Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-09 / 239. szám

XXXIII. évfolyam, 239. szám Ara: 1,40 Ft 1983. október 9., vasárnap AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK Mai számunkból ÖREG VŐFÉLY NEM VÉN VŐFÉLY (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) ÜTVESZTÖBEN (5. old.) A MAGYAR POSTA A NEMZETKÖZI HÁLÓZATBAN (4. old.) Ne a könnyebbik végénél! Folyik az ipari teljesítmények mérlegelése: képes-e többre, mint amennyit az idén eddig felmutatott, vagy az objektív körülmények valóhan csak annyit enged­tek meg, amennyit elért az ágazat. A tervhez képest nagyjából 2,5—3 százalék az ipar /lemaradása. Ennek ledolgozása az év végéig persze nem lehetetlen, de igen kemény és összevont munka kell hozzá. S ezen belül is főleg a feladat összetettségére kellene helyezni a hangsúlyt, márpedig a vállalatok egy részénél éppen ezzel, a gazdálkodás egészét egyidejűleg átfogó feladat- megállapítással van a legtöbb baj. A .mai gazdasági körülmények között nem lehet egyetlen, vagy csupán egy-két tényezőre alapozni a teljesítmények javítását. Ez már abból is következik, hogy teljesítmény alatt ma nem a fizikailag, naturáli­sán mérhető sok munkát értik, hanem a fáradozások valóságos értékét pontosabban tükröző jövedelemter­melő képesség mértékét. Ha úgy tetszik, ma egy válla­lat bankszámlája a perdöntő, s ezt könnyelműség csu­pán egyetlen „lapra” — például csak a takarékosság­ra. vagy csák a szervezésre — feltenni. Ez az esetek túlnyomó többségében bizony a dolgok könnyebbik végének célbavételét jelenti. A jövedelem alakulása számos, egyidejűleg véghezvitt feladatvégrehajtástól függ. Egyértelműen a könnyebb ellenállás iránti vonzal­mat igazolja például, hogy még mindig elég sok válla­latnál a szabályozókra, a hitelfeltételekre, az árak gya­kori változására panaszkodnak, vagy támogatásiért ki­lincselnek, esetleg a rendeléshiányra hivatkoznak, ahelyett, hogy a szabályzók, árak stb. változását az ob­jektív világ (a piaci körülmények) jelzésének fognák fel, a támogatások helyett üzletek után szaladnának, vagy a rendeléshiányt például termékváltással, jobb. vonzóbb áruk gyártásával igyekeznének enyhíteni. Már-már pótcselekvésként is értékelhető az, ha va­lahol például — a hatásfokjavító tényezők közül — túl­ságosan csak az egyik teendőt teszik intézkedési terve­ik középpontjába. Például a takarékosságot a felhasz­nálási normafegyélem növelésével sürgetik, ahelyett, hogy az anyag- és energiafelhasználást a következetes termék- és technológiaváltással mérsékelnék. Vagy például túlságosan csak a szervezés kerül hangsúlyos helyzetbe, s félévenként „újraszabják” a vállalati bel­ső irányítási rendszert, az alá-fölérendeltségi viszony­latokat. Tehát valójában az ügyvitelt, a felépítményt szervezik — a technológiai folyamatok hatásosabb egyeztetése helyett. Egy szó mint száz: érdemes arra gyanakodni, hogy a dolgok könnyebbik végét ragadták meg — mindegy, hogy tudatosan vagy jó szándékkal — ott, ahol túlsá­gosan egyneműnek, egyirányúnak látják a gazdálkodás eredményességét javító munkát, ahol nem igyekeznek egyszerre, egyidejűleg lépni a gazdálkodás valameny- nyi teendőjében, a piaci munka javításától kezdve, az i anyag normák felülvizsgálatán át a technológia fejlesz­téséig. Tetőtől-'talpig kell megújulni, nemcsak abban, amiben könnyebbnek látszik, amiben kényelmes az előrelépés. Az alapvető fordulatot ráadásul nem — az egyéb­ként szükséges, de nem elégséges — szervezeti megúju­lás, szabályzómódosítás és takarékossági erőfeszítések hozhatják meg, még csak nem is a termékváltás; fun- damentálisabb változásra van szükség: technológia­váltásra. Egy új műszaki kultúra átvételére, kibonta­koztatására, az ezzel járó szemlélettel, vezetési stílus­sal, szervezeti renddel együtt. (A szabályzóknak, hitel- politikának, vállalati felelősségi rendszernek erre a váltására kell kényszerítenie a vállalatokat, nem csu­pán takarékossági kampányokra, ügyvitel-szervezésre, egy-egy tessék-lássék új gyártmányra.) A termékfejlesztésnek, az innovációnak elavult tech­nológiai környezetben kemény korlátái vannak. Ezért kell az alaptól építkezni: tehát elsősorban a technoló­gia 'megújításán fáradozni, s ezzel együtt igyekezni a többi terület korszerűsítésével is: az anyag- és