Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTS XXXIII. évfolyam, 240. szám' ARA: 1,40 Ft 1983. október 11., Mai számunkból A NŐK SZAVÁVAL (3. old.) FOLKLÓRMŰSOR (4. old.) KOSÁRLABDA NB I JÜLIAMAJOR (6. old.) (3. old.) A reklám hatékonysága „Azt már tudom, hogy a reklámra fordított kiadások fele kidobott pénz. Csak azt nem tudom, melyik fele.” A reklámszakmában közhelynek számit már ez a szólás, de az olvasónak, aki befogadója a hirdetéseknek, sokatmondó eligazítást nyújt. A rohamosan izmosodó magyar reklámipar egyik fő fogyatékossága, hogy meg sem kísérli lemérni egy-egy reklámkampány hatását. Persze, ez a mérés nem lehet pontos. Ha történetesen megvizsgálnánk, hogy mennyit adtak el egy bizonyos termékből a kampány előtt és mennyit utána, valós számokat lehetne kimutatni. Azt azonban bajos lenne bizonyítani, hogy az értékesítés növekedése egyedül a reklámnak köszönhető. Hogy a vásárló mit vesz meg és mit nem, az függ például attól is, hol árusítják, miként helyezik el a boltban a terméket, szem előtt van-e, vagy eldugott helyen, nem is szólva az áráról, ami döntő szempont a vásárláskor. Bár mindez — és sok egyéb felmérhetetlen tényező — zavarhatja a hatásvizsgálat eredményének értékelését, ezeket az utólagos vizsgálatokat mégis el kellene végezni. A termelő és a forgalmazó vállalatok igen eltérő összegeket fordítanak reklámra, de már akadnak olyan cégek is — például a Kőbányai Gyógyszerárugyár —, melyek éves forgalmuk 8—10 százalékát költik termékeik népszerűsítésére. Ami a nevezett gyárat illeti, annak reklámtevékenysége egyértelműen sikeresnek nevezhető. A Fabulon kozmetikumokat hirdető plakátok, filmek egyfelől szépek, ízlésesek, ötletesek, másfelől valóban bevezettek, megismertettek a fogyasztóközönséggel egy gyártmány- családot. De hogy mennyire nehéz kiszámítani egy-egy reklámszöveg, vagy film hatásosságát, arra jellemző a következő eset, amely szintén a Kőbányai Gyógyszer- árugyárral esett meg. Néhány évvel ezelőtt kiötlötték a következő jelmondatot: „Minden bőrre Fabulont!” És illusztrációként egy vízilovat alkalmaztak. Mivel a dolog bizarr, mielőtt bevetették volna, egy pszichológussal felmérést végeztettek. A megkérdezettek 80 százaléka ellenszenvvel fogadta a hirdetéstervezetet. Ezek után csak egy kis, kevesek által olvasott lapban jelentették meg a hirdetést, amely akkor elnyerte „Az év legjobb hirdetése” címet. A reklámtevékenység természetesen nem a sajtó- hirdetéseknél, a ív-filmeknél kezdődik. Az első lépések közé tartozik a keresztelő: nevet kell adni az új terméknek. Hogy a név milyen gondolatokat ébszert, hogy milyen hangzású, könnyen vagy nehezen mondható-e ki — mindez már sokat nyom a latban. Nem kevesebbet a termék külleme, csomagolása, grafikája, színe, amely lehet figyelemfelkeltő vagy szürke, vonzó vagy visszataszító, de — a jellegtelen — akár hatástalan is a vásárlóra. Amit azért érdemes hangsúlyozni, mert ezek az előkészítő hadműveletek jóformán nem is jelentenek többletkiadást, viszont szakértelmet, ötletességet kívánnak. A magyar reklám jellegzetes gyermekbetegsége, hogy nem mindig az eladandó árura koncentrál, hanem esetleg egy kimondhatatlanul és megiegyezhetetlenül hosszú vállalati nevet akar a befogadóval megjegyeztetni. Előfordul az is, hogy drága pénzen olyan betű- tengereket — fél vagy egész oldalt megtöltő újságszöveget — tesznek közzé, amely a türelmes olvasónak sem mond többet, mint általánosságokat az adott vállalatról. A rossz és a jó példákat hosszan lehetne sorolni, hiszen az utóbbi években mind több reklám jelenik meg a hirdetőoszlopokon, a villamosokban, a rádióban, a televízióban, a mozikban, az üzleti cégtáblákon, sőt magukon az árukon. Egy-egy sikeresebb szöveg vagy dallom különösen a gyerekek körében népszerű. De ha sokan is fújják az olykor bugyuta reklámnótát, nem biztos, hogy a hirdetés célt ért. Fülbemászó lehet például az, hogy „Én vagyok a Skála Kópé”, de emiatt még nem okvetlenül megyünk be a hirdetett áruházba. Amint bővül az áruválaszték, amint megjelenik — vagy egyes szakmákban erősödik — a piaci verseny, úgy kíván mind több pénzt, ötletet, energiát egy-egy termék értékesítése. Meg is fordíthatjuk a gondolatot: a reklámipar