Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-18 / 272. szám
1983. november 18. 'NÉPÚJSÁG 3 Beszámoló taggyűlések idején A naptári ®v végéhez közeledve, az ----------1------- MSZMP szervezeti szabályzatának megfelelően, sor kerül a pártalap- szervezetek éves beszámoló taggyűléseire. Az oktatási intézményeket kivéve a beszá- móló taggyűlést valamennyi alapszervezetben november 15. és december 15-e között kell megtartani. A feladat most is az, hogy a pártalapszervezet tagsága elmélyült vitában tárgyalja meg a vezetőség beszámolóját az egy év alatti munkáról és meghatározza a következő időszak pártalap- szervezeti teendőit. M ár hagyományuk van a beszámoló taggyűléseknek pártunkban. Ez az időszak mindig együtt jár a párttagság aktivitásának növekedésével, az alapszervezeti élet gazdagodásával. A jelenlegi taggyűlések a korábbi éveknél feszültebb nemzetközi légkörben ülnek össze, de ez nem térítheti el feladatuk betöltésétől. A beszámolókban nem az a legfontosabb, hogy a nemzetközi élet eseményeit taglalják, mert erről a párttagság más alkalommal — pártnapon, a nemzetközi élettel foglalkozó fórum-gyűléseken — is hallhat. Most inkább annak van kiemelkedő jelentősége, hogy ez jó alkalom és lehetőség legyen a {Járt- tagság véleményének még elmélyültebb megismerésére. Kiváló alkalom nyílik e taggyűléseken arra, hogy a központi határozatoknak megfelelően előtérbe kerüljenek a pártdemokrácia elvei a gyakorlatban. Mindenekelőtt abban, hogy az alapszervezet vezetősége kritikusan és önkritikusan számot ad a munkájáról. Ezt követi a vitában a párttagság őszinte véleménynyilvánítása, esetleg bírálata, illetve javaslatai. A vezetőségek a XII. kongresszus határozatainak helyi végrehajtásáról adnak számot, természetesen az egy évvel ezelőtti beszámoló taggyűlések határozata alapján. Ugyanígy feladatuk, hogy számot adjanak az idei január—februári taggyűléseken elfogadott alapszervezeti munkatervek végrehajtásáról is. A gazdaságpolitikai, a pártéletre vonatkozó tennivalók egyaránt az alapszervezeti munkatervekben kapnak helyet. Joggal elvárható, hogy az évközi taggyűléseken elhatározott feladatok végrehajtásáról is tájékoztatást kapjon a párttagság. Az alapszervezeti beszámolók középpontjában pedig — a jellegtől függően — a párt gazdaságpolitikai céljainak, a helyi gazdasági feladatok megvalósításának eredményei, gondjai állnak. Ezzel egyenrangúan vitatják meg a munkahelyi közösségek tevékenységeit, összeforrottságát, a kommunisták helytállását a népgazdasági feladatok helyi megvalósításában. Nagyon fontos, hogy az alapszervezet vezetősége — a párttagság és a tömegszervezetek vezetőségeinek véleményét ismerve — a működési terület gondjait is feltáró őszinte beszámolót terjesszen a párttagság elé. A nehezebb gazdálkodási körülményeinket is figyelembe véve kell feltárni azokat a lehetőségeket, a termelési, a gazdálkodási szférákban, az emberi tényezőkben hasznosítható tartalékokat, amelyek hatékonyabbá teszik a munkánkat a gazdaságban és a közéletben. Még számos pártszervezetben nem használják ki azokat a lehetőségeket, eszközöket — beleértve a káderkiválasztásban rejlő igényességet is —, amelyek elősegíthetik a termelékenyebb, gazdaságosabb munkát, amelyek minden területen erősíthetik a népgazdasági és a helyi érdekek összhangját. Általánossá kell tenni — s nemcsak a párttagok körében — azt a szemléletet, hogy a gazdasági fejlődést a hatékonyság javulásával mérjék. Vagyis: a gazdálkodás értékelésének alapja — és ez vonatkozik a gyakorlati munkára is —, hogy miként szolgálja a népgazdaság egyensúlyának javítását. Ennek az elvnek érvényesülnie kell minden