Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-23 / 251. szám
1983. október 23. . NÉPÚJSÁG ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Ravatalozó és gázcseretelep Tatai Istvánná medina- szőlőhegyi lakos leveléből: „Egy éve már annak, hogy valaki kitalálta, építeni kell egy ravatalozót. Összegyűjtöttek egy bizonyos összeget, mindenki szívesen adakozott. Aztán a tanács mindenkinek visszafizette a pénzt, mondván: anyagot adnak, csak társadalmi munkával segítse a lakosság az építkezést. Ez meg is történt, felhúzták a falakat, az ajtót a helyére tették. Azóta azonban senki sem törődik a megkezdett épülettel. A másik gond a gázcseretelep építése. Az anyagot meghozták, de több nem történt.” Dr. Hegedűs János, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára ezt a választ adta a közérdekű bejelentésre: A medina-szőlőhegyi ravatalozó építési munkáinak elhúzódását kivitelező hiánya okozta. A társadalmi munkában indult kivitelezésnél jelenlévő szakember, másirányú lekötöttsége miatt, a munkát ez évben folytatni nem tudta. A munkálatok befejezéséhez sikerült kivitelezőt biztosítani, Szilágyi István helybeli kisiparos személyében. A szerződéskötés megtörtént, vállalkozási ösz- szege 38 700 forint, befejezési határidő: 1984. április 15. A kivitelezéshez szükséges építési anyagok maradéktalanul rendelkezésre állnak, a pénzügyi fedezet biztosított. A munkálatok a napokban megkezdődnek. Az épület ez évben tető alá kerül, tehát téli állagvédelme biztosított lesz. A gázcseretelep létesítése szigorú biztonsági előírásokon alapuló hatósági eljárás lefolytatását igényli, mely hosszabb időt vesz igénybe. Ez kelthette azt a látszatot, hogy a gázcseretelep ügyét elhanyagolják. A területfelhasználási és létesítési engedélyek beszerzéséhez szükséges térképkivonatok megrendelése megtörtént. Beszerzésre került az a terv, mely alapján az építési engedélyTelefonszámunk: 16-211 hez nélkülözhetetlen tervdokumentáció elkészíthető. Előzetes kalkuláció alapján tneg- indult az anyagok biztosítása a kivitelezéshez. A körzeti Energia Felügyeletnél, mint illetékes hatóságnál, soronkívüliséget kérve a községi tanács az eljárás megindítását kezdeményezte. Az építési engedélyezéshez szükséges műszaki tervek készítése folyamatban van. A hatósági engedélyezés befejeztével a kivitelezés megindul.” Jár-e útiköltség? Bencsik Jánosné, Decs, Tabán u. 52. szám alatti lakos az alábbi panasszal fordult szerkesztőségünkhöz: „Budapestre kellett vinnem a Szakmunkástanulók Országos Egészségvédelmi Intézetébe vizsgálatra a 14 éves fiamat. Pesten a doktornő p.zt mondta, hogy plusz egy kísérővel jár az útiköltség, így igazolás ellenében kértem azt, de azt a választ kaptam, hogy nem jár, mivel a vizsgálat alkalmasságinak minősül.” Nagy Zoltán, a Tolna megyei- Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója ezt a választ adta: „Fiát 1983. szeptember 15- én Budapestre vitte, ahol felülvizsgálták abból a szempontból, h igv testnevelésből az elkövetkezendő tanulmányai idejére felmentést kap- hat-e, illetve alkalmas-e a gyermek villanyszerelő szakmunkástanulónak. E vizsgálat szükségességét az 505. sz. Szakmunkásképző Iskola írta elő az önök testnevelésből való felmentési kérelme alapján. Az egészségügyi miniszter 7 1975. (VI. 24.) Eü. M. számú rendelete a magyar állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásáról és a 17/1975. (Eü. K. 12.) Eü. M. számú utasítás szerint az utazási költséget akkor lehet megtéríteni, ha az állampolgárt a gyógyító-megelőző orvosi vizsgálatra, gyógykezelésre kórházba utalják. Nem jár az útiköltség szűrővizsgálatra, munkavégzéssel kapcsolatos alkalmassági vizsgálatokon való megjelenésre. A fentieket figyelembe véve budapesti útjára útiköltség nem illeti meg, mert nem az állami