mun­kaerőgazdálkodásban, a vezetés színvonalának emelé­sében Stb. Igaz, hogy a technológia fejlesztésében — mert nincs elég pénz a beruházásokra — most csak nagy leleményességgel, jelés műszaki talentummal le­het előrehaladni. Mégis, ha nem is gyorsan, ha lépésről lépésre is, de első helyen arra kell gondolni, hogy a technológiai kultúrában, szemléletben zárkózzunk fel a követélményekhez, s ahhoz a vezetési, szervezési színvonlaihoz, amely ehhez tartozik. A központi bizottság határozata kijelölte az iparfej­lesztés átfogó irányait. Ezek követéséhez, betartásához mindenütt helyben kell megszerkeszteni a konkrét programokat. De olyan programokra van szükség, ame­lyek az alapoktól építkeznek, a technológiai funda­mentum korszerűsítését célozzák — rövid, közép- vagy hosszú távon, ahogyan az adott terület reális anyagi helyzete azt valószínűsíti. S az új. megcélzott techno­lógiai kultúrából érdemes azután levezetni a szüksé­ges egyéb vezetési, szervezési intézkedéseket. Mindenütt csakis konkrét vállalati programúkkal le­het végrehajtani az említett elvi. irányt adó határozatot. Enélkül egyetlen határozat sem változtathatja meg a gyakorlatot. A politikai határozat nyomán tehát mos;i •a vállalatoknál kell meghozni a saját, külön, konkrét és gyakorlati fejlesztési, intézkedési döntéseket. GERENCSÉR FERENC Újabb vélemények, nyilatkozatok az európai rakétatelepítésről A nukleáris világháború növekvő veszélye láttán min­den lehetőt meg kell tenni a béke biztosítására — je­lentette ki Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, ál­lamfő az NDK nemzeti ün­nepe alkalmából rendezett fogadáson. A Német Demokratikus Köztársaság teljes mértékben támogatja Jurij Andropov- nak a nemzetközi helyzetről tett legutóbbi nyilatkozatát, hiszen a népek alapvető ér­deke a béke megőrzése, a biztonság és a békés együtt­működés szavatolása. „A jö­vőben sem kíméljük a fárad­ságot, hogy e célokat érvény­re juttassuk azokkal szem­ben, akik a NATO-ban, ki­vált az Egyesült Államok­ban, erőltetik a konfrontáció és a fegyverkezési hajsza po­litikáját" — mondotta. Honecker végzetes követ­kezményű lépésnek nevezte az új amerikai közép-ható­távolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítését, és hangsúlyozta, hogy nem sza­bad megengedni ennek a sú­lyos veszélynek a megvaló­sulását. Nem szabad meg­történnie annak, hogy ismét háborús veszély leselkedjék a világra német földről. Honecker méltatta a Német Demokratikus Köztársaság­nak az elmúlt 34 esztendő­ben elért fejlődését, és meg­állapította, hogy tavaly is je­lentős eredmények születtek a fejlett szocialista társada­Jól haladnnak az őszi munkák Október elején felemás helyzet alakult ki a mezőgaz­daságban: az időjárás ked­vez a betakarításnak — a jó időt alaposan ki is használ­ják az üzemek —, ugyanak­kor azonban hiányzik a csa­padék és ez másfelől gondo­kat okoz. A betakarító gépek zavar­talanul dolgoznak a kukori­catáblákban. a termés felét országszerte letörték, a fon­tos takarmánynövény jó ré­sze már a szedett tárolókban van. A szárítás ezúttal nem okoz gondot, a természet gondoskodott arról, hogy a szemek kiszikkadjanak, s így nem kell a költséges, drága olajat használni a szárítóbe­rendezésekben. A cukorrépa harmadát szedték fel, a ta­valyihoz képest ezzel a mun­kával valamivel előbbre van­nak a mezőgazdasági nagy­üzemek, s az elmúlt évhez képest a cukorfok kedvezőb­ben alakult. A meleg, napsü­téses időjárás jótékony ha­tással volt a cukorképződés­re. A napraforgó betakarítá­sa befejeződött, 284 ezer hektáros területről az arató­cséplőgépek „lehozták” a magot, amelynek jó része már a gyári raktárakban, il­letve a feldolgozó vonalakon van. A burgonya szedése sem ad már sokáig munkát, a ter­mőterület több mint 90 szá­zalékáról már biztonságos helyre szállították a gumó­kat. lom építésében Ezeknek kö­szönhetően a nemzeti jöve­delem összege meghaladta a kétszázmilliárd márkái, és 1983 első hal hónapjában négyszázalékos növekedési ütemet ért el. Ezzel sikerüli biztosítani és emelni a dol­gozók anyagi és kulturális színvonalát — mondotta. Helmut Kohl, az NSZK há­romnapos hivatalos egyipto­mi látogatáson tartózkodó kancellárja pénteken kije­lentette, hogyha az idei év végéig a genfi tárgyalásokon nem születik megoldás, Nyu- gat-Németország befogadja