munkaterületen, az anyagi és erkölcsi elismerés tekintetében is. A pártszervezetek a beszámoló taggyűléseken a feladatok meg-- határozásánál a gazdaságosság javítására, a termékszerkezet korszerűsítésére, a munkafegyelem javítására tesznek konkrét javaslatokat és joggal várják el, hogy a megvalósításukban a pártszervezet kommunistái járnak az élen. Az ideológiai, politikai neveléssel összefüggő feladatok megbeszélése valószínűleg nagyobb hangsúlyt kap a korábbi éveknél a most sorra kerülő beszámoló taggyűléseken. Az elvszerű viták, a tömegek közötti meggyőző munka, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítése, a párttagságnak a párt politikája melletti fokozott kiállása ugyanis olyan jellegű alapszervezeti feladat, amelynek megvitatása még tartalmasabbá teheti ezeket a taggyűléseket. Az alapszervezet működési területén dolgozó szakszervezeti, KISZ-, a népfrontszervek munkáját is értékeli a taggyűlés. Az alapelv mindenütt az, hogy az ott dolgozó kommunisták milyen eredményességgel teljesítik pártmegbízatásukat. Az a cél, hogy legyen még élőbb az együttműködés a tömegszervezetek vezetői, az ott dolgozó kommunisták és pártalapszervezetek vezetőségei között. Az eddigieknél határozottabb az a természetes igény, hogy a tömegszervezetekben dolgozó párttagok ismerjék azoknak a kongresszusoknak a határozatait, amelyekben hivatottak a pártirányítást érvényesíteni. Erre minden feltétel adott is. Az elmúlt években ugyanis érdemibbé vált a pártirányítás, s az alapszervezetekben is több figyelmet fordítottak a tömegszervezetek munkájának segítésére. A munka színvonalát emeli az is, ha érdemben visszatérnek a beszámolók a párt- megbízatások értékelésére, folyamatos segítésére. Pártmegbízatást egyébként magán a beszámoló taggyűlésen is lehet adni, de mindenképpen kívánatos, hogy jobban kapcsolódjék az alapszervezet taggyűlésén hozott határozatokhoz. Hangsúlyozandó, hogy a párt politikájának végrehajtásában elsődleges szerepet tulajdonítunk az alapszervezeteknek, amelyek a politika helyi irányítói, szervezői és gyakorlati végrehajtói. Az alapszervezetek szerepe abban is fontos, hogy részt vegyenek a politika alakításában. Az irányító pártbizottságoknak pedig az a feladata, hogy az alapszervezetek munkájában is fokozódjék a jó értelemben vett operativitás, ami természetesen ne jelentsen beavatkozást és mások feladatának átvállalását. Mindenekelőtt készséget jelentsen a megérett problémák felismerésére és eredményes megoldására. Nagyobb eredményre számíthatunk, ha az alapszervezetek munkájában is általánossá válik, hogy becsülete van az élő szónak, a meggyőzésnek, a helyszíni segítő munkának, az emberi problémák meghallgatásának és megértésének. A politikai munkában a közérthető érvelés, a tényszerű következtetések ezt segíthetik elő. Minden szintre vonatkozik ez, de az alapszervezeteknél — ahol a legközvetlenebb és a leggyakoribb az emberekkel való együtt- lét, találkozás — ezt különösen érdemes szem előtt tartani. Az irányító felsőbb pártszervek képviselői is részt vesznek a beszámoló taggyűléseken. Ez alkalmat ad az alapszervezetek számára, hogy az irányító pártszervek munkájáról is mondjanak véleményt, s ahol indokolt bíráljanak is, de tárják elő, milyen segítséget kívánnak. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az irányító pártszervek a taggyűlésen minősítik, értékelik az alapszervezeti munkát, méghozzá az idén megnövekedett követelmények alapján, összhangban a magasabb igényekkel. jelentős esemény tehát nemcsak az ----------------- alapszervezetben, hanem az e gész pártéletben a beszámoló taggyűlés. Akkor éri el célját, ha nemcsak a vezetőség, hanem minden kommunista, tehát a párttagság egésze elmélyült felelősséggel készül e fontos, évente ismétlődő rendezvényre. DR. ARATÓ ANDRÁS A főváros élete számokban Az év első napján 2 640 307 lakosa volt fővárosunknak, vagyis Budapest népessége alig több mint hatszázzál gyarapodott az elmúlt évben. 