Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-27 / 254. szám
1983. október 27. NÉPÚJSÁG 3 Ülésezett a MÉSZÖV elnöksége Tegnap a MÉSZÖV székhazában tartotta munkaterv szerinti ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége dr. Kálmán Gyula elnök vezetésével. Első napirendként a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és a legutóbbi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről szóló jelentést fogadták el a testület tagjai, majd a szövetkezeti lakások i ng atlan - ny i 1 vántart ás á nak helyzetét tekintették át. Megállapították, hogy az utóbbi években — az útkeresés nehézségein túljutva — a szövetkezetek az ingatlan-nyilvántartás rendezése terén javuló munkát végeztek. A lakások felépítése, használatbavétele az általános követelményeknek megfelelően történt. Számba vették az ingatlan-nyilvántartási kö t ele - zettség-ak teljesítését nehezítő tényezőket, s a megszűnésük érdekében már eddig tett és a jövőben teendő intézkedéseket. Harmadik napirendként az elnökség az iskolaszövetkezetek működésének tapasztalatairól, továbbfejlesztésük lehetőségeiről készült jelentést vitatta meg. Az elmúlt években az iskolaszövetkezeti .mozgalom az országos tendenciával megegyezően Tolna megyében is jelentősen fejlődött. Jelenleg megyénk áfészeinek több mint 50 százalékánál működik 6 általános iskolai, és egy középiskolai iskolaszövetkezeti csoport 1256 fővel. Az iskolaszövetkezetek tevékenységéről általában elmondható, hogy jól működnek. Az áfé- i szék nagyobb része helyes kezdeményezést tett az iskolaszövetkezetek alakítása, működtetése terén. Az elnökség felhívta a szövetkezetek vezetését, hogy továbbra is segítsék, támogassák a már meglévő csoportok munkáját, újabbak létesítését, s törekedjenek azok minél gazdagabb tartalommal való megtöltésére. Ezt követően a testület tájékoztatót fogadott el a szerződéses bolti üzemelési forma bevezetésének előkészítése, a • megkötött szerződések tartalma, és azok betartása tárgyában lefolytatott témavizsgálatról. LEMLE ZOLTÁN Pályázat Az év lakóháza, 1983 A korszerű, a gazdaságos és az építészet követelményeit magas színvonalon kielégítő, magánerőből megvalósult lakóépületek alkotóinak elismerésére az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium, Budapest Főváros Tanácsa V. B. és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai, összhangban a 19/1972. (Ép. Ért. 34.) ÉVM. sz. utasítással, pályázatot hirdetnek „Az év lakóháza 1983” cím elnyerésére. A pályázaton részt vehetnek bármely, 1983-ban (vagy korábban) magánerőből megvalósult lakóépület alkotói. A pályázati részvétel szempontjából lakóépületnek minősül : — hagyományos családi ház, — csoportos, korszerű családi ház (sorház, láncház, átriumház), — többszintes, többlakásos lakóház (kistársasház, társasház), — lakóépület-bővítés (emelet-ráépítés, tetőtérbeépítés), — lakóépület-korszerűsítés. Minden megvalósult lakóépületet csupán egy alkalommal lehet a pályázatra benyújtani. A pályázatban az alkotók, az '— építtető, — tervező, — kivitelező együttesen vehetnek részt. A pályázatot a Tolna megyei Tanács V. B. Építési és Vízügyi osztályára kell 1983. december 31-ig benyújtani. A pályázathoz csatolni kell az épület 1:100 méretarányú tervét, min. 1—1 db 13x18 cm méretű külső fényképfelvételt, és a környezetet ábrázoló utcaképet. (Az épület megismeréséhez szükséges további fényképfelvételek vagy tervek tetszőleges számban benyújthatók.) Csatolni kell továbbá az épület és az alkotók adatait (az épület helye, építtető, tervező, kivitelező neve és címe). A pályázat díjazása: A benyújtott pályázatokat megyei és országos szinten szakértő zsűri bírálja el. A legjobb alkotások szerzői részére megyénként 1 díjat, 25 000 Ft összeggel, és emlékplakettel, valamint 3 dicséret 8—8000 Ft jutalommal adományoznak a megyei tanácsok vezetői. A legjobb alkotások szerzőinek országos bírálat alapján