Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
1983. november 19. ^ÉPÜJSÁGII A kecskeméti rajzfilm-műterem Beszélgetés Mikulás Ferenccel Naptárak 1984-re Tájak, népviseletek, aktok A közelmúltban tűzte műsorára több budapesti és vidéki filmszínház az egész estét betöltő Vízipók, csodapók című, animációs rejzfilm-ösz- szeállítást, amely a kecskeméti stúdióban készült. Milyen körülmények hívták életre Kecskeméten a Pannónia Filmstúdió fiókvállalatát? — kérdeztük a műterem vezetőjét, Mikulás Ferencet. — Különösebb hagyományai nem voltak Kecskeméten a rajzfilmezésnek. A budapesti Pannónia Filmstúdiónak a hetvenes években kapacitásgondjai voltak, így aztán létrejött egy megállapodás a Pannónia és a megyei tanács között. A városnak természetesen kultúrpolitikai szempontból is fontos volt a műterem létrejötte. — Mikor alakult meg a műterem ? — 1971 július .1-én indultunk, mint a Pannónia Filmstúdió rajz- és animációs műterme. — Honnan verbuválódtak az első munkatársak? — Az ország különböző részeiből próbáltam munkatársakat toborozni. A jelentkezők némi válogatás után felvételi vizsgát tettek. Ezt követte egy háromhónapos tanfolyam és újabb vizsgák. Több lépcsős szűrés után válogattuk össze az embereinket, akik a legkülönbözőbb foglalkozásúak voltak. (Például rajztanár és repülőgépműszerész). A felvételinél döntő szempont volt a rajzkészség, az animálásá készség, fantázia, ritmusérzék, íziéskulitúra, és a színész) adottság is, hiszen a rajzfigurák karaktereit nekik kellett később megteremteniük. — Az eltelt tizenkét év alatt bizonyára kinőtte magát a műterem, hiszen mozikban, televízióban, vagy fesztiválokon találkozhatunk filmjeikkel. — Valóban sokat fejlődtünk. A műteremben ma már ötvenen dolgozunk, jónak mondható körülmények között. Antikor kezdtünk, még helyiségünk sem volt. Most viszont színvonalas technikai felszereltséggel rendelkezünk. Rövidfilmeket, és animációs rajzfilmeket, reklámfilmeket készíthetünk. — Munkájuk miként ítélhető meg? — Nyilván az a lényeges, ami a gyártott filmekben megvalósult. Hadd mondjam, nem volt könnyű létrehozni vagy akár megtartani a műtermet. Sokat kellett tanulnunk. Kezdetben csak részfeladatokat bíztak ránk; kifestést, kihúzást, fázisrajzolást, társrendezést. Később saját forgatókönyveinket kezdtük megvalósítani. Ma sorozatokat és egyedi filmeket készítünk. A közönség a televízióból egyre több munkánkat ismerheti meg. Így a magyar népmese sorozatunkat, vagy a Vízipók, csodapók estimese-sorozatot, amelyből most egész estes film lett. Az egyedi filmek között hadd soroljam fel Szoboszlay Péter, Megmutatom messziről, Horváth Mária, Az éjszaka csodái, vagy Üjváry László Északi szerelem című animációs munkáit. Rajtuk kívül még több rendezőnk filmjét is láthatták a mozikban. — Mivel foglalkoznak most a kecskeméti rendezők? — Befejeztük a Mesék Mátyás királyról című sorozatot. Űjabb magyar népmesesorozatot készítünk, valamint a magyar történelmi mondák sorozatának előkészítésén munkálkodunk. De készítünk más szórakoztató filmeket is. Ilyen lesz az egyperces kiis- filmekből álló filozofikus töltésű Ajitók-epizódjai, vagy a 13 részes Leó és Fred gye- rekfi'lmsorozat, valamint a Kentaur gyerek című sorozat. — Szuverén vállalkozásnak tekinthető-e a kecskeméti műterem? — Jogkörünk, szuverénítá- sunk — egyre nagyobb feladatokat kapva és végezve — fokozatosan bővült. Ma önálló alkotóműhely vagyunk! Saját művészi tematikával, tárgyalási és üzletkötési jogkörrel dolgozunk. Ehhez természetesen bizonyítanunk kellett, hiszen voltak ellenlábasai vidéki vállalkozásunknak. — A film- és a műterem jelenléte mennyire hatott a város szellemiségére, kultúrájára ? — A város és a műterem között kölcsönös kapcsolat fejlődött (ki. Mi mindig is tudatosan törekedtünk arra, hogy szerepet kapjunk a város szellemi életében is. Kecskeméthez a munkánkon keresztül kapcsolódunk elsősorban. Lektori véleményeket kérünk, pályázatot hirdetünk forgatókönyvírásra, és én magam is részt veszek a Közművelődési Tanács, valamint a Színházművészeti Tanács vitáiban. szEmann Béla Finom hangulatú képek az esti Budapestről, a reprezentatív herendi porcelánokról, a káprázatos matyó népviseletről, múlt századi életképek, romantikus tájak, színpompás virágok, mesebeli léggömbök, bravúros grafikák, életteli fotók. Fali, asztali naptárakon és határidőnaplókon, reklám- és kártya- naptárakon. Valamennyi a Képzőművészeti Kiadó gondozásában megjelentetett kiadvány. Gazdag tartalommal, szép kivitelben a Kossuth, a békéscsabai Kner, az Offset, a Révai Nyomda produkciójában. 1984-re 28-féle művészeti naptár közül válogathatunk, amelyet egymillió százhu- szonhatezer példányban adtak ki. A választék gazdagabb, mint a korábbi éveké volt. (A választékot bővítik a vállalati reklámnaptárak, 56-féle változatban, 870 ezer példányban.) Fotóművészeti alkotásokkal a naptárak kétharmada, képzőművészeti alkotások reprodukcióival egyharmada készült. Van naptár, amely fővárosunk szépségeit, régiségeit tárja lapjain a néző élé. Másokon hazai tájak, hangulatos városok, a Dunakanyar, a magyar népviseletek jelennek meg. Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Mészöly Géza, Molnár József, Orlai Petrich Soma, Bihari János, Deák- Ébner Lajos, Aba Novak Vilmos, Patay László, Szász Endre, Bálványos Huba ne- ve_ fémjelzi egy-egy naptár művészi színvonalát. Az Iparművészeti, a Herendi, a Közlekedési, a Budapesti Történeti Múzeum anyaga szolgáltatta más naptárakhoz a képanyagot. A fotósok névsorát a múlt század jeles fotóművésze, Klösz György nyitja, s olyan mai fotóművészek, mint Czeizing Lajos, Lussa Vince, Reismann Mariann, Schiller Alfréd, Balassa Ferenc, Kisbán Gyula alkotásai folytatják a sort. Az idén van először jó gyereknaptár, s választék is az igazán játékos, mesebeli illusztrációkból. A tinédzsereknek vasútmodellleket, rockegyüttesek fotóival teli naptárakat kínál a kiadó. A háziasszonyok naptára klasszikus magyar festők műveinek reprodukcióját és különleges ételrecepteket tartalmaz. Mivel sokan szeretnek külföldi és hazai barátaiknak, ismerőseiknek naptárral kedveskedni, mindjárt postára adható, igényes csomagolásban kerültek az üzletekbe. K. M. A matyó népviseleti naptár címoldala jellegét, karakterét fejezi ki, s ezzel kínálja is. Az elmúlt évtizedekben alászállt az alkalmazott grafika becsülete, az áru, mint tény jelent meg, azzal kínálva önmagát, hogy van. Schubert Péter művészete az áru jellegét emeli ki, a benne rejtőző esztétikai lehetőségekkel együtt, egy márkához, névhez, tájhoz asszociációk sora társul, s ezzel az áru kilép az eladhatóság praktikumából, mert egy műalkotás része lesz. Természetesen nemcsak a hagyományos értelemben vett árunak kell megteremteni környezetét, itt van a könyv is, amelynek művészete évszázadokra nyúlik vissza, s nálunk különösen gazdag hagyományai vannak. A hajdani nyomdász, gondoljunk Heltaira, Huszár Gálra vagy Tótfalusi Kis Miklósra, nem egyszerűen mesterember volt, hanem fölkészült művész, akinek még a helyesírás kialakításában is volt szerepe. Kner Imre, Lengyel Lajos, Haiman György, Szántó Tibor a nagy elődök példáján indulva, nemzetközi tekintélyt szerzett a magyar könyvművénangot adjon a címkének, melynek funkciója ebben az esetben kettős: olyan önálló művészi alkotás, amely a bor Az elmúlt évek legszebb katalógusa hívja a látogatót Schubert Péter bonyhádi kiállítására, amit szerényen játéknak nevez, „a színekkel, betűkkel, formákkal, egy kiállítási prospektus ürügyén”, de első pillantásra tudjuk, hogy ez a játék nagyon is komoly, mert egy grafikus- művész teszi mérlegre eddigi pályájának eredményeit. Közben a játékba a látogató is bekapcsolódik, a kiállításon ugyanis váratlan meglepetés fogadja: grafikai tervek, változatos címkék, két festmény, a terem egyik oldalán pedig borosflaskák sorakoznak, amelyeknek címkéiből össze lehet állítani ar ország bortermelő vidékeinek térképét. A játék azonban itt komolyra fordul, mert ebben az esetben nem a búitól iákban levő borok a fontosak, hanem az őket kínáló címke, Schubert Péter pedig arra vállalkozott, hogy művészi l 1 fi . SíWUW | szetnek, van tehát kiktől tanulni a fiatalabb nemzedéknek. Schubert Péter pedig okosan sáfárkodik a hagyománnyal és saját tehetségével, egyaránt vezeti a biztos szakmai fölkészültség és az invenció. Könyvborítóin a szerző szándéka találkozik a kor követelményével, mert az Ízlés soha nem állandó, a művész pedig, bármilyen területen működjék is, saját korában él, kifejezve annak reményeit, törekvéseit. Az alkalmazott grafika azonban nemcsak az ízlésszint tükre, bizonyos nevelő feladata is van, éppen azzal, hogy napi szükségleteinket emeli ki az ár és áru kereskedelmi fogalmából, művészi rangot adva mindannak, ami állandóan a kezünk ügyében van. A könyv természetesen azért van, hogy elolvassák, de távolról sem mindegy, hogy milyen keretben jelenik meg a gondolat. Schubert Péter erre is ad példát, midón nyomdai folyamatokat mutat be, érzékeltetve azt is, hogy minden igazi nyomdai termék kollektív munka eredménye, s egy katalógus elkészítéséhez is sok szakember hitéhez, lelkesedéséhez és tudásához van szükség. Schubert Péter bonyhádi kiállítása egy kitűnő grafikus eddigi pályájának összegezése, s mindenképp rászolgál arra az érdeklődésre, ami Bonyhádon kísérd. CSANYI LÁSZLÓ
