlesztésének fő irányait tartalmazza. Gépe­ket, felszereléseket, növény­védő szereket, tenyészállato­kat szállítunk kölcsönösen egymásnak. SZAKMAI, KUTATÓI SZÁLAK Termelési kapcsolataink­nak, a gazdasági együttmű­ködésnek olyan sajátos for­mája is van, amely alapve­tően befolyásolta az árucsere­forgalom kölcsönösen elő­nyös növelését. Ez pedig a lengyel építési-szerelési és ipari szolgáltatások export­ja. Közér hetőibben szólva: hazánkban sok száz lengyel szakember tevékenysége, amelynek eredményeként új gyárak, intézmények épültek fel. Lengyelek keze munká­ját, szakmai tudását dicséri például a kulcsrakészre épí­tett kábái cukorgyár, mint­egy ezren vettek részt a pak­si atomerőmű építésében, nagy létszámban dolgoztak a / szabadegyházi cukorgyáron, a budapesti Kontakta félve­zetőgyár műszaki laborató­riumának, a Tungsram gyár üzemi csarnokának, a veszp­rémi, a tihanyi kommunális épületeknek az elkészítésén, és jelenleg is lengyel szak­embercsoportok segédkeznek a budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetem műemléki épületeinek általános helyre- állításán. A tudományos-műszaki együttműködés is fontos te­rület. Mutatja ezt az az egyetlen adat is, hogy csu­pán az elmúlt két esztendő­ben csaknem nyolcvan tu­dományos-kutatási témát dolgoztak fel. Közöttük első­sorban gépipari, bányászati, energetikai, könnyűipari, geológiai és mezőgazdasági tárgykörben. További 23 kö­zös kutatási feladatra szüle­tett már újabb javaslat. Ezek a legkülönfélébb területek­kel kapcsolatosak. Így példá­ul javasolják a közös kuta­tást a számjegy vezérlésű automata szerszámgépek, va­lamint a 100 lóerőig terjedő teljesítményű villanymoto­rok tervezésében éppúgy, mint a bányaipari kutatá­sokban, a biztonságos szén- bányászati módszerek kifej­lesztésében, vagy a gépipar sok ágában. Szerepel a ter­vek között kistraktorok, me­zőgazdasági gépek, berende­zések számára készülő kis teljesítményű belső égésű motorok; kompresszorok, agg­regátorok közös tervezése, korrózióvédelmi eljárások, anyagok kidolgozása. az üvegrostgyártási technológia tökéletesítése. Kiterjednek a mezőgazdaságra is a kutatá­si együttműködési javaslatok: KÖZÖS ERÖTÉNYEZÖ A tervszerű és kölcsönös érdekekre támaszkodó gaz­dasági kapcsolataink tehát igen széleskörűek és bősége­sek a lehetőségek. A jelzett tényezők folytán a jövőben ez még csak tovább gazda­godhat abban a szellemben, amelyben párt- és kormány- küldöttségünk az elmúlt na­pok során tárgyalt Varsó­ban. Arra adott ez ösztön­zést, hogy minden területen állandóan kutassuk az együttműködés új, hatékony formáit. Egyaránt javára szolgál ez a magyar és a len­gyel népnek, de erősíti a szo­cialista közösség ügyét is. A Lengyel Népköztársaság léte és ereje ugyanis — amint azt Kádár János mondta a tisz­teletére adott díszvacsorán — ma is fontos tényező a szocialista országok közös­ségében, a haladó erők küz­delmében, az európai és a vi­lágbékéért folyó harcban, és reményeink szerint még in­kább az lesz a jövőben. LÖKÖS ZOLTÁN (Következik: 2. Barátsá­gunk emlékműve) Üj módszerek a húsexport fokozására A Terimpex Külkereske­delmi Vállalat rugalmasan alkalmazkodik az eladási le­hetőségekhez; ahhoz, hogy teljesítse a tavalyinál 7—8 százalékkal nagyobb erport- tervét, új megoldások egész sorával követi a piaci igény változásait. * A húsipari üzemekkel szo­ros együttműködésben mó­dosítják a termékösszetételt. Magasabb feldolgozottságú árut kínálnak a vevőknek, így például a hasított sertés helyett több darabolt termé­ket. Az NSZK-piacra első­sorban tarját, az olasz keres­letnek megfelelően karajt, a svédeknek pedig nagyobb mennyiségű szűzpecsenyét szállítanak. Ily módon ma­gasabb árat érnek el, hiszen a vágás, darabolás többlet- munkájának a költségeit is megfizeti a külföldi meg­rendelő. A piaci, jelentések