Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-02 / 233. szám
A NÉPÚJSÁG 1983. október 2. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Adó befizetése • Egy paksi olvasónk levele: „A Paksi Állami Gazdaságban dolgozom, ezért 900 n-öl földterület után 240 forint adót fizetek és 300 forint községfejlesztési adót. Az utóbbi időben a dunaszent- györgyi tanácshoz kellett befizetni. 1983. augusztus 8-i keltezéssel kaptam meg az adóívet egy 562 forintról szóló csekkel együtt. 22 forint késedelmi kamatot számítottak fel. Reklamálásomra azt a választ kaptam, hogy a rendelet így írja elő. De szerintem az adófizetővel idejében kell tudatni a befizetés helyét.” Priger József, a Tolna megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának vezetője válaszolt: „Az ügyben keletkezett iratokból tényként állapítottam meg, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját 1981. évtől kezdődően a dunaszentgyörgyi Községi Tanács V. B. szak- igazgatási szervénél kell fizetni. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló 4 1980. (II. 16.) MT. számú rendelettel módosított 36 1976. (X. 17.) MT. számú rendelet 5. §-a tételesen kimondja, hogy az illetmény- földet használó személynek a jövedelemadót a használt földterület fekvése szerinti adóhatóságnál kell fizetnie. Mivel az illetményföldet a dunaszentgyörgyi határban műveli panaszosunk, így az adófizetési kötelezettsége is ott áll fenn. A lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 58 1981. (XI. 19.) MT. számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 54 1981. (XI. 19.) PM. számú rendelet 10. §-ának (1) bekezdése szerint az együttesen kezelt adók félévenként, egyenlő részletekben, a félév első napján esedékesek és a félév harmadik hónapjának 15. napjáig (március 15-ig és szeptember 15-ig) fizethetők meg adópótlékmentesen. Az adóív kézhezvételéig a fizetési kötelezettséget az előző évi adómegállapítás alapján kell teljesíteni. Az ügyben keletkezett iratokból egyértelműen megállapítható, hogy az 1982. évben is hasonló nagyságú illetményföldet művelt és az adója a folyó évi 540 forinttal azonos, így az első félévben 270 forint fizetési kötelezettsége állt fenn, melyre befizetést még a mai napig sem teljesített. Az idézett MT. számú rendelet 7. § (2) bekezdése kimondja, hogy a fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén az adózó adópótlékot köteles fizetni. Az idézett PM. számú rendelet 13. § (1) bekezdése szerint az adópótlék mértéke havi 1 százalék, melyet a tartozás esedékessé válásának napjától a befizetés napjáig kell számítani. Minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. Mindezek szerint az I. fokú adóhatóság helyesen, a jogszabályban írtaknak megfelelően járt el akkor, amikor az adópótlékot felszámolta. Erre a körülményre a helyszíni megjelenés napján felhívta a figyelmet. A kivizsgálás során megállapítást nyert továbbá az, hogy az 1982. évben sem tett eleget fizetési kötelezettségének, azt az adóhatóság csak illetményletiltással tudta biztosítani. Azt tudjuk javasolni, hogy a jövőben a jogszabályban írt adófizetési kötelezettségének időben tegyen eleget, és ebben az esetben nem kerül sor adópótlék felszámítására.” Katica büfé Két névtelen olvasónk leveléből: „1983. július 27-én Szekszárd—Tolna között közlekedtünk, megszomjaztunk és betértünk a Katica büfébe. Üdítő italt kértünk és egy poharat, mivel édesanyám a kocsiban maradt. A tulajdonos nagy felháborodással közölte velünk, hogy nem köteles poharat adni. a mi fogyasztásunkon neki semmi haszna, a poharak mosása meg pénzbe kerül.” A panaszt a Tolna nagyközségi Közös Tanácshoz továbbítottuk, a választ Toronyi István tanácselnök adta: „A büfé tulajdonosát és segítő családtagját meghallgattuk és jegyzőkönyvet készítettünk. Mivel a levélben foglaltakat egyikük sem ismerte el, ezért a bizonyítás eredményre nem vezetett.” A tanácselnök kéri a panaszosokat, szíveskedjenek címüket közölni, hogy a Tolna megyei Kereskedelmi Felügyelőséggel együttműködve az üzemeltetőkkel szemben az eljárást megindíthassák. Nagy teljesítményű daráló Juhász Sándorné Bátaapáti, Petőfi u. 14. sz. alatti lakos a szomszédja ellen tett panaszt. Nagy János egy nagy teljesítményű terménydarálót használ, amelynek akkora a rezgése, hogy a konyhában megrepedezett a fal, a gázról leesik az edény, a szekrényekben „táncolnak” a poharak. Sebestyén Lajos, a Bony- hád városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetője a következő választ adta: „A bejelentés megalapozott. Az erős rezgés- és zajhatás a szakszerűtlen telepítés következménye. A szóban forgó gépet csak megfelelő rezgésgátló szigeteléssel, (pl.: parafa, gumi) védett gépalapra helyezve szabad üzemeltetni, a jelenlegi módon kialakított merev rögzítésekkel nem. Nagy János a helyszíni szemle során vállalta, hogy legkésőbb szeptember végéig elvégzi a szükséges átalakításokat. Amennyiben az nem vezet eredményre, elrendelem a gép üzemen kívül helyezését. Ennek a gépnek az üzembe helyezéséhez Nagy Jánosnak engedélyt nem kellett kérnie, de ez nem mentesíti őt az egyéb hatósági és szakmai előírások betartásának kötelezettsége alól. Juhász Sándornéék épületében a repedések az épület mögötti csapadékvíz elvezetésének hiánya miatt keletkeztek. A két ház között elszikkadó nagy mennyiségű víz hatására az épület élet- veszélyessé válhat, ezért mindkét érdekeltet egyidejűleg köteleztem ereszcsatorna felszerelésére és betonfolyóka megépítésére.” A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló módosított törvény és a végrehajtásáról kiadott, ugyancsak módosított jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt szövege jelent meg a Magyar Közlöny idei 39. számában. Az e téma iránt érdeklődőknek tehát a továbbiakban nem kell különböző jogszabályok és ezeket módosító jogszabályok után kutatniuk a Közlöny említett számában olvashatják, hogy milyen találmány szabadalmaztatható, a bejelentő a találmányra mely esetben nyer szabadalmi oltalmat, melyek a feltaláló személyéhez fűződő jogai, mennyi a szabadalmi oltalom időtartama, miként indul és folyik a szabadalmi oltalom megadására irányuló eljárás stb. A magunk részéről kiemelendőnek tartjuk a jogszabálynak a szolgálati találmányra vonatkozó rendelkezését, amely szerint: „Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelesé- ge, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót illeti meg” A találmány szolgálati jellegével kapcsolatos viták bírói útra tartoznak. A Minisztertanács 30/1983. (IX. 8.) számú rendelete az iparban, az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók műszakpótlékáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, kimondja, hogy a kollektív szerződés vagy a munkaügyi szabályzat a korábbi rendeletben előírtnál magasabb összegű műszakpótlékot is előírhat, a vállalat a kollektív szerződésben — illetőleg az ipari szövetkezet a munkaügyi szabályzatban — 4x6 órás munkarend esetén a két délutáni műszak pótlékát az előírt mértékek átlagként való megtartásával Is meghatározhatja, a rendszeresen folytonos munkarendben dolgozók műszakpótlékait a kollektív szerződés illetőleg a munkaügyi szabályzat összevontan is meghatározhatja, s hogy a folytonos munkarendben végzett munkáért a kollektív szerződés — illetőleg a munkaügyi szabályzat — műszakpótlékot állapíthat meg annak a megszakítás nélkül üzemelő munkahelyen dolgozóknak is, akinek műszakbeosztása rendszeresen nem változik. A fentiekben ismételten kiemeltük a jogszabálynak a kollektív szerződésre, illetőleg a munkaügyi szabályzatra történő utalását, amivel azt kívántuk aláhúzottan kihangsúlyozni, hogy a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) írtak megfelelő ismerete nélkül a dolgozók nem ismerhetik a munkaviszonyukból adódó, őket megillető jogokat. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a dolgozók nem tanúsítanak megfelelő érdeklődést a kollektív szerződés (munkaügyi szahályzat) iránt. A hivatkozott jogszabály egyébként a Magyar Közlöny f. évi 40. számában jelent meg és 1983. évi október hó első napján lép hatályba., A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a Minisztertanácsnak a 31/1983.(IX. 8) számú rendelete, amely a fűszerpaprika-őrlemény előállításáról és forgalomba hozataláról szól, s amely szerint fűszerpaprika-őrleményt kizárólag a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt gazdálkodó szervezet állíthat elő és bocsáthatja kereskedelmi forgalomba. A rendelet kihirdetése napján — 1983. szeptember 8-án — hatályba lépett. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a Magyar Közlöny ugyanezen számában megjelent 14T983. (IX. 8.) MÉM számú rendelete a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló törvény végrehajtására kiadott korábbi jogszabályt módosítja, s e módosításból csupán az alábbiakat idézzük: „Természetes must és bor cukor- és alkoholtartalmának kiegészítése kedvezőtlen évjárat termésének javítása és az állandó jellegű bor előállítása céljából engedélyezhe tő.” A jogszabály meghatározza, hogy a sűrített vagy tömé- nyített must hozzáadásával a must várható szesztartalma maximálisan mennyire emelkedhet a rendelet kihirdetése napján — 1983. szeptember 8-án — hatályba lépett. Dr. DEÁK KON RÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Segítség minden hét végén van. A ház mögött látható sertésólat a zsaluzóanyagból készítették. Takács Lajos Takács Lajos iregszemcsei lakos, a kutatóintézet ácsszakmunkása vállalkozó ember. Betonból épített házat. A ház a siófoki út melletti telken van. Típustervet vettem — mondja Takács Lajos —, aztán számolgatni kezdtem. Ha a saját munkámat, a családomét nem számítom, fele annyiba kerül a felmenőfalazás, mintha téglából raknám, így döntöttem a mellett, hogy dunaújvárosi kohósalakból húzom fel a házat. Elkészítettem a zsaluzatot — hatvan centiméter magas egy emelés —, aztán hozzászabtam a rögzítő berendezéseket, meg a hézagolókat, csöveket szereztem be, és hét végén mindig hatan-he- ten összejöttünk a házat beA házépítés azonban sok gonddal jár. Például hiánycikk volt sokáig a festék. Nem tudtak radiátort felhajtani az egész országban, pedig minden héten érdeklődjek azoknál a vasüzleteknél, ahol ígéretet kaptak a radiátorok beszerzésére. A gondok ellenére is nagy az öröm a Takács családban. Már áll a ház, benne laknak, és olcsóbban építették fel, mintha a hagyományos építési anyagokat használták volna. Egyébként érdemes megjegyezni, hogy amikor a granulált dunaújvárosi kohósalakot vették — körülbelül hatvan köbmétert —, több volt a fuvarköltség, mint az anyag ára. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Kapfinger András tonozni. Általában egy emelést tudtunk egy hét végén csinálni a 9,5x9,5 méteres háznál. Mondhatnánk azt is, hogy iszonyú sok munkába tellett, amíg az épületre a tető felkerült. 1981 őszén alapozták a családi házat, a szute- rén-szintig értek el. A következő évben ismét egy szint, s az idén már elkészítették a házat, bent is laknak^ igaz, csak egy szobában, de már lakható az épület. A betonból készített ház r