fellendülése jelzi az árukínálat gazdagodását, az áruhiány szűkülését. A fellendülésre pedig — túl azon, amit mindannyian látunk, hallunk — bizonyíték: a reklámszakmában is megjelentek a kisvállalkozások. Van gazdasági munkaközösség, amely divatbemutatók, árubemutatók, szimpozionok, kiállítások rendezésével foglalkozik, mások reklámfilmek, videokazetták, szakkiadványok, grafikonok készítésére, kirakatrendezésre, mintatermek kialakítására és más dekorációs feladatokra specializálódtak. Feladatok vannak bőségesen a termelő és a forgalmazó vállalatok, szövetkezetek többsége ma már ad magára — hirdeti áruit, szolgáltatásait. GÁL ZSUZSA Kádár János fogadta Marce/ino Camachot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn, a KB székházában fogadta Marcelino Camachot, a Spanyol Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetségének főtitkárát, aki a Szakszervezetek Országos Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke — felesége társaságában — Lubomír Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének meghívására — hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba utazott. Kíséretének tagjai: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, Gábor András ipari miniszterhelyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vas János külkereskedelmi miniszterTanácsa meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi munkás- mozgalom helyzetéről, a szakszervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének jelentőségéről. A találkozón jelen volt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és Julián Ariza, a Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetségének titkára. Georgij Arbatov látogatása hazánkban Georgij Arbatov akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája USA- és Kanada Intézetének igazgatója, az MSZMP Központi Bizottságának meghívására október 6—10. között látogatást tett hazánkban. Georgij Arbato- vot fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Megbeszélést folytatott vele Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. A találkozókon véleménycserére került sor a nemzetközi élet, illetve a világgazdasági élet időszerű kérdéseiről. Georgij Arbatov látogatást tett Komárom és Heves megyében, ismerkedett a megyék életével, a magyar népgazdaság eredményeivel, tapasztalataival. Lázár György Csehszlovákiában helyettes. A kísérethez a csehszlovák fővárosban csatlakozik Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá állami életünk több más vezető személyisége. Ott volt Stefan Oross, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hivatalos baráti látogatásra hétfőn Prágába érkezett Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A csehszlovák és magyar nemzeti lobogókkal feldíszített ruzynei repülőtéren vendéglátója, Lubomír Strougal csehszlovák miniszterelnök fogadta a különrepülőgépből kilépő magyar kormányfőt. A repülőtéren megjelentek a csehszlovák kormány elnökhelyettesei és tagjai, ott voltak a prágai magyar kolónia képviselői. Csehszlovák úttörők virágcsokorral köszöntötték Lázár Györgyöt és feleségét, magyar gyerekek virágot adtak át a magyar és a csehszlovák miniszterelnöknek és feleségüknek. A magyar küldöttség a repülőtéri fogadtatás után szállására hajtatott. A prágai Hrzán palotában délután plenáris üléssel kezdődtek a kétoldalú tárgyalások, amelyeken a magyar delegációt Lázár György, a csehszlovákot Lubomír Strougal vezette. (Folytatás a 2. oldalon.) Befejezéshez közeledik a szüret Lőrinc István mőcsényi lakos bérelt szőlőjét 40-tagú csapattal szüretelik. Bográcsban fő a csülökpörkőlt a szedőknek... Az elmúlt szombat-vasárnap a szekszárdi dombvidéken megkönnyebbültek a szőlőtőkék, szinte mindenhol szüretelőktől volt hangos a domboldal. A Szekszárdi Állami Gazdaság epreskerti pincészetében a hét végén 3600 mázsa szőlőt vettek át, főleg kistermelőktől. Kovács Ferenc pincészetvezető szerint már csak a gazdaságoknál van kint nagyobb mennyiségű szőlő, a szüret 80 százalékánál tartanak. I __________ S árköti István---------------------------------------------------------:____________________I S züretelés Sárközi Istvánnak, a Szálkái út melletti szőlőjében Hangya József puttonyos