az építésügyi és város- fejlesztési miniszter adományozza „Az év lakóháza, 1983” díjat. A díj összege alkotásonként 40 000,— Ft. Tolna megyei Tanács V. B. Építési és Vízügyi Osztálya 7101 Szekszárd, Mártírok tere 11—13. Pf.: 82. KSH-felmérés a vállalati üzem- és munkaszervezésről A KSH felmérést készített az üzem- és munkaszervezés helyzetéről. Ezek szerint az iparvállalatoknál csökkent a szervezéssel foglalkozó szakemberek száma. A visszaesés az eredményekben is tükröződik: a szervezés révén elért munkaerő-megtakarítás átlagosan kevesebb volt tavaly, mint a megelőző évben. Több iparágban azonban — mindenekelőtt ott, ahol szorító a munkaerőhiány — a statisztika szerint kedvezőbbek a tapasztalatok. A szervezési feladatok, munkák mintegy felét a könnyű- és gépiparban végezték, s itt dolgozott a munka- és üzemszervezők több mint fele. A szervezés itteni eredményességét jelzi, hogy ezekben az ágazatokban érték el tavaly az ipar munkaerő-megtakarításának 42,5 százalékát is. A szervezési munka visszaesésében közrejátszott, hogy — a KSH felmérése szerint — a szervezői munkakörökben foglalkoztatottak 25,3 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel. Arányuk különösen a bányászatban magas, 80,8 százalék. Jobb a helyzet, ám-távolról sem kielégítő a könnyűiparban, ahol a képesítés nélküliek aránya 42,6 százalék, és az élelmiszeriparban, ahol 44,3 százalék. A felemás helyzetet jelzi, hogy 5958-an rendelkeznek az iparban szervezői szakképzettséggel, de mindössze 43,7 százalékuk — 2650-en — dolgoznak valóban a végzettségüknek megfelelő munkakörben. Abból, hogy a szervezői szakképzettséggel rendelkezők csaknem 60 százaléka nem a képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, s a szervezők több mint egyhairmadának nincs semmiféle szakképzettsége, az a következtetés adódik, hogy a vállalati üzem- és munka- szervezés jelentőségét sokhelyütt nem ismerték fel, hiányzik a kellő érdekeltség. Parancsnokok továbbképzése Ismerkedés a térképpel A padokban ülők, a szorgosan jegyzetelők felnőttek, némelyikük két-, sőt, három- gyerekes családapa. Most egy hétre újra tanulók lettek. Órákon, gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt, hogy itt — a dombori Mátai Antal KISZ-vezetőképző táborban — felkészüljenek a következő kiképzési évre, hogy az itt szerzett ismereteiket majd átadhassák a szakaszukba beosztott munkásőröknek. Egy hétre munkásőrök — szakaszparancsnokok és helyettesek — vették birtokukba a KISZ-tábort. Természetesen az előadás után itt is jár a tízperces szünet. Ülünk a gondozott park egyik padján, élvezzük a verőfényes napsütést, az őszi csendet. — Gyönyörű időnk van, — mondom. — Bár tegnap is ilyen lett volna — válaszol Dudás Mihály, a kisvejkei téesz esz- te'rgályosa, a bonyhádi harmadik szakasz parancsnokhelyettese. — Tegnap terepfoglalkozást tartottunk. Akkora szél volt, hogy majd elvitt bennünket. iDehát terv szerint megy itt is minden. Az idő pedig nem alkalmazkodott hozzánk. Most öröm lenne kint lenni, mégis teremfoglalkozáson ülünk. — Tegnap mit gyakoroltak. — Elfogási gyakorlatunk volt, és ennek keretébén a tájékozódás, a térképolvasás, a távbecslés és minden olyan előkerült, amire szükségünk lehet egy-egy terepen végrehajtott akció során. — Annak, aki nem szokta, nehéz lehet napi nyolc órát padban ülni... — Ne higyje. Mi otthon is megszoktuk, hogy a napot végig kell dolgozni becsülettel, most itt ugyan más a feladat, de a lényeg ugyanaz. Meg aztán sok érdekes, jó előadás van, csupa olyan, amit később otthon, szakaszfoglalkozáson alkalmazni tudunk. Sokat segít ez az egy hét a következő évi kiképzési feladatok végrehajtásához. Hétfőtől péntekig^ itt van a megye valamennyi egysége, lövészszakaszainak parancsnoka és helyettese — tájékoztat Kircz László megyei munkásőrparancsnok- helyettes, a tábor parancsnoka. — A megye különböző pontjairól hatvannégyen jöttek el erre