szerint a tőkés országokban is mind keresettebbek az ol­csóbb áruk. E cikkekből a korábbiaknál kedvezőbbek az eladási lehetőségek. Ám a készítmények, lévén, hogy eddig nem exportáltak belő­lük, magyaros ízlés szerint készültek, így hiába a jó minőség, az erős ízek miatt nemigen kellettek a vevők­nek. A Terimpex a gyártó üzemekkel, és a külföldi ve­vőkkel közösen módosította jó néhány termék receptjét, s az* ízek megváltoztatásával külföldön kelendő kolbászo­kat, sajtokat állítanak elő az üzemek. Az ebből szárma­zó bevétel több millió dollár. A külpiacokon mind ked­vezőbbek a juh eladási le­hetőségei. A közös piac or­szágai kevesebbet tartanak ebből az állatból, amennyi az önellátáshoz elegendő, így jobbára csak az ausztrál és az új-zélandi tenyésztők je­lentenek versenytársat a piacon. Csakhogy amíg a konkurrenclh főként fejlett juhot értékesít, addig a Ter­impex elsősorban a kereset­tebb hízott pecsenyebárányt adja el, s jó árat is kap érte. Az idén összesen másfél mil­lió juhot exportál a vállalat, s ennek nyomán megközelí­tően 65 millió dollár bevé­telre számít. A juh-kivitel további fokozására egyik le­hetőség a tartástechnológia módosítása, folyamatos elle- téssel nemcsak a karácsonyi, húsvéti időszak lehetne a pecsenyebárány szezonja, ha­nem egész évben szállíthat­ná a vállalat külföldre. Pártmegbízatása: propagandista I TOLNA \ _____________________________________ NÉPÚJSÁG 3 P etrás Lászlónak, a pusz- tahencsei tagiskola vezető­jének vagy féltucatnyi párt­megbízatása van. Titkára a helyi népfrontbizottságnak, vezetőségi tagja a pártalap- szervezetnek, tagja a nagy­dorogi nagyközségi pártbi­zottságnak, és végrehajtóbi­zottságnak, vezetője a párt- bizottság agitációs és pro­paganda munkabizottságá­nak, ugyancsak vezetője az oktatási bizottságnak ...és propagandista. — Ezt a legutóbbit kellene talán az első helyre tenni — mondja — ezt tartom a leg­szebbnek és ez jár a legtöbb munkával. Voltam tíz évig a helyi MHSZ csoportvezetője, ezt sikerült már átadnom, találtunk, vagy inkább kine­veltünk egy erre alkalmas elvtársat. De így is maradt sok a „vállamon”, nyilván idővel egyiket-másikat le kell majd adnom. De a propa­gandista munkától nem vál­nék mag semmiképpen sem... — Miben látja szépsé­gét? — A közvetlen kapcsolat­ban az emberekkel. Amint figyelnek, jegyeznek, kér­deznek és ... vitatkoznak. Si­ker a számomra, ha a kez­detben szótlan hallgató fel­bátorodik, hozzászól és ké­sőbb már nemcsak az okta­táson, hanem másutt, üzemi értekezleten, falugyűlésen is hallatja hangját. Szépsége ennek a munkának, hogy a leghaladóbb, a forradalmi eszméket, a marxizmus-leni- nizmust ismerteti meg az em­berekkel, megtanítva őket arra, hogy eligazodjanak a világpolitika eseményeiben az országos és a helyi politi­kában, erősítve bennük a proletár internacionalizmust Petrás László és a szocialista haza szerete- tét, a tenniakarást. — Mire van ehhez szük­sége a propagandistának? — Mindenekelőtt a mar- xizmus-leninizmus ismereté­re — no, teljes mélységében megismerni a magunkfajtá­nak, sőt talán senkinek sem lehet. De az sem elég, ha a klasszikusok műveit tanul­mányozza a propagandista, bár nélkülözhetetlen. Az el­mélet állandóan fejlődik, gazdagodik, fontos, hogy az ember eligazodjon a mai kérdésekben. Állandóan ké­peznie, továbbképeznie kell magát, olvasni sokat, folyó­iratokat, hallgatni a rádiót, nézni a televíziót és ismerni — ez sem utolsó követelmény — a helyi problémákat, az embereket foglalkoztató kér­déseket. Ez utóbbi tekinte­tében szerencsém, hogy in­formációs felelőse is vagyok a pártszervezetnek, ismer­nem kell, hogy mi foglal­koztatja a falu lakosságát. — Mikor kezdte a propa­gandamunkát? — Húsz éve, Szigetszent- mártonban, ahol egy évig tanítottam. De akkor már több éves mozgalmi tapaszta­latom