Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

1983. november 13. Képújság 5 Gyermekbalesetek Szomorú tény, hogy a tíz éven aluli gyermekeket éri a legtöbb baleset. Sajnos, igen gyakran szülői gondat­lanság miatt. A csecsemőkre általában jobban vigyáznak a szülők, mint a kisgyermekre és a mikrokörnyezet is nagyobb biztonságot nyújt (babaágy, babakocsi, járóka). Amikor a gyermek elkezd járni és kitárul előtte a világ, ismer­kedik a tárgyakkal, a kör­nyezettel, még akkor is ügyelni kell minden lépésé­re, hiszen még nem ismeri fel a balesetveszélyt. A kis­gyermek mozgásigénye, ter­mészetes kíváncsisága növe­li a veszélyhelyzeteket, ame­lyektől a szülőknek fokozott gondossággal kell megóvnia. A nagyobb gyermek sem ismeri fel biztonsággal a veszélyhelyzeteket, játéknak tekint mindent, nincs kiala­kult felelősségérzete. Ezért jelent különösen nagy Ve­szélyt, ha kisgyermekre bíz­zuk csecsemő testvére fel­ügyeletét. Szülei távollétében önmagát és kis testvérét is veszélyeztetheti át nem gon­dolt cselekedeteivel. Például, ha a kicsi sír, s felveszi, el­eshet vele, vagy balesetve­szélyes játékot ad a kezébe, hogy hagyja abba a sírást, kemény cukrot ad neki, ami­től a kicsi megfulladhat. Az égés a legfájdalmasabb sérülés. A kórházi adatok szerint a legtöbb égési bal­esetet a gyufával, való játék, a forró víz vagy étel okoz­za. Helytelen szokás, hogy a háziasszony a forró tejet, ételt a konyha kövezetére te­szi kihűlni. Ez a meggondo­latlanság már sok kisgyer­mek (és felnőtt) súlyos égé­si sérülésének okozója volt. Kész veszedelem a forró olaj vagy zsír, amelyet a gyermek kíváncsiságból vagy csinta- lanságból maga ránt le a tűzről. A forró fürdővíztől •is tartjuk távol a kisgyerme­ket. amíg kellő hőfokra le nem hűtöttük. Fontos szülői feladat: meg­tanítani a gyermeket a ve­szélyhelyzetek felismerésére. Ne dugjon semmit az orr­lyukába, füljáratába, ne ve­gyen a szájába olyan holmit, amely balesetet okozhat (pénz, üveggyöngy, kavics, gombostű, szeg stb.). Játékos módszerekkel tanítsa meg a szülő a kisgyermeket helye­sen közlekedni, és hívja fel a figyelmét az úton leselke­dő veszélyhelyzetekre, övni kell a kisgyermeket a vil­lanyáramtól is. Már egészen kis gyermeknek is meg lehet magyarázni, milyen nagy veszélyt jelent az áram. Az otthon másik nagy veszélyforrása: a gyógyszer. A kisgyermek látja, hogy szülei beveszik a szép, szí­nes tablettákat és hallja, mi­lyen jól használnak, ö is felnőttesdit akar játszani és eszik a gyógyszerből, aminek súlyos következménye nem ritkán a kórház. Szigorúan betartandó szabály: gyógy­szereket, lúgokat, mosósze­reket, vegyszereket stb. ki­zárólag gyermek által hoz­zá nem férhető helyen tárol­junk. Ha a baleset megtörtént, akkor már késő a bánat és az önvád. Több gondossággal előzzük meg a gyermekbal­eseteket. Nemcsak a szülő, hanem minden felnőtt embe­ri kötelessége közbelépni, ha látja, hogy a gyermek bal­esetveszélyben van. F. K. Építészeti elemek a falon A heveny gyomorhurut A falak dekoratív tényezői lehetnek a lakásnak. Ritkán, inkább régi, nagy lakások­ban találkozhatunk építésze­ti fali díszekkel. Ha papírmassé, talmi, kü­lön