a táborozásra, amelynek fő célja a szakaszparancsnokokkal, illetve helyetteseikkel megismertetni az 1984-es kiképzési év fő feladatait. Segítséget igyekszünk adni a parancsnokoknak, hisz kint a területen már ők irányítják, ellenőrzik a feladatok végrehajtását. Így ez a táborozás elsősorban módszertani felkészítés, ahol a különböző elméleti és gyakorlati feladatok végrehajtásához a megyei parancsnokság szakcsoport- vezetői, parancsnokhelyettesei nyújtanak segítséget. A szépen gondozott park salakos útján Hanák Ottó munkásőr, a németkéri művelődési ház igazgatója sán- tikál felém. — Hallom, tüzet oltott — mondom. — Már elterjedt? Persze, nem csoda, mindenki azt kérdezi, miért húzom a lábam. — És miért? — Vasárnap az úttörőknek harci játékot szerveztünk. Az egyik erdei állomást én vezettem, így először én vettem észre az erdőtüzet. Értesítettük a tűzoltókat, és akik ott voltunk, nekiálltunk oltani. Szerencse, hogy mun- kásőr-ruhában, bakancsban voltam, de így is — amikor próbáltuk az avartüzet eltaposni — megégett a lábam. Tegnap még papucsban járkáltam, de mára felvettem a bakancsot, persze, a lábam változatlanul fáj. — Egy hétre eljött otthonról. Kire marad ilyenkor a kultúra? — Feleségem a könyvtár vezetője, ilyen eseteknél átveszi a művelődési ház irányítását is. Azért, mert itt vagyok, nem marad el egyetlen foglalkozás sem. — Mi a véleménye erről a tanfolyamról ? — Nagyon jó, összefogott, mindenre kiterjedő, bár hozzá kell tennem, hogy személy szerint nekem nem sok újat nyújt. Nemrég jöttem meg a háromhónapos parancsnokképzésről, és ott is ugyanezekkel a témákkal foglalkoztunk. — Nekem viszont annál többet — kapcsolódik a beszélgetésbe Szendi László, a nagydorogiak egyik szakaszparancsnok-helyettese. — Lassan tíz éve, hogy végeztem a központi munkásőris- kólán, amit akkor tanultunk, nagyrészt elavult. Most ennek az egy hétnek köszönhetően nem kell minden határozatot, parancsot külön át- nyáloznom, itt a lényeget, az aktuális feladatokat részletesen, pontosan ismertetik. Részt vett a tábor kiképzőmunkájában Farkas Lajos, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának osztályvezetője is. Öt a domboriiban szerzett tapasztalatairól kérdeztem. — Nagy öröm volt számomra, hogy sok ismerős arccal találkoztam. Olyan parancsnokokkal, akik tavaly is, vagy még régebben is ott voltak ezeken a továbbképzéseken. Az ismerősök azt jelzik, hogy Farkas Lajos előadást tart Tolna megyében stabil parancsnoki állományt sikerült kialakítani, nincs nagy fluktuáció. Ez pedig alapos, gondos káderkiválasztást sejtet, és azt is jelenti, hogy emögött komoly felkészültség van. Évek óta tervszerű felkészítőmunka folyik a megyében, az alsóbb szintű parancsnokok felkészültek, rátermettek feladataik elvégzésére. — Tehát nem is lenne túl nagy szükség a továbbképzésükre? — Szó sincs erről. A feladatok naprakész ismerete, ismertetése nagyon fontos. Azért is dicséret illeti a Tolna megyét, hogy az egység- parancsnokok ennyire jól tudták mozgósítani az állományt. Külön öröm volt számomra, ahogy a kiképzést összekapcsolták a szakmai, politikai neveléssel és hogy az egységparancsnokok jól felkészülve, alapos tárgyi tudással kapcsolódtak be a munkába, tartottak előadásokat, vagy vezettek gyakorlati foglalkozást. Itt a szinte ideálisnak mondható tábori körülmények között tartalmas munka folyt. A foglalkozások azt adták, amire a szaikaszparancsnokok ténylegesen szükségük lesz a következő kiképzési év során. Ez pedig a következő év feladatainak sikeres végrehajtásához alapvető feltétel. Ezt Tolna megyében, jól csinálták. A jól felkészült parancsnoki állomány biztosítja, biztosítani tudja kint a területen is a zavartalan munkát, a magas szintű szakmai, politikai képzést, a nevelést, a feladatok maradéktalan végrehajtását. TAMÁSI JÁNOS A tájoló alkalmazása a gyakorlatban Elméleti előadást hallgatnak a szakaszparancsnokok Munkásőrség
