Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-23 / 251. szám

1983. október 23. NÉPÚJSÁG 5 Fűszerből is megárt a sok iA magyar konyha közis­merten bővelkedik a zsíros, fűszeres ételiekben. Neon a fűszerek sokfélesége, hanem az egyes fűszerfélék mérték­telen fogyasztása jellemző re­ánk, magyarokra. A fűszerfélékben enyhe iz­gató hatást kifejtő illóolajak vannak, amelyek elsősorban a száj, a gyomor és a bél nyálkahártyáján fejtik ki ha­tásukat. Növelik az emésztő- minigyek vérellátását, az emésztőnedvek termelését. A bőségesebb nyál és gyomor- nedv keletkezése elősegíti az emésztést, a tápanyagok fel­szívódását. A fűszerek izga­tó hatással vannak a májra, a vesére, sőt egyesek a tüdő­re is. A szervezetben felhal­mozódott salakanyagok töké­letesebben ürülnek ki. Eny- nyi a mértékletesen fogyasz­tott fűszerek kedvező hatása. A túlzott fogyasztás azon­ban betegségek kialakulásá­hoz vezet. Gyomor-, epe-, ve­se-, májpanaszokat okozhat, és hozzájárulhat az érrend­szeri megbetegedések kiala­kulásához is. Az egyes fű­szerféleségek különböző mér­tékekben tartalmaznak izgató anyagoikat. A legáltalánosab­ban használt fűszerek — a pirospaprika, a hagyma, a só, a bors, — túladagolása ko­moly erőpróba elé állítja az egészséges szervezetet is. Napi konyhasó-szükségle­tünk csupán 2 gramm. Ennél persze jóval többet fogyasz­tunk, megterhelve a vese és a szív munkáját. A túlzott sózás a túlzott zsírfogyasz­tással együtt az érrendszeri betegségek kialakulásában is közrejátszik. A csípős piros- paprika a nyálkahártyát és a vesét izgatja. Az édes pi­rospaprika kevésbé ártalmas, a festék anyagainak egy ré­sze A-vitaimán tartalmú, bio­lógiailag értékes. Erősen iz­gató hatású a fekete bors. A gyömbér túlzott használata vesezavarokat okozhat. Ugyancsak a veseműködést befolyásolja a torma is. A mértéktelen hagymafogyasz­tás gyomor, májpanaszokat okozhat. Nemcsak ártalmatlan, de egyenesen kedvező hatású a köménymag. Használhatjuk egészben, megfőzve, sütve és darálva húsok, pástétomok, főzelékek, saláták, levesek ízesítésére. Sós sütemények, körözött, sajtkróm, halsaláta kiváló fűszere. Ártalmatlan fűszer a ma­joránna — levesbe, sültekre kiváló. Betegek, diétázók, de a korszerű konyha hívei is gyakran használnak ételíze­sítésre, színezésre paprika helyett paradicsomot. Akár nyers paradicsommal, akár paradicsompürével színez­hetjük, ízesíthetjük a leve­sek, húsok nagy részét. Kedvelt ízesítő & petrezse­lyem, a zellerlevél, nyers, főtt, friss vagy szárított for­mában. A diétás étrendet kö­vetők is nyugodtan fogyaszt­hatják. Levesekbe, krumpli­ra közvetlen tálalás előtt nyersen tegyük a petrezsely­met. Kellemesebb ízt kapunk és megőrizzük a növény C- vitamin tartalmát is. ízesíthetünk reszelt sajttal leveseket, húsokat, tojáséte- leket. De nyugodtan használ­hatjuk a kaprot, a szerecsen­diót, a rozmaringot, a ka­kukkfüvet, a babérlevelet vagy nagyanyáink kedvelt és ma újra felfedezett fűszereit. A mértékkel fűszerezett étel ízletes, könnyen emészt­hető. Ne a fűszerek mennyi­ségét, hanem a választékát fokozzuk étrendünkben! A dráma a nevelésben Mindenespad Hazánkban még kevesen tudják, hogy a dráma szó nemcsak a színházi előadá­sok szövegkönyvét, esetleg valamelyik színpadi műfajt jelöli. Több európai és Euró­pán kívüli országban évti­zedek óta más értelmét is is­merik. E fogalom eredeti — görög — jelentése a cselek­véssel kapcsolatos. Ilyen ösz- szefüggésben természetesen közeli rokonságban áll a színpadi