1982-ben 21 082 csecsemő született, s 30 461 -en halták meg, így ha az ideköltözőket nem számítjuk, csaknem tízezerrel csökkent volna Budapest lakossága. A főváros életének egész sor egyéb érdekességéről is tájékoztat a KSH napokban megjelent kiadványa, Budapest statisztikai évkönyve. Kiderül például, hogy az elmúlt évben a fővárosban 14 273 házasságot költöttek, 18 éven alul 31 férfi nősült, 622 leány ment férjhez. Egyetlenegy esetet regisztrált a statisztika, amikor 20—24 év közötti fiatalember 60 évesnél idősebb hölgyet vett feleségül, s szintén egy példa akadt arra, hogy 60 évesnél idősebb férfi és 20—24 év közötti leány házasodott össze. A válások száma mintegy fele volt a házasságkötésekének, 7072 felbontott házasságról tanúskodnak az anyakönyvek. Esztendőről esztendőre csökken a főváros iparában foglalkoztatottak száma, 1975- ben a budapesti állami és szövetkezeti iparban még több mint félmillióan keresték kenyerüket, ez a szám a múlt év végére 380 ezer alá csökkent. A vidéki ipartelepítések előtérbe kerülését mutatja, hogy ebben az ágazatban a foglalkoztatottaknak 1970-iben még Budapesten dolgozott 34,8, tavaly már csak 25 százaléka. 1982 végén 23 478 kisiparos működött a fővárosban, létszámuk mintegy ötezerrel emelkedett egy év alatt. A legtöbb — 1818 — a XIV., a legkevesebb — 365 — pedig az I. kerületben dolgozott. Közülük a legmagasabb a magántaxisok száma, egy év alatt 2412-en váltattak ipar- engedélyt. Kívülük — az előző évekhez hasonlóan — változatlanul a női szabók, a gép- és karosszérialakatosok vannak legtöbben, alig akad azonban Budapesten szőnyeg- készítő és -javító, hangszerész, kefekötő, hentes, noha szolgáltatásaikra bizonyára lenne igény. Az évkönyv közlekedési fejezetét vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb — 625,8 millió — utast az autóbuszok szállították, villamoson és trolin 535,7 millióan, metrón 331,2 millióan utaztak. A viidamospályák hossza tovább csökkent, az év végi adat 175 kilométer. A busz- és trolimegállók száma valamelyest nőtt, a villamosoké csökkent, összesen 4163 helyen szállhatnak járműre az utasok. Útkereszteződésben (II.) Naponta több mint nyolcezer ntas Csorba Gábor kirendeltségvezető 1960 óta forgalom- irányító Dunaföldváron. A Volán autóbuszpályaudvar üzembehelyezésével a nagyközség kelet-nyugat, illetve észak-dél irányába tartó forgalom lényegesen megjavult. — A járatokkal naponta 7—8 ezer ember utazik, egyes csúcsforgalmi napokon a forgalom még ennél is nagyobb — mondta Csorba Gábor. — Dunaföldváron sok az átmenő járat — gyakorlatilag tranzitforgalmat bonyolít. Hány ember vesz részt az irányításban? — Kiszolgáló személyzetünk nem nagy létszámú. Mindössze 22-en látják el ezt a munkát, öten forgalmi szolgálattevők, négy éjjeliőrünk, 2 takarítónk van, valamint 10 gépkocsivezetőnk, és jómagam. A pályaudvar 12 gépkocsi- állásra érkező és induló autóbuszok forgalmának irányítását az indítótoronyból a diszpécserek végzik. Bakonyi Lászlóné van éppen szolgálatban, aki egyben a telepen működő Széchenyi brigád tagja is. — Két műszakban dolgozunk — reggel 4 óra 30-tól 12 óra negyvenig, illetve a váltótársam 11 óra 30-tól este nyolcig. A forgalom nem indokolja egyelőre a három műszakot. A buszok főleg munkásszállítást végeznek, így a csúcsidők is ennek megfelelően a