volt, a katonaságnál összekötő voltam az egység és a falu. KISZ-szervezete között, Kaposvárott, a taní­tóképzőben — ott vettek fel a pártba is — titkára voltam a fiúkollégiumnak. Hatvan­ötben, amikor idetelepültünk Pusztahencsére, először gaz­daságpolitikai tanfolyam ve­zetésével bíztak meg. Azóta végzem ezt a szép munkát. — Tervei? Annak idején három évre szerződtünk ide Pusztahen­csére, erre egyébként is kö­telezett a megyei tanácstól kapott társadalmi ösztöndíj. De nálunk, pedagógusoknál valahogy úgy van, hogy aki három évig kihúzza egy he­lyen, rendszerint nyugdíja­zásáig ott marad. Valószínű így leszek én is, lévén ez a község fejlődő település — öröm látni amikor egy-egy új ház építésébe belefognak, vagy befejezik. Ami a pro­pagandista munkámat illeti, folytatom, nemcsak helyben, hanem nagyközségi szinten is, mint az oktatási bizottság vezetője. Van mit fejleszte­ni, gondolok többek közt a szemléltető eszközök alkal­mazására. Van diavetítőnk, rendelünk és kapunk filme­ket, több alkalommal sike­rült már vele színesíteni a foglalkozást. Arra törekszem, a bizottsággal együtt, hogy a nagyközségi pártbizottság többi alapszervezeténél is eredményesen fejlődjön a pártoktatás. (3) Ipari üzem a termelőszövetkezetben Fadd északi bejáratánál valóságos gyár — legalábbis községi viszonylatban nagy­üzem — működik immár tíz éve, a faddi Lenin Termelő- szövetl-'zet1 ipari üzeme. Köttc :. — vagy inkább hár­mas — célt szolgál. Egy­részt' jövedelmet biztosít a szövetkezetnek, másrészt foglalkoztatási lehetőséget a téesz-tagsiág egy részének — köztük olyan idősebb, vagy gyenjgébb fizikumú, csökkent \r - képességű asszonyokn-".' akik az állat- tenyésztés' vagy a mezőn már nemigen dolgozhatnak, ezenkívül — de lehetne el­ső helyre is tenni ^ nép- gazdasági igényeket, Szük­ségleteket elégít ki. Mégpe­dig rendszerint a kisüzeriSek sajátosságaiból eredő gyor­sasággal, rugalmassággal. Az induláskor és az utána következő néhány évben so­kat vitatták ilyen üzem lét- jogosultságát a termelőszö­vetkezetekben ma azonban ez már a múlté. Sőt! A faddi ipari üzem pro­dukált tavaly a téesz 273 milliós árbevételéből 116 milliót. Hetvenötben ez 72 millió volt, hetvenhatban ugyanennyi, majd évről évre több. Gyártanak itt többek kö­zött alumíniumöntvényeket Percenként egy műanyag vödör készül el az NDK-import- ból származó KuASY 1700/400-as fröccsöntő gépen. V köztük tízezerszámra te- jeígkanna-nyakat és komplett nena.csak öntött, hanem meg- mir kált kannafödeleket, kü­lönbjéé . gumicijkkeket, a pár gráynmos precíziós pneu­matika-t<Srnítőelemtől az Ikarus csuiííiósbiiS? stabilizá- tor gumirugcsn és a Rába kamionokho :>*«'’* — im­portkiváltó — '•„gumírozott gömbcsuklón kenpsztül 35 kilós súlyú tengerihaj ó-üt- közőbakig. Legutóbb az Óbudai Hajógyár rendelt olyan — 25 centiméter át­mérőjű — gumival bélelt perselyeket, amelyek a hajó­csavar tengelyét tartják a hajótesten kívül, biztosítva annak vízzel való kenését. Aztán: különféle műanyag cikkeket részben a kereske­delemnek — mint példSufaz idén készülő 300 ezer mű­anyag vödör — részben ipari üzemeknek, mint a TA—Lux Ipari Szövetkezetnek készü­lő ventihátortestek. A termékstruktúra gyor­san alkalmazkodik a változó igényekhez, a piachoz. 1975 éía például a gyártmányok több mint kétharmada ki­cserélődött. Rövid idő alatt tudták kielégíteni az építő­ipar igényét olyan neoprén- ,arukra, amelyek az előre­gyártott betonszerkezetek illesztésénél lehetővé teszik a hőtáguláshoz való alkal­mazkodást. Az eddigi évek eredményei — a vezetők és dolgozók jár­tassága és szorgalma, a pia­ci igényekhez való alkalmaz­kodás készsége — a garan­cia arra, hogy az üzem ne csak „lábon maradjon”, ha­nem tovább fejlődjön. Tejeskannanyak-öntvények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents