Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

a Képújság IMS. november 19. NDK Mi újság az egészségügyben? Az NDK tíz éve tagja az Egészségügyi Világszervezet­nek (WHO). Ez idő alatt az ország 247 konzultánst, illet­ve tanácsadót bocsátott a világszervezet rendelkezésé­re, s 154 WHO-ösztöndíjast fogadott, elsősorban a fej­lődő államok egészségügyi dolgozóit. Az országban há­rom — egészségnevelési, munkaegészségügyi és fogá­szati — WHO-együttműkö- dési központot létesítettek. A világszervezet és az NDK intézetei 27 kutatási egyezményt kötöttek közér­dekű egészségügyi progra­mok támogatására. Ezek fel­ölelik a osaládtervezés, a rákkutatás, a szív- és érrend­szeri betegségek és a reha­bilitáció problémakörét is. Jelenleg az NDK 23 tudósa dolgozik a szervezetben. Napjainkban az NDK 63 országgal folytat egészség- ügyi együttműködést. * Az egyensúlyi zavarok megállapítására a korábbi­nál lényegesen jobb és hatá­sosabb diagnosztikai eljárást dolgoztak ki a berlini Chari- té klinikák kutatói. Eddig az orvos csak megfigyeléseiből következtethetett az egyen­súlyi zavarok nagyságára. Az új elektronikus berende­zés segítségével pontosan meghatározható és diagram­mal is szemléltethető az el­térés. * Vizsgálati szérumok rak­tárát hozták létre a KGST- országok részére az NDK Vérellátó Intézetében. Szerv- átültetés előtt ezeknek a szé­rumoknak a segítségével ál­lapítják meg az orvosok, hogy a későbbiekben a be­teg szervezete megtartja-e vagy kiveti az átültetendő szervet. Az intézet raktáro­zásra és vizsgálati célokból is fogad szérumokat, a töb­bi között a Szovjetunióból, Magyarországról és Cseh­szlovákiából. Lengyelország Takarékosság Lengyelországban az idén 190 millió tonna szén kiter­melésével számolnak. Nincs gond a szénnel, sőt évek óta először tartalékokról is tud­nak gondoskodni. Augusztus végén már mintegy 25 mil­lió tonnát tettek ki a szén­tartalékok. így a jövő évtől kezdve várhatóan megszű­nik a szénvásárlási korláto­zás, a szénexport pedig 35 millió tonna lesz. Ez utóbbi feladat igozolja, hogy Lengyelország kezdi visszaszerezni elvesztett ér­tékesítési piacait. Tekintet­tel azonban a szén világ­piaci árának várható csök­kenésére, az exportot nem lenne célszerű tovább növel­ni, jóllehet a bányászok mun­kája ezt lehetővé tenné. Je­lenleg a szén tonnájának ára mintegy 50 dollár, a da­rabos széné pedig 70—80 dol­lár. A szénbányászatban elért eredményeknek köszönhető­en sikerült felszámolni a villamosenergia-deficitet. Az idén a villamos energia ter­melése meghaladja a 122,5 milliárd kilowattórát, tehát A Csendes Don földjén A falusi építkezés iskolapéldája lett az Akszajszkij járás Hajnal szovhoz lakótelepe. Itt különböző típusú lakóházakat építettek, a család tagjai számától függően. A szülőföld gazdájának érzi magát Olga Ogarkova (közé­pen) a kámeni járás Lenin kolhozának agronómusa. A fia­tal szakembert munkájában mindig segítik idősebb és ta­pasztaltabb kollégái: N. Sackij párttitkár, N. Csernova fő- agronómus, E. Drugakov brigádvezető. A rosztovi területet a Szovjetunióban a Csendes Don vidékének is nevezik. A doni sztyeppék az Orosz Fö­deráció legdélibb részén fek­szenek. A táj közismert, sokoldalú, magas fokon gépe­sített mezőgazdaságáról. Több