ragasztott dísz, nyugod­tan szedessük le, szívfájda­lom nélkül váljunk meg e porfogóktól. Ha azonban ezek a díszek építészetileg egészí­tik ki az épület együttesét — hangsúlyozzuk ki! A párká­nyokat, _ szobrászati díszeket festhetjük a fal színére, vagy a bútor színére. Egy-egy ke­retet — díszes régi ajtót, vagy ablakkeretet — erős, semle­ges színű (grafitszürke, né­gerbarna, szürkésbarna szí­nű) kontúrokkal hangsúlyoz­hatunk ki. A fal alján végig­futó lábazat megjelenhet a padló, a bútorok, vagy a fal színében. •A falambéria komoly, szép hangulatot sugall, ha sötétre pácolt. Előállítható a nálunk is kapható négyzetes falemezekből. Ha hajópadló- deszkából készíttetjük, vilá­gos, rusztikus felületet ad. Haszna még, hogy a régi la­kások falának egyenetlensé­geit is eltünteti. iA falak nem mindig egy­ségesek; vonalukat beugrók, kémények, pillérek bontják meg. De előfordul, hogy ma­gunk vágunk a falon nyílást. A különféle szerelvények csövei, a gázvezeték, a me­legvízvezeték vagy éppen a csúnya radiátorok és kon­vektorok is megkívánják, hogy valamiképpen befedjük őket. Minden lakás másféle problémákat vet fel. A csö­Felkészülés - felkészítés Nyugdíj előtt A nyugdíjazás alapvető változás az életmódban, és gyakran az „öregséggel” kapcsolatos szorongást, lel­ki válságot jelent. Nyuga­lomba vonulása után meg­változhat a társadalmi és családi pozíció, olykor szo­ciális problémák is jelent­kezhetnek. Nagyobb gondot okoz a visszavonulás az egyedülállóknak, hiszen a megnövekedett szabad idő mellett a magánnyal is szá­molniuk kell. Fontos tehát a nyugdíjas életre való felkészítés. Ennek a munkának jelenleg nincs koordináló, intézményesített formája. A nyugdíjelőkészítő •munka szinte mindenütt a munkahelyi szakszervezetek­re hárul. A szervezett bú­csúztatókon kívül többnyire a hivatalos tudnivalók is­mertetésére korlátozódik te­vékenységük. Ennél pedig jóval átfogóbb segítő-tanács­adó munkára lenne szükség. Akadnak jó példák, köve­tendő kezdeményezések. Van olyan üzem, amely a területi Vöröskereszttel összefogva nyugdíjas életre előkészítő tanfolyamot szervez. Ennek keretében három orvosi és egy kiegészítő jogi előadáson foglalkoznak az öregedés élettanával, az időskor min­dennapi problémájával, az életmód, a munka, a társas kancsolatok kérdéseivel. Be­szélnek a nyugdíjasok társa­dalmi és családon belüli helyzetéről, az egyedüllétről, s annak feloldásáról. Ismer­tetik a fontosabb jogi tud­nivalókat. a nyugdíjasok munkavállalási jogától a szülőtartási kötelezettségig. Az előadások végén a szak­emberek válaszolnak a fel­tett kérdésekre. Sok helyen szintén a Ma­gyar Vöröskereszt kezdemé­nyezésére szerveznek hason­ló előadássorozatokat. Jó öt­let az a körlevél is, amelyet egy fővárosi vállalat bocsá­tott közre a nyugdíjba ké­szülő dolgozói között. Ez egy kis kérdőívet is tartalmaz, amelyen az idős emberek fel­tüntethetik anyagi és lakás- helyzetüket. családi és szo­ciális körülményeiket. Arra is mód van, hogy a nyugdíj­ba készülők jelezzék, kíván­nak-e munkát vállalni a ké­sőbbiek folyamán, és milyen területen. A fővárosban, a Hazafias Népfront .'kerületi és körzeti bizottságai a