Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-13 / 242. szám

2 ^PÜJSÁG 1983. október 13. Libanoni helyzet Előkészítési bizottság a megbékélési konferenciára A libanoni kormány szer­dai ülését követően bejelen­tették, hogy csütörtökön Bej­rútban megkezdi munkáját a nemzeti megbékélési konfe­rencia előkészítő bizottsága. A polgárháborús ellenfelek magas szintű találkozójának időpontját egy héttel ké­sőbbre tűzték ki, egyelőre a helyszín megjelölése nélkül. Szpirosz Kiprianu ciprusi ál­lamfő szerdán felajánlotta: szemben álló libanoni vallá­si-politikai csoportok képvi­selői. Pinochet-ellenes tüntetések Nagyszabású tömeggyűlé­sek és tüntetések voltak ked­den Santiago de Chilében és Chile más városaiban az el­lenzék által szervezett ha­todik országos tiltakozó meg­mozdulások első naoján. A tiltakozó akciók békés kere­tek között kezdődtek, de a hatóságok brutális közbelé­pése miatt több helyütt ösz- szecsapások voltak. Santiago de Chile az utób­bi évtized legnagyobb tömeg- megmozdulásának helyszíne volt kedden — jelentette az AP amerikai hírügynökség tudósítója. A chilei főváros nyugati peremkerületeiben mintegy százezer ember rész­vételével tartottak tömeg- gvűlést a katonai diktatúra ellen. A nagygyűlés szónokai Pinochet tábornok elnök le­mondását. a demokratikus intézmények helyreállítását és a társadalom valamennyi rétegét képviselő ideiglenes kormány létrehozását sür­gették. A sokaság Pinochetet ábrázoló bábukat és nortré- kat égetett el és kórusban követelte a katonai diktatú­ra felszámolását. A karhatalmi alakulatok könnyfakasztó gránátokkal, vízágyúkkal, gumibotokkal és puskatussal próbálták szétoszlatni a tömeget. Ak­ciójuk sikertelensége láttán tüzet nyitottak és sok em­bert megsebesítettek. Szerdán hajnalban kiújul­tak a kedden kezdődött har­cok az észak-libanoni Tripo- liban a reakciós iszlám egyesülési mozgalom fegy­veresei és kommunista cso­portok között. A város nagy részében megbénult az élet. Szerdán izraeli harckocsik és csapatszállító járművek hatoltak be az Avali folyótól északra fekvő Al-Harub tér­ségébe, ahol keresztény-fa- langista és drúz milicisták állnak egymással szemben. A nicaraguai kormány keddeh tiltakozó jegyzéket juttatott el az amerikai külügyminisztériumnak az ország legnagyobb tengeri kikötőjét ért támadás miatt. Mint közöltük, nicaraguai el­lenforradalmárok csoportja hétfő éjjel felrobbantott Co­Izraelben — az állami rá­dió beszámolója szerint — nyugtalanságot keltett, hogy Szaad Haddad őrnagy, a Tel Aviv zsoldjába szegődött dél-libanoni bábhadsereg pa­rancsnoka — egészségi okok miatt ideiglenesen megvált tisztségétől és helyettesének adta át a milíciák irányítá­sát. Izraelben attól tartanak, hogy Haddad félreállása megnehezíti a stabilitás fenn­tartását a megszállt Dél-Li- banonban. tiltakozás rinto kikötőjében egy hatmil­lió liter dízelolajat tartalma­zó tartályt. „Ezeket a terror­akciókat az ellenforradalmá­rok nem tudnák végrehajta­ni amerikai támogatás és irányítás nélkül” — mutat rá a tiltakozójegyzék. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 7— 12. között látogatást tett ha­zánkban Indradeep Sinha, az Indiai Kommunista Párt Or­szágos Tanácsának titkára, a párt központi lapjának, a New Age-nak a főszerkesz­tője. * Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 10—12. között látoga­tást tett hazánkban Naim Ashab, a Palesztinái Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagja. A palesztin vendéggel Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője folytatott megbeszélést. * Raymond Probst, a svájci külügyminisztérium államtit­kára október 8—11. között látogatást tett Budapesten. Megbeszélést folytatott ven­déglátójával, Nagy János külügyminisztériumi állam­titkárral a két ország kap­csolatairól és a nemzetközi helyzetről, különös tekintet­tel az európai biztonság és együttműködés időszerű kér­déseire. Fekete Jánossal, a Magyar Nemzet: Bank első