mint nyolc és fél millió hek­táron termesztenek növénye­ket, a szántóföldek több mint hat millió hektárt, a legelők több mint 2 millió hektárt foglalnak el. A me­zőkön a rosztovi terüeten készült gabonakombájnok dolgoznak. A kombájnok gyártásában a terület az el­ső helyet foglalja el az or­szágban. A térképen kéklik a Ta- ganrogi-öböl az Azovi ten­gerben és a Cimljanszkoje mesterséges tenger. A ka­nyargós folyók mellett két mesterséges csatorna egye­nes vonalát is lefektették, amelyek az életet adó vizet az OSZSZSZK európai részé­nek két legnagyobb folyójá- ból, a Volgából és a Donból kapják. A rosztovi terület minden évben több millió tonna ga­bonát, több százezer tonna húst, tejet, tojást és egyéb élelmiszert, illetve élelmi­szer-, könnyűipari- és egyéb ipari nyersanyagot ad az or­szágnak. Jelentős mértékben fejlődtek az olyan hagyo­mányos mezőgazdasági ága­zatok, mint a juh- és a ló- tenyésztés. Az utóbbi ötéves terv so­rán jelentős mértékben meg­nőtt a terület agráripari komplexumainak potenciálja. A kolhozokban és szovho- zokban új, nagy teljesítmé­nyű traktorok, kombájnok, gabona-, kukorica-, cukor­répa-, zöldségbetakarító gé­pek, öntöző aggregátok és más gépek jelentek meg. Ipari technológiával működő hatalmas állattenyésztő üze­mek épültek. A termelés szakosításával és átalakításával egy időben változnak a falusi lakosság élet- és munkakörüményei. Javulnak a lakásviszonyok, változnak a kulturálódási le­hetőségek. Megváltozik a do­ni falu képe. A falusi építke­zés fellendítését bizonyítja a tizenegyedik ötéves terv (1981—1985) során a falu szocialista átalakítására for­dított befektetések növekedé­se.- az energiagazdálkodásban is akkora lesz, mint 1980-ban volt. Az idei őszi-téli sze­zonban — hacsak nem kö­vetkezik be rendkívüli ele­mi csapás — nem terveznek semmiféle energiakorláto­zást, sem az ipar, sem a la­kosság számára. Ugyanak­kor azonban 3,4 millió ton­nával alacsonyabb lesz a koksz és az úgynevezett fél­koksz termelése. A legnehezebb a helyzet a szénhidrogén - energiahordo­zók — a gáz és a kőolajter­mékek — termelésében. A dieselolaj-ellátás kiegyensú­lyozott, bár az idén 100— 200 ezer tonna hiánnyal szá­moltak. A kedvező időjárás az aratás idején azonban enyhített a gondokon: a ga­bonaszárítókban kevesebb olajat használtak fel a ter­vezettnél. A negyedik negyedévben és a jövő év első negyedében előreláthatóan 20—40 napig tartó gázszolgáltatási korlá­tozást vezetnek be a kohó- és a vegyiparban. A pótló­lagos importnak köszönhető­en azonban növekszik az el­látás a cseppfolyós gázból. A kőolajfeldolgozás az el­múlt évben csak 13,2 millió tonna volt, s ebben az évben sem lesz több. (összehason­lításképpen: 1979-ben több mint 16,6 millió tonna kő­olajat dolgoztak fel Lengyel- országban.) A Szovjetunió­ból származó importot — kőolajból 12,7 millió, kőolaj- termékekből pedig több mint 2 millió tonna — több évre szóló szerződések szabályoz­zák, s az évről évre történő növelésre nincs lehetőség. A negyedik negyedévben és 1984 első negyedében várha­tó a lakossági benzinvásárlá­si fejadag 20 százalékos csök­kentésé. Ebben az esetben azonban biztosítják a ne­gyedévi mennyiséggel való szabad rendelkezés jogát. A benzinellátás