Nyugdíjfolyó­sító Intézettől kapott címlis­ta alapján levélben keresik meg a nyugdíjba készülőket. Felhívják figyelmüket a la­kóterületükön jelentkező le­hetőségekre. feladatokra, amelyek módot adnak a köz­ügyek intézésébe való bekap­csolódásukra. szabad idejük hasznos eltöltésére. Jó ötletek, szerencsés kez­deményezések tehát akad­nak. Időbe telik, amíg ezeket továbbfejlesztve. általános gyakorlattá válik a nyugdí­jas életre való felkészítő munka. Az idő azonban sür­get. mert nagyon fontos, hogy a nyugdíjba készülők kiegyensúlyozottan lépjenek é'etük új és fontos szakaszá­ba. A nyugdíjazás nem ..száműzetés” a tétlenségbe. Pihenőéveit tartalommal megtölteni viszont csak az az ember tudja, aki felké­szülten, félkészítve, ötletek­kel, tervekkel lép a nyugdí­jas életbe. NÉMETH SZILVIA INDIAI FŰSZERES CSIRKE Hozzávalók 5 személynek: 1 csirke, 2 hagyma feldara­bolva, 4 gerezd fokhagyma, 5 dkg zsiradék, 2 szegfűszeg, só, piros paprika, 2 fahéj, fél kávéskanál őrölt kakukk­fű, fél kávéskanál őrölt gyömbér, fél kávéskanál őrölt köménymag. Pirítsuk meg a hagymát, fokhagymát zsiradékban a szegfűszeggel és fahéjjal együtt. Amikor a hagyma már barna, tegyük bele a többi hozzávalót is. Jól ke­verjük össze és lassú tűznél pároljuk 5 percig. Majd te­gyük bele a csirkedarabokat és süssük meg. Időnként ke- vergessük, hogy le ne égjen. Tegyünk bele vizet, majd ta­karjuk le és pároljuk tovább, míg a csirke megpuhul, önt­sünk rá citromlevet tálalás­kor. BURGUNDI KARAJ Hozzávalók 4 személynek: 2 evőkanál olaj, bors, só, 1 kávéskanál rozmaring, 4 sze­let karaj, 2 hagynia, 12 dkg gomba, fél liter vörös bor, cu­kor, 2 evőkanál tejfel. Az olajba belekeverjük a borsot és a rozmaringot, majd a hússzeleteket ezzel megkenjük. Fél órát pihen­tetjük. A karajszeleteket mindkét oldalon 6—8 percig sütjük, majd a serpenyőből kivesszük és melegre tesszük. Az apróra vágott hagymada­rabokat és gombát a hús után megpároljuk, borral felöntjük és 15 percig főzzük. Kevés cukorral és tejfellel ízesítjük. A hússzeleteket visszatesszük a serpenyőbe és petrezselymes főt rizzsel tálaljuk. vek és egyéb takarnivalók nem falazhatok el; hiszen éppen azért épülnek esetleg falon kívül, hogy hiba esetén hozzáférhetők legyenek. Eze­ket a berendezés, a beépített könyvespolc, vagy szekrény­féle segítségével fedhetjük el. Egy deszkalap vagy fur­nérral borított falemez is elegendő a csövek takarásá­hoz. A lemez legyen mindig a szoba berendezésével össz­hangban. Ez egyúttal helyet adhat egy kellemes, közvetett vagy rejtett világításnak. Előfordul az is, hogy egy régi gerenda éppen hangsú­lyozást kíván, mert szép, vagy mert takarása nem old­ható meg. Ilyenkor hagyjuk szabadon, állítsunk mellé olyan bútort, amely vele összhangban van, egységet alkot. Bélyeggyűjtőknek Párhuzamos •Értesülésünk szerint egy szó •megváltozott az 1984. évi magyar béliyégek árjegyzékében. Az ár­jegyzék a korábbi szakmai ál­lásfoglalásoknak megfelelően az 1867-ben kiadott bélyegeket kö­zös kiadásként értékelte, ezen­túl párhuzamosnak jelöli, mivel ezek a bélyegek mind Magyar- országon, mind Ausztriában fel­használhatok voltak. Ezen egy szó változtatásának