munkakezdés, illetve munkavégzés idejére esnek. A mi feladatunk az átmenő járatok pontos érkeztetése, indítása, a gépkocsivezetők menetleveleinek „naplózása”. Munkánkat megyei URH-rádió és a telefon teszi könnyebbé. De mi informáljuk az utasokat is, és szívesen adunk utazási ügyekben felvilágosítást. Az egyik gépkocsiálláson általános iskolás gyerekek nagy csoportja várja a dunaújvárosi autóbuszt. Jurik Ferenc testnevelőtanár örömmel újságolja, hogy úszodába igyekeznek, kedvezményesen utazhatnak, s úgy látja, erre a jövőben is lehetőségük lesz. — Mindenféleképpen szeretnénk megkönnyíteni az utazóközönség számára a közlekedést — erősíti meg Csorba Gábor. Erre vonatkozóan történtek is már előzetes tárgyalások. Jó a kapcsolatunk a Volán szekszárdi utazási irodájának vezetőjével, Kovács Zoltánnal. Terveink szerint kirendeltséget nyitnak itt, a pályaudvaron, elsősorban a lakosság igényeihez alkalmazkodva a belföldi-külföldi társasutazások, szállodai szobafoglalások terén nyújtanának segítséget. Így nem kell majd az érdeklődőknek Paksra vagy Szekszárdra utazniuk, hanem itt helyben intézkedhetnek. A későbbiek folyamán tervezzük e tevékenységünk kiszélesítését is, bevonva a teherfuvarozás-szállítási szolgáltatást. — Mindenképpen hasznos lesz az iroda megnyitása — véli Lukács Pál, a dunaföld- vári Magyar László Gimnázium igazgatója — A mi gyerekeink rendszeresen vesznek részt országjáráson, ennek megszervezése eddig nem volt számunkra egyszerű feladat. Más megyékben kellett járnunk, az innen-on- nan megkért árajánlatok közül igyekeztünk a számunkra legkedvezőbbet kiválasztani. Most, mivel itt helyben intézkedhetünk, alkalmunk nyílik a rendszeres színház- látogatásokra, szívesen néznénk meg rangos sportrendezvényeket is. Az új szolgáltatás iránt nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is érdeklődnek. Sokan eddig inkább lemondtak arról, hogy bárhová is utazzanak, hiszen az előzetes szervezés rengeteg energiájukat emésztette volna fel. Götzinger Károly, a művelődési ház igazgatója szintén e mellett „tör lándzsát”. — A művelődési ház múzeumbarát -és kertköre évente 5—6 kirándulást szervez, ezek között sok a kétnapos. Gyakran kezdeményezünk színházlátogatást Kecskemétre, Kaposvárra, Budapestre, s most, hogy egyszerűsödik az ezzel kapcsolatos „ügyintézés”, váratlanul nagy érdeklődés mutatkozott a lakosság körében e programok iránt. Körbetekintve az autóbuszpályaudvaron, valóban azt tapasztalhattuk, hogy az itt dolgozó kollektíva elsőrendű feladatának tartja az utazóközönség minél jobb kiszolgálását. Tiszta, kényelmes váróterem áll az utazni vágyók rendelkezésére, ahol pontos információs táblák tájékoztatják őket az autóbuszok érkezéséről és indulásáról. Itt működik az elővételi pénztár is. A gépkocsivezetők pihenőhelyisége komfortos, még kávéfőzésre is van lehetőség. Az utazóközönség „gasztronómiai igényeinek” kiszolgálására az Utasellátó Vállalat szerződéses formában bérbe adta II. osztályú üzemét. A vezető — Pálosi László — szendvicsekkel, üdítőitalokkal, sőt talán az országban egyedül, szeszes itallal is szolgál — mégsem láttak még részeg embert a pályaudvaron! Legkurrensebb árujuk a frissen sült, ropogós lángos. A büfében négy játékautomata is működik. Naponta mintegy 270 járatpár közlekedik Dunaföldváron, ez 50—60 autóbusz érkezését és indítását jelenti. Az autóbuszpályaudvar kapacitása közel sincs teljes mértékben kihasználva, képes lenne akár 500 já- ratpár fogadására is. KLJE ÁGNES Fotó: Gottvald Károly A büfében naponta több százan vásárolnak Az indítőtoronyban Csorba Gábor kirendeltségvezető Az általános iskolások uszodába készülnek