további korlá­tozása az ország közúti szál­lításának zavarával fenyeget­ne. Emiatt a minisztertanács elnöksége kötelezte az álla­mi tervbizottságot és az egyes tárcákat megfelelő de­vizaeszközök kigazdálkodá­sára a tőkés országokból származó pótlólagos kőolaj- import céljaira. Földrengést jelző műszer A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának geofizikai intézetében egy rendkívül érzékeny akusztikai műszert állítottak elő. A műszer se­gítségével olyan földrengé­seket, amelyeknek fészke nincs túl mélyen, előre le­het jelezni. A műszer fel­jegyzi az egymásra követke­ző rétegekben jelentkező csikorgó és recsegő hango­kat. Ezeket tudniillik a föld­rengést megelőző, egyre fo­kozódó belső feszültségek váltják ki. A néhány tucat kilométer mélységben elhe­lyezkedő kőzetrétegben ezek a zajok rendszerint gyengéb­bek a szunyograj zümmögé­sénél is. Gyakoriságuk és hangerejük növekedése adja meg a vészjelet, amelyet a műszer nyomban följegyez. Az eddig végzett próbák eredményesek voltak. Egy hatos erősségű földrengést már 24 órával a bekövetke­zése előtt jelzett a műszer, a gyengébb rengésekről 6—5 órával kipattanásuk előtt adott hírt. BmmKtBBammm Vietnam Népesedéspolitika - stratégiai kérdés A Vietnamba látogató kül­földiek egyik első élménye a gyermekek hatalmas tömege az ország városaiban és fal­vaiban. Szakértők véleménye szerint az indokínai baráti ország újabb demográfiai hullám előtt áll. Pedig a hogyományosan magas viet­nami népszaporulat emelke­dése kétségkívül nehéz hely­zetbe hozhatja az élelmi­szerellátást, a közoktatást, a foglalkoztatásért felelős in­tézményeket. Ezen belül ter­mészetesen a legfontosabb az élelmiszer-ellátás kérdése. Vietnami közgazdászok ki­mutatták, hogy a népesség minden egyszázalékos növe­kedésére az élelmiszerter­melés 3 százalékos növek­ményének kell jutni, hogy az életszínvonal szerény emelkedése biztosítható le­gyen. Jelenleg azonban a népszaporulat csaknem 3 százalék, ami elképesztő kö­vetelményt, azaz évi 9 szá­zalékos növekedési igényt támaszt a mezőgazdasággal szemben. Nem véletlen tehát, hogy a párt- és állami vezetés a legsürgősebb feladatok egyi­kének tekinti a népességgya­rapodás fékezését. A mód­szerek között az egészség- ügyi felvilágosító munka ét az eddiginél hatásosabb pro­paganda áll a középpontban. Valószínű azonban, hogy ez önmagában nem elegendő, hiszen a 10 millió szülőképes korú asszony alig egyötöde használ fogamzásgátló esz­közt. Az antibébitabletták használatának tömegessé té­tele igen sürgős, gyakorlati feladat lenne. Érdemes végiggondolni: ha a jelenlegi 6—8 gyerek he­lyett csak három születne egy-egy családban, a VSZK jelenlegi 55 milliós népessé­ge az ezredfordulóra akkor is 65 millióra nőne. Ha azon­ban nem sikerülne a demog­ráfiai robbanást megakadá­lyozni, akkor 2000-re az or­szág lakossága minden bi­zonnyal meghaladja majd a 80 milliót, Ez viszont szinte egyenértékű lehet azzal, — hogy a következő nemzedé­kek is öröklik a múlttól ka­pott szegénységet. A népese­déspolitika ezért érthetően stratégiai kérdés Vietnam­ban. GYŰRI SÁNDOR Vietnami gyerekek Fiatal fiúk Jitssanak egy hanoi utcán ■mm Vietnami diáklányok (Fotó: Elekes Év* — KS) mmmmmmmBmmm ■mm

Next

/
Thumbnails
Contents