mintegy 20 éves története van. A Magyar Posta korábban csak az 1871- ben kibocsátott kőnyomatos so­rozatot tekintette magyarnak. Ezen elgondolásnak megfelelően az évfordulókra emlékbélyegek jelentek meg. a centenárium al­kalmából világkiállítást tartot­tak Budapesten. Filatelista szak­értők, kutatók az utóbbi időben az 1867-ben kiadott sorozatnak adták az elsőséget. A vitához most egy svájci lapban hozzá­szólt dr. Jerger osztrák kutató, aki részletesen elemzi a kiegye­zés alkalmával kötött egyez­ményt. Jerger következtetései szerint 1867-ben még az osztrák postaigazgatás intézkedett. így a vitatott kiadást nem lehet ma­gyarnak tekinteni. Gyomorrontás minden em­ber életében előfordul egy- szer-egyszer. Okozhatja túl sok, romlott vagy fertőzött étel, szalmanellával fertőzött kacsatojás, nyáron a hűtő- szekrényen kívül tárolt éte­lek, különösen hús-, tej-, és tésztafélék, de gyakran a túl hosszú ideig tárolt fagy­lalt is. A panaszok az étel fo­gyasztásától számított 2 órán, vagy 1—2 napon belül jelent­keznek. Jellegzetes tünetei: gyomortáji nyomás, étvágy­talanság, rossz közérzet, né­ha fájdalom, hányinger, há­nyás, hőemelkedés vagy láz. Ha a romlott gyomortarta­lom eljut a vékonybélbe, a gyulladás és az izgalom oda is átterjed, s az említett tü­netekhez még hasmenés is társul. Heveny gyomorhurut ese­tén a legelső teendő a gyo­mor- és bélrendszer minél gyorsabb és tökéletesebb ki­ürítése. A gyomor kiürítésé­nek legegyszerűbb módja a hánytatás. A hányási reflex langyos víz vagy garatcsik- landozás hatására könnyen kiváltódik. Ha a betegnek hasmenése is van, a bél ala­pos kiürítéséről is gondos­kodni kell, ami 1—2 evőka­nálnyi ricinussal, vagy híg keserűoldattal (egy csapott kávéskanálnyi 2 deci vízben) érhető el. A hányás és a has­menés okozta sóveszteséget citromos limonádéval, sza- charinos teával feltétlenül pótolni kell. Célszerű ezek­be egy csipet sót is tenni. Ha a kínzó hányinger a gyomor kiürítése után is tart, azt hi­deg jégkockával, vagy jégbe hűtött limonádéval csilla­píthatjuk. Az egész hasra helyezett állottvizes boroga­tás általában megnyugtató­an hat a gyomorra és a be­lekre egyaránt. Egy-két napos koplaltatás — de sohasem szomjaztatás — után a beteg elkezdhet híg darapépet vagy zab­pelyhet fogyasztani. Az ét­rendet később fokozatosan bővíthetjük burgonyapüré­vel, kompotokkal, lágytojás­sal, négy-öt nap múlva se ad­juk azonban a megszokott étrendet, még akkor sem, ha az étvágy és a közérzet tel­jesen rendeződött. Gyomor­rontás után legalább egy hé­tig csak kétszersültet, pirí­tott kenyeret, reszelt sovány sajtot, főZelékpüréket, tejbe- rizst, kakaót és húspépeket fogyasszunk. Legalább 10 na­pig ne lakjunk jól, viszont étkezzünk naponta gyakrab­ban. Tíznapos panaszmentes­ség után visszatérhetünk a régi megszokott étrendünk­höz. Ha a hányás és a has­hajtás után a hasmenés hu­zamos ideig nem áll el, or­voshoz kell fordulnunk, ön­szántunkból ne szedjünk ópiumcsöppet, sem más has­menést gátló gyógyszert, ne­hogy a romlott, vagy fertő­zött béltartalom megrekedjen beleinkben. Csak orvos ren­delheti el, megfelelő bélfer­tőtlenítő gyógyszerek kísére­tében a hasmenést