Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
2 Képújság 1983. november 19. PANORÁMA Usztyinov marsall cikke a Pravdában „A Szovjetunióban megvan a kellő mértékű jóakarat ahhoz, hogy lépésről lépésre haladjon a biztonság megszilárdítása, a világpolitikai légkör egészségesebbé tétele felé. De megvan a megfelelő erőnk is , ahhoz, hogy szembe szálljunk az imperializmus támasztotta bárminemű katonai fenyegetéssel” — állapítja meg Dmitrij Usztyinov a Pravda szombati számában megjelenő cikkében. Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere terjedelmes cikkében részletesen elemzi a nemzetközi helyzetet, az Egyesült Államok és a NATO agresszív célkitűzéseit, a hadászati egyensúly felborítására irányuló törekvéseit. A cikk kitér az euro- rakéták kérdésére is, részletesen szól arról, milyen ellenintézkedésekre kerülne sor, ha az Egyesült Államok rendszerbe állítaná Európában közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereit. „A feszült nemzetközi helyzetben az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány szilárd és következetes békepolitikát folytat, minden lehetőt megtesz, hogy megóvja és tartóssá tegye a békét, ne engedje meg az atomháborút” — írja a cikk. A szovjet honvédelmi miniszter cikke leszögezi: a Reagan-kormányzat hatalomra kerülésével jelentősen megnövekedett az ultrareakciós imperialista erők agresszivitása, arra törekszenek, hogy megdöntsék a NATO és a Varsói Szerződés közötti hadászati egyensúlyt, amely visszarettenti őket a kalandor tettektől. Usztyinov cikke különösen veszélyesnek minősíti ezt a politikai irányvonalat, mivel a Reagan-kormányzat megkísérli annak gyakorlati megvalósítását, jelentősen fokozza a katonai előkészületeket. Washington hatalmas mértékben megnövelte katonai költségvetését, megkezdi a hadászati támadó fegyverzet új rendszereinek kiépítését, átfogó rakétaelhárító rendszereket akar megvalósítani. „Az amerikai adminisztráció azon törekvése, hogy katonai fölényre tegyen szert, érzékelhető módon megnyilvánul a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalásokon tanúsított magatartásában is — írja Usztyinov. — A Fehér Ház a jelek szerint nem érdekelt abban, hogy a genfi tárgyalásokon pozitív eredmény szülessen. Számára a tárgyalások kizárólag arra kellenek, hogy leplezzék az Egyesült Államok által kibontakoztatott fegyverkezési hajszát és lehetőséget adjanak a közvélemény félemlítésére.” „A megegyezés sorsa most azoktól az alapvető kérdésektől függ, hogy lemondják-e az amerikai rakéták európai telepítését, a felek erőviszonyának meghatározásában figyelembe veszik-e az angol és a francia rakétákat, csökkentik-e a közepes hatósugarú hordozó repülőgépek számát, és a felek közepes hatótávolságú rakétáinak és repülőgépeinek terén valóban egyenlő szintet alakítanak-e ki Európában. A Fehér Ház vezetőinek javaslatai nem teszik lehetővé ezeknek a kérdéseknek megoldását.” „Az amerikai fegyveres erők annak a katonai doktrínának megfelelően épülnek fel, amely egyebek között az ellenféllel szembeni megelőző csapásmérést is magában foglalja” — szögezi le a cikk. amely részletesen felsorolja az Egyesült Államok katonai előkészületeit, az újrafegyverkezési program intézkedéseit. Mindennek az a célja, hogy az Egyesült Államok katonai téren uralkodó hatalom legyen a világban. A cikk emlékeztet, hogy a Varsói Szerződés tagállamai az atomfegyverék radikális csökkentéséért szállnak síkra. A Szovjetunió kijelentette, hogy a kölcsönösség alapján kész befagyasztani minden atomfegyverzetet, egyoldalú kötelezettséget vállait arra, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Az európai nukleáris fegyverzet terén a Szovjetunió ikész az igazi nullamegoldásra, vagyis az összes középhatótávolságú nukleáris fegyver és harcászati fegyver kivonására Európából. Ugyanakkor kész arra is, hogy 140-re csökkentse SS— 20-as rakétáinak számát az ország európai részén, kész a többi megsemmisítésére, feltéve, hogy az Egyesült Államok nem telepíti rakétáit Európába, és hajlandó a középhatósugarú hordozó repülőgépek mennyiségi szintjének kiegyenlítésére. Az Egyesült Államok azonban ezt a javaslatot is elutasította. Álláspontja változatlan: a Szovjetunió szereljen le, az Egyesült Államok és NATO-beli