Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-25 / 252. szám
| Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 252. szám ARA: 1,40 Ft 1983. október 25., kedd Mai számunkból KÉSIK A HENTESÁRU (3. old.) TV-NAPLÓ (4. old.) KOSÁRLABDA NB I (6. old.) NEMZETI KINCSÜNK: AZ ERDŐ (3. old.) Anyaggazdálkodás a mezőgazdaságban Gyakran olvashatunk arról, hogy még .ma is sok a - ; túlsúlyos ipari termék, amit persze nem lehet gazdaságosan értékesíteni külföldön. Az ilyen gondok a mezőgazdaságban sem ismeretlenek. Természetesen itt nem az élelmiszer súlyát, kifogásolják, hanem azt, hogy túl sok anyagot használunk fel az előállításukhoz. Más szavakkal; a szükségesnél több abrakitakarmányt etetnek fel az állatokkal, vagy — hogy a növénytermesztés se maradjon ki — a terméseredmények még mindig nem olyan magasak, mint amit az okkal növekvő műtrágya- és növényvédő szer adagok alapján elvárhatnánk. Mindennek persze az a következménye, hogy a mezőgazdaságii termékek termelési értékében az anyag- költség már megközelíti a 60 százalékot. Ilyen előzmények után fogadta el a Minisztertanács a gazdaságos anyagfelhasználás és technológiák korszerűsítésének programját még 1982-ben, arra utasítva minden illetékes minisztériumot, hogy a saját területéin dolgozza ki a tennivalókat, A határozatnak megfelelően ez év elején a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisiztérium összeállította lakcióprogramjált. A program azokra a gazdálkodás költségeit csökkentő módszerekre, eljárásokra irányítja ] a figyelmet, amelyek elterjesztésével az ágazat anyag- | költsége — növekvő termölés mellett is — mintegy 6—7 milliárd forinttal mérséklődhet. Mindehhez nem kell alapvetően új dolgokat kitalálni, csupán a már ismerteket kell még szélesebb körben elterjeszteni, és minél gyorsabban, következetesebben alkalmazni. A mezőgazdaság „nehézipara”, az állattenyésztés például évente mintegy 60 milliárd forint értékű takarmányt | használ fel. Ennek döntő hányadát az áüatokkal fed- etetett több mint 11 millió tonna gabona adja, amely önmagában is fontos exporttermékünk. Jelentős részt j képvisel ugyanakkor az ágazat importszerkezetében a j különféle takarmányok (mindenekelőtt a fehérje) behozatala. Mindez azt .mutatja, hogy a takarmánygazdálkodásban elért legkisebb eredmény is közvetlenül és azonnal javítja az agrárágazat külkereskedelmi pozícióját. Az elmúlt években tett intézkedések hatására némileg javult ugyan a fajlagos abrakfelhasználás, jobbak lettek a tömegtakarmányok, fokozódott a melléktermékek és egyéb, sokszor hulLadékszámba menő anyagok takarmányozási célú felhasználása. Az akcióprogram szerint azonban további lehetőségeink vannak a takarmányozás hatékonyságának a javítására. A baromfi- és >i a sertéstartásban például egyes szintetikus aminosavak használatával 10—15 százalékkal mérsékelhető lenne az állatok takarmány igénye. Az itthon is gyártható .magas fehérjetartalmú húspép 30 százalékkal olcsóbb, energiatartalma pedig 12—15 százalékkal nagyobb, minit az importból származó hús- liszté. De jelentősen csökkenthetné a szarvasmarha- és a juhállomány takarmányozási költségeit a mintegy 4—4,5 millió tonna szalma és kukoricaszár is, ha megoldanák annak jó minőségű betakarítását. Ezzel már eljutottunk az anyagtakarékosság, vagy még inkább az anyagveszteség csökkentésének egyik kulcskérdéséhez: a megfelelő technikai háttérhez. Mert sok esetben éppen ennek hiánya miatt jelentősek a veszteségek. Például a talajerő-utánpóMáisban és a növényvédelemben, ahol az elavult géppark korszerűsítésével és tervszerű