területére az amerikai kózép- halólávolságü Pershing-raké- tákat. Kohl Kairóban újság­írók előtt nyilatkozott, mi­után több mint kétórás ta­nácskozásokat folytatott Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel. A bonni kormányfő a ra­kéták befogadását „önvédel­mi intézkedésnek” nevezte. Kohl szerint Reagan elnök legutóbbi javaslatai „bölcsek és ésszerűek" voltak, s ha fo­ganatjuk nem lesz, megkez­dik a rakétatelepítéseket a Német Szövetségi Köztársa­ság területén. Személy sze­rint ellenzi — fűzte hozzá —, hogy a rakétatelepítések ha­táridejét kitolják, mert eb­ben az esetben „nehéz lesz meggyőzni a Szovjetuniót, hogy eljött a konkrét ered­mények ideje". Kohl szerint az év végéig még van némi idő, esély arra, hogy Genf- ben megállapodás szülessék. Azt is mondta, hogy a Szov­jetunióval a rakéták had­rendbe állítása után is lehet még tanácskozni erről a kér­désről. Kohl vasárnapig marad Egyiptomban. A felső-egyip­tomi Luxorból indul tovább Szaúd-Arábiába, amely 200 darab nyugatnémet „Leopárd —2” típusú harckocsira ve­vő. Az Izrael által élesen el­lenzett ügyletről Kohl nem volt hajlandó Kairóban nyi­latkozni. Andreasz Papandreu görög miniszterelnök pénteken es­te Athénban ismét nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy kormánya ellenzi a NATO közepes hatótávolságú atom­fegyvereinek nyugat-európai telepítését, és megelégedés­sel közölte, hogy haladás tör­tént a Balkán-félsziget atom­fegyvermentes övezetté nyil­vánításával kapcsolatos dip­lomáciai erőfeszítésekben. Az új amerikai atomfegy­verek telepítése felborítaná a hadászati erőegyensúlyt és minden bizonnyal azt ered­ményezné, hogy a Szovjet­unió újabb atomfegyvereket telepítene Kelet-Európábán, mondotta Papandreu a nuk­leáris fegyvereket ellenző or­vosok Athénban tartott nem­zetközi tanácskozásán. A NATO-országok és a Kö­zös Piac országai között Gö­rögország az egyetlen, amc= lyik egyértelműen ellenzi az amerikai atomfegyverek tele­pítésének decemberben ese­dékes megkezdését. Papand­reu javasolta, hogy az új fegyverek rendszerbe állítá­sát a NATO fél évvel halasz- sza el. Azok a nyugat-európai or­szágok, amelyek területére amerikai atomfegyvereket helyeznének el, nem is mu­lasztanak el egy alkalmat sem a görög álláspont bírálatára. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter a több kérdés­ben is eltérő görög álláspont miatt már korábban „bizal­mi válság kirobbantásávaP vádolta meg Athént. Közvetett válaszként ezek­re a bírálatokra, Papandreu kijelentette, hogy minden egyes alkalmat felhasznál a leszerelés melletti harc érde­kében — mert „elsődleges feladatunk a nukleáris ka­tasztrófa megakadályozása". A görög kormányfő öröm­mel nyugtázta, hogy a bal­káni országok (Albánia kivé­telével) pozitív választ adtak arra a javaslatára, hogy szak­értői szinten kezdődjék meg a tanácskozás a térség atom­fegyvermentes övezetté való átalakításáról. „Még a télen közösen vesszük fontolóra ezt a nagy fontosságú kezde­ményezést — függetlenül azoktól a kérdésektől, ame­lyek különben megoszthat­nak bennünket" — mondotta. Törpevízmű épül Jágónakon Jágónak nem tartozik az egészséges ivóvízzel ellátott települések közé. Szinte min­dennapos, hogy az öregek­nek, gyerekeknek és terhe­seknek a székhelyközségből, Kaposszekcsőről szállítják a vizet. Hamarosan megoldó­dik azonban a jágónakiak gondja, hisz 5,1 millió forin­tos költséggel törpevízmű épül a községben. A kapos- szekcsői tanács erőfeszítése mellett jelentős a helyi tsz segítsége, hisz átadta a tsz- majorban lévő mélyfuratú kút és a víztároló kezelői jo­gát. A lakosság házanként húszezer forinttal járul hoz­zá az építési költségekhez. A községben a csőfektetés kész, jelenleg az aknák tele­pítését, valamint a közkifo­lyók és tűzcsapok elhelyezé­sét és az 50 köbméteres tűzi- víztároló medence építésének előkészítését végzi a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Készül a kezelőépü­let is. A Vízkutató és Fúró Vállalat debreceni üzemve­zetősége egy új, 150 méter mélységű kút fúrásába kez­dett. A törpevízmű átadási ha­tárideje — a tervek szerint — 1984. szeptember 30-a, de a kivitelező munkáját dicsé­ri, hogy már az idén lehető­ség nyílik — szakaszosan ugyan — a vízvételre. Készül az új kút és a kezelőépület

Next

/
Thumbnails
Contents