partnerei pedig fegyverkezzenek. A cikk szól azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a Szovjetunió a világűr milita- rizálásának megakadályozására tesz. Cikke jelentős részében foglalkozik Usztyinov azzal, hogy a Szovjetunió szükség esetén rákényszerül a megfelelő ellenintézkedésekre. Leszögezi: a bonyolult nemzetközi biztonság biztosítására irányuló politikát valósít meg. „A Szovjetunió soha senkit nem fenyegetett, senkire nem támadt, senkit sem szándékozik megtámadni” — szögezi le Dmitrij Usztyiriov. Hangsúlyozza: a szovjet fegyveres erők korszerű fegyverekkel, haditechnikával vannak felszerelve, megfelelő kiképzést kapnák, erkölcsi-politikai szintjük magas. A szovjet hadászati erők készek arra, hogy határozott csapást mérjenek bármiféle agresszorra. „A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a nemzetközi ügyekben a józan ész diadalmaskodjék; a jövőben is folytatja békepolitikáját. Még van lehetőség arra, hogy megállítsuk az események veszélyes alakulását és egészséges mederbe tereljük azokat.” Cikke végén Usztyinov leszögezi : éhhez a Szovjetunióban megvan a kellő jóakarat —, de megvan a megfelelő ereje is ahhoz, hogy szembeszálljon az imperializmus bárminő katonai fenyegetésével. Munkásemlékek századunk első harmadából (28.) A néma séta előtt., Főbizalmink, Rózenfeld Dezső a szakszervezeti választmány üléséről beszámolva körölte, hogy a szaktanács szeptember elsejére egy nagyszabású munkásfelvonulást készít elő. Az akció országos lesz, tehát Budapesten és a vidéki ipari központokban zajlik majd. Figyelmeztetés lesz ez a kormánynak, hogy végre komoly intézkedéseket tegyen a munkanélküliség fokozódásának megállítására és adjon rendszeres támogatást az önhibájukon kívül munka nélkül lévőknek és családjaiknak. A következő napon Garami Ernő tollából cikk jelent meg a Népszavában a választmányi ülés döntéséről. Garami, mint pártvezető indokolta a határozatot és felszólította a munkásokat a tömeges részvételre. Emellett hangsúlyozta, hogy a megmozdulásoknak minden rendzavarás nélkülieknek, méltóságteljeseknek kell lenniük. Rózenfeld az alkalmat felhasználva bizonygatta — éppen a választmány határozatára hivatkozva —, hogy igaztalanok és rosszindulatú- ak azok az állítások, amelyek szerint a felső vezetés opportunista politikát folytat. Ezek után kérte a bizalmiakat, hogy mozgósítsanak minél több dolgozót a néma sétán való részvételre. Csoportunkat Kruzslák elvtárs is felkereste és erőteljes mozgósításra kérte. „Impozánssá kell tenni a szeptember elsejei felvonulást, bizonyítva, hogy a munkásosztály ereje töretlen, és ha szükséges, erélyesebb lépésekre is képes” — hangsúlyozta szenvedélyes hangon a íszakszervezeti ellenzék képviselője. A kispesti végrehajtó bizottság ülése is foglalkozott a szeptemberi megmozdulással kapcsolatos helyi tennivalókkal. Linhard Antal,, a végrehajtó bizottság vezetője, kötelezte a testület tagjait, hogy működjenek közre az esetleges rendzavarások megfékezésében: „Nem szabad okot adni a hatóságoknak arra, hogy beavatkozzanak — hangsúlyozta. — Valószínű, hogy a kommunisták is akcióba lépnek és a munkásoknak maguknak kell rendre inteni őket.” Ügy tűnt, hogy a tervezett demonstrációk útjából minden akadályt sikerült eltávolítani. ■ A Bethlen-kormány azonban megrettent a következményektől és mindent megpróbált, hogy lehetetlenné tegye a felvonulásokat. Budapesten a főkapitánnyal: Bezzegh Huszágh Károllyal egy közlekedési szabályra hivatkozva — amely szerint tilos a járdákon csoportosulni —, tiitatta be a demonstrációt. A rendőrfőnök rendelkezésének megszegőit karhatalom felléptetésével fenyegette meg. Ezt követően Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár a vidéken tervezett megmozdulásokat tiltatta be. A felső vezetés most már nehezen állhatott volna meg a megkezdett úton. Augusztus 27-re a Vasmunkás Szövetség a Magdolna utcai székházba rendelte az üzemek főbizalmijait. Rózenfeld Dezső a megbeszélésről beszámolva Elmondta, hogy a Hősök terére tervezett nagygyűlés elmarad, a néma séta azonban a hatósági tilalom ellenére megtartandó. A főbizalmiak testületé ugyanis — vita után — tudomásul vette a vezetés döntését. Erről a Népszava tájékoztatott volna, de a hatóságok elkobozták ezt a