dráma azzal, amiről ezúttal szólni akarok. Az embernek vele szüle­tett tulajdonsága a cselekvé­si készség. A csecsemő ter­mészetes mozdulattal nyúl az emlő, a kisgyerek az éle­lem és a számára kívánatos tárgyak rután. Később azon­ban megtanulja, mi a veszé­lyes, mi a másé, mi a csú­nya, s a szavak, a mondatok sokszor a szükségesnél is ma­gasabb gátakat emelnek a vágyak és a cselekvés közé. A törvényeket, szabályokat megértő, a (társadalomba vi­szonylag könnyen beilleszke­dő emberek mellett a beil­leszkedési zavarokkal küsz­ködök különféle csoportjaival is találkozunk. E zavarok le­hetnek természetes életkori sajátosságok, mint például a kamaszkornak ezen gátlása; társadalmi eredetűek, mint a beszéd- és viselkedészavar szokatlan környezetben; sú­lyosabb esetben mindenfajta hátrány, sikertelenség neuró­zisokat és egyéb idegbetegsé­geket ís eredményezhet. Ez utóbbi területen fedez­ték föl a cselekvés „varázs­erejét”. Moreno, a neves amerikai ideg-elmeorvos és szociálpszichológus a 30-as években vezette terápiás cso­portokban az önismereti já­tékot. A pszíchödrámában el­játszva idézték fel a nyo­masztó élményeket, helyzete­ket, s a játékos megismétlés enyhítette a lélekölő feszült­séget. A szociodráma a pszi- chodrámánák a társadalmi konfliktusokra figyelő válto­zata. Nemcsak betegek köré­ben alkalmazzák Moreno rendszerét, hanem a hátrá­nyos helyzetű fiatalok eseté­ben és a vezetőképzésben is. A szituációs játékoknak a pedagógiában való használ­hatósága angol és csehszlovák tapasztalatok nyomán vált ismertté Magyarországon a hetvenes években. A módszer első hívei és terjesztői az amatőrszínjátszó mozgalom­ból toborzódtak. A gyermek­élet iskolai, családi és .társas konfliktusaiból rögtönöztek jeleneteket a nagyobb gyere­kekkel, a kisebbek viszont ál­talában mesehelyzetek rögtön­zött dramatizálásán keresz­tül jelenítették meg élmény- és érzelemvilágukat. Az imp­rovizációs módszer új kor­szakot nyitott a gyermekszín­játszásban, s hatott a társmű­vészetekre is. Sikeres kísér­letek bizonyítják, hogy a dra- matilkus játék felszabadítólag hat a képzőművészeti alkotó- készségre is. Az anyanyelvi oktatásban is kísérletek foly­nak e módszer alkalmazásá­ra. Könnyen belátható, hogy a beszéd természetes közegét a társas helyzetek, a szándé­kok és az ellenszándékok ké­pezik, tehát a nyelvművelés hatékonyságát erősen növel­heti a dramatikus gondolko­dás. Az idegen nyelvek okta­tása is szép eredményeket mutat fel a dramatikus mód­szerek jóvoltából. Ne tekintsük azonban a drámai nevelés fogalmát tel­jesen parttalannak, mert szem elől tévesztjük a lénye­get. Ha idegen nyelvi órán az egyik gyerek a kereskedő, a másik a vásárló szerepét vál­lalja, s így beszélnek arról, mennyibe kerül egy kiló al­ma, az még nem dráma a szó­nak most tárgyalt értelmében sem. Őrizzük meg a fogaimat az olyan játékok számára, amelyek konfliktushelyzetek teremtésével az önismeret és a személyiség fejlesztését cé­lozzák. Az ilyen játékok mód­szertana Magyarországon is ismert. A módszer elkötele­zett és fölkészült hívei néhány éve Drámatanári Műhely né­ven munkacsoportot alkot­ták, s 1980 augusztusában le­tették a pedagógusképző fő­iskolák asztalára azt a (tan­tervét, amelynek speciálkol­légiumi megvalósításával a leendő tanítók és tanárok föl­készülhetnek a drámajáték­vezetésre. Tudásukat tanórán, napköziben, szakkörben, nap­közis táborban, az úttörőélet­ben sfib. hasznosíthatják. Ahol vállalkoztak a kísér­letre, láthatták