elnökhelyettesével és Melega Tibor külkereskedelmi mi­niszterhelyettessel a magyar —svájci gazdasági együttmű­ködésről és világgazdasági kérdésekről folytatott eszme­cserét. A svájci államtitkárt fogadta Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese és dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. WASHINGTON öt órát töltött a Fehér Házban, illetve az amerikai külügyminisztériumban ked­den Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter, s amerikai részről a tárgyalások első szakasza után a kapcsolatok „melegedésének” jeleit vélik felfedezni. A kínai vendég kedden este áz NBC televí­zióban elhangzott nyilatko­zatával némileg lehűtötte az amerikai reményeket. Vu ki­jelentette, hogy a tajvani kérdés változatlanul aka­dályt jelent a kapcsolatok fejlesztésének útjában: „Az Egyesült Államokban elfoga­dott Tajvan-törvény a tajva­ni tartományt független po­litikai egységként kezeli.” T ory-kongresszus Blackpoolban tartják jubileumi, sorrendben a századik kongresszusukat a brit Konzervatív Párt tagjai, közis­mert nevükön a toryk, s az eddig folytatott politikai irányvonal változatlan érvényesítésére irányul a pártve­zetés igyekezete. (Telefotó) Nicaraguai Munkásemlékek századunk első harmadából (6.) Ördögi körben A proletárcsaládoknál ágy- rajárót tartani különösen olyankor volt elkerülhetet­len, amikor a családfő mun­kanélkülivé vált. És ez a sze- rencstélenség gyakran érte a munkáscsaládokat. Munka- nélküliség idején is enni kért a család és a lakbért is pontosan fizetni kellett. Ellenkező esetben a háziúr azonnal intézkedett és az ilyen helyzetbe került mun­káscsalád hatósági segédlet­tel — télen vagy nyáron — hamarosan a szegényes mo- tyóval együtt a kapu alatt vethetett ágyat. A Barabásékhoz költözé­sem után röviddel tapasztal­tam, hogy milyen kellemet­len és kényelmetlen egy négyszer-négyméteres szobá­ban és négyszer-kétméteres konyhában nyolc embernek együtt lakni. De Barabás, a lakás főbérlője, nem tehe­tett mást. Lakbért kellett — havonta és pontosan — fizet­nie. Ennek kiegyenlítése után keresete harminc százalék­kal apadt, öttagú családjá­val ennie és ruházkodnia is kellett. Minden fizetéskor ki­derült, hogy a kereset nem fedezi a család szükségletét, ezért volt kénytelen a kis­méretű lakásba még idege­neket is befogadni. Téli éjszakákon nyugtala­nul aludtunk. A levegő gyor­san elhasználódott, ablaknyi­tásról, szellőzésről viszont szó sem lehetett, mert a mé­regdrága tüzelőt csak szűkö­sen lehetett felhasználni és az alvók nehéz kilégzése je­lentett e tekintetben pótlást. A melegért cserébe az oxi­génhiányt és az emberi tes­tek sokszor nem éppen illa­tos kigőzölgését kellett el­viselni. A nyár megváltást jelentett, mert nem kellett tüzelőre pénzt adni és a nyi­tott ablakon beáramló friss levegő nyugodt pihenést tett lehetővé. A nappalok, különösen a téli ünnepnapok és a lefek­vés előtt ébrenlét, az ágyra- járókat befogadó proletár- családokban állandó konflik­tusok veszélyét hordozták magukban. A két kis helyi­ségben gyakori volt a feszült légkör. Halálosan unták egy­más társaságát és a legjelen­téktelenebb dolgok miatt is veszekedések robbantak ki. Egyéni életük minden takar- gatnivalója megmutatkozott az egybekényszerültek nyil­vánossága előtt. A szűk la­kást rendszeresen felverte a zsörtölődés, a vita, a vereke­dések zaja. A legelviselhetetlenebb azonban annak a tudata volt, hogy helyzetén egyik fél sem tud változtatni. A lakásbérlő az ágyrajárókra. az ágyrajá- rók pedig a bérlőre voltak utalva. Ördögi kör volt ez, amelyből nem volt menek­vés. így éltek mindvégig egy nagy bérkaszárnya proletár­lakói, és a hozzájuk tapadt ágyrajárók hada. Barabásék- nál lakva, az itteni élet min­den rezdülése engem is érin­tett. Mi ágyrajárók a bérka­szárnya lakóinak legalsó ka­tegóriájába tartoztunk. Tovább szaporította inas­kori nehézségeinket, hogy a társadalmat eluraló reakciós szellem behatolt az