lapszámot. A tájékoztatás hiánya bizonyos zavart okozott a felkészülésben. Üzemi szakszervezeti csoportunk megállapította, hogy a felső vezetés a burzsoá kormány nyomására újból hátrálni kezd ahelyett, hogy a munkásokhoz fordulna és végrehajtaná eredeti elhatározását. A szakszervezeti ellenzék e kritikus helyzetben igen cselekvőkésznek mutatkozott. Képviselőit kiküldte a gyárakba, hogy a betiltó rendelkezések és a szaktanács hátrálása ellenére a felkészülés ne torpanjon meg. Varga elvtárs, aki a mi csoportunkat tájékoztatta, azt állította, hogy a szakszervezeti vezetők a betiltott felvonulás szervezésével akarják bizonyítani, hogy a munkásérdekekért szembe mernek szállni a hatalom uraival, de eleve biztosítják a kormányt, hogy nem kell tartania komoly zavargásoktól. „A felvonulóknak — mondta — a szaktanács vezetőinek elképzelésével szemBUDAPEST Az MSZMiP küldöttsége, amely Hárs Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Magyar Rádió elnökének vezetésével részt vett az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja XXIII. kongresszusán, pénteken visszaérkezett Budapestre. * t Dr. Szendi József veszprémi megyéspüspök — akinek kinevezéséhez az Elnöki Tanács az előzetes hozzájárulást megadta — pénteken Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett a Magyar Népköztáfrsaság alkotmányára. Az eskütételen jelen volt Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. PÁRIZS Párizsban befejeződött a lengyel pénzügyi-gazdasági küldöttség és a Lengyelországnak hitelező nyugati államok képviselői között a lengyel adósságok törlesztéséről folyó tárgyalások újabb fordulója. A tárgyalásokat a közeljövőben folytatják. BEJRŰT Péntekre virradóra a Jász- szer Arafathoz hű erők megrohamozták a Tripoli melletti Badavi menekülttábort, amely szerdán került az Abu Musza vezette lázadók kezére. Az ellentámadást visszaverték. Az An-Nahar című bejrúti lap rendőrségi forrásokra hivatkozó összeállítása szerint 969 halottja és 1572 sebesültje van eddig a palesztin beiháborúnak. TOKIÓ Üjabb egyéves fegyverszünet következik a Japán és a Közös Piac közötti képmagnó-háborúban. Több napos alkudozások után jött létre a megállapodás arról, hogy Japán 1984-ben 5,05 millió kész, illetve félkész képmagnót exportál Nyugat-Európá- ,ba, s — úgymond — mérsékli magát motorkerékpárok, televíziók és egyéb „érzékeny” termékek Nyugat-Európa felé irányuló kivitelében is. ben, hangulatilag is ki kell fejezniük forradalmi elszántságukat. Szeptember elsején félreérthetetlenül meg kell mutatni a munkásosztály erejét. Egy forradalmi lendületű tüntetés felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét is a magyar munkások súlyos helyzetére...” Mindössze két nap választott el bennünket a néma séta napjától. Varga elvtárs tájékoztatóját alapul véve, a bizalmiak kettőzött igyekezettel mozgósítottak az egyes üzemrészekben. Munkástársaink — akiket bosszantott, hogy az igazgatóság még mindig nem foglalt állást a normális munkatempó visz- szaállítását követelő memorandum ügyében — harcias hangulatban, szinte kivétel nélkül vállalkoztak a tüntető menetben való részvételre. Az utolsó előtti napon — váratlanul — a Gyáriparosok Szövetsége bejelentette, hogy a gyárakban szeptember elsején munkaszüneti nap lesz. Nyilvánvalóan ezzel is nehezíteni akarták a tüntetés megszervezését. Mindezen túl, egyetértésben a hatóságokkal, a szövetség elérte, hogy a MÁV a vidékről induló menetrendszerű munkásvonatokat szeptember elsején nem indította. Ilyen módon lehetetlenné tette, hogy a pestkörnyéki helységekből beiárók — a mi dolgozótársainknak mintegy a fele — részt vehessenek a demonstráción. Az új helyzetben szakszervezeti csoportunk úgy döntött, hogy mindenki a lakhelyéhez legközelebb gyülekezőkhöz csatlakozzon... (Következik: A ligeten túl találkozunk...) HARMATI SÁNDOR Chilei máglyák Péntek esti kommentárunk: Májusban kezdődött, s a jelek szerint egyre nagyobb arányokat ölt Chilében a diktatúraellenes tömegmozgalom. Tegnap rendezték a nyolcadik országos tiltakozó napot. Távozzék Pinochet! — ez ma Chilében az első számú jelszó. Két- három esztendeje nyilvánosan még nem mertek megfogalmazni ilyen követelést: a diktátor titkosrendőrségétől, a CNI- től joggal tartottak az ellenzéki