annak ered­ményét. Néhány jó fölké- szültségű és fölűépésű, a gye­rekeket szerető és velük könnyen hangot (találó peda­gógus került ez úton a pályá­ra. Jó lenne, ha növekedne a számuk, hisz azt a korsze­rű nevelőtípust testesítik meg, amely korunknak több súlyos nevelési gondját tud­ná megoldani. A cselekvésre épülő, élmónyszerű ismeret- szerzési módok nélkül egyre kevésbé lennének képesek gyermekeink megemészteni a növekvő ismeretanyagot. En­nél is lényegesebb azonban nevelésügyünknek az a nyíl­tan alig bevallott, de igen szorongató gondja, hogy a növekvő tananyagbeli kö­vetelmények mellett sem nö­vekednek a motivációs lehe­tőségek, és sajnos csökken a tanári tekintély, s nem egye­nes és nyilvánvaló az össze­függés a tanulmányi eredmé­nyek és az érvényesülés kö­zött. Ilyen helyzetben legin­kább az a tanár érhet el ered­ményt, aki leszáll a kated­ráról, s munkatársi viszonyt alákít ki tanítványaival. S ha már nem kényszeríthet szi­gorral, félelemmel, büntetés­sel, — jutalmazhat az együtt töltött órák izgalmával, játé­kosságával, örömével. T. I. Aki szeret és tud fával barkácsolni, annak gyerekjá­ték a bemutatott kis pad el­készítése, amely sokféle funk­ciót tölthet be, hiszen alkal­mas ülésre, cipő-, virág-, já­ték-, újság-, könyv-, telefon-, magnó-, lemezjátszó stb. el­helyezésére. A következő anyag szükséges hozzá: 4 db láb 40x5x3 centiméter, 4 db keresztléc 25x5x3 cm, 1 db keresztléc 31x5x3 cm, 7 db felsőléc 140x5x2 cm 3 db alsóléc 132x5x2 cm 10 db csavar 4x60 mm/mm 18 db csavar 4x40 mm/mm A léceket megfelelő mé­retűre vágjuk, és finom dörzspapírral teljesen simára csiszoljuk. Először vegyük a 4 lábat, és a 4 rövidebb ke­resztlécet, s állítsuk össze 16 lapos fejű csavarral a két ol­dalsó keretet. Ehhez azon­ban fúrjuk ki előre a lyu­kakat, csöppentsünk némi enyvet az összekötő helyekre, rakjuk össze a kereteket, és csavarozzuk össze úgy, hogy a csavarok ne álljanak ki. Ezután következik az alsó 3 lerakó léc, majd a felső 5 ülőléc felcsavarozása. A felső lécek alatt középen erősít­sük fel a hosszabb keresztlé­cet. Végezetül, jobbról és bal­ról a keret felső részére me­rőlegesen felcsavarozzuk a hátralevő 2 felső lécet. Utána vagy belakkozzuk, vagy Xi- ladecor páccal bevonjuk a kész padot. Bélyeggyűjtőknek Jő! értékelik a magyart Díuatos férfiak- férfias divatok A világ összes bélyegét hét kötetben tárgyalja a Pá­rizsban megjelenő Yvert ka­talógus. Egy alkalommal csak ha könyvet kell meg­venni, mert a tengeren túli két kötet felváltva, minden második évben lát napvilá­got. A magyar bélyegeket a negyedik kötet ismerteti, mégpedig igen kedvezően. Az 1871. évi Kőnyomatos soro­zat 25 krajcáros bélyege le­vélen 55 ezer frank, a koráb­LENCSE KOLBÁSSZAL Hozzávalók 6 személynek: fél kg lencse, 2,5 liter víz, 1 csomag leveszöldség, 1 fej hagyma, 3 kávéskanálnyi húslevespor, só, bors, fél kg főzőkolbász, borecet, füstölt szalonna. A lencsét előző nap este hideg vízbe beáztatjuk és egész éjszaka állni hagyjuk. Másnap felhasználjuk a le­vét, abban főzzük meg a len­csét. Forráskor a habját le­szedjük. A leveszöldséget és hagymát megtisztítjuk, fel­daraboljuk és a lencséhez ad­juk. Fűszerezzük, lefedjük és kis lángon egy óra hosszat főzzük. Kevés füstölt szalon­nát (teszünk bele. A kolbászt is belefőzzük ,kb. 45 percnyi főzésidő után. Lefedve to­vábbfőzzük, amikor megpu­hult, ízlés szerint borecettel ízesítjük. RAKOTT KÁPOSZTA BURGONYÁVAL Hozzávalók 4 személynek: 1 kg fejes káposzta, fél kg binál 