gátló sze­reket. Kívánatos, hogy már az első 48 órában — ízlés szerinti mennyiségben — fo­gyasszunk reszelt almát. Az alma ilyenkor azért ideális táplálék, mert pektin.tartal- ma nyugtatólag hat a belek­re, víz- és sótartalma pedig pótolja a hányással és has­menéssel elvesztett sót és vizet. A hasgörcsöt állottvizes vagy meleg borogatással, vagy villanytermoforral le­het csökkenteni. Tekintsük azonban alaptörvénynek, hogy a hasra sose tegyünk meleg borogatást, ha az fáj­dalmat váltana ki. A heveny vakbélgyulladás ugyanis lé­nyegében a heveny gyomor- bélhuruttal azonos tünetek­kel kezdődik, s ha ilyenkor meleg borogatást teszünk a hasra, a vakbél átfúródását siettetjük. Háromszínű gyermekpulóver 110 centi magas részére. Hozzávalók: 15 dkg fehér, 5—5 dkg sárga, kék, közép­vastag pamutfonal, 3-as, 3,5- es kötőtű. Patentminta: 1 sima, 1 for­dított váltakozásával kötjük. Simaminta: A munka jobb oldalán sima, a bal oldalán fordított szemeket kötünk. Szálváltás: Ábra szerint, a befejezett színnel lekötött utolsó szem után a fonalat félreállítjuk, és az új színű szálat e félreállított szál alatt felemeljük, munkába állít­juk, és folyamatosan, minta szerint sima, vagy fordított szemekkel folytatjuk. Szempróba: 18 szem x 26 sor = 10 cm. Eleje: Fehér színű fonal­ból 3-as kötőtűvel. 59 szemre kezdjük, patentmintával 3 cm = 8 sort kötünk. A munkát 3,5-es kötőtűvel — az ábra szerint — sima alapmintával folytatjuk. A karkerekítés részére 21 cm = 54 sor elérése után, mindkét oldalszélen minden 2. sorban lefogyasztunk 3, 2, 2x1 szemet (45), 8,5 cm = 22 sor elérése után a nyakkere­kítés részére a munka közép­részén tartaléktűre veszünk 9, majd ennek oldalszélein minden második sorban 2x2, 2x1 szemet. Az oldal vállszé- leken, a karkerekítéstől szá­molva 13,5 cm — 34 sor el­érése után, minden második sorban lefogyasztunk 2x6 szemet. Háta: 3-as kötőtűvel, fe­hér színű fonalból 59 szemre kezdjük. Patentmintával 3 cm = 8 sort kötünk. A mun­kát sárga színű fonallal, 3,5- es kötőtűvel, a leszámolható ábra szerint folytatjuk. A kar- és vállfogyasztás azonos az eleje résszel. A nyakkivá­gás részére a munka közép­részén 21 szem marad. Ujja: Fehér színű fonal­ból, 3-as kötőtűvel 29 szemre kezdjük. Patentmintával 3 cm = 8 sort kötünk. A mun­kát 3,5-es kötőtűvel, sima alapmintával, fehér színű fo­nállal folytatjuk. Mindkét ol­dalszélen, minden 8. sorban szaporítunk 4x1, minden ha­todik sorban 5x1 szemet (47). Az ujjakerekítés részére 26 cm = 68 sor elérése után mindkét oldalszélen lefo­gyasztunk 3, majd minden második sorban 2x2, 6x1, 2, 3, szemet. A középen meg­maradó 11 szemet a követke­ző sorban egyenként lefo­gyasztjuk. összeállítás: A részeket szem- és sortalálkozás sze­rint alapszínű és alapvastag­ságú fonallal összevarrjuk. A nyakszélen fehér színű fonal­lal 3,5-es kötőtűre felvesszük a tartalékszemeket, az eleje oldalszél szemeken kiegészít­ve 59 szemmel, patentmintá­val 2 cm = 5 sort kötünk. Végül a szemeket az alap­szemnek megfelelően lefo­gyasztjuk. A nyakpánt csíko­zása: 1—1 sor: fehér, kék, fe­hér, sárga, fehér színű fo­nál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents