Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 236. szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. október 6., csütörtök Mai számunkból AMILYEN A MUNKAFEGYELEM, OLYAN A MUNKAVÉDELEM (3. old.) FIATAL PEDAGÓGUSOK VETÉLKEDŐJE (4. old.) OLDALHALÓ ’83 (6. old.) a dunaföldvÁriak SIKERE Törökországban (5. old.) Erőszakkal nem lehel megoldani a közel-keleti konfliktust Az ENSZ-fotitkár helyzetjelentése Kádár János fogadta Helmut Schmidtet Nem az aláíráson múlik I Az egyik nagyüzem pánt- vezetőségi ülésén hallottam a szenvedélyes kifakadást: mégis csak abszurdum, hogy a szakszervezeti bizalmi­nak nagyobb a jogköre, mint a pártcsoport-bizalmi- nak. Az előbbinek ott kell, hogy legyen az aláírása egy sor, a működési területén dolgozókkal kapcsolatos döntésen, mint például a személyi alapbér megálla­pítása, kitüntetésre javas­lattétel, jutalmazás, rendkí­vüli, vagy jutalomszaibad- ság, vállalati lakástámoga­tás adása, segélyezés s'tb. Az utóbbinak lényegében nincs beleszólása ezekbe. Valóban, a párticsoport- bizalmi nem rendelkezik ezekkel a „jogosítványok­kal”. Ám ez talán azt jelen­tené, hogy semmi köze nem lenne mindehhez? A panasz nem általános, néhány helyen azonban fel­merül. Hozzátéve azt is, hogy vállalati ügyékben né­ha a szakszervezeti bizal­miak jobban és frissebben informáltak, mint a párt- cs opo rt -bi zalm i. Az üzemek, intézmények többségében ismeretlen az effajta ellentét, ellentmon­dás. Mint például a tamási ORION-üzemben. Ahol a pártcsoportok — a vezető­ségtől — gyorsan kapnak tájékoztatást az üzemi problémákról, eredménye­sen alakítják területükön a „helyi” politikát. Mint Ba- laskó Mária diszpécser, az egyik pártcsoport vezetője elmondta, rendszeresen tartják a pártcsoport-meg- beszéléseket, ahol megvitat­ják a politikai munka ak­tuális feladatait, tájékozód­nak a munkaterület prob­lémáiról és a pártcsoport­ba tartozó szakszervezeti aktivisták — köztük a bi­zalminak — munkáját is rendszeresen értékelik, ben­ne a bizalmiaknak egyetér­tési és ellenőrzési jogkörük gyakorlását is. De a párt­csoport politikai munkája „kisugárzik” a pártonkívü- liéfere is. Ahol jól .működnek a pártcsoportok, ott nem lé­tezhet a bevezetőben idé­zett „ellentmondás”. Nincs semmi kivetnivaló abban, hogy a szakszervezetnek más a funkciója, mint a pártszervezetnek, a bizal­minak itt és ott más és más a feladata. A szakszervezeti bizalmi közvetlenül gyako­rolja a rá eső szakszerveze­ti jogköröket, a pártcsoport — és vezetője — nem ope­ratívan, hanem politikai munkával irányít, ellenőriz. Ahol jó a politikai légkör — ez pedig elsősorban a kom­munistákon múlik — nem születnek olyan szakszerve­zeti döntések, amelyek a párt politikájával ellenkez­nének. És ez nemcsak azon .múlik, 'hogy a szakszerve­zeti bizalmi párttag-e — noha ez esetben más mó­don történik irányítása —, hanem attól függ, hogy a kommunisták munkája, ma­gatartása, közéleti tevé­kenysége példamutató-e, vagy sem, milyen a tekin­télye a pártszervezetnek, a pártcsoportnak. I J. J. — Eljött az ideje annak, hogy alapvetően és átfogóan újra elemezzék a közel-keleti válságot — jelentette ki ked­den New Yorkban Javier Pé- rez de Cuellar ENSZ-főtit- kár. A közel-keleti helyzet­ről készített jelentésében a világszervezet főtitkára an­nak a véleményének adott hangot, hogy az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa kulcsfontos­ságú szerepet játszhat a prob­léma megoldásában, ameny- nyiben minden érdekelt fél­nek módot adnak a folyamat­ban való részvételre. A fő­titkár a jelentésében leszö­gezte: „Izrael 1982-es libano­ni inváziója és annak követ­kezményei ismételten bizo­nyították, hogy erőszak al­kalmazásával nem lehet meg­oldani a közel-keleti konflik­tust”. A libanoni ellenzék vezetői Amin Dzsemajel államfőt te­szik felelőssé a szeptember 25-i tűzszüneti megállapodás­ban elhatározott nemzeti pár­beszéd késleltetéséért. Nabih Berri, az Ama) nevű síita szervezet főtitkára rámuta­tott, hogy a Bejrútban hatal­mon lévő kormányzat