cseréjével akár 20—30 százalékkal is csökkenthetők lennének a költségek. Hatalmas tartalékok vannak az évi mintegy 11 milliárd forint értékű műtrágya-felhasználásban is. Jelenleg ennek az értéknek mintegy 15 százaléka a tárolás során veszendőbe megy. Egyes számítások szerint megfelelő tárházak építésével olyannyira csökkenthatnék a veszteségforrásokat, hogy azáltal hozzávetőlegesen egymilliárd forint értékű hatóanyagot lehetne megmenteni a növénytermesztés számára. Arányaiban nem kisebbek a veszteségcsökkentési lehetőségek az évi 6,5—7 milliárd forint értékű szert felhasználó in övén y véd elem ben sem. Itt a műszaki háttér mór említett korszerűsítésével és az úgynevezett integrált védekezési technológiák általánosabb üzemi alkalmazásával a jelenlegi szerköltség 5—10 százaléka lenne megtakarítható. Csupán néhány jelentősebbnek ítélhető anyagfelhasználás! terület hozzávetőleges lehetőségeit vettük itt sorra. A valóságban az anyaggazdálkodás tartalékai lényegesen nagyobbak. S különösen fontos erre emlékeztetni most, az aszályos év után, amikor az ország több táján amúgy is tetemesek a veszteségek, s minden forintot meg kell fogni azért, hogy a lehető legkisebbre mérsékeljük a károkat. A korszerű anyag- és energiagazdálkodás kialakításával több millió forint értékű megtakarításra nyílik lehetőség úgyszólván minden téeszben és állam! gazdaságban. Országos síziinten nem ok nélkül hivatkozunk arra: ha csak egy százaléknyi anyagot tud megtakarítani a mezőgazdaság a koI rá'bhi évhez képest, már az is kétmilliárd forint értéket jelent. BOTOS KÁROLY Magyar párt- és karmánykiildöttség utazik ma Lengyelországba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt A fogyasztási, az ipari, a mezőgazdasági szövetkezetek országos tanácsa és a Tolna megyei szövetkezetek koordinációs bizottsága szolidaritási nagygyűlést szervezett tegnap a szekszárdi MESZÖV- szé'kházban. Az ENSZ napján megtartott nagygyűlésen részt vett dr. Szaszkó László, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának osztályvezetője is. Dr. Kálmán Gyula, a MÉSZÖV elnöke megnyitójában elmondotta, hogy a nagygyűlés célja felemelni szavukat a fegyverkezés, a Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Miniszter- tanácsának meghívására október 25-én, kedden magyar nemzetközi feszültség ellen, a szabadságukért küzdő népek igazságos harca mellett. A megnyitó után dr. Lovasi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársának előadását hallgatták meg a résztvevők. Az előadó részletesen szólt a nemzetközi feszültség objektív és szubjektív okairól, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, megőrzésére irányuló szocialista törekvésekről. Utalt a harmadik világ feszültséggócainak okaira, a szovjet—amerikai kapcsopárt- és kormányküldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba. (MTI) latokban beállt változásokra. A nagygyűlés szónoka az egyensúlyi helyzetet is érintette előadásában. Foglalkozott az ENSZ és a Biztonsági Tanács tevékenységével, szerepével, melyet a világbéke megőrzéséért folytat. Az előadás után a résztvevők tiltakozó táviratot juttattak el az Országos Béketanácshoz. Az USA és a NATO európai rakétatelepítései ellen emelték fel szavukat. A szekszárdi szövetkezeti madrigálkórus hangulatos műsora zárta a nagygyűlést. Erich Honecker Prágában Hétfőn Prágába érkezett Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, aki Gustáv Husák- nak, a CSKP KB főtitkárának, Csehszlovákia köztársasági elnökének meghívására baráti, munkalátogatást tesz Csehszlovákiában. Gustáv Husák