élet min­den területére, így a mi mű­helyünkbe is. A műhelylégkör megválto­zása összefüggütt tanítómes­terünk helyzetének alapos megváltozásával is. Wekerle mester szerény kisiparosként kezdte, de az­tán politikailag helyezkedve, anyagiakban gyorsan gyara­podva eljutott a tehetős em­berek világába. Főnökünk időben felismerte, hogy az ellenforradalom győzelme után a Wolf Károly-féle Ke­resztény Községi Párt vezé­rei lesznek hosszú időn ke­resztül a főváros urai. To­vábbi terveit erre a felis­merésre építette. Első lépéseit a meggazda­godás felé azzal tette meg, hogy mélységesen vallásos­nak, hívő katolikusnak mu­tatta magát. Ebben az álöltö­zetben közel került a domon­kosrendi atyákhoz, akiknek rendháza és temploma a kö­zel eső Thököly úton ma is áll. A rend vezetőinek segít­ségével sikerült kapcsolatba lépnie a városházát uraló Wolf-párt hatalmasságaival. Ezzel tulajdonképpen csatát is nyert. Mesterünket a városházi friss ismeretség nagy össze­gű lakatosipari megrendelés­hez juttatta a polgármesteri hivatal által beindított épít­kezéseken. ö azán hálája ki­fejezéseképpen a hivatal ve­zetőinek villáiban térítés- mentes vasipari munkákat végzett. Egy szép napon az­tán arra lettünk figyelmesek, hogy mesterünk végleg lete­szi a szerszámot, üzem- gs művezetőket alkalmaz, mű­helyét kibővíti és a korábbi három-négy segéd helyett fo­kozatosan negyven-ötven em­bert kezd foglalkoztatni. E magaslaton aztán az egy­kori kisiparos minden vonat­kozásban egyre jobban ido­mult jótevőihez. Szembefor­dult a szervezett munkások­kal, nem tűrt meg üzemé­ben olyan dolgozót, akinek valami köze volt a munkás- mozgalomhoz. Nekünk, ina­sainak fővesztés terhe mel­lett megtiltotta a vasas if­júmunkásmozgalomhoz való kapcsolódást. Az üzemen belül — amely most már valóban kisebbfaj­ta gyárrá fejlődött — a han­got a gazda érdekeit minden­ben szolgáló, reakciós gon­dolkodású új vezetők vitték. Hess András üzemvezető, Mike József művezető és Sarkadi József, az üzemen kívüli szerelőmunkák leg­főbb irányítja, fő feladatukat abban látták, hogy főnökük üzemétől távol tartsák a „vö­rös veszedelmet”, vagyis a szervezett munkásokat. (Folytatjuk) (Következik: Kitágul a vi­lág). HARMATI SÁNDOR Ciprusról, kapcsolatainkról A Magyar Népköztársaság kiterjedt külkapcsolatai- ban viszonylag szerény, de az utóbbi években mindin­kább növekvő jelentőségű partnerünk a Ciprusi Köztár­saság, amely az el nem kötelezettség politikáját folytató országok sorában aktív szerepet vállal. Ciprusról — erről a szigetországról — alapvető köz­ismereti tudnivaló, hogy a Földközi-tenger keleti me­dencéjében terül el, a területe tizede, mint hazánké: 9251 négyzetkilométer, lakóinak száma mintegy 700 ezer. Hivatalos nyelve a görög és a török, fővárosa Nicosia. A társadalmi rendszer különbözősége ellenére az alap­vető fontosságú nemzetközi kérdésekben a magyar és a ciprusi álláspont azonos, vagy egymáshoz közel álló. Ciprus legnagyobb problémája a megosztottság, amely 1974. júliusában — a török katonai beavatkozás nyomán, az ország területe csaknem 40 százalékának török ka­tonai megszállásával — alakult ki. 1975-ben tárgyalások kezdődtek a ciprusi görög és török közösség között, a párbeszéd azonban mindmáig nem hozott eredményt. A ciprusi nép fő törekvése — amint erről két évvel ez­előtti magyarországi hivatalos látogatása során Szpirosz Kiprianu, a Ciprusi Köztársaság elnöke nyilatkozott —, hogy országa a tartós béke szigete legyen. Ez — az ENSZ vonatkozó határozatainak szellemében is — csak Ciprus függetlenségének, szuverenitásának biztosításával, el nem kötelezett politikájával, területi egységének szava­tolásával érhető el. Ami kétoldalú kapcsolatainkat illeti: a Magyar Nép- köztársaság a Ciprusi Köztársasággal közvetlenül annak megalakulása után, 1960-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. 