csupán arab és nemzetközi nyomás­ra egyezett bele a nemzeti megbékélési konferencia ösz- szehívásába, de a gyakorlat­ban halogató, időhúzó manő­Tegnap délelőtt Szekszár- don, az úttörőházban meg­kezdődött a gyermek- és if­júsági irodalommal foglalko­zó írók, szerkesztők és szak­emberek tanácskozása. A nyolcadik szekszárdi írótalál­kozón részt vett dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára. Az úttörőház aulájában kis létszámú „közönség” is volt, ugyanis meghívtak a vitára könyvtárosokat, pedagóguso­kat és a tanítóképző főisko­la hallgatóit is. A tanácsko­zás résztvevőit Temesi Ág­nes, a megyei úttörőelnökség elnöke köszöntötte. Egyper­ces néma felállással emlé­keztek meg a szekszárdi ta­nácskozások egyik kezdemé­nyezőjéről, az időközben el­hunyt Fábián Zoltán íróról. Tatay Sándor bevezetőjé­ben a szekszárdi tanácskozás hagyományairól szólt és ar­ról, hogy mint eddig, most is két egymással összekap­csolódó témakör kerül terí­tékre. A Móra Ferencről el­nevezett ifjúsági kiadónak van egy közkedvelt sorozata, a Már tudok olvasni. A ta­nácskozás természetesen nem szűkül le erre a sorozatra, hanem az első témakörben felkért előadók az ifjúsági és a igyerekirodalom aktuális kérdéseit vitatják meg, még­pedig nemcsak a könyvki­adás, hanem a rádió és a te­levízió lehetőségeit is figye­lembe véve. A másik ehhez kapcsolódó témakört tulaj­donképpen a kérdőjel fejezi ki a címben, mondotta Tatay Sándor. Ez pedig az olvasás­tanítás. verekhez folyamodott. Szelim al-Hossz volt miniszterelnök, a befolyásos szunnita körök képviselője szintén az állam­vezetést marasztalta el a megbékélési tárgyalások in­dokolatlan késlekedése miatt. Mindketten visszautasítot­ták azt a hivatalos, jobboldali vádat, hogy Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt el­nöke Libanon felosztására tett kezdeményezést a drúz helyi közigazgatás, a lakos­ság ügyes-bajos dolgaival foglalkozó népi bizottságok megszervezésével. A maroni- ta keresztény Szolimán Fran- zsijé volt köztársasági elnök, a Nemzeti Megmentési Front egyik vezetője ugyancsak el­ítélte a Dzsumblatt ellen in­dított kampányt, majd kije­lentette, hogy minden párbe­széd hiábavaló lenne az Izra­ellel kötött május 17-i meg­állapodás érvénytelenítése előtt. Az elnöki tekintélyét féltő Amin Dzsemajel most Róbert McFarlane amerikai és Rafik Hariri szaúd-arábiai megbí­zott együttes közreműködését kérte a,z egy helyben topogó előkészületek felgyorsításá­hoz, miközben Fahd király és kormánya ünnepélyes fel­hívásban sürgette a libanoni tűzszünet tiszteletben tartá­sát és a polgárháborús konf­liktus politikai megoldását Tatay Sándor mondaniva­lójának egyik érdekes gon­dolata volt, hogy az iroda­lomban mostanában átveszi a líra helyét a dokumentum és a tényirodalom, a memoá­rok. Sok politikai vita szín­tere is az irodalmi élet. A gyereket viszont „nem lehet kifizetni”, sem visszaemléke­zésekkel, sem pedig aktuális kérdésekkel, rájuk csak igaz irodalommal lehet hatni. A tanácskozáson az idén két külföldi vendég is részt célzó tárgyalások mielőbbi megkezdését. — Politikai enyhülésre és nemzeti párbeszédre van szükség a Libanont fenyege­tő külső veszélyek elhárítá­sához — jelentette ki kedden Athénben Valid Dzsumblatt, a Libanoni Haladó Szocialis­ta Párt vezetője. Sajtónyilat­kozatában köszönetét mon­dott Görögországnak, amiért az kezdettől fogva egyértel­műen síkraszáll Libanon füg­getlenségéért és szuverenitá­sáért. Dzsumblatt külön kö­szönetét mondott a Pánhellén Szocialista Mozgalomnak (PASOK), amely — vélemé­nye szerint — jószerével az egyetlen szocialista párt a tő­kés Európában, amelyik haj­landó támogatni a Libanoni Haladó Szocialista Párt ügyét. Megfigyelők viszont emlé­keztetnek arra, hogy Papand­reu, még Dzsumblattal való tárgyalása előtt, újságíróknak kijelentette: Görögország nem küldhet megfigyelőket Libanonba a tűzszünet ellen­őrzése céljából. Múlt hónap­ban a görög kormány nyilat­kozatban szögezte le, hogy közvetve sem kíván szerepet vállalni Libanonban, mert ez zavarná a baráti kapcsola­tait a térség többi országá­val. vesz: dr. Ervin Kőnig, az osztrák kulturális miniszté­rium tanácsosa és prof. Georg Kővári, osztrák irodalomtör­ténész. Az írószövetség nevében Földes Péter, a gyermek és ifjúsági szakosztály titkára köszöntötte a tanácskozást, majd ismertette annak mene­tét. Ezt követően tegnap dél­előtt Szabó Éva, a Magyar Rádió osztályvezetője tartott vitaindító előadást a gyer­mekek számára készült pró­Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán délelőtt a KB székházában fogadta Helmut Schmidtet, a Német Szociál­demokrata Párt alelnökét. A szívélyes és nyílt légkörű ta­lálkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a fegyverkezési verseny veszélyei csökkenté­sének lehetőségeiről, a közép­hatótávolságú rakéták prob­lémaköréről. Foglalkoztak a magyar—NSZK kapcsolatok­kal, s áttekintették az MSZMP és az SPD kapcso­latait. A megbeszélésen jelen volt Horn Gyula, az MSZMP Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese szerdán az Ország­ház Gobelin termében talál­kozott a szocialista országok tudományos akadémiái kép­viselőinek 13. értekezlete al­kalmából hazánkban tartóz­kodó akadémiai főtitkárok­kal. A baráti légkörű eszmecse­rén — amelyen részt vett zárói és annak népszerűsíté­séről. Beszélt többek között az írott és a telekommunikációs kultúra, a rádió, televízió, film és videokazetta viszo­nyáról, ezután hozzászólások következtek. Délután került sor az ol­vasástanítás aktuális kérdé­seire. Ma délelőtt a tanács­kozás folytatódik, a vendégek délután Decsre látogatnak, ahol a Sárköz népművészeté­vel ismerkednek. külügyi osztályának vezetője. Lázár György miniszterel­nök és felesége ebédet adott Helmut Schmidt és felesége tiszteletére. A Magyar Köz- gazdasági Társaság felkéré­sére Helmut Schmidt előadást tartott „Világgazdaság 1983.” címmel a Magyar Tudomá­nyos Akadémián. Hannelore Schmidt asszonnyal találko­zott Kádár Jánosné. Helmut Schmidt és felesége szerdán elutaztak Budapest­ről. A vendégeket Horn Gyu­la búcsúztatta a Ferihegyi re­pülőtéren. Jelen volt Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. Pál Lénárd, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára is — áttekintették a szocia­lista országok akadémiái többoldalú tudományos együttműködésének eredmé­nyeit, s véleményt cseréltek a tudományos kutatóműhe­lyek közti kapcsolatok továb­bi fejlesztésének lehetőségei­ről. Kínai-brit vita Hongkongról Kína szerdára virradó haj­nalban kommentárban utasí­totta rendre Margaret That­cher brit kormányfőt a kö­zelmúltban Hongkong ügyé­ben tett kijelentéseiért. Az Üj Kína hírügynökség sze­rint ezek a megállapítások is­mét felfedték Nagy-Britan- niának azt a szándékát, hogy folytatni kívánja gyarmati uralmát Hongkongban, újabb kifogásokat próbál találni, hogy megakadályozza Kínát Hongkong feletti szuvereni­tásának helyreállításában. Margaret Thatcher szep­tember 23-án amerikai új­ságíróknak egyebek között azt nyilatkozta, hogy „ameny- nyiben Hongkong rendes brit gyarmat volna, már régen elnyerte volna függetlensé­gét, ugyanúgy, mint Szinga­púr”. A kínai hírügynökség ezek után mutatott rá arra, hogy Hongkong nem tartozik klasz- szikus értelemben a gyarma­tok közé, Hongkongot Nagy- Britannia a múlt században lépésről lépésre, egyenlőtlen szerződések révén csikarta ki Kínától. Ennélfogva csak­is arról lehet szó, hogy Kí­na ismét visszakapja a szu­verenitást Hongkong felett. „Thatcher asszony nagyon is jól tudja, hogy Hongkong függetlensége lehetetlen: a kínai kormány és nép ilyes­mibe sohasem fog belegyez­ni” — szögezte le az Üj Kí­na. A hírügynökség szerint a Hongkongért érzett brit er­kölcsi felelősség csali abban merülhet ki, hogy London elősegíti Hongkong visszaté­rését Kínához és nem állít akadályokat ennek útjába. A tanácskozás résztvevői * (MTI) „Már tudok olvasni”? Megkezdődött az ifjúsági írók tanácskozása Sarlós István találkozója az akadémiai főtitkárokkal

Next

/
Thumbnails
Contents