5 ezerrel több. Tíz-har­minc százalékkal magasab­ban jegyzik a legtöbb ré­gebbi bélyeget, persze akad ami az előző szinten maradt. A vágottak különösen jól sze­repelnek, ennek bizonyításá­ul néhány példát idézünk az 1980. évi kiadásokból: Bé­lyegmúzeum 100 (előzőleg 50), védett vízimadarak 200 (135), ugyanaz blokk 300 (200), Keplez 50 (30), fran­cia frank. burgonya, 1 kis fej hagyma, 40 dkg darált hús (fele ser­tés, fele marha), 1 tojás, só, bors, édesnemes paprika, 5 dkg margarin, 1 kávéskanál köménymag, 7 dkg paradi­csompüré, 8 deci víz, 3 ká­véskanál húslevespor, kevés petrezselyem, curry. A káposztát és a burgonyát megtisztítjuk és felszeletel­jük, a hagymát tisztítjuk, ka- rikázzuk. A darált húst elke­verjük tojással. Sózzuk, bor- sozzuk, paprikával és curry­vel fűszerezzük. Kevés mar­garint fel forr ósít unk és réte­gesen belerakjuk a káposztát, a darált húst, a burgonyát és a hagymakarikákat. A tete­jére káposzta kerül. Az egyes rétegeket sóval, borssal, kö­ménnyel, paradicsompürével ízesítjük. Tetejére öntjük a maradék margarint, leöntjük a húslevesporból készített lé­vel, lefedjük és másfél órá­ig pároljuk, míg a káposzta megpuhul. Tetejét megszór­juk petrezselyemmel. Színesebben, változatosab­ban öltözíhetnek a' férfiak ezen a télen. Mintha megun­ták volna a divattervezők is az örökös szürke, barna, drapp és egyéb jellegtelen színeket. Férfi manökenjei­ket tűzpiros zakóba, zöld-kék csíkos felöltőbe, citromsárga ballonba öltöztetik. Persze, hogy ebből mit fogad el az utca embere, illetve asszo­nya?... És mit kínál majd az üzletek választéka, — az még a jövő titka. Minden esetre bátran va­riálhatják, ^színesíthetik ru­határukat a férfiak is. Ami a női divatban már évek óta elfogadott, az most lesz új­donság a férfiaknak. Hogy tudniillik különböző nagysá­gú kockás, és különböző szé­lességű csíkos anyagokat vagy a csíkosat és kockásat egy­mással is variálhatják. Ter­mészetesen a színharmóniára itt is ügyelni kell. Csíkos öl­tönyhöz pöttyös mellény és nyakkendő, kockás öltönyhöz csíkos ing már nem számít formabontásnak a férfidivat­ban. A formák meglehetősen változatosak. Kedveltebb a széles váll, de láttunk új mo­dellt egészen keskeny vállal is. A kihajtók mérsékelten szélesek, a zakók egysoros gombolással készülnek. A nadrágok egyenes szánjak, néha kissé keskenyednek és felhajtó nélküliek. Divat a mellény, de sohasem az öl­töny anyagából. Készülhet szövetből, jerseyből vagy kö­tött anyagból. Az elegáns férfi nem je­lenhet meg nyakkendő nél­kül, amely mindig élénk, fel­tűnő színű és mintázatú. Az ingek nyaka ismét meg­nyúlik: ha keskeny, csak be­gombolva viselik. A nőies se­lyeming éppúgy divatos, mint a sportos, kockás-flanell, vagy szöveting. A kábátok rövidek vagy hosszúak, övvel vagy anélkül viselik. Sok gombbal, zsebbel készülnek. Férfiaknak is ele­gáns a félöltő anyagából sza­bott sál, melyet a gallér alatt megtekernek. A kiegészítők közül vissza­tért a díszzsebkendő, színe­sítve a még gyakran fan­táziátlan öltönyt. Télre a férfiak is csizmá­ba (bújnak. A divatkreátorok térdig érő, szűk szárú csiz­mát is terveztek. A többség azonban bizonyára a prakti­kus és meleg bokacsizmát fogja előnyben részesíteni. A megszínesedett férfidivat je­gyében, hordhatnak zöld, bordó, vagy narancsszínű csizmákat, cipőket is, össz­hangban öltözékük többi da­rabjával. Sportos kiskabát: sok gombbal és zsebbel, derékon meg­kötött övvel — feke te Iódenszövetből

Next

/
Thumbnails
Contents