egészségügy gyógyító-megelőző ellátását vette igénybe, hanem tanulmányok folytatásához szükséges alkalmassági vizsgálaton vett részt.” Autósélet Schmidí György várdorrubi olvasónk az Autóklub tagja, rendszeresen fizette a tagsági díjat. A tagsági díjban benne van az Autósélet című újság díja is, amit rendszeresen kapott 1982. december 31-ig. Aztán nem kapta többé. Elment a várdomb! postára érdeklődni, ahol azt a választ kapta, hogy visszarendelték az újságot Szek- szárdról. Elment ezután az Autóklubhoz, ők a főpostára küldték. ígérgettek, ami azóta is csag ígéret maradt. Mészáros Ferenc, a Magyar Autóüub szervezési osztályának vezetője ezt a választ adta: „Megállapítottuk a Magyar Autóklub Szekszárdi Szervezetének nyilvántartásából, hogy a Schimidt György klubtagunk levelében leírtak részben megfelelnek a valóságnak. Schmidt György klubtagsági igazolványa 1982. április hó végén lejárt. A szekszárdi szervezet elküldte ezt megelőzően az ilyenkor szokásos felszólító levelet, klubtagunk ezt követően csak július hó folyamán érvényesítette igazolványát. A klub belső rendelkezése, amelyről a klubtagság is tud, hogy a tagság lejárta után két hónappal a posta felé intézkedünk, hogy az Autósélet című újság kihordását megszüntessék. Ez meg is történt, aminek jogosságához nem fér kétség. Ugyanakkor a belső és a postai átfutási idők miatt ez valószínűleg csak 1982 decemberében realizálódott. A szekszárdi szervezet dolgozói komoly hibát követtek el akkor, amikor a júliusi érvényesítést követően nem nézték meg, hogy klubtagunknak az újság kézbesítését beszüntették, és nem intézkedtek annak újbóli indításáról. Ezért a szekszárdi szervezet illetékes dolgozóit szigorúan felelősségre vontuk, írásban figyelmeztettük őket a hasonló esetek elkerülésére. Intézkedtünk egyben arról, hogy Schmidt György klubtagunk azonnal megkapja, lehetőség szerint visszamenőleg is, az elmaradt újságokat és havonta rendszeresen kézbesítsék részére a klub havi lapját.” Székely tájház éh utcanevek Ambrus Vilmos szekszárdi olvasónk levelében sérelmezi, hogy Bonyhádon nincs székely tájház vagy múzeum, pedig a tárgyi feltételek is adottak. Levele másik felében felvetette azt a javaslatot, hogy azokról az emberekről, akik sokat tettek a bukovinai szé- kelységért — utcákat, tereket kellene elnevezni. Helyet is talált erre a célra: a Bony- hádhoz tartozó Majoson amerikai módra számozzák az utcákat. Róla Károly, a Tolna megyei Tanács V. B. művelődési osztályának vezetője a következőket válaszolta: „Bonyhádon a Lenin u. 6. szám alatti épületben alakul ki az a Völgységi tájmúzeum, melyben a székelyek történeti és népművészeti anyaga is elhelyezésre kerül. Az épület felújítási költsége — 1982. évi árszinten számítva — 6,5 millió forint. Megvalósulása a VII. ötéves tervben várható (1985—90). Addig is a megyei múzeum tulajdonában lévő, valamint a bonyhádi gyűjtésű anyagot egy megüresedett lakóházban tárolják, szakmailag feldolgozzák, kiállításra előkészítik. A székelylakta települések utcaneveivel kapcsolatos változtatásra — Majoson rövid időn belül sor kerül. A következő tanácstagi beszámolók keretében történik az előterjesztés és egyetértés esetén a lakossággal közös költségvállalással oldják meg az utcanevek változtatását. Azokon a településeken, ahol új utcák nyílnak — a levél- iben felsorolt nevek figyelembevételével tesznek javaslatot az utcák elnevezésére.” Ml VÁLASZOLUNK Hazai tájakon Egy hajdanvolt híres bánya: Brennberg A hajdani bánya 1915-ben Brennbergbánya, eredeti nevén Brenmerderberg, Magyarország első és a múlt század közepéig legjelentősebb feketeszén-bányája volt. Sopron közelében a magyar-osztrák határ szomszédságában fekvő bányatelepet az 1570-es években fedezte fel Rieder János, soproni szögkovács, amikor is a hegy szene tüzet fogott. Innen a név eredete: „égő hegy”. Riedert céhtársai be- vádoliták a városi tanácsnál, hogy engedély nélkül égeti a faszenet. Rieder megmutatta nekik az égő követ, amelyet ezt követően Sopron város elkezdett bányászni. Brennberg volt akkor még az ország egyetlen szénbányája. A fejtés a külszínen indult, és a XVIII. század végén már rendszeresen fejtették a brennbergi feketeszenet. A XVIII. század végén a város egy bécsújhelyi tőkéscsoportnak adta bérbe a bányát. A társaságnak Ferenc császár is tagja volt. Rövidesen eladták a bérletet a kincstárnak. 