1970-ben kereskedelmi kirendeltséget létesítettünk Nicosiában. Politikai kapcsolataink jók, s 1980 elejétől gyors ütemben fejlődnek. A partnerország kormánya nagyra értékeli a ciprusi kérdésben elfoglalt álláspontunkat, amely kezdettől fogva változatlan. Együttműködésünk­ben figyelemmel vagyunk arra, hogy a ciprusi helyzet ne zavarja kapcsolataink fejlődését sem Törökországgal, sem Görögországgal. Magyarország és Ciprus között az első hivatalos ál­lamfői találkozóra 1981. novemberében került sor, ami­kor Szpirosz Kiprianu Budapestre látogatott; azonban már ezt megelőzően találkozott, és rövid megbeszélést folytatott vele a larnacai repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, amikor afrikai országokban tett látogatása során átutazott Cipruson is. Losonczi Pál mostani Ciprusi útjával Kiprianu elnök két évvel ez­előtti magyarországi látogatását viszonozza. Akkor Bu­dapesten — mint ismeretes — három egyezményt írtak alá: az egymás országában üzemelő vállalatok kettős adózásának elkerüléséről — ami azt jelenti, hogy ezek­nek a cégeknek csak az anyaországban kell adózniuk —; o két ország igazságügyi hatóságai közötti érintkezésről a polgári, a családjogi ügyekben, és a bűnügyekben; továbbá megállapodást kötöttek a vízumkényszer eltör­léséről, a szolgálati és diplomata útlevelekre. A politikai találkozók során tavalyelőtt nálunk járt ciprusi, tavaly pedig Cipruson a magyar külügyminiszter (Nikosz Ro- landisz, illetve Púja Frigyes). Az idén Veress Péter külkereskedelmi miniszter partnereként tárgyalásokat folytatott hazánkban George Andreou ciprusi kereske­delmi és iparügyi miniszter. Külügyi konzultációkra került sor 1977-ben a magyar, 1981-ben a ciprusi fővá­rosban. Osztrovszki György . a paksi atomerőműről Hazánk messzemenően tá­mogatja az ENSZ Nemzet­közi Atomenergia Ügynöksé­gének tevékenységét, amely­nek fontos szerepe van a fe­szültség enyhítésében is — hangoztatta a szervezet köz­gyűlésén a magyar küldött­ségvezető. Dr. Osztrovszki György akadémikus, az Or­szágos Atomenergia Bizott­ság elnökhelyettese kedden délután szólalt fel az IAEA bécsi tanácskozásán. Külö­nösen fontos az atomsorom- pó-szerződés szigorú megtar­tása, mutatott rá, figyelmez­tetve a veszélyre, hogy olyan országok is képesek már nukleáris robbanószerkezet előállítására, amelyek nem csatlakoztak (az IAEA által ellenőrzött) szerződéshez, mint Dél-Afrika és Izrael. Küldöttségünk vezetője beszámolt arról, hogy a pak­si atomreaktor teljes siker­rel, maximális biztonsággal működik, s eddig másfél mil­liárd kilowattóra villamos energiát szolgáltatott. Oszt­rovszki György tájékoztatott a magyar atomkutatás, a nukleáris műszergyártás si­kereiről, a kutatások ered­ményeinek gyakorlati fel- használásáról az orvostudo­mányban, a mezőgazdaság­ban. Eredményeink egyik mutatója, hogy az IAEA ke­retében felajánlott ösztöndí­jainkat maradéktalanul igénybe veszik, s a világ- szervezet rendszeresen tart tudományos, továbbképző ta­nácskozásokat Magyarorszá­gon. Az USA külföldi katonai bázisai Az Egyesült Államok az október 1-én kezdődött pénz­ügyi évben 7,3 milliárd dol­lárt költhet külföldi támasz­pontjainak fejlesztésére. Az erről szóló törvényt kedden írta alá Reagan amerikai el­nök. Reagan aláírta azt a tör­vényt is, amely engedélyezi a katonai építkezések finan­szírozását szolgáló alap fel- használását. Az Egyesült Államok 252 katonai támaszpontot tart fenn határain kívül, ebből a legtöbbet — 159-et — Ázsiá­ban. Egyedül Japánban 150 támaszpontot működtet 50 ezer főnyi hadsereggel. Euró­pában 48 bázisából 14 Nagy- Britanniában, 9 az NSZK- ban, 5 az azori-szigeteki La- jes támaszpontjával együtt Portugáliában található. Spanyolországban, Görögor­szágban és Törökországban szintén 5—5, Norvégiában 2, Dániában 1 amerikai bázis működik. (Európában sokhe­lyütt a NATO égisze alatt tart fenn támaszpontokat.) Az amerikai kontinensen 16, Afrikában 3, Ausztráliában 26 támaszponttal rendelke­zik az Egyesült Államok.

Next

/
Thumbnails
Contents