erők. Ma azonban merőben más a helyzet. Iszonyú máglyák jelzik: az emberek semmilyen eszköztől, még az önégetéstől sem riadnak vissza, csakhogy kifejezésre juttassák gyűlöletüket, elszántságukat a tábornok uralma ellen. Legutóbb Dél-Chile egyik városában egy ifjú munka- nélküli, az elmúlt szombaton a concepcióni székesegyház előtt egy ötvenéves családapa gyújtotta föl önmagát. Aligha lehet csodálkozni az ilyen drámákon. Az ország ellenzéki erői bizonyos párbeszédre kényszerítették ugyan a kormányzatot, de lényeges eredményt a dialógus eddig nem hozott. Pinocheték mindenekelőtt azon fáradoznak, hogy a baloldalt — az illegalitásban egyre szélesebb tömegbefolyást kivívó kommunistákat is beleértve — szembeállítsák a kereszténydemokraták vezette Demokratikus Szövetséggel (AD), amely már-már nyíltan beszél a Pinochet utáni korszakról. Figyelemre méltó tényező, hogy míg korábban a pénzromlás és az állástalanság miatt leginkább szenvedő munkásosztály köréből kerültek ki a rendszer ellen tüntetők, addig ma már a sokáig kivételezett helyzetet élvező tőkések közül is egyre többen csatlakoznak a diktatúra ellenfeleihez. Az utóbbi években ugyanis ezrével jutottak csődbe kis- és középvállalkozók, üzletemberek és gyárosok a junta elhibázott gazdaságpolitikája miatt. Jelentős erőt képvisel az ellenzéken belül a chilei katolikus egyház, amely pedig annak idején, a tíz évvel ezelőtti katonai hatalomátvételt, Allende népi egységének összeomlását megnyugvással vette tudomásul. A harminc százalék körüli munkanélküliség, az ipar termelésének 14 százalékos visszaesése, a növekvő külföldi eladósodás nem hagy kétséget afelől, hogy a diktatúra helyzete alapjaiban megroppant. Csakhogy az elnyomó rendszerek természetrajzának gyakran ismétlődő azonos vonása, hogy a végjáték olykor hosszú ideig elhúzódhat, s nem nélkülözi a Véres elemeket. Pinochet taktikája világos: Jarpa belügyminiszter — aki egyszersmind az ügyvezető miniszterelnöki tisztséget is betölti — laza párbeszédet folytat a Demokratikus Szövetség képviselőivel, azt a látszatot keltve, mintha a tábornok-elnök hajlanék az ellenzék meghallgatására, némely követelésének teljesítésére. A diktatúra igazi arculatát a brutális rendőrterror mutatja. Híven illusztrálva azoknak az igazát, akiknek meggyőződésük, hogy Pinochetet és társait csakis a népharag, az erőszak ellen erőszakot szegező tömegmozgalom távolíthatja el az ország éléről. GYAPAY DÉNES SPD-kongresszus Kölnben megkezdődött a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) rendkívüli kongresszusa. A tanácskozás fő témája: amerikai rakéták telepítése az NSZK-ba. A kongresszus elnökségében Hans-Jochen Vogel és Willy Brandt pártvezetők. (Telefotó) Magyar-indiai üzenetváltás A magyar—indiai diplomáciai kapcsolatok felvételének 35. évfordulója alkalmából üzenetváltásra került sor dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és P. V. Naraszimha Rao, az indiai diplomácia vezetője között. (MTI) Helyszíni jelenjfcések Managua készül a védekezésre A nicaraguai főváros, Managua környékén fiatalok és idősek sáncot ásnak, óvóhelyet építenek, mert az Egyesült Államok grenadai invázióját követően attól tartanak, hogy a következő célpont az ő országuk lesz — írja az amerikai AP és a francia AFP hírügynökség tudósítója. A két nyugati újságíró helyszíni beszámolójában így ír: Nicaragua baloldali kormánya hetek, sőt hónapok óta arra figyelmeztet, hogy küszöbön áll az Egyesült Államok, vagy szövetségeseinek inváziója. A polgári lakosság körében átfogó katonai mozgósítást rendeltek el: ennek jegyében Humberto Ortega nemzetvédelmi miniszter negyvenezer tartalékost és milicistát utasított arra, hogy katonai kiképzésben vegyenek részt. A fővárosban harminchat kiképző központ van. A hírközlő szervek arról tájékoztatják a lakosságot, hogy mit kell tenni légitámadás esetén. Egy katona pedig a tv esti programjában azt magyarázza a nézőknek, hogyan kell kezelni a géppisztolyt, A háborúról szóló híresztelések mindennapos témát jelentenek az utcán, a stadionok lelátóin, az üzletekben. A sandinista, hatóságok véleménye szerint november harmadik hetében invázió várható. Nem nyugtatja meg őket Quainton managuai amerikai nagykövet „biztosítéka” sem, miszerint nem lesz invázió.