és Erich Honecker hétfőn a déli órákban baráti munkatalálkozót tartott a prágai várban. Csehszlovákia és' az NDK legmagasabb rangú képviselője úgy értékelte, hogy a CSKP és az NSZEP, valamint Csehszlovákia és az NDK kapcsolatai és sokoldalú együttműködése sikeresen fejlődik a marxizmus—leni- nizmus és a szocialista internacionalizmus alapján, a két ország népeinek javára. Gustáv Husák és Erich Honecker véleményt cserélt a nemzetközi politika és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Kiemelték a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK, valamint a szocialista közösség többi országa békepoiiükájának jelentőségét a világbéke megőrzéséért, az atomháború veszélyének elhárításáért vívott küzdelemben. Teljes támogatásukról biztosították a Szovjetunió békekezdeményezéseit és erőfeszítéseit, amelyeket Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke szeptember 28-i nyilatkozatában jelentett be. Gustáv Husák és Erich Honecker találkozóját a megvitatott kérdésekben a teljes nézetazonosság jellemezte, és a megbeszélés a hagyományos barátság és megértés légkörében zajlott le. Szolidaritási nagygyűlés Szekszárdon A nagygyűlés résztvevői Szakszervezeti küldöttség Karl-Marx-Stadt megyéből Horváth József fogadja Heinz Lohset és Jürgen Neumannt Elutazott az indonéz képviselőház küldöttsége Elutazott Budapestről az indonéz képviselőház küldöttsége, amely a magyar országgyűlés meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A Hard- jantho Sumodisastro, az indonéz képviselőház alelnöke vezette delegáció a két ország együttműködéséről, a parlamenti kapcsolatok továbbfejlesztéséről tárgyalt. A delegáció ellátogatott Borsod megyébe is, ahol Ladányi József, országgyűlési képviselő, a megyei tanács elnöke fogadta a vendégeket, és tájékoztatta őket a megye helyzetéről, a fejlesztési elképzelésekről. A küldöttség látogatást tett Lenin- városban, a Tiszai Vegyi Kombinátban, a borsodszirá- ki Bartók Béla Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben. A küldöttség elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János, az országgyűlés alelnöke. Jelen volt Budi Hartantyo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövete. Tegnap Heinz Lohse vezetésével, aki a Karl-Marx- Stadt megyei szakszervezeti tanács titkára, szakszervezeti küldöttség érkezett megyénkbe. A küldöttség tagja Jürgen Neumann, a Rochli- te-i terület szákszervezeti tanácsának elnöke. A vendégeket Szekszárdon, a szakszervezeti székházban, Horváth József, az SZMT vezető titkára fogadta. A fogadásnál jelen volt Deli Sándor, az SZMT titkára és Horváth Géza, az SZMT titkára. Horváth József tájékoztatta a vendégeket megyénk társadalmi, politikai, gazdasági életéről, különös tekintettel a szakszervezeti mozgalomra, majd megtekintették az SZMT könyvtárát. Ma ugyancsak gazdag program vár az NDK-beli szakszervezeti delegációra. Látogatást tesznek a MEZŐGÉP-vállalatnál, majd a megyei pártbizottságon fogadják a testvérmegyebeli szakszervezeti küldöttséget. Utána városnézés gazdagítja a programot, amely végül a Szekszárdi Állami Gazdaságban fejeződik be. Itt nemcsak tájékoztatót hallgatnak, hanem megtekintik a szőlőfeldolgozót is. A mai napot még három követi, amely mind a szak- szervezeti delegáció alapos tájékoztatását szolgálja. Ismerkednek a tamási szakmaközi bizottság tevékenységével, a Tamási Állami Gazdaság munkájával, a Paksi Konzervgyárral. Megtekintik a paksi művelődési központot és az atom-lakótelepet, pénteken pedig a szekszárdi szakszervezeti székházban összegezik tapasztalataikat.