1824-ig a kincstár folytatott itt bányászatot, majd osztrák nagyiparosoknak adták ki bérletbe a bányászati jogot, végül 1877-ben a kincstár Drasche Henrikre ruházta a főbérleti jogát. Drasche Henrik jelentős fejlesztést folytatott Brenn- bergben. 1875-ben gőzmozdony vontatta vasúttal kötötte össze a bányát Ágfalvá- val. Feltárt egy 300 méter mélységben levő szóntelepet, ami akkor szenzációs eredménynek számított. A Breran- bergi Szénbánya Társulatot 1912-ben az Urikány-Zisil- völgyi Kőszénbánya Részvénytársaság vette át, ők mélyítették le 1938—42 között — közvetlenül az osztrák határ alatt — az ország akkor legmélyebb aknáját, a 640 .méter mély Szent István aknát. A II. világháború után a bányát államosították, 1952- ben beszüntették a szénkitermelést. 1956. novemberében önkéntes bányászok újra Leszóltak a régi tárnákba, hogy a szénhiány miatt ne álljon meg az élet a soproni üzletekben, kórházakban, iskolákban. Időnként még manapság is föl-fölröppen a hír: miszerint újra megnyitnák a brennbergi bányát, s hogy ez rentábilis is lenne. Az ilyetén hírek mindeddig megalapozatlannak bizonyulták. Brennberg feltehetően marad az, ami: egyedülálló ipartörténeti emlék. 200 éves múltjával híven tükrözi Magyarország szénbányászatának hősikorát, fejlődését. Itt kristályosodtak ki a hazai szénjogi viszonyok, itt alakították ki a hazánkban mindaddig ismeretlen (ejtésmódokat, alkalmaztak elsők között gőzgépet. A falu, a kis bányásztelep is igen érdekes, eredeti hely. A brennbergi völgy a Soproni hegység egyik legszebb része. Ez a vidék földrajzi (geológiai) vonatkozásban és növényzetét tekintve alpesi (noricumi). Állatvilága is alpesalji jellegű, a vidék hangulata páratlan. Erdei gyógyiskola van Brennberg közelében, ahol az erdőben a szabadban levő „tantermekben” tbc-re hajlamos . gyerekek tanulnak orvosi felügyelet mellett. Egy 1835-fo31 váló épületben, az Óbrennbergi út 14. alatt látható a Brennberg- bányai Bányász Emlékzúze- um. (Itt dolgozott 1840-től hazánk első bányában működő gőzgépe, egy 12 lóerős szállító gőzgép.) Az 1968-ban megnyitott múzeumban a 200 éves brennbergi bányászmúlt tárgyi emlékeivel — bányászruhákkal, bányászlakás-be- rendezéssel, szerszámokkal és az írott emlékekkel, a brennbergi munkásmozgalom dokumentumaival, szerződésekkel a hosszú bérharc állomásaival, az 1907—1909-es nagy sztrájkok körülményeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. — b. — A villamos energia hőfejlesztés céljára történő felhasználásáról szól az ipari miniszternek a Magyar Közlöny idei 44. számában megjelent 7/1983. (IX. 29.) Ip. M. számú rendelete, amelynek hatálya — az ott megjelölt kivétellel — valamennyi hőfejlesztési célú villamos fo- gyasztóberendezésre kiterjed. A rendelet szerint gazdálkodó szervezet, állami 'költségvetési szerv, társadalmi szervezet és egyesület használatában álló helyiség fűtésére villamos energiát felhasználni csak abban az esetben szabad, ha a helyiség belső hőmérsékletének biztosítására más korszerű fűtési mód nem áll rendelkezésre, illetve ilyen gazdaságosan nem Létesíthető vagy gazdaságosan nem üzemeltethető. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a 80 literes, vagy ennél nagyobb űrtartalmú villamos forróvíztárolót kizárólag a csúcsidő- szakon kívüli időszakban szabad a hálózatra kapcsolni, a fogyasztó az áramszolgáltatótól az 50 literes vagy ennél nagyobb űrtartalmú villamos forróvíz-tárolójá- nak kizárólag a völgyidőszakokban történő bekapcsolását kérheti, az áramszolgáltató pedig akkor köteles ezt a kérelmet teljesíteni, ha a fogyasztó az ehhez szükséges feltételeket megteremtette. Nem kell alkalmazni az előbbi rendelkezéseket, ha a fogyasztó teljesítménydíjas árszabás szerinti elszámolással vételezi a villamos energiát. Csupán példálózva említettük a jogszabály néhány rendelkezését, kihangsúlyozzuk, hogy az számos kivételt tesiz (pl. üdülőterületen üzemelő forróvíz-tárolók esetében), indokolt tehát, hogy az érintettek magát a jogszabályt — amely kihirdetése napján, 1983. szeptember 29-én hatályba lépett — 'tanulmányozzák át .megfelelő alapossággal. A SZÖVOSZ Tájékoztató idei 37. számában közlemény jelent meg a gazdálkodás felelősség-rendszerének következetesebb működését szolgáló irányelvek végrehajtásáról. A közlemény szerint a felelőségi rendszer a gazdálkodás egyes területein nem működik kielégítően, ezért azt hatékonyabbá kell tenni, ennek érdekében pedig: — a felelősségi-rendszert az anyagi és erkölcsi ösztönzéssel együtt kell működtetni, — a felelősség-rendszernek a szocialista törvényesség szigorú megtartását és a gazdálkodó szervezet önállóságát, a szövetkezeti demokrácia tiszteletben tartását együtt kell szolgálnia, — a törvényes előírások megsértése vagy felróható mulasztás esetén minden esetben meg kell állapítani a felelősséget és szankciót kell alkalmazni, stb. A közlemény külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a személyes felelősség megállapításának és azzal arányban álló szankció alkalmazásának feltétele, hogy a testületek és vezetők hatáskörét a belső szabályzatok pontosan körülírják, a testületi határozatok pedig pontosan jelöljék meg a végrehajtásért felelős személyt vagy személyeket és rendszeresen kérjék számon a határozataikból adódó feladatok végrehajtását. Ugyancsak a SZÖVOSZ Tájékoztató idei 37. számában olvashatók az irányelvek a szakmai képesítést nyújtó és a továbbképző tanfolyamok szervezéséhez, s az irányelvekből itt csupán az alábbiakat idézzük: „A jelenleginél még nagyobb arányban — a résztvevők szabadnapjainak igénybevételével is — a tanfolyamokat munkaidőn kívül szervezzék.” Az Egészségügyi Minisztériumnak az Egészségügyi Közlöny idei 16. számában megjelent tájékoztatója — jogszabályra utalással — hívja fel a figyelmet arra, hogy ha a nem önerővel működtetett felsővégtag és hallókészülék további használatára nincs szükség, az állampolgár vagy örököse köteles azt a kiszolgáltató szervnek visszavételre felajánlani. Az eszköz visszavétele esetén a befizetett térítés összegét ki kell utalni a visszaszolgáltatónak. DR. DEÁK KONRAD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Hajózás iránt érdeklődők figyele m! A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat nagyberuházáshoz kedvező fizetési és munkafeltételekkel felvesz: 1. Hajós szakmunkásokat: fedélzetmester, uszálykormányos, gépha jókormányos és ha jó vezető szakmába; 2. Gépházi munkakörbe vasipari szakmunkás-bizonyítvánnyal és egyéb gépkezelői vizsgával rendelkező vagy műszaki szakközépiskolát végzett dolgozókat; 3. Hajós fedélzeti munkakörbe 8 általános iskolát végzett férfidolgozókat. Hajós szakképesítés megszerzésére lehetőséget nyújtunk. Munkahéten munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Budapesti Kavicstermelési Üig. Budapest, XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040/36. Dunai Kavicstermelési Üig. Budapest, XIII., Cserhalom u. 2. Telefon: 296-040/43. Tiszai Vízépítési Üig. Szeged, Északi város 302. ép. Telefon: 23-033. (281) \
